Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-04 / 29. szám
2000. február 4., péntek Kdét«» HÁTTÉR 3. oldal | NÉZŐPONT- 1 Városhagyok Nyéki Zsolt IVlegtörni látszik a városok vonzereje — már ami a lakóhelyek megválasztását illeti —, legyen szó a Nyírség centrumáról vagy éppen széles e hazánk fővárosáról. Egyre többen adják fel az urbanizációs kényelem különböző formáit, s költöznek peremterületekre, még elérhető közelségű kisebb településekre. Elnéptelenedéstől persze nem kell tartani, főleg akkor, ha megvizsgáljuk: ki és miért veszi, veheti a batyuját. Vegyük először a legszembetűnőbb költözőket: a jómódú polgárok nyugodtabb vidéki környezetet választva szívesen vásárolnak telket és építkeznek a nagyvárostól karnyújtásnyi távolságban. Sok értelmiségi, valamint vállalkozó hagyja el Nyíregyházát, s bár ügyes-bajos dolgaik (munka, szórakozás stb.) továbbra is a megyeszékhelyhez kötik őket, ez a kör megengedheti magának a tisztább levegő, a zöldellő kert élményét. Ez ugyanis a város területén már megvalósíthatatlan vagy megfizethetetlen luxus. A bejárás nem gond, hiszen autó van — nem ritkán külön a papának, mamának, s a középiskolás gyereknek is. A várost elhagyók másik tábora csendesebb: tagjai anyagi gondokkal küszködő, az emelkedő közüzemi díjak elől menekülő emberek. A könnyebb megélhetés reménye vezérli őket, s többségük mezőgazdasági munkával, a klasszikus háztájival igyekszik enyhíteni gondjain. A pályakezdők nehéz helyzete is elindított egy sajátos belső vándorlást: a szülőházból kirepülő fiatalok visszatérnek, s támaszkodnak a hozzátartozók segítségére. Nem vitás: egy ház- vagy lakásbővítést együtt könnyebb véghezvinni. A városokat természetesen nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen a más életminőségre vágyók, a munkát keresők komoly áldozatok árán is valamelyik közeli vagy távoli nagyvárosba költöznek. Egymásnak adják tehát a kilincset az emberek, de ha már a bevezetőben a fővárosról esett szó: a Nyírségben is jelzésértékű, hogy a világváros Budapest kétmilliós lélekszáma az elmúlt három évben 1,8 millióra csökkent. Dilemma: Hm... Ez most a szavatossági ideje? vagy az Új ára?... Ferter János rajza □ Béres-csepp ingyen A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 420 üvegcse cseppet kapott ingyen a Béres Alapítványtól, így valamennyi ott élő rászorulónak tudnak adni belőle. □ Munkanélkülieknek Számviteli, pénzügyi ügyintézőként sikeresen lehetnek jelen a munkaügyi piacon azok a jelenleg munka- nélküliek, akik Nyíregyházán, a Megyei Munkaügyi Központ mérlegképes könyvelői tanfolyamára jelentkeznek. □ Német nyelv, levelezőn A Nyíregyházi Főiskola újabb diplomás (keresztféléves) képzésben levelező tagozaton német nyelvtanári szakot indít. A jelentkezés feltételeiről, a költségtérítés mértékéről a Nyíregyházi Főiskola felvételi irodájának munkatársai szolgálnak bővebb felvilágosítással. A zaklatás áldozatai a gyermekek Az idegen bácsiktól óvjuk őket, pedig a tettes legtöbbször a családban van Fullajtár András Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt években jelentősen nőtt a házasság, a család, ifjúsági és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma. A legtöbb maradandó vagy súlyos elváltozást okozó bántalmazást az 1-3 évesek, valamint a 7- 12 év közöttiek szenvedik el Magyarországon, vidéken gyakrabban, mint a nagyvárosokban. A szexuális erőszak áldozatai többnyire 7 és 17 éves közötti lányok, de a fiúgyermeket is a leselkedő veszély elkerülésére kell nevelni. Élen járunk — Sajnálatos, hogy országos szinten megyénk e vonatkozásban az élen jár. Egyebek között a veszélyeztetett kiskorúak száma meghaladhatja a tízezret — halljuk Szabó Zoltán főhadnagyot a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának kiemelt főnyomozóját. — A tettlegességen kívül pasz- szív bántalmazásnak minősül az elhanyagolás — étel, ruha, meleg, orvosi, ellátás hiánya — mondja a nyomozó. A másik leggyakoribb bűn a szexuális zaklatás. Ebben a kérdéskörben csupán a gyenge lábakon álló statisztikára lehet támaszkodni. Kevés az adat, mert valamennyi érintett arra törekszik, hogy tettei ne derüljenek ki. A családban történt erőszak legtöbbször rejtve marad a hatóságok előtt. Szabó Zoltán — A nyilvánosság sem minden esetben célszerű, hiszen a bírósági eljárások folyamán az átélt rossz emlékek újra és újra előjönnek, így válhat gyógyíthatatlanná a sérülés. Ezt nevezik másodlagos áldozattá válásnak. Az a legvalószínűbb, hogy a gyermek egy életen át hordozza sérelmeit, akár lelkiek, akár testiek azok. Szemérmes kérdés □ Milyen segítségnyújtási lehetőség van a gyermek áldozattá válásának megelőzésében? Gondolok itt elsősorban a szexuális zaklatásra. — A szexuális zaklatás a mai társadalomban még mindig el— Általában „csúnya, idegen bácsiktól” óvjuk a gyermekeket, pedig a tettesek többsége nem idegen, hanem éppenséggel ismerős, rokon vagy szülő, gyakran nevelőszülő. Az erőszak is sokszor ölt megtévesztő formát, túlzott kedvességben, gyengédségben, törődésben nyilvánul meg. Félelemmel hallgatott, szemérmes kérdés, amit nem illik érinteni. Mégis erre a bántalmazási módra gyermekeinket fel kell készíteni, és a megelőzés stratégiáját a felnőtteknek kell kidolgozni. Többek között nagy szerepe van az életkornak megfelelő szexuális felvilágosításnak, ami sajnos a szülők és az iskolák többsége számára igen kínos feladat. — Általános tapasztalat ugyanis, hogy a gyerekek egy része még mindig videofilmekből, vagy barátoktól, osztálytársaktól szerzi be ilyen jellegű tapasztalatait. Néhány jó tanács: a szülők mindig tudják, hol és kivel van gyermekük. Alakítsák ki úgy nevelési stüusukat, hogy a gyermek kérdéseivel, tapasztalataival mindenkor bizalommal, félelem nélkül fordulhasson hozzájuk. Tudatosítsák a gyermekben, hogy ő is sokat tehet saját biztonságáért. Nem idegenek □ Ha mégis bekövetkezik a baj, mi történik a gyermekkel a szexuális erőszak során? — Az esetek többségében (80 százalék) a tettes nem alkalmaz Balázs Attila felvétele testi erőszakot. A rendőrség tudomására jutó esetek, bűncselekmények közül 65 százalékban a tettes a nemi szervét vagy pornóképet mutat a gyermeknek és ilyen tartalmú mesékkel szórakoztatja, vagy a gyermek szexuálisan érzékeny testrészeit félreérthető módon érinti. Mintegy 20 százalékban kerül sor közösülésre. □ A tettesek milyen körből kerülnek ki és milyen módszereik vannak? Titokban marad — A tettes ajándékot ad a gyermeknek és szívesen vállalja, hogy a szülők elfoglaltsága esetén vigyáz rá. A tettesek általában olyan felnőttek, akik nem az általánosan elfogadott módon elégítik ki nemi vágyaikat, különösen gyermekekhez vonzódnak. Itt kell megemlítenünk a hazánkban is egyre inkább elterjedő pedoflliát. — Az elkövető lehet még idősebb gyermek, fiatal felnőtt is. Olykor előfordul, hogy a közvetlen családtagok, vagy éppen szülők erőszakolják meg gyermeküket, vagy fajtalankodnak velük. Az ilyen esetek maradnak leginkább titokban. Végül valóban vannak „csúnya”, idegen bácsik és nénik is, akik egyedül tartózkodó gyerekek sérelmére követik el bűncselekményeiket. Ők vannak kevesebben. Van segítség □ Megyénkben hová fordulhatnak segítségért? —. Elsősorban a háziorvos vagy a védőnő az, aki találkozhat ezekkel a problémákkal, és segíthet. Aztán minden önkormányzatnál van gyámügyi előadó, aki tudomást szerezhet a családon belül történtekről és kötelességük azzal foglalkozni. De említhetem még az ifjúságvédő intézeteket is, akiknek szintén van ilyen feladatuk. Természetesen közvetlenül a rendőrséghez is lehet fordulni, amikor a bűncselekmény gyanúja felmerül, mint például kiskorú veszélyeztetése, testi sértés, erőszakos közösülés, fajtalanság vagy megrontás. Megdöbbentő adatok Magyarországon kéthetente megölnek egy gyereket, és 50 százalékban az egyik szülő a tettes! Évente 15 ezret olyan súlyosan bántalmaznak, hogy a károsodás egy életen át megmarad. A sértettek 12 százaléka kislány, bántalmazásuk nagyrészt szexuális jellegű. Megyénkben a gyermek és fiatalkorú sértettek száma 1999-ben nőtt az előző évhez viszonyítva. Korosztály szerint: a 0-13 évesek 98-ban 202, míg 99-ben 238 volt a sértettek száma; a 14-17 évesek között 492-ről 519- re emelkedett a múlt évben. A megyei adatok minden olyan bűncselekményt tartalmaznak, amelyet gyermek és fiatalkorú sérelmére követtek el. ELETKEPEK Kutya-macska barátság Bodnár István_______________________ ^3ár Bence kutyánk kertes ház portáján lakik, s így mozgásigényét maximálisan kielégítheti, a legkedvesebb foglalatossága mégis a csatangolás, a sétálás. Már messziről csóválja a farkát, amikor az ajtóban megjelenek a pórázával. Mega- dóan tűri a nyakörv felcsatolását, még ha némi kellemetlenséggel jár is. Rövidebb, hosz- szabb séta következik. Elindulunk. Becserkésszük a környéket. Én nézelődöm, amíg ő kö- telességszerűen végzi a dolgát. Minden bokrot, fatörzset megszaglász, tehetségéhez méltóan meg is jelöli sorban mindet a vizeletével. Útja során megugatja a rendetlenkedő gyerekeket, az újságost, a postást, és nyakát behúzva folytatja az útját, amikor azok a kutyák fenekednek rá irigykedve, akiket nem visznek sétálni. Egyszóval remek csapatot alkotunk. Az utcánk végén, az egyik takaros házban egy aranyos vöröses szőrzetű terrierféle lakik. Ilyen lehetett Jack London emlékezetes éneklő kutyája is. Ami a legmeglepőbb, hogy az ajtó előtt, a lépcső tetején egy macska fekszik békésen mellette. Mintha összebújnának egy kicsit. Talán melegítik egymást. Bencét a kerítéshez terelem, ő aki héthatárig hajku- rássza a cirmosokat, lásson csodát. A házőrző terrier csakhamar észreveszi a látogatót, érdeklődve a kapuhoz jön. A két kutya mindent megtesz, ami kihozható a dologból. Összedugják az orrukat, a kerítésen át megszaglásszák egymást, pisilnek egy keveset. Láthatóan tetszenek egymásnak. A cicus sem marad rest, nem akar kimaradni a barátkozásból, a kapuhoz ballag. Ekkor elszabadul a pokol. Bence nekivadul, bősz ugatásba kezd, hörög, vonít, ide-oda szaladgál, karmai közé szeretné kaparintani a macskát. A terrier meghökken. Nem érti, hogy mi baja lehet a vendégnek az ő kedves barátjával, A macska csodálkozik egy keveset, aztán meghátrál. Mintha mi sem történt volna, ráérősen visszacammog a lépcsőhöz. A terrier is ugyanezt teszi, sértődötten hátat fordít a pulinak. Már csöppet sem kíváncsi az izgága vendégre. Követi a macskát. Hiába no, nem mond ellent a a terrier természetnek. A fajtájához híven odaadó, hűséges barát. Még ha macskáról van is szó. Az utolsó szalmaszál Komoró (KM - H. Zs.) — A Felső-Tisza vidékén a falvakban tartós a munkanélküliség, nehéz életkörülmények között élnek az emberek. Gyakran már nem is szegénységben, hanem nyomorban tengetik mindennapjaikat. Parlagon fekvő föld pedig van bőven. A komorói központú Utolsó Szalmaszál Alapítvány pályázati segítséggel szeretné kilendíteni az itt élőket a mélypontról. Munkahelyteremtés családi gazdaságok kialakításával című pályamunkájuk nyert a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány pályázatán. A támogatási összegből felszántják a földeket, megvásárolják a vetőmagvakat, a növényvédő szereket, de még a kapát is. A családok pedig megművelik a földet, betakarítják a terményeket.