Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

2000. február 23., szerda MfctVI HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Hitel kell CSERVENYÁK KATALIN 1 Általában megoszlanak a vélemények arról: vehet-e fel hitelt, s ha igen, mennyit egy ön- kormányzat. Az elmúlt évek során végighall­gattam már néhány költségvetési vitát, s tel­jesen természetesen mindig az ellenzék sorai­ból hangzottak el a kölcsönfelvételt ellenző hangok. Éppenséggel hálás dolog ez, hiszen az embernek helyből hideg futkos a hátán már csak attól a gondolattól: a hitelt vissza is kell fizetni. Tehát akár még szimpatikus is lehet az az álláspont, hogy költsünk annyit, amennyink van, aztán majd csak elvegetá­lunk valahogy a semmiből, miközben egy­más könnyeit törölgetjük. Csakhogy Nyíregyházának nagyon rosszul állna ez a szerep. Nekünk meglehetősen jóle­sik, amikor az idegenek nem győzik dicsérni azt a rohamléptű fejlődést, amit a megye- székhely produkál. Hát még hogy kihúzzuk magunkat, ha Debrecenhez hasonlítanak minket... Nem is volt egyébként gond a hét­fői ülésen, a képviselők többsége elfogadta a tervezetet. Tegnap számolgattam egy kicsit. A város 13,4 milliárdos költségvetéséhez képest 950 milliós hitelre van szükség. Van, aki azt mondja, bekerülhet egy olyan adósságspirál­ba, amiből nem tud majd kikeveredni. Én nem félnék ettől ennyire. A kölcsön az éves pénz alig 7,2 százaléka. S nem is kell egy év alatt visszafizetni. Ha azt nézzük, egy átlagos magyar család éves jövedelmének többszörö­sét veszi fel csak azért, hogy legyen végre la­kása, a bankok pedig meg sem állnak addig, míg havi jövedelmének harminc százalékát le nem terhelik a törlesztőrészletekkel. Egyébként: az önkormányzat sem jószántá­ból keveredik adósságba. Elcsíptem a folyo­sói beszélgetésből egy hangfoszlányt. Ebben valaki azt sérelmezte, pont onnan érkezett a kritika a kölcsön miatt, ahonnan nem várták volna. Az összeg közel felére (400 millióra) ugyanis az új Kodály iskola építése miatt van szükség, mivel a régi épületet visszakérte az evangélikus egyház. S vissza is kapta. Mikor fogom visszahízni az eredeti súlyo­mat? Ferter János karikatúrája HÍREK □ Páneurópai Unió Tisztújító közgyűlést tart február 25-én, pénteken délután öt órá­tól a Magyar Páneurópai Unió Egyesület me­gyei szervezete Nyíregyházán, a zöld iroda­házban (Hősök tere 9. sz. II. emeleti tanács­kozóterem). Az elmúlt időszakról dr. Endreffy Ildikó számol be, s egyebek között megvá­lasztják az új elnökséget. □ Ismét pályásnak Az anarcsi önkor­mányzat elfogadta az ez évi költségvetési rendeletét 161 millió 300 ezer forintban. A hiányzó 17,4 milliót megpályázzák, miként újbóli pályázatot nyújtanak be — a Gyulahá­zával és Nyírkárásszal közös kivitelezésű — szennyvízberuházásra. □ Fókuszban a szakképzés Országos szakképzési konferenciát tartanak Nyíregy­házán a Tudomány és Technika Házában (Országzászló tér 8.) ma délelőtt 9 órától. A konferencia a hátrányos helyzetű fiatalok képzését és foglalkoztatását tárgyalja. Elsőbbség az autópályának A gazdasági növekedés hozományát szét kell teríteni — szögezte le Glattfelder Béla Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az autó­pálya építését két irányból, azaz Füzesabonytól és Nyíregyháza felöl is folytat­juk — vette elejét a rémhí­reknek Glattfelder Béla. t A Gazdasági Minisztérium ál­lamtitkára a közelmúltban két jeles esemény miatt is Nyíregy­házára látogatott: előadást tar­tott egy beszállítói konferencián, majd a Flextronics International üzemének alapkövét helyezte el. Mindkét helyszínen jó hírekkel szolgált, amit a Kelet-Magyaror- szágnak adott interjúban is meg­erősített. A munkaerő értéke — A magyar gazdaság korszak- váltáshoz érkezett: az átalakítás időszaka véget ért, most már tel­jes egészében piacorientált ala­pokon működő, a fejlett vüág színvonalához felzárkózó gazda­ságról beszélhetünk — jelentette ki Glattfelder Béla. □ Ne vegye hangulatrontás­nak, de a hátrányos helyzetű ré­giókban mindig fenntartásokkal fogadják az általános érvényű optimizmust. — Mi mindig azt hangoztat­tuk: Magyarország túl kicsi ah­hoz, hogy két ország is elférjen benne. Annak mindenképpen örülnünk kell, hogy a magyar gazdaság egésze jó állapotban van, külföldi elemzők szerint Magyarország a térség sztárja. Óriási a bizalom hazánk iránt, ezt jelzi a tőke érdeklődése is, ezt kell most az eddig háttérbe szo­rult területekre irányítani. A si­kertérségekben, Budapest, Győr, Székesfehérvár környékén elfo­gyott a munkaerő, a keleti or­szágrészben pedig éppen ebből van a legtöbb. Meg kell találni azokat a mó­dozatokat, amelyekkel a befek­tetőket ide lehet csábítani, de semmi sem pótolhatja a helyi kezdeményezéseket. Jó példa er­re a Flextronics most elkezdett, több lépcsőben 18 milliárd forin­tos beruházása: az amerikaiakat gyors, célratörő tárgyalásokkal, határozott elképzelésekkel sike­rült megnyerni. Ennek a beruhá­zásnak jelentős külföldi sajtó- visszhangja van, éppen Was­hingtonban voltam, ott olvastam a Washington Post terjedelmes cikkét, amely a kelet-magyaror­szági lehetőségekről felsőfokon írt. Elkerülő szakasz O Többször hangoztatta: a ma­gyar gazdaság növekedésének ho­zományát a kormány az egész or­szágra szét akarja teríteni. Mi­lyen jelét láthatja ennek a sokáig mellőzött keleti régió? — A leglátványosabb intézke­dések között említeném az M3-as autópálya építését, amely priori­tást élvez. A sztrádaprogram rendszerváltást követő gyakorla­tát módosítjuk, amely eddig az volt, hogy kiírtak egy kon­cessziót, amit megnyert egy kül­földi pályázó, aki aztán külföldi beszállítókat, kivitelezőket alkal­mazva végezte el a munkát. En­nek következtében drágák lettek az autópályák, ezért a mellettük lévő utakon maradt a forgalom. Ennek így túl sok értelme nincs. A kormány új koncepciója az, hogy hazai tőkéből, jórészt kor­mányzati pénzből hazai vállalko­zókkal építtetjük meg az autópá­lyákat. Konkrétan az M3-asnál is változtatást tervezünk: két irányból, egyrészt a Füzesabony­Glattfelder Béla tói Polgárig kijelölt szakaszon folytatódna a munka, másrészt Nyíregyházától is megkezdődne az elkerülő szakasz építése. Ez a város polgárainak gyors segítsé­get jelentene az átmenő forgalom enyhítésével. A miniszterelnök elképzelései szerint már áprüis- ban indulhatnak a gépek Nyír­egyháza határában. Balázs Attila felvétele □ Ettől nyilvánvalóan újabb előnyöket várnak. A sztráda érve — Ez így van, hiszen az országos szintű lakásépítési és autópá­lyaprogram az idén tervezett 4,5- 5 százalékos gazdasági növeke­dést tovább fokozza. Az Önök példájánál maradva nem titkolt tény: a Flextronics befektetői döntésében komoly érv volt, hogy az autópálya belátható időn belül megközelíti, eléri Nyíregyházát. Az amerikai cég 3 ezer ember foglalkoztatását ter­vezi, s ennek akkor van igazán értéke, ha tudjuk: Nyíregyházán és közvetlen körzetében tizen­kétezer munkanélkülit tartanak nyilván. Ami ebben külön szo­morú: a 60 százalékuk harminc­öt évnél fiatalabb. Ezek az embe­rek megérdemlik, hogy munka­helyhez jussanak, hogy része­sedjenek az ország gazdasági fejlődésének eredményeiből, s al­kotó módon legyenek részesei a sikernek. Támogatott beszállítások A Magyarországon megtelepe­dett multinacionális vállala­tok eltérő mértékben támasz­kodnak a hazai beszállítókra. Míg mondjuk a Suzuki 50, a General Electric 60 százalékos részesedést biztosít számukra a termelésben, addig egy Opel vagy egy Philips 4-7 százalék erejéig szavaz bizalmat a ma­gyaroknak. Ebben az évben a multiknak adható támogatás­sal kívánjuk elérni azt, hogy növeljék a magyar beszállítói hányadukat. Magyarán fize­tünk azért, hogy több hazai kis- és középvállalkozóval kössenek beszállítói szerző­dést. Ez jó befektetés, hiszen a kisvállalkozások a megrende­léseknek köszönhetően rövid időn belül hatékonnyá, ver­senyképessé válnak, s ez a kapcsolat később már állami támogatás nélkül is életképes lesz. LETKÉPEK Diáklakodalom Bállá László _______________ T'alán sétám közben fel sem figyeltem volna rájuk, ha a lánynak — bocsánat, asszony­nak — nem lenne a fején kis, zsebkendőnyi fehér fátyol. Né­gyen álldogálnak a folyópar­ton, egyszerű öltözékben. A fi­atalasszony fátyla kis olcsó zöld kabátka fölött leng, társ­nője — nyüván az egyik tanú — kissé hordott, de még min­dig mutatós kosztümben feszít. A vőlegény és a másik tanú sö­tét ruhában, de szintúgy kissé viseltesben. Álldogálnak a fo­lyóparton, a diákszálló alatt, fi­gyelik azokat a — talán ultra­hangon csendülő — tavaszi ne­szeket, amelyeket csak ők, fia­talok fognak fel. Álldogál ott a fiatal pár, figyelik a vízzubo- gást, lakodalmuk ultrahangos zenéjét. Más muzsikájuk nem lesz. De ők akarták így, ilyen szegényesen. Nem várni meg, míg zsebükben a diploma és szerény pedagógusi fizetésük­ből lassan összekuporgatnak egy lagzira valót. Mielőbb egy­máséi lenni, ha így, hát így. Most majd felmennek a menzára, és meglesz a lakodal­mi ebéd: az épp mára megsza­bott menü az önkiszolgáló pult­nál. Azután bekopognak a di­ákszálló gondnokához, meg­értő támogatását kérik, s a de­rék férfiú intézkedik, a férj la­kótársát vagy a feleség társnő­jét átköltözteti, s a fiatalokat várja egy egész háromszor hár­mas szoba, kilenc csodálatos négyzetméter. Persze mindez csupán találgatás, sejtés. Csak latolgatom magamban a lehe­tőségeket, arra gondolva: bi­zony ezek is járhatnak úgy, mint amazok ketten. Tanárkori emlékem. Mind­ketten a tanítványaim voltak, filológusok. A második évfo­lyamtól egymás mellett ültek, a szünetekben is sülve-főve együtt. Akkor ők úgy határoz­tak, hogy nem várják meg a diplomát, egybekelnek ilyen szerény körülmények között. Ők is szobáért folyamodtak a diákszálló gondnokánál, de az széttárta a karját: sajnálom, csak egy hét múlva... Erről a sajnálatos körül­ményről én is tudomást szerez­tem, s mikor a fiatal pár vizs­gázni jött, tudtam, miért lóg mindkettőnek az orra. És a vizsga sem ment. A fiatal- asszony felelete alig ért egy né­gyest, férjuram pedig épp, hogy kivágta magát. Nekem mindig rossz véleményem volt azokról a kollégákról, akik különböző, nem tanulmányi szempontokat mérlegelve ala­kították ki az érdemjegyeket. De most úgy éreztem, a fiatal párt fájdalomdíj illeti a gond­nok tehetetlenségéért. Lehet, hogy akkor még — sok-sok évvel ezelőtt — én is felfogtam azokat a bizonyos ultrahangos tavaszi neszeket, de végeredményben úgy hatá­roztam: egy jeggyel felemelem a kalkulust. Plusz egy-egy pont a faital párnak. Nászajándék. Egy százalék az adóból Adóalap után adófizetési kötelezettség Nyíregyháza (KM) — Az adó­zóknak ismét lehetőségük van, hogy a hamarosan ese­dékes 1999. évi személyijö- vedelemadó-bevallásukban rendelkezzenek adójuk egy részéről. Az egyik 1 százalékot a külön törvényben meghatározott ala­pítvány, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intéz­mény, elkülönített pénzalap ja­vára lehet juttatni. A másik 1 százalékot valamely bíróság ál­tal bejegyzett egyház vagy a költ­ségvetési törvény meghatározott kiemelt előirányzat javára lehet adományozni. A rendelkező nyilatkozatok az elmúlt évekhez hasonlóan a be­vallási egységcsomagokban ta­lálhatóak meg. Azok a magán- személyek akiknek a munkál­tatójuk készíti el bevallását, ál­talában a munkahelyükön sze­rezhetik be a nyilatkozatot, vagy az adóhivatal ügyfélszolgá­latain. A szabványnyilatkozat két részből áll, melyet fontos hogy ne cseréljünk fel. A felső részben az adószámmal rendelkező ala­pítvány, társadalmi szervezet stb. javára, az alsó részben az ún. technikai számmal rendelke­ző kedvezményezett javára lehet a felajánlást megtenni. A techni­kai számok az adóbevallási egy­ségcsomagban lévő kitöltési út­mutatóban szerepelnek. A ma­gánszemélyeknek a felajánlás te­kintetében ingyenes telefonos szolgálat áll rendelkezésre, ak­kor is, ha még nem döntötte el kinek is adja az 1 százalékot, il­letve akkor is, ha egy konkrét szervezetre kíváncsi. Telefon­szám: 06-80/200-074. Fontos, hogy a nyilatkozatot postai szabványméretú boríték­ba kell elhelyezni, és a borítékon fel kell tüntetni a felajánlást tevő magánszemély nevét, lakcí­mét és adóazonostó jelét. A borí­tékot le kell zárni és a bevallás­sal egyidejűleg kell megküldeni az adóhatósághoz. Munkahelyre történő leadás esetén a borítékot a ragasztott felületre átnyúlóan saját kezúen alá kell írni. Amennyiben az adó mindkét százalékáról rendelkeznek, mindkét nyüatkozatot egy borí­tékba kell tenni. Kérdésként merül fel, hogy ki ajánlhatja fel a személyi jövede­lemadó 1 százalékát? Az első, hogy akinek összevont adóalapja után adófizetési kötelezettsége van, a második feltétel, aki az adóját maradéktalanul befizette, és az adó legalább 10 000 forintot elérte. Az adományozás előtt célsze­rű meggyőződni arról, hogy az adományt fogadó szervezet megfelel-e a törvényi feltételek­nek. A bevallások feldolgozását kö­vetően az érvényes nyilatkoza­tok alapján az adóhatóság legké­sőbb október 31-ig átutalja a fel­ajánlott összegeket a címzettek­nek. Az érvénytelen nyilatkozat esetén, valamint akkor, ha a kedvezményezett nem felel meg a törvényi előírásoknak, a fela­jánlások összege a központi költ­ségvetésbe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom