Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-22 / 44. szám
2000. február 22., kedd Kelet?» HÁTTÉR 3. oldal j\| jv fjjj rj/j/r- | Csatlakozás Európához Nagy István Attila Hallgatom az egyik kereskedelmi televízióban a nyilatkozókat. Mindenki a halpusztulásról beszél. Az egyik egy paksi vendéglő tulajdonosa, a másik a budapesti vásárcsarnok halárudájának a kereskedője. Egybehangzóan állítják: nem fogy a hal. Nyilatkoznak a művészek a koncertről, amelyet a leégett Budapesti Sportcsarnok újjáépítéséért rendeztek. Kell a csarnok, áramlik a pénz az elkülönített számlára. Örül a szívem. Petőfit olvasgatom. A Tisza című (1847) versében írja: „Túlnan, vélem átellenben épen, / Pór menyecske jött. Korsó kezében. / Korsaját míg telemerítette, / Rám nézett át: aztán ment sietve." Vagyis: a XIX. század derekán iható volt a folyó vize! Érthető a Tisza elsiratása, hiszen több volt önmagánál, mert jelképpé vált. A küzdelemmel, a nehéz sorssal együttélő magyarságé. Ahogyan múlik az idő, úgy veszik számba a veszteséget. Tönkremegy kétszáz halászati szövetkezet, felbomlanak a horgászegyesületek, hétvégeken kétszázezer ember otthon marad, mert hiába ülne a parton, úgysem akadna a bot végére semmi. Elpusztulhatnak, sérülhetnek a folyóhoz kötődő állatok és madarak. Nagy a baj. Utólag kiderül, hogy lehetett volna mérsékelni a katasztrófát, ha a Szamos vizét szükségtározóba engedik, de ott éppen halak voltak (szabálytalanul), s azokért kár lett volna. A miniszterelnök szerint a kormányzat mindent megtett, nem terheli felelősség a tragédiáért. Ami mindenképpen bekövetkezik, az ellen nem tehetünk semmit. Bizonyára rosszak az információim, de nem tudok arról, hogy számlát nyitottak volna a munka és jövedelem nélkül maradt halászok megsegítésére, nem ömlik a pénz az elkülönített számlára, amelyből finanszírozni lehetne a folyó újraélesztését. Ha akar, feltámad a Tisza, ha nem, akkor szaporítja azoknak a Nyugat-Európából ismert folyóknak a számát, amelyekben régóta nincsen élet. Ebben máris csatlakoztunk Európához. □ Varroda indul A tervek szerint Tiszada- dán, március 6-án ötven — átképzett — dolgozóval beindul a Benetton cégnek gyártó varroda. Az elmúlt héten aláírt szerződésben a francia vállalkozó vállalta, hogy három éven belül 150-re növeli a dolgozók számát. □ Huszonhárommillió A buji képviselő- testület elfogadta a 2000. évi költségvetését. A forráshiány 23 millió forint. A 2525 lakosú településen a képviselők szeretnék, ha az intézmények (iskola, óvoda, bölcsőde, idősek klubja, egészségügy) a tavalyi működési színvonalat megtarthatnák. □ Már kezdenék A rakamazi önkormányzat február 1 5-én elfogadta az idei költség- vetését, melyet 25 millióval szeretnének kikerekíteni, ennyi a forráshiány. A négy falut átfogó, Rakamaz gesztorságával épülő szennyvízhálózat munkáit máris kezdik, amint a 431 millió forint megérkezik a Környezetvédelmi Alaptól. Bátorban az Életre készülnek Természetes a nyelvvizsga • Háromszor az országos tanulmányi verseny elődöntőjében A Báthory István Gimnázium kellemes környezetben fogadja a diákokat Martyn Péter felvétele Kovács Éva Nyírbátor (KM) — A nyírbátori Báthory István Gimnáziumot 1954-ben alapították. Az intézmény mára komoly rangot vívott ki magának, a város és a környék szellemi bázisa lett. Az iskolában 1 987-től éneke-zene osztály, 1989-től pedig német speciális osztályok működnek. Az elmúlt tíz év során a tanulóknak szinte száz százaléka szeretett volna továbbtanulni, 80 százalékukat fel is vették a különféle felsőoktatási intézményekbe. Adottak a feltételek — A német speciális osztályt elvégző tanulók egy-két kivétellel rendelkeznek C típusú középfokú állami nyelvvizsgával, ehhez társul ma már az angol, esetleg a felsőfokú német nyelvvizsga is — mondja Parraghné Horváth Ilona az intézmény igazgatója, akitől megtudjuk azt is: az utóbbi tiz év során háromszor jutottak be az országos tanulmányi verseny területi elődöntőjébe, ami azért nagy siker, mert a Dunától keletre található terület középiskoláiból összesen 25 főt hívnak erre a megmérettetésre. A New York Nyelviskola tehetségkutató versenyén, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium diákkonferenciáján, a 10. évfolyamos gimnazisták megyei versenyén egyaránt kiválóan szerepeltek. A német speciális osztályok 4,2-4,3 tanulmányi átlaga is az osztálytípus létjogosultságát bizonyítja. Az 1997/98-as tanévben indult a gimnáziumban az emelt szintű angol nyelvű képzés, a hagyományok közé tartozik a számítás- technikai ismeretek színvonalas oktatása, melyhez minden feltétel adott. — Ez az oktatás az elmúlt években is folyamatosan konkrét eredményeket hozott, ugyanis az iskola tanulói a 12. évfolyam végén, érettségi után középfokú szoftverüzemeltetői vizsgát tesznek. Számos pedagógiai munka, szakmai vélemény tette le voksát a nyolc évfolyamos gimnázium mellett, amely pedagógiai érvekben a mai napig hisznek az iskola pedagógusai. Jelenleg a legidősebbek a 12. évfolyam tanulói. — Számos előnyéhez kapcsolódóan fontos az is, hogy a nyírbátori és Nyírbátor környéki gyereknek nem kell egy nagyobb lélekszámú városba költözniük, itt lehetőségük van a tanulásra. A város megtartó erejéhez feltétlenül hozzátartozik a Báthory István Gimnázium minden lehetőségével együtt. Az iskola tanulói aktív részesei a város kulturális életének, tagjai az itt működő művészeti csoportoknak, így fonódik egyre szorosabbra a város és iskolájának élete. Versenyhelyzet Az iskolák száma egyre inkább gyarapodott az elmúlt években, s éppen ezzel ellentétes irányt mutat a születések száma. Ezek a hatások befolyásolják a gimnáziumok, így a Báthory István Gimnázium tanulói létszámát is. Ez a létszám mostanra stabilizálódni látszik, ami folyamatosan tizenhat tanulócsoport működését jelenti. Minden, megyénkben fellelhető gimnázium hatalmas propagandával próbálja megnyerni magának a tanulókat. A szülők gyakran a nagyvárostól várnak valamit, amit úgy éreznek, hogy egy kisvárosban nem tudnak nyújtani gyerekeiknek. Lemondanak ezáltal a család segítő, óvó hatásáról, a védelemről, amit a család nyújthat a tizennyolc év alatti fiatalok számára a társadalomban viharos gyorsasággal jelentkező romboló hatásokkal szemben. A Báthory István Gimnáziumhoz tartozó kollégiumban élhetnek azok a tanulók, akik számára a nagy távolságok miatt nem megoldható a bejárás. A kollégium szerves egységet alkot az iskolával, közös igazgatású azzal. Lakói között nemcsak gimnazisták, hanem a Bethlen Gábor Szakképző Iskola diákjai is megtalálhatók. Az általános iskolák tanulói közül is laknak itt néhá- nyan, akik a környező falvakból jöttek. Szabad időben A kollégium önálló szakmai programmal működik, nevelőtanárai segítik a kollégisták tanulmányi munkáját. Szabad idejük tartalmas alakításában is sok segítséget nyújtanak. Nyolcosztályos gimnázium A nyolcosztályos gimnáziumi képzés bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Idén érettségizik az első osztály, amelynek tanulmányi átlaga 4,2-4,5 között váltakozott a nyolc év során. Jelenleg 23-an rendelkeznek középfokú német nyelvvizsgával, közülük 8 már angol középfokú nyelvvizsgával is, illetve négyen a felsőfokú német nyelvvizsgára készülnek. A számítástechnika oktatását is a gimnázium kezdte 1989-ben, és folytatja a mai napig egy fél osztályban. Két jól felszerelt számítástechnikai terem áll a tanulók rendelkezésére. Harmadik éve folyik emeltszintű angol nyelvi képzés is. Azok a közepes képességű diákok, akik csak érettségire és nem továbbtanulásra készülnek érettségi utáni szakmai képzésben részesülhetnek. Folyamatban van a 13. illetve 14. évfolyamon történő képzés szervezése az alábbi szakmákban: irodavezető, idegen- forgalmi ügyintéző, vámügyintéző, szállítmányozási ügyintéző. Násztáncsirató a Tiszán Szilvási Csaba A ki fürdőit már a Tiszában novemberi omló hóesésben, sétált a partján júniusban, bokáig érő nyárfapehelyben és akit az éjszakai fényben elborított a boldog táncban kavargó kérészek eleven virágzuhataga, annak a lelke háromszor megtisztult és olyanná vált, mintha karácsonyi, húsvéti és pünkösdi harangzúgásban fürdött volna meg. Most félrevert, repedt harang kolompol kétségbeesetten a lelkemben, amelynek zavaros felszínén már napok óta ónszínű haltetemek úsznak végtelen sorban. „Szeretem a Tiszát, mikor kivirágzik. Millió kis lepke habja fölött játszik. Egy sem él odáig, míg olvasunk százig, temető a Tisza, mikor kivirágzik” — énekelte nagyapám egyik kedvenc édesbús nótáját. Gyermekkoromban a Szamosra is gyakran jártunk fürdeni a matolcsi hídhoz és Cé- génybe, a palajhoz. Melegebb volt a vize, mint a Tiszának, lá- gyabb, selymesebb, simogatóbb a homokja. Már rég elvesztettem. Tönkretették. Megölték. Mocskos, barna, tajtékos vizét még nézni is elszomorító. Maradt a Tisza. Az én szent folyom. A magyar Gangesz. Milyen jó nyáron átmenni gyalog a hidján a kisariról a tivadari partra, érezni, hogy szinte megemelnek a napsugarak. Alattam a folyó zöldes palástjában méltóságteljesen hömpölyög. Úgy érzem, szinte rajtam is átfolyik a víz a boldog nyári verőfényben. Mintha az eget ringatnák körülöttem a zöld szín ezer árnyalatában pompázó folyóparti fák. A legjellemzőbb kép, ami bennem él a folyóról: A túlsó parton hálót húz néhány ember. Egy egyfából készült halászcsónak lassan halad a víz közepén, s a benne ülő kuttyog- tatóval ijesztgeti a harcsákat a háló felé. Vajon lesz-e az idén is virágzás? Lesz-e százmillió önfeledten, boldogan cikázó apró fehér lepke? Úgy, ahogy évmilliók óta minden nyáron létrejöttek ezek a művészettel megkonstruált lények, akik szinte csak azért születtek, hogy egy boldog násztáncot eljárjanak és meghaljanak? És ha lesznek is, vajon maradnak-e halak, akik eltemessék őket gyomruk koporsójában, s új életet adjanak nekik saját testükbe beépítve őket? Tisza-part fáinak sűrű, kedves lombja azt suttogja, hogy bízni kell. Bízni kell abban, hogy az élet most is győzni fog a halálon. Mátyásnapok Nyíregyháza (KM - B. I.) — Focitornával szombaton megkezdődött a nyíregyházi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában a Mátyás-napok rendezvénysorozata. A sport után hétfőn már a komolyabb műfajok következtek: öt tantárgyból rendezték meg a komplex szaktárgyi versenyeket. Kedden újra a sport kapja a főszerepet, szerdán pedig a város óvodásait várják a mese- és prózamondó vetélkedőre, valamint a rajzversenyre. A tanulók számára azonban inkább február 24-e lesz a legörömtelibb dátum, ekkor ugyanis az egész nap tartandó programok miatt nem lesz tanítás. A Mátyás mese- és prózamondó versenyt korcsoportonként rendezik meg, de történelmi vetélkedőn és „okoskodó” természet- tudományi versenyen is összemérhetik tudásukat, felkészültségüket a gyerekek. Pénteken rendhagyó irodalomórát tartanak, szombaton pedig országos karateversennyel fejeződnek be a Mátyás-napok.
