Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-18 / 41. szám

2000. február 18., péntek HATTER 3. oldal Mézes­madzag Kovács Bertalan /Adva vagyon egy nemzetközi kereske­delmi üzletlánc, egy neves bank, no és nem utolsósorban egy ugyancsak közismert cég, amely kedvezményes internet-elérést kínál. Az említett trió tagjai — mégha ezút­tal nem is nevezzük néven őket — külön- külön sem semmik, hát még akkor, ha közö­sen hirdetnek olyan akciót, amelyen persze mindenki csak nyerhet. Különösen persze a vevők! Ám ezúttal (is?!) kiderült — az első hallás­ra valóban páratlannak tűnő ajánlattal — nem csupán be-, hanem lépre is csalták a vevőket. Az internet (merthogy ez volt a banki hitelre megvehető számítógépek érté­kesítésében a mézesmadzag) nagy, s te­gyük hozzá rögtön, hasznosnak mondható divat manapság. így aztán pusztán a bűvös nemzetközi szó is garantálta volna a felfo­kozott érdeklődést. Ám a cég nem érte be ennyivel, egyenesen úgy hirdette az akciót, hogy a komputerrel együtt havi húsz órára ingyenes(l) internet-hozzáférést is kap a vevő. Csoda-e ezek után, ha a népek vitték a számítógépet — az internetes mézesma­dzaggal együtt — mint a cukrot. Sokaknak végül mégis keserű lett a szájuk íze, ráadásul éppen a bemézezett madzagtól. Ugyanis az csak a vásárlást napokkal követő regisztrációkor tudta meg a jámbor vevők egy része, hogy megyénkben telefonos szempontból csupán a 42-es körzetben élők számára hozzáférhető az internetezés lehetősége az olcsó helyi tarifával, a többieknek bizony a távolsági díjakat számlázzák. A emiatt utólag reklamáló, 44-es és 45- ös körzetszámmal megáldott polgárok sokat nem tehetnek, mert nem csapták be őket. De vajon vásárlás előtt mindenre kiterjedő információt adtak a hirdetők? Aligha, mert ha ez megtörténik, nemigen lett volna olyan nagy sláger a komputer-in- ternet-hitel hármas konstrukciója. □ Munkanélkülieknek Számviteli, pénz­ügyi ügyintézőként sikeresen lehetnek jelen a munkaügyi piacon azok a jelenleg munka- nélküliek, akik Nyíregyházán, a Megyei Mun­kaügyi Központ mérlegképes könyvelői tan­folyamára jelentkeznek. □ Jogsegély A fehérgyarmati jogsegély­szolgálati iroda pénteken délelőtt 8-12 órá­ig ingyenes jogi tanácsadást tart. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete pénteken délelőtt 9-13 között Nyírtét községben, az általános iskolában véradást szervez. Ide várják mindazokat, akik segíteni szeretnének. □ Felvételi beszélgetés A szeptem­berben induló ének-zenei első osztályokba február 21-22-én tartják a felvételi elbeszél­getést a Kodály Zoltán Általános Iskolában. Pártolást vár a hazai ipar(os) A tagság érdekében a kisvállalkozók szövetségének nyitni kell a záhonyi övezetre Galambos Béla Vásárosnamény, Nyíregy­háza (KM) — Egymás jobb megismerésének szándéká­val a megye két felének köz­ponti településein találko­zott a terület iparosságának képviselőivel a megyei Iparo­sok és Kisvállalkozók Szövet­ségének elnöksége. Az egy héttel ezelőtti vásárosna- ményi találkozó után kedden Nyíregyházán folyt az eszmecse­re a már tag és az egy éve ala­kult új szövetséget egyelőre még csak kívülről szemlélő ipartestü­letek képviselői, illetve a szövet­ség vezetői — Géresi József el­nök, Gyekis Árpád és Tóth Ist­ván alelnökök, Valkó László me­gyei referens — között. Tiszta forrásból A nem igazán megszokott terüle­ti találkozóknak csak részben volt célja a beszámolás a megyei iparos szervezet eddig elvégzett munkájáról. Az egyéves műkö­désről szóló tájékoztatók után következett a lényeg: az elnökség megpróbált hagyományt terem­teni abból, hogy a tagság na­gyobb megelégedésére végzett érdekképviseleti munka érdeké­ben közvetlenül tájékozódjon a kisvállalkozók, iparosok problé­máiról, terveiről. A naményi és nyíregyházi ta­lálkozókra, a szövetség még ha­tékonyabb érdekérvényesítő szervezetté növekedése érdeké­ben a már meglévő alapítókon kívül meghívták a potenciális tagjelölteket is. A tanácskozásoknak helyszínt adó két város polgármesterét is invitálták — hiszen az iparosok megyeszerte úgy vélik, a telepü­lések önkormányzataitól is el­várható, hogy gondoljon saját Szociális fórum Fehérgyarmat (M.K.) — A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium Területi Mene­dzser Szervezete a szociális törvény változásából adódó önkormányzati és intézmé­nyi feladatok gyakorlati megvalósításához előadás- sorozatot indított. A közeljövőben Fehér- gyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán és Vásárosna- ményban lesznek előadások. A nyitó rendezvényt a Fe­hérgyarmati Polgármesteri Hivatal nagytermében tar­tották február 17-én 12 óra­kor. Dr. Balku János, Fehér- gyarmat jegyzője köszöntöt­te az egybegyűlteket, akik Aranyosapátiból Nyírvasvá- rin, Magosligeten át a szat- már-beregi térség különböző településeiről érkeztek. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője szólt a szociális szolgáltatás­sal kapcsolatos törvény és végrehajtási rendeletek vál­tozásairól, azokról a lehetőségekről, melyeket a minisztérium pályázati lehetőségei 2000-ben kínál­nak. Nagy Károlyné, a fehér- gyarmati városi és szociális központ igazgatója beszá­molt a jelzőrendszeres házi­gondozás bevezetésének és működésének tapasztalatai­ról. A fórum ma folytatódik. Reggel 9-kor a helyi rende­letalkotás aktuális feladatait ismertette Kovács Ibolya, majd a személyes gondosko­dást nyújtó szociális intéz­mények, szakmai működési feltételei és ehhez kapcsoló­dó szabályozási kérdések ke­rülnek szóba. A déli órák­ban fakultatív beszélgetések­re kerül sor. Kézművesek és termékeik egy korábbi nyíregyházi rendezvényen Elek Emil felvétele kisvállalkozóinak a boldogulásá­ra —, ám csak Vásárosnamény első embere fogadta el a meghí­vást. Város és iparosa Jüttner Csaba ott volt a naményi területi ipartestületi találkozón, és hasznos észrevételekkel, taná­csokkal, ötletekkel segítette a munkát. Nyíregyházán ezúttal nem ért rá a város vezetése arra, hogy megpróbáljon néhány órán keresztül együttgondolkodni a saját és a környék iparosaival. Pedig van megbeszélni való, ami a boldogabb jövőt illeti. Az ipa­rosság egybehangzó véleménye szerint ugyanis bizony kellene javítani a helyi vállalkozók fog­lalkoztatásán. Több megbízást igényelnének, mivel a jelenlegi­nél aktívabb részesei szeretné­nek lenni a települések felúj ítá- _si, korszerűsítési, fejlesztési munkáinak. Vásárosnaményban vetődött fel az a kívánalom, amely azon­nal programponttá emelkedett az iparosok és kisvállalkozók megyei szövetségében. A tagság érdekében különös figyelmet kell fordítani, úgymond nyitni kell a Záhony és térsége gazdasá­gi övezetre. Közösen fellépve ugyanis jobb eséllyel lehet kiak­názni azokat a lehetőségeket, amelyek a térség kisvállalkozá­sai számára is bőven adódnak majd ebben a jelentős fejlődés előtt álló övezetben. A kellő időben és mélységben történő tá­jékoztatáshoz — ami nélkül nem tud lépni kisvállalkozó — éppen a szövetség a legalkalmasabb egy információs csatorna kiala­kítására. Pályázni segítenek A szakmai-üzleti szempontból nélkülözhetetlen információk el­juttatását egyébként is egyik leg­fontosabb feladatának tartja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Iparosok és Kisvállalkozók Szö­vetsége. Mindkét területi megbe­szélésen kijelentette, hogy a mai világban a fennmaradáshoz alap- követelmény a tájékozottság, ezért tesz róla, hogy tagjai ebben ne szenvedjenek hiányt. Termé­szetesen a kisvállalkozók min­den gondjára próbálnak megol­dást találni, ám elsősorban a pénzforrásokra, a pályázati lehe­tőségekre kívánják időben ráirá­nyítani az iparosok figyelmét. Aki pedig komoly érdeklődést mutat közülük, azok számára hozzáértő pályázatkészítő szak­embert bocsátanak rendelkezés­re. Bár minél több pénz jutna ilyen csatornán is a megye ipa­rosságának kezébe, jelezvén egy­úttal annak a minőségi fejlődés­nek a meglódulását is, amely el­engedhetetlen a versenyképessé­gük megőrzése szempontjából. Szőlőkarók A Nyírerdő Rt. nyíregyházi erdé­szete külföldi és belföldi értékesí­tésre gyárt • szőlőkarókat, melyek egy része a Sóstói-erdőben kitermelt akácból készült Martyn Péter felvétele Kétféle igazság Oláh Gábor A kutya veszettül ugatott a kapuban, nem is mertünk bel­jebb menni. Végül kijött a tor­nácra egy nagyon öreg néni és közölte, hogy a kopogtatócédu­láját már odaadta az első kérőnek. Nem a céduláért jöt­tünk, csak szeretnénk tudni, jó helyen járunk-e, Bodnárékat keressük. Menjenek lelkem az utca másik végére, ott laknak Kocsisékkal szemben. Jó, jó, mondtam, de azt sem tudjuk, hogy Kocsisék hol laknak. Jót nevezett. A néni arca csupa ránc, a ráncok végén a huncut mo­solygás egy derűs arcot adott össze. Látja milyen már a vén­asszony, milyen butát mond­tam, honnan is tudhatnák? El­magyarázom. Elmagyarázta, közben így megismerhettük a fél utcát is. De ha már itt van­nak, ne siessenek, kerüljenek beljebb, beszélgessünk mi is egy kicsit. Tudja, két évvel ezelőtt nyitották rám a kaput utoljára idegenek, olyan jól­esett most is elbeszélgetni ve­lük. Még azokat is behívtam, akiknek nem tudtam már cé­dulát adni. Milyen kár, hogy nem gyakrabban jönnek. Hogy miről beszélgettünk, hát min­denről. Nem panaszkodtam én, pedig tehetném, mert az egész­ségem sem igazán jó meg az özvegyi nyugdíjam is kévés. Dehát ki segíthetne rajta, azok az aranyos gyerekek, akik jöt­tek a cédulákért, biztosan nem. Ha tudnának is segíteni, te­hetnék minden második ház­ban a mi utcánkban is, mert nagy a szegénység, a nyomor. Gyógyszert sem szedek, mert drága, az én gyógyszerem a ház körül terem; sütőtök, sár­garépa reszelve, savanyú ká­poszta, menta meg csipkebo­gyó a teához. Meg a legjobb gyógyszer a mozgás, a munka. Hogy a világról mi a vélemé­nyem? Buta vagyok én ahhoz, mint szent ember a világi dol­gokhoz. Azt azért elmondtam a kopogtatósoknak is, így látom, hogy az igaz embert elnyomja a hamis, a szorgost a tolvaj, a gazdag a szegényt. Tovább fújta a parazsat. Kétféle igazság van, az egyik a gazdagoké, amit pénzzel vesznek meg, a másik a szegé­nyeké, amit okos ésszel szerez­nek maguknak. Családja volt-e? Először lát­tam, hogy felhő szállta meg a szemét, nem is kérdeztem to­vább. Közben csipegetett vala­mit egy tányérról, mint egy madárka. Hány éves a néni, kérdeztem még. Ejnye, nem tudja — vidult fel — a messzi­ről jött úr, hogy egy hölgytől nem illik megkérdezni a korát. Száján virágzott a jóízű neve­tés. Jól megkaptam illemtan­ból. — Járjuk meg magunkat az utcán, ha már eltöltötték ve­lem az időt. Egy kicsit odébb megyünk az idábbnál, de ha­mar odaérünk. Kendőt kerített a nyakába és lassan elindultunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom