Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-07 / 5. szám
2000. január 7., péntek Kelet«* hátiír 3. oldal NÉZŐPONT Díszpolgár mesterség Szőke Judit Nem mondom, hogy a cím nem vonzó, nem mondom, hogy nem dolgoztak meg érte, biztos megérdemlik. Mégis berzenkedem s valahogy nem tartom ízléses dolognak, ha egy aktív polgármestert a ciklus kellős közepén díszpolgárrá választanak. Ráadásul senki nem is fog ellene szavazni egyetlen testületi tag sem, ha van egy csepp esze... Megyénkben, s a Dunántúlon is fel-fel- bukkan a jelenség. Ha én lennék, lettem volna a jelöltek helyében, kézzel-lábbal tiltakoznék, s elhárítanám a megtisztelő titulust azzal, hogy: — Na, de kérem, ugyan, azért választottak meg, azért kapom a fizetésemet, hogy a településem érdekében dolgozzak. Naná, hogy többet, mint az átlag. Végtére is ez a dolgom. Majd ha nyugdíjba megyek, kitelik az időm, összegzésképpen, esetleg... Ha úgy alakul a sorsom, hogy átérezhetem, amit Napóleon élhetett át Szent Ilonán, nagyon jól fog esni a megtiszteltetés. A puritánság szükségképpen hozzátartozik a közszereplők erkölcsi többletfedezetéhez, a küldetéshez. A „kötéltáncosok" magánélete nem nélkülözheti a szerénységet. Elvárom, hogy a sokak jóvoltából előtérbe kerülők tudjanak háttérbe is húzódni, s maguk elé engedni másokat. A díszpolgármesterség megtévesztő, félrevezető és önbecsapó is. Mint ahogy az sem felel meg ma sokak gusztusának, hogy divatba jött a polgármesterek között egy évi, tíz havi fizetéseket pluszba felvenni. Ez egy, kettő, sőt olykor két és fél millió forint zsebpénzt jelent. Nekünk olyan polgármesterekre van szükségünk, akik a hatalomhoz, az egyes szám első személyhez, s saját érdemeik sűrű ismételgetéséhez nem szoknak hozzá. Mint valami naponta elfogyasztott ételhez. Vagy a kábítószerhez. No most játszd el a macsó férfit...Géza!... Ferter János rajza HÍREK □ Lakossági fórum A győröcskei faluházban a költségvetés mindennapokra gyakorolt hatásáról tart lakossági fórumot Bajor Tibor országgyűlési képviselő január 7-én 17 órától. □ Színészi ambíciók Felvételt hirdet a Mandala Dalszínház olyan 10-30 év közötti fiatalok részére, akik tehetséget éreznek a színészmesterség iránt. A felvételi vizsga (vers vagy prózarészlet, egy dal) január 28- án lesz a Mandala-irodában (Nyíregyháza, zöld irodaház, 3. emelet) □ Eszperantóvizsga Ma eszperantó nyelvből vizsgáznak a TIT Nyelviskolában 280-an. Ők szeretnék megszerezni a főiskolai diploma megszerzéséhez nélkülözhetetlen nyelvvizsga-bizonyítványt. □ Elkészült Kész van Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye új idegenforgalmi térképe magyar, angol és német nyelven. □ Szakrendelés másutt A Jósa András Kórház felnőtt haemotológiai szakrendelése a Bocskai u. 73. szám alatt fogad. Épül az iskola Takarítják a havat az építők, hogy minél hamarabb folytathassák a kivitelezési munkát az új nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Zeneiskolánál Elek Emil felvétele Hasznunk lesz az EU-ból A magyar mezőgazdaság nem startol rossz helyzetből Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Ha Rómába igyekszel, alkalmazkodj szokásaihoz, idézte a régi szólást a harmonizáció kötelező jellegére utalva az EU-csatlakozásnak megyénk mezőgazdaságára gyakorolt várható hatásairól rendezett tanácskozás egyik házigazdája. Ami ezt a bizonyos jogharmonizációt, továbbá a jogszbályok kötelező betartásának esélyeit illeti, mezőgazdaságunk nem a legrosszabb helyzetből indul az európai uniós csatlakozási folyamatban — mondta a PRIMOM inkubátorház nagytermét megtöltő szakembereknek előadó Baitner Ferenc az FVM Európai Integrációs Főosztályának helyettes vezetője. Készek vagyunk Tavaly novemberig már befejeződött a joganyagok aprólékos összevetése. A tárgyalások ez év közepéig már konkrét kérdésekkel folytatódnak majd. Az eddigiekről készült magyar pozíciós dokumentum alapelvei között, eltökélt csatlakozási szándékunk ki- nyilvánítása mellett néhány gondolat különleges hagsűlyt kapott. Nevezetesen, hogy Magyarország az uniós joganyagot kész átvenni, minél előbb az Európai Unió tagjává válni átmeneti időszak nélkül. Ugyanakkor elvárja, hogy részesüljön azokból a jogokból, előnyökből, támogatásokból, amelyek minden tagot megilletnek, azaz nem óhajtunk másodrendű tagok lenni ebben a közösségben. Azt is leszögezi a dokumentum, hogy a tagsági viszony lehetővé teszi a mezőgazdaságunk számára a fejlődést azaz, nem eredményezheti az ágazat visszaesését. — A EU tagság előnyökkel, egyszersmind azonban hátrányokkal is jár számunkra fejtette ki Baitner Ferenc. — Az előnyök között ki kell emelni a 450 millió fogyasztó hatalmas piacát, a megnyíló EU-s támogatásokat, a gazdaságunk serkentését. A hátrányok között számolnunk kell az intézményeink gyakorlatlanságával, illetve az effajta praxis megszerzésének időbe kerülésével a támogatáshoz jutásban. Az agrárágazat szereplői részéről nem lesz könyű elviselni azt az import nyomást, ami a határok vámmentes megnyitásával jár majd együtt, s ami persze a meghatározott kvóták erejéig késztetik szabad versenyre a magyar agrártermelőket. Kompenzáció nélkül — Ám mindent összevetve: az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkban több az előny, mint a hátrányokkal járó kockázat — szögezte le a FVM szakembere, hozzá téve, — A végső megállapodás még nem ismert, ám egy biztos: hajlandók vagyunk vállalni minden kötelezettséget, de igényt tartunk minden jogosultságra is. Azzal tisztában kell lennünk, hogy közvetlen termelői támogatásra nincs pénz — különösen az újonnan csatlakozók számára nincs — az EU büdzséjében. Brüsszel meg is nyugtatja magát azzal, hogy — miként Hans Fischler a bizottság agrárminisztere nyilatkozta — Magyarországon a csatlakozás után nőni fognak a termelői árak, s már csak ezért sincs értelme a termelők kompenzációjának. Csoda nem várható Abban bizonyosak lehetünk, hogy direkt támogatást nem kapnak a termelőink, annál is inkább, mert akár az egész meg is szűnhet belépésünk idejére. Ám effajta kompenzáció nélkül is EU-tagok leszünk, mert a józan ész ezt diktálja. A tárgyalási pozíciónk tehát nem az, hogy kapjunk kompenzációt, hanem mindazokat a jogosultságokat mi is élvezzük új belépőként, amelyet a már EU-ban lévők élveznek. — A mezőgazdaságunk ne várjon sült galambot, azaz csodát a csatlakozástól. Viszont reális lehetőséggel igenis joggal számolhat arra, hogy saját erőnkre támaszkodva jobban tudunk majd boldogulni, mint ahogy sikerült az eddigiekben — fejezte be a korábbi brüsszeli magyar agrárdiplomata. ELETKEPEK Nem várt Bodnár István (jyermekkorom zabolátlan szenvedélyei közé tartozott a bogárgyújtés. Nagy örömnek számított, ha a zsákmányaim között akadt egy-egy szép hős- cincér, fecskefarkú lepke, vagy a félelmetes agancsú hím szarvasbogár. Azóta sem láttam ilyet. Talán akkoriban kevesebb volt a vegyszer, permetezés, az élővilág nagy örömére. Persze az inségesebb időben megörültem én a cserebogárnak, a bodza virágán tébláboló virágbogárnak is. Ha belegondolunk, igazi nagy fogás, rendkívüli ritkaság viszont sohasem akadt a hálóba. Ez csak most harminc év után következett be, amikor már nemigen érdekelt a bogárgyújtés. A múltkorában ugyanis az egyik egzotikus, távolkeleti csodákat árusító boltban vásároltunk egy bambusznádból készült könyvtartó alkalmatosságot. Olyan másfél méter magas, természetes színében pompázó bútordarab volt. szerencse Remekül illett a többi bútorhoz. Ám hogy, hogy nem, másnap reggel arra lettem figyelmes, hogy az ágyam felé igyekszik egy hatalmas, fekete pók. Lehetett vagy 4-5 centiméter nagyságú. Félelmetesnek tűnt, még sosem láttam ilyet. A feleségem sikoltozni kezdett. Ám egy bogárgyújtő sohasem ijed meg a saját árnyékától, ráborítottam a kezemügyében lévő poharat, és máris elcsíptem őkéimét. A pohár alá dugtam egy kis papírt, s irány a kert vége, fusson az istenadta. Ám a pókszabású jószág nem adta fel, másnap reggel a veranda teraszán tűnt fel, komótosan mászott annak falán. No, ennek már fele sem tréfa, a már jól bevált módszer szerint őuraságát újra nyakon ragadtam nagy óvatosan. Mivel elpusztítani nem akartam, elvittem a közeli kiserdőbe, ahol szabadon engedtem. Később azonban nem hagyott nyugodni a dolog. Egyre jobban érdekelt, vajon miféle pók lehetett, és honnan került a hálószobánkba? Előszedtem a bogárhatározót, de abban sehol sem találtam a hatalmas pókot. Bántam már, hogy elengedtem, hiszen minden valószínűség szerint rendkívül ritka jószág lehetett. Talán el kellett volna vinni a tanárképző főiskolára, és a biológia tanszéken meg kellett volna mutatni valakinek. Néhány hónap múlva aztán a Spektrum tévének az egyik okos műsorában mutattak be egy hasonló fekete pókot, ha jól emlékszem, valami madárpók fajta lehetett, aminek a csípése akár halálos is lehet. Ez a fajta pedig a szubtrópusok lakója a Távol-Keleten él. Összeállt végre a kép. Valószínű Tahiföld környékéről érkezett kalandos utakon a lakásunkba, a könyvespolc bambusznád üregeibe befészkelve magát, több ezer kilométert utazva. .A. kereskedő nem is sejtette, hogy nemcsak egy könyvtartóállványt adott el nekünk, hanem egy ritka pókkal is „megajándékozott” bennünket. Mindenesetre azóta távol- ságtartóbb vagyok az efféle távolkeleti bútordarabokkal. A pókokról nem is beszélve. Adattár Nyíregyháza (KM) — A napokban látott napvilágot Az ezredvég iskolái című kötet. Az ötlet 1995-ben az iskolai jubileumi emlékbizottság ülésén született. Abból indultak ki, hogy az elmúlt évtizedben nem jelent meg adattár a megyében működő oktatási intézményekről. A kötet kiadását az 1000 éves a Magyar Iskola Alapítvány és a Megyei Közgyűlés is támogatta. A kötet szerkesztője, Kuk- nyó János mondja erről az impozáns gyűjteményről: — Olyan kordokumentumot szerettünk volna az olvasó kezébe adni, amelynek a segítségével a megye oktatási KM-reprodukció intézményeiről, iskoláiról akár az egyedi kíváncsiság szintjén is sok-sok információhoz juthat. A könyvet olyan adattárnak szántuk, amely az ágazaton kívül is a társadalom más csoportjainak, a különböző foglalkozási ágak képviselőinek az érdeklődését is elnyerheti. A könyv története azt is jelzi, hogy egy jó ügy mellett meg lehetett szerezni a szakma támogatását. Újév, új épület Nyíregyháza (KM) — Nagy örömmel kezdték meg az új évben a tanulást a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói. Ismeretes ugyanis, hogy bár az új épületrészt december 8- án már átadták, a tantermeket viszont csak most, január 3-án vehették birtokba a diákok. Ennek köszönhetően a Szabolcs utcai épületben lévő tantermekre már nincs szükség, a korábban itt tanuló, mintegy kétszáz diák is a Széchenyi utcai alma materben tanulhat. Ugyancsak most január elején avatták fel a tornatermet is, ahol kiderült, igazán remek tornaórákat lehet tartani. A Szabolcs utcai épületben lévő termeket egyébként a művészeti szakközépiskola fogja a későbbiek során használni.
