Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

2000. január 22., szombat Kdét# HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Hitel­lehetőség Angyal Sándor ___________ IVIintha mozdulni látszana valami a lakás­fronton. Szokatlan ugyanis, hogy a január 15-én megjelent lakásrendelet (mely szerint kedvezményes kamattámogatásra épülő hi­telt nyújt az OTP Bank) február elsejétől már valósággá válhat, ami önmagában is rekor­didő elbürokratizálódott világunkban. Mint hírlik, ha minden nyomtatványt pontosan ki­tölt az ügyfél, s minden igazolás kéznél van, egy hét sem kell a hitelbírálatra, s már folyó­sítják is a kölcsönt, amit 35 évnél fiatalabb vagy kettőnél több gyermekes, illetve harma­dik gyermekét váró házaspár vehet fel, maxi­mum 8 milliót első lakásának építéséhez avagy új lakás megvásárlásához. Nem véletlenül húzta fel erre a szemöldö­két szinte a fél ország: hol van az a 35 éven aluli fiatal pár, amelyik még képes felvenni 8 milliót és azt havonta törleszteni? A pályakezdők képtelenek havi 50-60 ezer fo­rintot törleszteni hosszú éveken át a lakás- fenntartás és a megélhetés, a gyermekneve lés mellett. Igen ám, csakhogy a feltételek azért határt szabnak a hitel összegének. Egy példa: százezer forint nettó havi jövedelem­nél csak 33 ezer havi törlesztés képzelhető el. Aztán az is fontos feltétel, hogy a felépí­tendő vagy megvásárlandó ingatlan értéké­nek 30 százaléka saját erőként meglegyen, így ha mondjuk valaki egy 6 milliós lakást szeretne vásárolni, akkor 1 800 000 ezer fo­rint sajáterő meglétét kell igazolnia. így a hi­tel 4.2 millió, amit 10-től 35 év időtartamra lehet felvenni. Igazuk van azoknak, akik mondják: szülői tá­mogatás nélkül még így is nehezen érhető el, hogy lakáshoz jut a fiatal pár. Ám az is igaz, hogy lehet egyszerűbb házat építeni és lehet kevésbé tágas, pazarul felszerelt lakást vásárolni, netán félkészbe is belemenni. Há­zat építeni, lakást venni sohasem volt olcsó mulatság és bizony a családoknak össze kel­lett húzni a nadrágszíjat. így van ez most is. Hiba volna azonban ennek az új lehetőség­nek csak az árnyait felfedezni, mert az utóbbi esztendőkhöz képest azért mégiscsak könnyebbé válhat az otthonteremtés. HÍREK □ Jeges verseny A Nyírtelek helységnév­táblánál lévő jégpályán vasárnap 10 órától különböző korcsoportokban és kategóriák­ban ügyességi és gyorsasági versenyt ren­deznek. □ Kiállítás Nyíregyházán a Városi Galériá­ban ma 11 órától nyílik Bodó Károly festő­művész munkáiból összeválogatott kiállítás. A tárlat február 9-ig tekinthető meg, hétfő ki­vételével naponta 9-17 óráig. □ Lelkisegély A Vöröskereszt megyei szer­vezete a hétvégén telefonos lelkisegély-szol- gálatot tart. Szombaton és vasárnap 18-23 óráig a 06-80/505-555 telefonszámon vár­ják a segítségre szorulók hívásait. A hívások ingyenesek. Jogosítvány nélkül a volán mögött Szigorítások várhatók a vezetői engedély megszerzésében és a közlekedés szabályaiban Nagy a járműforgalom megyénkben, az autók műszaki állapota vi­szont gyakorta nem kielégítő Martyn Péter felvétele Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Me­gyénk igen sok polgárával áll valamilyen ügyfélkapcso­latban a Közlekedési Felü­gyelet, mint hatóság, mely egyébként vezető szerepet tölt be Szabolcs-Szatmái^Be- reg közlekedésének formálá­sában is. A felügyelet minapi évértékelő sajtótájékoztatóján sokatmondó adatok hangzottak el, nem min­den tanulság nélkül. 29 vizsgahely A nemzetközi személy- és áruszál­lításban drasztikus visszaesést ta­pasztalható. A korábbi kaotikus állapotokon jelentősen enyhített a záhonyi határátkelő rekonstruk­ciója, ami a várakozási feltételek javulása mellett a határátléptetés gyorsaságát és mennyiségét is megnövelte. Talán ennek is tud­ható be, hogy a nehéz tehergépko­csik hétvégi közlekedési tilalma alatt külföldi kamionok elenyésző számban közlekedtek, a szabály­talankodók többsége belföldi fu­varozó volt. Közel ezer megváltoztatott al­váz- vagy motorszámú jármű ke­rült a közlekedési hatóság látó­körébe, ami a jármű-azonosltás- sal kapcsolatos visszaélések gya­koriságát mutatja. A járművek műszaki vizsgáz­tatásának megváltoztatott rend­szere a jelek szerint nem okozott fennakadást, problémamentesen Vállalkozók Máriapócson Máriapócs (KM — K. É.) — A helyi vállalkozók nélkül sem városi rangot, sem a színvonal növelését nem érhette volna el Máriapócs. A településen tevékenykedő üz­letemberek, iparosok, kereske­dők nemcsak munkát adnak, adót fizetnek, de önkéntes anya­gi segítséget is nyújtanak az ön- kormányzatnak, a városlakók­nak. Máriapócs vezetői ezért is tartják fontosnak, hogy megbe­csüljék, elismerjék a vállalkozó­kat, adományozó gesztusaikat. Ennek szellemében minden év januárjában a polgármesteri hi­vatalba hívják meg őket, ahol nemcsak arról számolnak be, mire költötték az általuk befize­tett összegeket, de fehér asztallal várják, vendégül is látják vala- mennyiüket. Négyféle helyi adó Erre az immár hagyományos ese­ményre ezúttal január 21-én pén­teken került sor, ahová a helyie­ken kívül a megyei önkormány­zat illetékeseit, országyűlési képviselőket is invitáltak. Mint Palóczi Lajosné polgármester el­mondta, Máriapócson 1991 óta lé­tezik iparűzési, vállalkozói, kom­munális és gépjárműadó, melyek­nek bevezetését az indokolta, hogy a település hátrányos hely­zetűnek számított, s szüksége volt az önerőre ahhoz, hogy az állami támogatásra igényt tarthasson. Örvendetes, hangoztatta a polgár- mester asszony, hogy a kétezer lelkes településen összesen százkét kisebb-nagyobb vállalko­zás tevékenykedik. Tízmillió a városlakóktól A paletta sokszínű, hiszen közöt­tük kulturális, egészségügyi, ke­reskedelmi mezőgazdasági jel­legű egyaránt megtalálható, de van szabóság, fodrászat és takar­mánykeverő is. Az elmúlt évben több mint tíz millió forintnyi adó folyt be a kasszába. Az összeget ezúttal is fejlesztésre, a szennyvízhálózat és a csatornarendszer kiépítésé­re fordították, de jutott belőle a működtetésre is. sikerült az átállás, jelenleg me­gyénkben 29 vizsgáztató hely működik, gyakorlatilag ott, ahol korábban is, hiszen a felügyelet rájuk támaszkodott, amennyi­ben eleget tettek a követelmé­nyeknek. Elmondható, hogy a te­rületi ellátottság is megfelelő. Az elmúlt esztendőben közel 65 ezer járművet vizsgáztattak me­gyénkben, s 88 ezer környezetvé­delmi felülvizsgálatára került sor. Ami a járművezetők képzőit illeti, 34 szervezet közreműködé­sével igyekeznek jogosítványt szerezni megyénk polgárai, ta­valy közel negyvenezren. A 260 névjegyzékben szereplő oktató közül folyamatosan 100-120 tevé­kenykedik, a többiek inkább idényjelleggel. A képzőszervek járműparkjában minőségi javu­lás következett be. Kevesebb új jogsi Az 1998-ashoz viszonyítva bő 18 százalékkal csökkent a kiadott vezetői engedélyek száma, a ka­tegóriákon belül viszont jelen­tősen, közel 46 százalékkal töb­ben jelentkeztek a „C”-re. Ennek oka a beiskolázott sorkötelesek nagy számában rejlik, s az idén január 1-től bekövetkezett, az EU normáknak is megfelelő változ­tatásban. Ami a vizsgaeredmé­nyeket illeti e kategóriában: visszaesés tapasztalható. Jelentősen, 27 százalékkal csökkent az utánképzésben részt vevők száma, de érdekesség, hogy a járművezetéstől eltiltotta­ké a korábbihoz képest gyakorla­tilag nem változott, 1800 körül volt. Az adatokból (s olykor ta­pasztalatokból) arra lehet követ­keztetni, hogy elég sokan vezet­nek engedély nélkül — volt, aki eltiltottként is maga vezette au­tóját, amikor a képzésre ment!! —, így szükségesnek látszik az utánképzés rendszerének meg­változtatása. Utak és pályázatok A közlekedési infrastruktúrában megyénk jelentősen elmaradott, úthálózata közel 8700 km hosszú, ebből majd 6600 önkormányzati, de a kiépítettség csak 30 százalé­kos . A mögöttünk álló évhez ké­pest csökkent az (út)építési enge­délyek száma, ennek oka, hogy a települési önkormányzatok a már korábban engedéllyel ren­delkező utakat építik ki a pályá­zatokon elnyert összegekből. A közlekedési hatóság tevé­kenységében kiemelt feladatot jelentett a közreműködés a mul­tinacionális cégek beruházásá­hoz kapcsolódó eljárásokban, hi­szen valamennyi jelentős beavat­kozásokkal járt az érintett szaka­szokon: út-, híd-, járda-, gyalog- és kerékpárút építéssel. Szabolcs-Szatmár-Beregbe ta­valy nyertes minisztériumi pá­lyázatok révén közel 366 millió forint érkezett, ennek segítségé­vel 21,5 kilométer hosszúságú út­fejlesztés valósult meg. A terü­letfejlesztési tanács területi kie­gyenlítést szolgáló pályázatai­nak eredményeként is épültek bekötő és települési lakó-, vala­mint kerékpárutak, s járdák. Tüzelő a rászorulóknak A kiszáradt fákat a tiszadadai polgármesteri hivatal emberei felvágják és a nyugdíjasoknak, a rászorulóknak adják téli tüzelőként Elek Emil felvétele LETKEPEK Egy ház, egy házasság Kulcsár Attila A . jószemű utazó sok mindent megfigyel, megérez, kitalál. Volt egyszer egy ház az út men­tén, két település között a senki földjén. Fedéllel, meleg vacsorá­val, pihenőhellyel várta az utak vándorait — afféle motelként — hogy másnap kipihenten új táv­latok, új célok felé útrakeljenek. Építtetője nagy reményeket fűzött hozzá. Szívét, lelkét, min­den pénzét beleadta a vállalko­zásba, sok mindent sajátkezűleg épített benne. Kezdetben nagy volt a forga­lom, jól mentek a dolgok. Az új­donság mindig felkelti az embe­rek figyelmét. Kipróbálják, ha jól megszeretik, és hamarosan váltanak, itt vernek tanyát. A motel közismert lett, és felka­pott, parkolója mindig tele volt a vendégek kocsijaival. Mégis néhány év múlva valami meg­változott. Egyik napról a másik­ra a szálloda bezárt. Talán ka­rambolozott a főnök, aki egye­dül értett az üzlethez, és nélkü­le a vállalkozás becsődölt. A személyzetet szélnek eresztet­ték, kialudtak a ház hívogató fé­nyei, teljesen lakatlannak, ki­haltnak látszott. A természet, és az emberi természet is az, nem tűri a sérültet. Aki nem életre való, azt legyűrik az élni akarók, az agresszív raga­dozók. A ház parkolóját először csak felverte a gaz, a szél egy ablakát betörte, és az első télen szét­fagytak a vezetékek a hideg fa­lak között. Aztán egy kíváncsis­kodó kifeszltette az ajtót, be­kukkantott a fiókokba, és kezé­be maradt a rézkilincs. A későb­bieknek a csaptelep, villanykap­csoló, egy kenyér ára. Aztán jöt­tek a nagyobb ragadozók szer­számaikkal, és eltűntek a csillá­rok, radiátorok, parketta, boj­ler, kazánok. A pusztulás és leépülés egyre előbbre haladt. A tetőről előbb a drágább kupás cserepek tűntek el, majd a többi is. Aztán a hőszigetelés, a belső ajtók lap­jai, és a tetőablakok. Ötvenezer forintot is adnak darabjáért egy új háznál. Építőanyag nem vész el, csak gazdát cserél. A na­gyobb ablakokhoz, portádhoz, és az ácsszerkezet anyagaihoz már teherautó kell, de az is van, ha kell, végül majd csak a kőfalak maradnak, ott áll az épület pő­rén, kitakarva. Ekkorra már a szél keresztül-kasul jár rajta, az eső, a hó, a fagy teszi a dolgát. A természet hegyeket is képes megbontani, egy ház sem okoz­hat neki gondot. Az emberi ter­mészet is része. Néhány hónap, egy év és a házból csak málado- zó falak merednek a tájba. Az otthon melegéből semmi sem marad. Volt egyszer egy házasság, benne egy asszony. Meleg szívű, otthont teremtő, befogadó és út­ra bocsátó. Egy napon a férje nem ment haza többé. Talán máshol szállt meg, gyerek nem volt, akkor meg kinek mi köze hozzá. Egy darabig várta, remény­kedett, de lassan kihunyt sze­mében a fény, tekintete kihűlt. Először csak a mosolya hervadt le az arcáról. Egy napon rájött, hogy nincs már csókja, ölelése a múlté. Magát okolta, hogy nem volt elég jó. Hogy hiányzott be­lőle valami, és valóban, egyre több, lassan kiüresedett. Szere­tetlenül nincs értelme mások­nak tetszeni, elhanyagolta ma­gát. Az idő, az évszakok, évek múlása pedig teszi a dolgát, elé­vül, elromlik minden, ami a ter­mészettől vétetett, az ember is. A ház Újfehértó és Téglás kö­zött található, az asszony más­hol is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom