Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. január 11., kedd Keleti HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ A bokortanyákért A Nyíregyházi Bo­kortanyákért Alapítvány és a Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat fórumot tart január 14-én 17.30 órától a Vajdaboko­ri Művelődési Házban. A meghívott vendé­gek között lesz Pető Ferenc professzor és Lenti István a megyei Földművelésügyi Hiva­tal vezetője. □ Összejövetel A Pszichotikus Betegek Érdekvédelmi Egyesülete január 11-én, kedden 14 órától tartja következő össze­jövetelét a nyíregyházi VMK 43-as szobájá­ban. □ Fogászati ellátás A Gávavencsellő- höz tartozó Paszabcsúcs és Szabadságte­lep lakói kérték, hogy fogászati ellátásukat Nyírteleken biztosítsa saját önkormányzatuk. Ehhez a képviselő-testület hozzájárulását ad­ta. □ Ingatlankatalógus A záhonyi vállalko­zási övezet legfrekventáltabb területeiről in­gatlankatalógus készült. A befektetésösztön­zési céllal készült összeállítás a magyar-uk­rán határhoz közel eső ingatlanok adottsá­gain kívül ismerteti az övezetben igénybe vehető, jogszabályban meghatározott ked­vezményeket is. Beruházás vidéken Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Máriaj — A tárgyi eszközök létesítése, bővítése és pótlása az eredményes, hosszú távú gazdálkodás elengedhe­tetlen feltétele. A rendszerváltás éveiben az összehasonlí­tó áron számított beruházási teljesítmény­érték tendenciájában nagymértékben visszaesett, és' folyamatos növekedés csak 1996 óta figyelhető meg, melynek egyéb­ként mértéke is említésre méltó. A teljeskörűsített adatok szerint 1998- ban Magyarországon a beruházási teljesít­ményérték 2138 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál volumenében 13 százalékkal több. így egy lakosra 211 ezer forint jutott, ezen belül Budapesten 329 ezer, a főváros nélkül számítva pedig 185 ezer forint. Szabolcs-Szatmár-Beregben a lakosságarányos beruházási teljesít­ményérték 155 ezer forintot tett ki, ami a vidéki átlagtól is jóval kisebb, de a mutató értéke a megyék harmadában az ittenit sem érte el. Azonos besorolás Szabolcs-Szatmár-Beregben az invesztíciók több mint háromtizede a nem piaci, első­sorban lakossági gazdasági tevékenység eredménye, amelynek egy lakosra jutó ér­téke 49 ezer forint volt. Ez utóbbi a vidéki átlag közel másfélszerese, és az itteninél nagyobb érték csak Pest megyét (67 ezer forint) jellemezte (a főváros nélkül). Az élénk lakossági befektetések hátteré­ben alapvetően a lakásberuházások állnak. Ugyanakkor a gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke a vidéki átlag csupán héttizedét adja. Ezen belül az iparba sorolt vállalkozásoké alig volt több, mint az azonos besorolású vidé­ki vállalkozásokra jellemző érték fele. TUSKÉS SAROK Az olcsó narancs Bodnár István ^Tem akartam hinni a szememnek, ami­kor először olvastam a reklámot, hogy a narancs olcsóbb lesz mint az alma, kilóját 99 forintért mérik majd néhány napig az új nagy áruházban. A narancsvásár első nap­ján irány az üzlet egy nagy szatyorral, lás­sák, hogy mulat egy magyar úr, ihaj, csu­haj három kilót is veszek majd a gyermek­koromban oly ritkán látott déli gyümölcs­ből. Az első nap sajnos elkéstem, percek alatt elfogyott a narancs, noha csak másfél órával a nyitás után érkeztem. A második nap, pénteken szintén üres polcot találtam, igaz, csak késő délelőtt jutottam el a bolt­ba. Gondoltam, legközelebb résen leszek, ami nem nehéz feladat, hiszen a szerkesz­tőséghez igen közel van az olcsó narancsot reklámozó üzlet. így hétfőn már munka­kezdés előtt bekocogtam a kis kosarammal a boltba, ahol széttárt karokkal fogadtak: ma nem küldtek narancsot. Azóta az ablak előtt állok, várom a na­rancsos kocsit. Januárban kivirágoztak a fák Ordas és kikeleti telek az év kezdetén • Északi fény tündökölt • Plusz 15 fok meleg Lefler György Nyíregyháza (KM) — A janu­árt Julius Caesar naptára tet­te évkezdővé a római biroda­lomban, melyet később, 1582-ben XIII. Gergely pápa reformált meg. A régi kalen­dáriumokban Vízöntő havá­nak nevezték. Évkezdő hónapunk neve Janus istenre utal, aki a legenda sze­rint egyszerre látott a jövőbe és a múltba, ő őrködött a kapukon és a bejáratokon. Temploma a háborúk idején nyitva, míg bé­kében zárva volt. Az egykori kalendáriumokban lapozva, jócskán akadunk meg­hökkentő időjárási szenzációkra, furcsaságokra. Szántottak — 1612 januárjában oly nagy hi­degek valának, hogy a vadak az erdőben megfagytak. — 1673-ban olyan enyheség jutott uralomra, hogy az országban szántottak, vetettek. — 1899. január 3-án délután téli szivárvány tündö­költ Buda felett. — 1907. január 25-én 739 milliméteres rendkívül magas légnyomást mértek Ma­gyarországon. — 1938. január 25- én rendkívüli arányú, az egész országban látható északi fény tündökölt órákon keresztül. — 1948. január végén az enyheség miatt a gyümölcsfák kivirágoz­tak. — 1961. január 9-én délelőtt éjszakai sötétség borult a fővá­rosra a szmog következtében. Téli tavasz A megye időjárási szenzációit Gyüre László, a Napkori Radar­meteorológiai Obszervatórium vezetője szedte csokorba, az 1901- től kelt adatokat átböngészve. A két leghidegebb január 1942-ben és 1964-ben volt; mindkétszer A sokáig tartó hónak a gyerekek-10,3 fokos havi átlag középhő­mérsékletet produkálva. A soké­ves átlag egyébként -3,0 fok. A leghidegebbet 1954. január 28-án mérték, -27,6 fokot, de nem volt kellemes 1964. január 13-án sem az idő, akkor -23,9 fok volt. Több mint húsz fok hideget mértek még 1963-ban, 1985-ben és 1987- ben. Megesett: nem esett Előfordultak persze, enyhe janu­árok is: ilyen volt az 1956-os, a 75-ös, a 83-as, a 88-as és az 1998- as esztendő. Az eddigi legeny­hébbnek az 1936-os év bizonyult a maga plusz 3,6 fokos átlag kö­zéphőmérsékletével. A „legfor­róbb” januári nap 1994. január 7- én volt, amikor is plusz 14,6 fo­kot mutatott a hőmérő. 1998. ja­nuár 8-án plusz 11,1 fokra sza­örülnek a legjobban ladt fel a hőmérő higanyszála. Ami a csapadékot illeti, a leg­több 1915 januárjában fordult elő (102 milliméter), míg a legkeve­sebb 1925-ben és 1973-ban hullott, mindkétszer csupán 4 millimé­ter. A hótakaró 1955 januárjában hízott a legvastagabbra, több mint fél méterre, de 20 centimé­ter fölötti volt az 1957-es, 66-os, 67-es, 87-es esztendőkben, no és az idén. Összefüggő hótakaró bo­rította a földet egész hónapban 1954-ben, 55-ben, 57-ben, 64-ben, 67-ben, 72-ben és 1997-ben. Hó­mentes januárunk volt 1956-ban, 62-ben, 94-ben és 1998-ban. — A tél januárban kitombolja magát, a február viszont már kellemesen enyhe lesz. A helyét morcos március veszi át, s egé­szen áprilisig haragban leszünk Balázs Attila felvétele az idővel — mindezt Dávid Mi­hály mérnök, időjárás-előrejelző jósolja nekünk. Népi regulák A népi kalendáriumok tele vol­tak az időre vonatkozó jósla­tokkal. Azt tartották a régiek, ha az újév napja világos, nem lesz a gabona hiányos. Az idén gyönyö­rű napsütésre ébredtünk január elsején. Ha hatodikén, Vízke­resztkor a pap fejére süt a nap, kemény faggyal kell számolni. Nos, Vízkeresztkor egész nap bo­rult volt az idő. Piroska napjáról, 18-áról azt tartották: ha fagy, akkor sokáig tartja magát a hideg. Ismert a rigmus: Ha ragyog a Vince, tele lesz a pince. S ha a hó végén tisz­ta Pál fordulása, akkor jó termés ígérkezik. A bevallások menetrendje Budapest (MTI) — Az egyéni vállalkozóknak idén is február 15-ig kell beadni személyi jöve­delemadó-bevallásukat, míg a magánszemélyeknek az 1999-es személyi jövedelemadójukról március 20-ig kell bevallást ké­szíteniük — mondta Vámosi- Nagy Szabolcs, az APEH elnök- helyettese hétfői sajtótájékozta­tóján. Az egyik legfontosabb vál­tozás az, hogy ha a családi pótlé­kot igénybe vevő szülő jövedel­me kisebb annál, mint amennyi a teljes kedvezmény igénybevé­teléhez szükséges, akkor a másik szülő levonhatja a kedvezmény különbözetét. Idén is lehetőség van arra, hogy az adózó polgárok rendel­kezzenek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonása után fennmaradó befizetett adó 1-1 százalékáról. Az első 1 száza­lékot vagy az egyházak javára le­het felajánlani, vagy az ez évi költségvetési törvény alapján az árvízkárok segítésére. ARCKÉP Bittner Diána a befutó Vásárosnamény (KM - K. B.) — Bereg fővárosában él, a nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnáziumba jár, s a hét vé­gén rendezett Kisvárdai Ki­futó 2000 zenei tehetségku­tatón futott be Bittner Diá­na, aki Jennifer Rush egy közismert számát énekelte. Fényképünkön — s persze a kisvárdai színpadon is — a fe­kete paróka is a híres énekes­nőhöz való hasonlóság kedvé­ért került az egyébként szőke ifjú hogy fejére. — Már általánosban közel kerültem a zenéhez, hiszen énektagzatos iskolába jártam. Természetesen tagja voltam az iskolai énekkarnak, sőt osz­Bittner Diána A szerző felvétele tálytársaimmal színpadra vit­tük a Légy jó mindhalálig című musicalt is. Ezután telje­sült titkos gyermekkori vá­gyam: tagja lehettem a ZIG- Singersnek — mondja bemu­tatkozásképpen, s még hozátet- te: — Annak különösen örül­tem, hogy vezetőnk, Magdi né­ni már elsősként engedett szó­lót énekelni. Az idei kisvárdai kifutón egyébként igen nagy izgalmak közepette alakult ki a végső sorrend, hiszen az élen négyes(!) holtversenyt kellett eldönteni a zsűrinek. Diána — aki a tavalyi kisvárdai megmé­retésen negyedik volt — joggal örülhetett a sikernek, hiszen igen nívós mezőnyt sikerült maga mögé utasítania. — Az különösen rossz volt, hogy másodikként kellett szín­padra lépnem — panaszkodott Diána, de hallhatóan már meg- könnyebülten —, hiszen ekkor még a zsűrinek nincs összeha­sonlítási alapja. A most harmadikos diáknak jelenleg két cél lebeg a szeme előtt: énektudását Toldi Mária iskolájában szeretné csiszolni, valamint majdan sikerrel fel­vételizni az állatorvosi egye­temre. (Az eseményről szóló fényké­pes beszámolónkat a 8. oldalon találhatják.) Fél évszázad munkálkodás az oktatás jegyében A szerző hosszabb ideig tanszékvezető volt a nyíregyházi tanárképző főiskolán Nyíregyháza (KM - M. S.) — Nem az integrált Nyíregyházi Főiskola megalakulásának alkal­mából íródott, de jótékony az egybeesés: a tanárképző három és fél évtizedének is kiváló összefoglalása dr. B. Papp János: Pedagógus-életűt a XX. századi eszmék és ideológiák ütközésé­ben című, közelmúltban megje­lent könyve. A szerző — aki hosszabb ideig tanszékvezető volt a tanárképző főiskolán — konkrét munkahe­lyeihez kötődve a kort kívánta bemutatni: ahogyan a különböző rendszerek ideológiai, eszmei követelményei közepette élt, dol­gozott, küzdött a magyar pedagó­Dr. ti. Papp János Pedagógus-életűt a XX. századi eszmék és ideológiák ütközésében A kötet Címlapja KM-reprodukció gus — 1920 és 1999. között. A Horthy-éra, a szocialista (kom­munista) rendszer és a plurális demokrácia eszmei, ideológiai életét mutatja be neveléstudomá­nyi szempontból személyes élmé­nyek és nagyon gazdag doku­mentumanyag alapján. B. Papp János hamarosan nyolcvan esztendős lesz, hajdú­dorogi születésű, ám 1949-től me­gyénkben tanított: a Kisvárdai Leánylíceumban és Tanítónő­képző Intézetben, a Nyíregyházi Tanítónőképző Intézetben és a Nyíregyházi Tanárképző Főis­kolán. Az életút jelképszerű is: az idős pedagógust a rendszerválto­zás után, már nyugdíjasán fel­kérték, térjen vissza pályakez­désének színhelyére, a Hajdúdo­rogi Görög Katolikus Gimnázi­um újból történő megszervezésé­re. A kötet erőssége a nevelés és oktatás eszmei ívének hosszú tá­vú áttekintése, és — főként — a Bessenyei György Tanárképző Főiskola közel négy évtizedének jól dokumentált története. Hasz­nosan forgathatják pedagógusok, tanárjelöltek, a helytörténet iránt érdeklődők. (Megjelent a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kiadásá­ban.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom