Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-11 / 8. szám
2000. január 11., kedd BMI;# HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Tejelő disznók Kovács Bertalan Nem tejelnek a disznók! Félreértés ne essék, az indulatoktól sem mentes kijelentés nem egy akcóifilm maffiózójának ajkát hagyta el, hanem az agrártárca államtitkára sommázta ekképpen véleményét — persze nem ilyen sarkosan — egy tanácskozáson. A mondat értelmét (mármint: a sertéstenyésztés mostanság nemigen tartozik a kifizetődő agrárfoglalatosságok közé) nem vitatja senki. Hogy is érné meg a disznót nevelni mostanság, amikor hazánkban 550 ezer(!) ember, töbségük kis-, illetve háztáji gazdaságokban igyekszik némi jövedelemre szert tenni átlagosan hat röfi felhizlalásával, miközben a tenyésztők idei egyik legfontosabb kitűzött célja, hogy a sertéshús ára érje el a három évvel ezelőtti szintet. A nem igaz, hogy a minigazdaságok feltétlenül rossz minőségű sertést adnak az egyre szűkebb hazai felvevő piacnak, ám az viszont tény, hogy a szaktárca szívesebben látna — és főként támogatna — korszerű technológiával, s nem utolsósorban hatékonyan termelő nagyüzemeket. A sertéstenyésztők ügyének mindenki számára megnyugtató módon való kezelése tehát jelenleg erkölcsi teherként nehezedik a szaktárcára, ám előbb vagy utóbb el kell érni: az uniós normák és elvárások szerint működjön az agrár- és ezen belül a sertéspiac. Persze ne menjünk a dolgok elébe, a mezőgazdaságért (is) felelős minisztérium most még nemzeti agrárprogramot készíthet, s egyelőre csak félszemmel kell az EU felé pillantgatni. Mert az azért tény, hogy amíg a Földnek mindössze 6 százaléka számít legalább közepesen művelhetőnek, addig hazánkban ez az ország területének 60(1) százalékára igaz. Magyarán: mi az unióban is az agrárországokat erősítjük majd. I gaz, mindenféle kvóta és szabályozó szorításában, de talán akkor majd tejelnek a disznók is. Helyzetkép Ferter János karikatúrája HÍREK □ Szeminárium A Nyugati sorozat keleten című szemináriumsorozat következő előadása január 12-én 15 órától lesz a Tudomány és Technika Házában. Lukács Éva számol be az Európai Unió foglalkoztatási helyzetéről. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete kedden Nagydoboson az általános iskolában 13-16 óra között. Nyírlövő községben az orvosi rendelőben 10-13 óra között szervez véradást. □ Szakrendelés másutt A Jósa András Kórház felnőtt haemotológiai szakrendelése új helyen, a Bocskai u. 73. szám alatti megyei rendelőintézetben, a 2-es belgyógyászaton fogadja a betegeket kedden és csütörtökön, 8-11 óra között. Vizsgázók A Nyíregyházi Főiskola folyosóin igencsak feszült a hangulat. A kínjukat legkülönfélébb testhelyzetekkel enyhítő diákság már csak január harmincegyedikéig toporog a folyosókon. Ekkor fejeződik be a vizsga- időszak, és kezdődnek a békés hétköznapok Balázs Attila felvétele Középpontban a foglalkoztatás Több önkormányzat is a munkahelyteremtést tekinti stratégiai feladatnak Kováts Dénes Vásárosnamény, Nyírlugos, Nagydobos (KM) — Az évkezdet az önkormányzati költségvetés készítésének, a tennivalók tervezésének időszaka is. Megyénk néhány településén az elképzelésekről, stratégiákról érdeklődtünk. — Még nem ismeretesek a költségvetés főbb számai, hiszen most állítjuk össze — fogalmazott Jütt- ner Csaba, Vásárosnamény polgármestere. Több beruházás — Alapvetően azt mondhatom: a működőképesség megtartása a legfontosabb feladat, emellett a tavalyi intézkedések eredményeként azt várom, hogy stabüabb lesz az önkormányzat gazdasági helyzete, s több olyan beruházást el tudunk indítani, amit a múlt esztendőben előkészítettünk. így például a gimnázium rekonstrukcióját, a Tisza-parti ifjúsági tábor teljes felújítását, vagy útépítéseket. Az már bizonyos, hogy az idén az önkormányzat stratégiai célja a munkahelyteremtés, erre akarja energiája jelentős részét fordítani. A város két pontján jelöltünk ki területet munkahelyteremtő beruházásokra, itt köz- múvesiteni kell. Ha sikerül jó marketingmunkával ide vonzani a tőkét, az egyrészt növeli Vásárosnamény és térsége potenciáját, másrészt kihat az élet egyéb területeire is: jobb életkörülményeket biztosít, s egyhít a szociális gondokon. Optimistán — A költségvetés keretszámait most próbáljuk összerakni. Ha röviden kell fogalmazni, akkor azt mondom, stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást szeretnénk — fogalmazott Hovánszki György, Nyírlugos polgármestere. — Feltétlenül, eleget kell tennünk a múlt évről átnyúló kötelezettségeinknek, a beruházási hitel fizetésének, biztosítani kell intézményeink zökkenőmentes működtetését. Fontosnak tartjuk a megkezdett foglalkoztatáspolitika folytatását, remélhetőleg köz- és közhasznú munka pályázataink az idén is eredményesek lesznek. Emellett olyan befektetőket keresünk ön- kormányzati ingatlanok (például a pékség) hasznosításával, akik legalább részben leveszik vál- lunkról e terhet a munkahelyteremtő beruházásokkal. Bízunk abban, hogy kiszámíthatóan és időben tudjuk majd fizetni a szociális ellátások különböző formáit. Reménykedve tekintek a 2000. esztendőre, szerintem csak optimista szemlélettel lehet alkotni. — Az alapfeladat, az intézmények biztos működtetése mellett két súlypontozott célt tűztünk ki magunk elé — mondta Balogh József, Nagydobos polgármestere. Programsorozat — Az egyik Szamosszeggel és Nyírparasznyával közösen a szennyvízberuházás megvalósítása, a másik a munkahelyteremtés. Ez utóbbit részben beruházók idevonzásával, részben a munka nélkül lévők hosszabb távra szóló kiközvetítésével lehetne elérni, ennek érdekében szorosabbra kell fonnunk a kapcsolatot a térségbeli nagy foglalkoztató cégekkel. Természetesen folytatni szeretnénk hagyománnyá vált rendezvényeinket is: az autó- és rallikrosszversenyeket, a roncsderbit, valamint a tökfesztivált, melyek széles rétegek, távolabbról érkezők szórakoztatását is szolgálják, egyfajta településmarketinget jelentve. Váratlan ajándék Páll Géza _________________________ Soha nem tulajdonított nagy jelentőséget a születésnapoknak. Jó előre megmondta a gyerekeinek, ne vegyenek semmi értékes ajándékot. De hiába rimánkodott, a gyerekek csak beállítottak az ajándékokkal. Örült is neki, de egy kicsit igyekezett is siettetni a vendégeskedést. Pedig a gyerekek, az unokák nagyon jól érezték magukat. Már minden játékot kipróbáltak, de mindenki csak maradt a helyén. Örültek, hogy a nyolcvanadik évet betöltő nagyapa, aki özvegyen él, velük együtt boldog. Meleg holmikat, téli csizmát, sapkát vettek az öregnek, aki nem volt nagyon rászorulva ezekre, mert tisztességes nyugdíjat kap. De hiába, más a gyerekektől kapott ajándék, mint amit magának vásárol az ember. Az idős ember a gyerekek kérésére fel is vette az ajándékokat. Ott sétálgatott a havas időket idéző bélelt nadrágban, holott a szobában legalább huszonhat fokot mutatott a hőmérő. Még a bélelt sapkát is a fejére rakta, örüljenek a gyerekek. Csak egyre az óráját nézegette. Igaz, inkább titokban, de egyszer-kétszer a lánya mégis észrevette, s megkérdezte, mi történt, talán elromlott az óra. Az öreg mondott valamit, aztán alig várta, hogy a gyerekek pakolni kezdjék a holmijukat. Pedig nagyon szerette őket, de most nagyon zavarta az idő. Mint akinek indul a vonata. Elhangzottak a búcsúzkodó mondatok, puszik, vigyázz magadra és így tovább. Az öreg egyedül maradt. Szépen a helyükre, a szekrény polcaira rakta a hozott ajándékokat, eltakarította az asztalt, néhány percen belül már alig látszott valami a házi ünnepségből. És most már egyre inkább nézegette az óráját. Mert valamit vagy inkább valakit nagyon várt. Alig egy hónapja ismerkedett meg egy nála húsz évvel fiatalabb hölggyel, aki megígérte, az éjszakát is itt fogja tölteni vele. Ezért izgult annyira. De erről a gyerekei nem tudtak. Nem akarta féltékennyé tenni őket. Meg minek is, a fiatalabb nemzedék úgy sem hisz az idősek vonzalmában. Néhány perc múlva meg is érkezett a vendég, boldogan vetkőzött, akinek már egyáltalán nem kell szégyenkeznie. Minek is. Ebben a pillanatban valaki csöngetett az ajtón. Az idős ember lánya valamit ott felejtett. Néhány szótlan másodperc következett. Csak az idegen kabátot látta az előszoba falán. Már kérdezősködni is akart, aztán meggondolta. Minek is kérdezzen. Ha így van, ahogy ő gondolja, még örülnie is kpll, hogy az apja nyolcvanadik évében még így bírja magát. Fogta a holmiját és elsietett. iieggen seia Dóka Istvánnak egy percre sem kell levennie tekintetét reggeli olvasmányáról, a Kelet-Magyarországról, hisz kutyája — ha néha el is kalandozik — már betéve tudja Petőfi téri sétájuk útvonalát Nyíregyházán Balázs Attila felvétele Sikeres gyors- és gépírók Februárban nemzetközi versenyen indulnak Nyíregyháza (KM) — Az 1999/ 2000. tanév első fél évében a Nyíregyházi Főiskola jogelőd intézményének, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola gyorsírás és gépírás tanszékének hallgatói újabb kiemelkedő sikerekkel gazdagították az intézmény hírnevét. A tanszék hallgatói a magyar gyorsírók és gépírók országos szintű seregszemléjén és versenyén is képviselték a főiskolát. E rangos' szakmai eseményen, mely a gyorsírók és gépírók nagy erőpróbáját is jelenti, hallgatóink elsöprő sikert arattak, korosztályuk szinte minden kategóriáját megnyerték, s az iskolák közötti csapatversenyben is a dobogó legfelső fokára álltak. A gyorsírás és a magyar nyelvű gépírás junior első helyezettje Lőrinczy Barbara lett, ő negyedik évfolyam ma- gyar-gyorsírás-gépírás szakos. Ő lett a legjobb az angol nyelvű gépírás junior kategóriájában is. A gyorsírásban ifjúsági első Székely Katalin első évfolyam magyar- gyorsírás-gépírás szakos hallgató lett; a német junior első helyezettjének járó elismerést Gáliczki Szilvia hozta el. Eredményeik alapján jogot szereztek arra, hogy indulhassanak februárban a bajnoki versenyeken, illetőleg képviselhessék Magyarországot a különböző nemzetközi seregszemléken.
