Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. január 11., kedd BMI;# HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Tejelő disznók Kovács Bertalan Nem tejelnek a disznók! Félreértés ne essék, az indulatoktól sem mentes kije­lentés nem egy akcóifilm maffiózójának aj­kát hagyta el, hanem az agrártárca államtit­kára sommázta ekképpen véleményét — persze nem ilyen sarkosan — egy ta­nácskozáson. A mondat értelmét (mármint: a sertéste­nyésztés mostanság nemigen tartozik a kifizetődő agrárfoglalatosságok közé) nem vitatja senki. Hogy is érné meg a disznót nevelni mostanság, amikor hazánkban 550 ezer(!) ember, töbségük kis-, illetve háztáji gazdaságokban igyekszik némi jövedelemre szert tenni átlagosan hat röfi felhizlalásával, miközben a tenyésztők idei egyik legfonto­sabb kitűzött célja, hogy a sertéshús ára ér­je el a három évvel ezelőtti szintet. A nem igaz, hogy a minigazdaságok fel­tétlenül rossz minőségű sertést adnak az egyre szűkebb hazai felvevő piacnak, ám az viszont tény, hogy a szaktárca szívesebben látna — és főként támogatna — korszerű technológiával, s nem utolsósorban hatéko­nyan termelő nagyüzemeket. A sertéstenyésztők ügyének mindenki számára megnyugtató módon való kezelése tehát jelenleg erkölcsi teherként nehezedik a szaktárcára, ám előbb vagy utóbb el kell érni: az uniós normák és elvárások szerint működjön az agrár- és ezen belül a sertéspi­ac. Persze ne menjünk a dolgok elébe, a mezőgazdaságért (is) felelős minisztérium most még nemzeti agrárprogramot készít­het, s egyelőre csak félszemmel kell az EU felé pillantgatni. Mert az azért tény, hogy amíg a Földnek mindössze 6 százaléka szá­mít legalább közepesen művelhetőnek, ad­dig hazánkban ez az ország területének 60(1) százalékára igaz. Magyarán: mi az uni­óban is az agrárországokat erősítjük majd. I gaz, mindenféle kvóta és szabályozó szorí­tásában, de talán akkor majd tejelnek a disznók is. Helyzetkép Ferter János karikatúrája HÍREK □ Szeminárium A Nyugati sorozat keleten című szemináriumsorozat következő előadá­sa január 12-én 15 órától lesz a Tudomány és Technika Házában. Lukács Éva számol be az Európai Unió foglalkoztatási helyzetéről. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete kedden Nagydoboson az általá­nos iskolában 13-16 óra között. Nyírlövő községben az orvosi rendelőben 10-13 óra között szervez véradást. □ Szakrendelés másutt A Jósa András Kórház felnőtt haemotológiai szakrendelése új helyen, a Bocskai u. 73. szám alatti me­gyei rendelőintézetben, a 2-es belgyógyá­szaton fogadja a betegeket kedden és csü­törtökön, 8-11 óra között. Vizsgázók A Nyíregyházi Főiskola folyosó­in igencsak feszült a hangu­lat. A kínjukat legkülönfélébb testhelyzetekkel enyhítő diákság már csak január harmincegyedi­kéig toporog a folyosókon. Ekkor fejeződik be a vizsga- időszak, és kezdődnek a békés hétköz­napok Balázs Attila felvétele Középpontban a foglalkoztatás Több önkormányzat is a munkahelyteremtést tekinti stratégiai feladatnak Kováts Dénes Vásárosnamény, Nyírlugos, Nagydobos (KM) — Az évkez­det az önkormányzati költ­ségvetés készítésének, a ten­nivalók tervezésének idősza­ka is. Megyénk néhány tele­pülésén az elképzelésekről, stratégiákról érdeklődtünk. — Még nem ismeretesek a költ­ségvetés főbb számai, hiszen most állítjuk össze — fogalmazott Jütt- ner Csaba, Vásárosnamény pol­gármestere. Több beruházás — Alapvetően azt mondhatom: a működőképesség megtartása a legfontosabb feladat, emellett a tavalyi intézkedések eredménye­ként azt várom, hogy stabüabb lesz az önkormányzat gazdasági helyzete, s több olyan beruházást el tudunk indítani, amit a múlt esztendőben előkészítettünk. így például a gimnázium rekonstruk­cióját, a Tisza-parti ifjúsági tábor teljes felújítását, vagy útépítése­ket. Az már bizonyos, hogy az idén az önkormányzat stratégiai célja a munkahelyteremtés, erre akarja energiája jelentős részét fordítani. A város két pontján je­löltünk ki területet munkahely­teremtő beruházásokra, itt köz- múvesiteni kell. Ha sikerül jó marketingmunkával ide vonzani a tőkét, az egyrészt növeli Vásá­rosnamény és térsége potenciáját, másrészt kihat az élet egyéb terü­leteire is: jobb életkörülményeket biztosít, s egyhít a szociális gon­dokon. Optimistán — A költségvetés keretszámait most próbáljuk összerakni. Ha rö­viden kell fogalmazni, akkor azt mondom, stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást szeretnénk — fogal­mazott Hovánszki György, Nyírlu­gos polgármestere. — Feltétlenül, eleget kell tennünk a múlt évről átnyúló kötelezettségeinknek, a beruházási hitel fizetésének, biz­tosítani kell intézményeink zök­kenőmentes működtetését. Fon­tosnak tartjuk a megkezdett fog­lalkoztatáspolitika folytatását, remélhetőleg köz- és közhasznú munka pályázataink az idén is eredményesek lesznek. Emellett olyan befektetőket keresünk ön- kormányzati ingatlanok (például a pékség) hasznosításával, akik legalább részben leveszik vál- lunkról e terhet a munkahelyte­remtő beruházásokkal. Bízunk abban, hogy kiszámíthatóan és időben tudjuk majd fizetni a szo­ciális ellátások különböző formá­it. Reménykedve tekintek a 2000. esztendőre, szerintem csak opti­mista szemlélettel lehet alkotni. — Az alapfeladat, az intézmé­nyek biztos működtetése mellett két súlypontozott célt tűztünk ki magunk elé — mondta Balogh József, Nagydobos polgármestere. Programsorozat — Az egyik Szamosszeggel és Nyírparasznyával közösen a szennyvízberuházás megvalósítá­sa, a másik a munkahelyterem­tés. Ez utóbbit részben beruházók idevonzásával, részben a munka nélkül lévők hosszabb távra szóló kiközvetítésével lehetne elérni, ennek érdekében szorosabbra kell fonnunk a kapcsolatot a tér­ségbeli nagy foglalkoztató cégek­kel. Természetesen folytatni sze­retnénk hagyománnyá vált ren­dezvényeinket is: az autó- és rallikrosszversenyeket, a roncs­derbit, valamint a tökfesztivált, melyek széles rétegek, távolabb­ról érkezők szórakoztatását is szolgálják, egyfajta településmar­ketinget jelentve. Váratlan ajándék Páll Géza _________________________ Soha nem tulajdonított nagy jelentőséget a születésnapok­nak. Jó előre megmondta a gyerekeinek, ne vegyenek semmi értékes ajándékot. De hiába rimánkodott, a gyere­kek csak beállítottak az aján­dékokkal. Örült is neki, de egy kicsit igyekezett is siettet­ni a vendégeskedést. Pedig a gyerekek, az unokák nagyon jól érezték magukat. Már min­den játékot kipróbáltak, de mindenki csak maradt a he­lyén. Örültek, hogy a nyolcva­nadik évet betöltő nagyapa, aki özvegyen él, velük együtt boldog. Meleg holmikat, téli csiz­mát, sapkát vettek az öregnek, aki nem volt nagyon rászorul­va ezekre, mert tisztességes nyugdíjat kap. De hiába, más a gyerekektől kapott ajándék, mint amit magának vásárol az ember. Az idős ember a gyere­kek kérésére fel is vette az ajándékokat. Ott sétálgatott a havas időket idéző bélelt nad­rágban, holott a szobában leg­alább huszonhat fokot muta­tott a hőmérő. Még a bélelt sapkát is a fejére rakta, örülje­nek a gyerekek. Csak egyre az óráját nézegette. Igaz, inkább titokban, de egyszer-kétszer a lánya mégis észrevette, s meg­kérdezte, mi történt, talán el­romlott az óra. Az öreg mon­dott valamit, aztán alig várta, hogy a gyerekek pakolni kezd­jék a holmijukat. Pedig na­gyon szerette őket, de most nagyon zavarta az idő. Mint akinek indul a vonata. Elhangzottak a búcsúzkodó mondatok, puszik, vigyázz magadra és így tovább. Az öreg egyedül maradt. Szépen a helyükre, a szekrény polcaira rakta a hozott ajándékokat, el­takarította az asztalt, néhány percen belül már alig látszott valami a házi ünnepségből. És most már egyre inkább néze­gette az óráját. Mert valamit vagy inkább valakit nagyon várt. Alig egy hónapja ismer­kedett meg egy nála húsz év­vel fiatalabb hölggyel, aki megígérte, az éjszakát is itt fogja tölteni vele. Ezért izgult annyira. De erről a gyerekei nem tudtak. Nem akarta félté­kennyé tenni őket. Meg minek is, a fiatalabb nemzedék úgy sem hisz az idősek vonzalmá­ban. Néhány perc múlva meg is érkezett a vendég, boldogan vetkőzött, akinek már egyálta­lán nem kell szégyenkeznie. Minek is. Ebben a pillanatban valaki csöngetett az ajtón. Az idős ember lánya valamit ott felej­tett. Néhány szótlan másod­perc következett. Csak az ide­gen kabátot látta az előszoba falán. Már kérdezősködni is akart, aztán meggondolta. Mi­nek is kérdezzen. Ha így van, ahogy ő gondolja, még örülnie is kpll, hogy az apja nyolcva­nadik évében még így bírja magát. Fogta a holmiját és elsietett. iieggen seia Dóka Istvánnak egy percre sem kell leven­nie tekintetét reggeli olvasmányáról, a Kelet-Magyarországról, hisz kutyája — ha néha el is kalandozik — már betéve tudja Petőfi téri sétájuk útvonalát Nyíregyházán Balázs Attila felvétele Sikeres gyors- és gépírók Februárban nemzetközi versenyen indulnak Nyíregyháza (KM) — Az 1999/ 2000. tanév első fél évében a Nyír­egyházi Főiskola jogelőd intézmé­nyének, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola gyorsírás és gépírás tanszékének hallgatói újabb kiemelkedő sikerekkel gaz­dagították az intézmény hírnevét. A tanszék hallgatói a magyar gyorsírók és gépírók országos szintű seregszemléjén és verse­nyén is képviselték a főiskolát. E rangos' szakmai eseményen, mely a gyorsírók és gépírók nagy erő­próbáját is jelenti, hallgatóink el­söprő sikert arattak, korosztá­lyuk szinte minden kategóriáját megnyerték, s az iskolák közötti csapatversenyben is a dobogó leg­felső fokára álltak. A gyorsírás és a magyar nyelvű gépírás junior első helyezettje Lőrinczy Barbara lett, ő negyedik évfolyam ma- gyar-gyorsírás-gépírás szakos. Ő lett a legjobb az angol nyelvű gép­írás junior kategóriájában is. A gyorsírásban ifjúsági első Székely Katalin első évfolyam magyar- gyorsírás-gépírás szakos hallgató lett; a német junior első helyezett­jének járó elismerést Gáliczki Szilvia hozta el. Eredményeik alapján jogot sze­reztek arra, hogy indulhassanak februárban a bajnoki versenye­ken, illetőleg képviselhessék Ma­gyarországot a különböző nemzet­közi seregszemléken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom