Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda 1 9. oldal WI GAZDASÁG □ Lassuló emelkedés Az ipar termelői árai 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Tavaly októberben az árak 9 százalékkal haladták meg az 1997. októberi szintet. Az idei első tíz hónapban 6,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 1998. azonos időszakában. A belföldi árak 8,8 százalékkal, az exportértékesítés árai 1,5 százalékkal nőttek, jelentette a KSH. □ Német telefonárak Tovább olcsóbbo­dik a telefon Németországban. A felhaszná­lók novemberben ismét jelentősen keveseb­bet fizettek a vezetékes telefonbeszélgetése­kért, mint egy évvel ezelőtt, mivel a vezeté­kes telefonszolgáltatások fogyasztói árinde­xe novemberben átlagosan 11,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly novemberben. □ Hazai cégeladás A német Wienerber­ger Téglaipari Rt. megvásárolta a Balaton Tégla Kft.-t, ezzel magyarországi üzemeinek száma 9-ről 11 -re emelkedett, s így tovább növeli eddigi 40 százalékos itteni piaci része sedését. Az egymilliárd forintos törzstőkéjű Balaton Tégla Kft. balatonszentgyörgyi és abonyi gyárában is a Wienerberger poro­­therm-termékrendszerét gyártják a jövő ben. Földhivatal Az új számítógépes adatfeldolgozásnak és a vidéki földhivata­lok segítségének köszönhetően lassan he­hozza lemaradását a fővárosi földhivatal is. Az év elején a még 670 ezer elintézetlen aktamennyiséget sikerült 200 ezer alá szo­rítani MTI-felvétel-Wxxx'x■■ x ■ -X xx xx x^xxxx ;X:X::x: A Vodafone új cég a telefonpiacon Budapest (MTI) — A Vodafone, Ma­gyarország legújabb, harmadik GSM mobilszolgáltatója megkezdte műkö­dését — közölte Jeremy Forword, a társaság vezérigazgatója kedden Bu­dapesten, sajtótájékoztatón. A társaság teljes országos lefedettséggel in­dul, a fogyasztók számára három előfizeté­ses és egy kártyás felhasználói csomagot kínál. A Vodafone valamennyi esetben má­sodperc alapú számlázást alkalmaz, s van olyan tarifacsomagja is, amelynek hét végi hívási díja percenként mindössze 9,99 fo­rint. Jeremy Forword az MTI érdeklődésére közölte: a Vodafone szolgáltatásainak ára átlagosan mintegy 10 százalékkal alacso­nyabb, mint a versenytársaké. Hozzátette: ha a versenytársak csökkentik a jelenlegi áraikat, akkor a Vodafone is hasonló lépé­seket tesz. A cég az év végéig 20 ezer előfizetőre számít, s a vezérigazgató szerint ez a szám a következő évben 200 ezerre bővül. Ezzel a társaság mintegy 20 százalékos piaci ré­szesedést szerez a magyar mobilpiacon. A szolgáltató a kártyás felhasználói cso­magját belépési díj és folyamatos havi elő­fizetési díj nélkül bocsátja az ügyfelek ren­delkezésére. Az új mobilszolgáltató Budapesten há­rom üzletet nyitott, a negyediket december első hetében adják át, vidéken egyelőre nem lesz üzlete. A Vodafone saját boltjai­nak száma a tervek szerint 2000. év végéig 15-re nő. A társaság jelenleg 300 főt foglalkoztat, az alkalmazottak száma az év végére 350-re nő. A Vodafone a Magyar Postán keresztül is kínál szolgáltatásokat, s a fogyasztók a cégre vonatkozó információkhoz a vállalat internetes honlapján (www.vodafone.hu ) is hozzájuthatnak. Kaptárok mellől az iskolapadba Minden tanuló felelős egy méhcsalád gondozásáért, így megtanulja a szakmát A keretkészítés, a kaptár összeállítása is tananyag a szerző felvétele Baktalórántháza (KM - Ny. Zs.) — A fiatalok után megyénk felnőtt méhészei is kedvet kaptak ahhoz, hogy iskola­padba ülve elmélyültebben foglalkozzanak szakmájukkal. Ehhez kiváló alapot teremt a baktalórántházi Vay Ádám Gim­názium, Szakközépiskola, Szak­iskola és Kollégium, ahol idén indították el a méhészképzést. Az űj szak felvételében előbb a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány 1 millió forintos segítsége jött jól, de az igazi lökést a PHARE-pá­­lyázat adta: ezzel 10,5 millió fo­rintot nyert a baktai intéz­mény. — A megye ökológiai adottsá­gai, a homok megkötésére telepí­tett, kiterjedt akácosok, vala­mint a magas munkanélküliség együtt irányították a figyelmet a méhészetre —■ utal a profil­­bővítés hátterére Bagoly Albert, az iskola igazgatója. Nem is volt gond az osztály feltöltésével, szép számmal jelentkeztek a spe­ciális tudásra szomjazó diákok. — A kezdeményezés iránt azonban a már gyakorló méhé­szek is érdeklődni kezdtek, s a jó pap is holtig tanul bölcsességét követve ösztökélték az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Ti­­sza-Szamos közi Szervezetének elnökét, Kiss Zsigmondot, hogy vegye fel a kapcsolatot a baktai iskolával. Ez meg is történt, így a közelmúltban kilencvennél is több méhész gazda részvételével megtartották a tanévnyitót. A távoktatás természetesen sajátos módot követ: a jelentkezők anya­gi áldozatot vállaltak, de a felme­rülő költségeknek csupán felét kell befizetniük, a másik felét az agrártámogatási rendszerből si­került megszerezni. November 13-tól jövő év áprilisáig szomba­tonként Fehérgyarmaton és Vá-Már közös húrokat pengetnek Budapest (MTI) — A magyar mezőgazdaságban a globali­záció hatására megindult mind a töke, mind az eszkö­zök koncentrációja. Ám a fejlődés útján nem a libe­ralizált amerikai modellt, ha­nem az Európai Unió szisztémá­ját követi az ágazat, fejtette ki többek között Nagy Tamás a MOSZ elnöke, a szervezet ked­den kezdődött budapesti kong­resszusán. Az elnök szerint Magyarorszá­gon 15 éve nincs társadalmilag elfogadott agrárkoncepció. Nagy Tamás az ágazat jelenlegi helyze­tét a tartós válság kifejezéssel jellemezte, hivatkozva a jövede­lemhiányra és a szükséges kor­szerűsítések elmaradására. Megítélése szerint az infláció alacsony szinten tartását Ma­gyarországon a mezőgazdaságból élők viselik. Példaként utalt ar­ra, hogy az elmúlt hónapokban a mezőgazdasági termékek ára mindössze 1,9 százalékkal emel­kedett. Hivatkozott arra is, hogy az elmúlt 10 évben a mezőgaz­daságból mintegy 1000 milliárd forintnyi összeget vontak ki a nem megfelelő árak, illetve a fej­lesztések elmaradása révén. Az agrárbéke ősz eleji megkö­tése elengedhetetlen volt — mondta a szövetség elnöke —, mivel ezzel lehetett meggátolni a magyar mezőgazdaság totális összeomlását. A MOSZ-kongresszuson felszó­lalt Tamás Károly az FVM ál­lamtitkára, aki kijelentette: az agrárágazat helyzete a nemzet­­gazdaságon belül nem számhá­ború kérdése. A magyar mező­­gazdaság nemcsak a hazai lakos­ságot, látja el jó minőségű és olcsó élelmiszerekkel, hanem évente átlagosan 3 milliárd dol­lár exportbevétele is van. Ez nél­külözhetetlen a költségvetés szá­mára — tette hozzá. A MOSZ elnökéhez hasonlóan az államtitkár is szólt arról, hogy az elmúlt tíz évben mint­egy 1000 milliárd forintot vontak ki a magyar mezőgazdaságból, aminek pótlása várhatóan a következő évben megkezdődik. Tamás Károly szerint az ágazat 2000-ben mintegy 330 milliárd fo­rintos támogatási kerettel gaz­dálkodhat. A világpiacon a szub­venciók és a minőség versenye folyik. A támogatások területén Magyarország lehetőségei vége­sek, a jó minőséget viszont, megfelelő feltételek mellett bizto­sítani tudja az ágazat. Álláspontja szerint a külföldi piacokon elsősorban a jellegze­tes magyar termékeket: például a paprikát, a szalámit, a libamá­jat lehet jó áron értékesíteni. Ki­jelentette: a kormány az agrárbé­ke-megállapodásban vállalt köte­lezettségeinek minden téren ele­get kíván tenni; Ezért a norma­tív támogatások körét kiterjesz­ti, lehetőséget teremt a nehéz helyzetbe jutott mezőgazdasági vállalkozások konszolidációjára. Világkereskedelmi kudarcveszély Seattle (MTI) — A Kereskedel­mi Világszervezet (WTO) mi­niszteri értekezlete kedden megkezdi a komoly munkát, de a hangadó szereplők el­lentétei egyelőre kudarccal fenyegetik a tanácskozást, elsősorban a mezőgazdaság­ban. Az amerikai mezőgazdasági mi­niszter, Dán Glickman ismét kö­vetelte, hogy a seattle-i értekez­leten megindítani szánt új kör­­tárgyalásokon vegyék célba a mezőgazdasági szubvenciók megszüntetését. Álláspontját tá­mogatja a Cairns Csoport, amely hétfőn három latin-amerikai or­szággal 18 tagúra bővült. Az EU mezőgazdasági biztosa, Franz Fischler viszont úgy nyi­latkozott, hogy az exporttámoga­tások teljes megszüntetése nem reális cél az EU számára. Értés­re adta, hogy az EU nem hajlan­dó messzebb menni a mezőgaz­dasági reformmal, mint amit az idén jóváhagyott tulajdon belső reformja, az Agenda 2000 tartal­maz. A gabonára, a marhahúsra és a tejtermékekre vonatkozó, rész­ben elhalasztott EU-program fo­kozatos megválást ígér a belső árak mesterséges magasan tar­tásától, és inkább a termelőknek juttatott közvetlen támogatást részesíti előnyben. Az EU haj­landó tárgyalni az exportszub­venciók és a belső támogatások csökkentéséről, ha az USA min­den exportprogramját a tárgya­lóasztalra teszi, beleértve az élel­miszersegélyeket és az exporthi­teleket is. Ezt az amerikai mezőgazdasági miniszter, mint nevetséges ötletet, elutasította. Mark Vaile ausztráliai keres­kedelmi miniszter azt mondta, hogy a Cairns Csoport nem ír alá semmiféle olyan megállapo­dást Seattle-ben, amelyben a mezőgazdaság többfunkciós mi­voltával indokolnák a támogatá­sokat. Ez — vagyis, hogy a mezőgazdaság tájfenntartó, kör­nyezetvédelmi és foglalkoztási szerepe különösképp indokolja a támogatásokat — az EU állás­pontja. Az amerikai álláspont szerint a többfunkciós elmélet önmagában helyes — habár nem világos, miért volna csak a me­zőgazdaságnak a sajátossága, de nem torzíthatja el a kereskedel­met. WTO: a GATT-utód A genfi székhelyű Kereskedel­mi Világszervezet (WTO) a nemzetközi kereskedelem kér­déseinek tárgyalási fóruma. A 135 tagországot számláló szer­vezet célja az áruk és szolgál­tatások világkereskedelmét kötelező erejű megállapodá­sokkal egyszerűbbé, gördülé­kenyebbé és biztonságosabbá tenni. A WTO-t 1995. január 1- jén hozták létre, addig az álta­lános Vámtarifa- és Kereske­delmi Egyezmény (GATT) ke­retében folytak tárgyalások a nemzetközi kereskedelmet korlátozó vám- és egyéb aka­dályok csökkentéséről. A WTO rövid idő alatt hatékonyabb nemzetközi szervezetté vált. Azt a tagországot, amely a nemzetközi kereskedelmet akadályozza, választott bíró­ság az okozott kár kiegyenlíté­sére kötelezheti. A sértett or­szágoknak büntetővámok ki­vetését is engedélyezheti, mi­ként idén az USA-nak 300 mil­lió dollár ilyen vámot engedé­lyezett az ÉU-val szemben a banán- és a hormonkezelt hús vitájában. A WTO elé létreho­zása óta 180 panaszt terjesztet­tek be. A WTO-ban valamennyi tag­országnak egy szavazati joga van, a döntéseket egyhangú­lag hozzák. A WTO legfőbb testületé a kétévente ülésező miniszteri konferencia. A na­pi ügyeket az általános tanács viszi, amelyben a tagállamo­kat genfi nagykövetük képvi­seli. sárosnaményban tartják meg az elméleti órákat, gyakorlatra pe­dig ismertebb méhészekhez láto­gatnak majd el. A legfontosabb, hogy a hobbi szinten folytatott méhészkedést vállalkozói alapokra helyezzék, ezért a tantárgyak között a pro­fesszionális munkához szüksé­ges szakanyagokat oktatják. A méhélettan, a méhegészségügy mellett a vállalkozás és jog tudo­mányából is ízelítőt kap minden résztvevő. A kezdőknek számító nappalis fiatalok felelősségérze­tét a teljes egészében gondjaikra bízott méhcsaládokkal igyekez­nek erősíteni, ezen túlmenően a keretkészítéstől kezdve a kaptá­­rak összeállításáig mindent meg­tanulnak. — A szomszédban, illetve az ismerősi körben látott méhészet hozta meg a kedvet e szak vá­lasztásához, de persze mindenki imádja a mézet — szakítja meg a gyakorlati foglalkozást egy pilla­natra a helybéli Kodák Katalin és a kisvárdai Vass Sándor. Vég­zés után mindketten több méh­családdal szeretnének vállalko­zóként kamatoztatni az itt meg­szerzett ismereteket. Bionap Szombathely (MTI) — A biogazdálkodás, a biokultú­rák termesztésének aktuá­lis kérdéseiről rendeztek regionális szakmai konfe­renciát kedden Szombathe­lyen. A Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum nyugat-dunántúli regioná­lis irodájának szervezésé­ben mezőgazdasági vállal­kozókat, falugazdászokat, a biotechnológia iránt érdek­lődőket hívtak össze. A re­gionális konferencia több mint 80 résztvevője Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből érkezett. A tanácskozáson szó esett az ökogazdálkodás gyakorlati kérdésein túl a legfrissebb kutatási ered­ményekről, valamint a fi­nanszírozásról és a bioter­mékek piaci értékesítésé­nek lehetőségeiről is. HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom