Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-31 / 305. szám

1899. december 31., péntek m év VÍG! Elfogynak a számok Problémás nap február 29. is Ha az emberiség átevickél az Ameri­kában Y2K-ként, Magyarországon év­számváltásként emlegetett, számító­­gépes fennakadások veszélyét hordo­zó időszakon, a programozók, vala­mint gyermekeik és unokáik nem pi­henhetnek a babérjaikon. A kiberne­tika világnaptárában további dátu­mok mellett találhatók figyelmeztető bejegyzések. Alig leszünk túl az ezredváltás problémá­in, következik 2000. február 29. napja, hi­szen ez az év szökőév. A szökőévek persze négyévenként ismétlődnek, ebben semmi újdonság nincs. De az elmúlt négy esz­tendőben olyan robbanásszerűen terjedtek a számítógépek, olyan sok új használó és program lépett be a játékba, hogy a mosta­ni atipikus év különösen nehéz lesz. Emel­lett az is gondot okoz, hogy a legtöbb szá­mítógép önmagától nem ismeri fel azt, hogy a 400-zal osztható évszámok a szökő­évek közé tartoznak. Unix-bomba Az Egyesült Államokban elektronikus szempontból a következő problematikus évnek 2007 várható, mert akkor a számítá­sok szerint elfogynak a kiosztható új tele­fonszámok az eddigi tízjegyű (3 számjegyű előhívó, plusz 7 számjegyű kapcsolási szám) telefonszám-rendszerben. Az úr 2019. esztendejében fogják megin­ni az újabb évszámváltás levét azok, akik még akkor is olyan programokat használ­nak majd, amelyeket most, a 2000. év köze­ledtével nem a legtökéletesebb, hanem a leggyorsabb eljárással tettek Y2K-kompati­­bilissé. Ez az eljárás az úgynevezett windo­wing. Lényege, hogy nem teszik négy számjegyűvé a két számjegyű évszámfelis­­merő programot, hanem egyszerűen azt a kiinduló pontot táplálják be, hogy a 00 1920-at jelenti, a 01 1921-et, és így tovább. Balázs Attila felvétele így nyernek húsz évet, és addig sem kell a bonyolult programátírással bíbelődni. De egyszer mindennek eljön az ideje. 2038-ban — ha nem hatástalanítják — robban a Unix-bomba. A Unix számítógé­pes kezelői rendszerben ugyanis úgy szá­mítják az időmúlást, hogy az idők kezdeté­nek, vagyis a Unix hálózat megszületésé­nek az időpontjától, 1970. január elsejétől számítják az eltelt másodperceket. A Unix rendszerben négy byte áll rendelkezésre, hogy kifejezzék az egyre irdatlanabb szá­mokat. A négy byte arra elég, hogy 2,14 milliárd másodpercet ki tudjanak fejezni. Ebből következően 2038. január 19-én, gre­enwichi idő szerint hajnali 3 óra 15 perc­kor a Unix időmérője fordul egyet és min­dent újrakezd nulláról. Aki úgy gondolja, hogy ez még messze van, azt nem árt emlékeztetni: a mostani Y2K-problémára is harminc évvel ezelőtt döbbentek rá először egyes számítástech­nikusok, amikor a bankok a 30 éves futam­idejű jelzálogkölcsönök havi törlesztő rész­leteinek kiszámítását kérték. Csak hát az emberiség megvárta míg minden a körmé­re ég. A most látható gondforrások közül a leg­távolabbi — ami szintén az Egyesült Álla­mokat érinti —, hogy fél évszázad múlva a jelenlegi számkiosztási rendszerben el­fogynak az új társadalombiztosítási szá­mok (social security numbers, vagyis SSN, az amerikai TAJ-számok). E legutóbbi, va­lamint a fentebb említett telefonszám-gond természetesen egyszerűen orvosolható len­ne újabb számok hozzáadásával. Egymilliárd SSN A kilenc SSN-számjeggyel egymilliárd SSN-t lehet elvben kiosztani, de a valóság­ban ennél kevesebbet, mert az első három számjegyet az egyes szövetségi államok szerint állapítják meg. (Ugyanilyen okból kisebb a gyakorlatban is kiosztható tele­fonszámok száma az elvi, matematikai le­hetőségnél.) Az SSN-ek esetében könnyen lehet, hogy utódaink egyetlen magabiztos mozdulattal osztogatni kezdik majd a tár­sadalombiztosítási kérdéseket immár fel nem vető holt lelkek azonosító számait. 9. oldal Életünk az ezredforduló után Egy-egy érdekes szakterület képviselője foglalja össze gondolatait olvasóink számára Marik Sándor Még csak barátkozunk a gondo­lattal: kettessel kezdjük az évszá­mokat. A közelgő ezredvég alkalmá­ból egy-egy érdekes' szakterület képviselőjét kértük, foglalja össze gondolatait a Kelet-Ma­­gyarország számára, adjon hely­zetképet, mit ért el az illető tudo­mány, mire számíthatunk a kö­zeljövőben. A kardiológus főorvos az emberi szívről, az internet­szolgáltató a szupersztráda titka­iról, az egyetemi tanár pedig azt fejti ki: a nyelvtudás kulcs a jövőhöz. Rajtuk kívül mások is megszó­lalnak sorozatunkban: szinte mindenki várakozással, nagy re­ményekkel néz az ezredforduló elé, hiszen újabb felfedezések, eredmények várhatók amelyek könnyebbé, kényelmesebbé tehe­tik életünket. Szívünk dobbanása Dr. Szilágyi Attila, kardiológus főorvos Az elköszönő évezred végén visszatekintve meg kell állapítanunk, hogy a be­tegségek igen heves táma­dást indítottak szívünk el­len. A XX. század elején évente még csak az összes haláleset 20 száza­léka, míg a 60-as években már fe­le volt szív- és érrendszeri beteg­ség következménye. A nyugati országokban ez a tendencia az utóbbi évtizedek­ben megfordult, s jelentősen csökken a szívinfarktus vagy agyvérzés előfordulása. Feltárt okok Magyarországon és a környező kelet-európai országokban azon­ban jelenleg is évről évre több a koszorúér-betegség és az általa okozott haláleset. Pedig ez az év­század mindnyájunk előtt feltár­ta a legfontosabb okokat; a do­hányzás, emelkedett vérkoleszte­rin-szint, magas vérnyomás, el­hízás, mozgásszegény életmód vezető szerepét az érelmeszese­dés kialakulásában. De nálunk sajnos a lakosság egy jelentős ré­tegének nem érdeke a megelő­zés, hiszen nem ritkán áll elő az a megdöbbentő helyzet, hogy a munkanélküli-segélyből is kieső egykori segédmunkásnak „jól jön” az infarktus, mert a rokkan­­tosítás révén legalább van kevés­ke biztos jövedelme. Ha sikerül az infarktust túlélnie. Javuló esélyek Szerencsére a tudomány fejlődé­se révén ez hazánkban is egyre több betegnek sikerül. A modern intenzív osztályok létrehozása mellett számtalan új módszer el­terjedése javítja esélyeinket az infarktus elleni küzdelemben. Ilyen például az infarktust okozó vérrög feloldása, a pacemaker technika fejlődése, a szívkatéte­rezés elterjedése, a koszorúerek katéteres tágításának térhódítá­sa, a szívműtétek számának ro­hamos növekedése, vagy vég­szükség esetén a szívátültetés lehetősége. Az életmentő kezelé­si eljárások megyénkben is ren­delkezésre állnak, illetve a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem klinikáin bármikor elérhe-Dr. Szilágyi Attila, kardiológus főorvos Cservenyák Katalin felvétele tők. A megyében már húsz kar­diológus szakorvos küzd a beteg­ség visszaszorításáért. Elamara­­dásunk nem a kezelési módsze­rekben, hanem elsősorban a megelőzés területén óriási. Az egyén lehetőségei S mit várhat a beteg szív a kö­vetkező évezredtől? Az értágítás­ban a lézertechnika jelentős elő­retörését. A mechanikus „mű­szívek” tökéletesítése igen sok beteg életét hosszabbíthatja majd meg. Új koszorúérágak képződését is sikerült már elérni kísérletes körülmények között, ennek további fejlődését is vár­hatjuk. A gyógykezelés fejlődése mel­lett azonban rendkívül fontos lenne a megelőzés. A technika nem pótolhatja az emberi aka­raterőt. A dohányzásról tovább­ra is mindenkinek saját magá­nak kell lemondani, a korszerű étkezést más nem vállalhatja át helyettünk, s a vérnyomás kar­bantartásához is nélkülözhetet­len az egyén közreműködése. S bizony ezután is szükséges lesz a rendszeres mozgás ahhoz, hogy szívünk a jövő évezredben is so­káig doboghasson. Piacképes nyelvtudás Csekéné dr. Jónás Erzsébet, egyetemi tanár Csekéné dr. Jónás Erzsébet Elek Emil fevétele Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folya­matában az idegen nyel­ven kommunikálni képes szakemberek munkája elengedhetetlenül szüksé­ges. Csatlakozásunk feltételezett időpontjáig, 2003-ig már csak három év van hátra. Mit vár tőlünk ez a hatal­mas, nyelvileg sokszínű gazda­sági közösség a nyelvtudás dolgában? Az angol és még egy Először is egy elfogadott közös kommunikatív eszköz, az an­gol és legalább még egy másik nyelv ismeretét. Magyaror­szág mindenképpen híd-szere­­pet tölt be Kelet és Nyugat kö­zött. Ehhez az is szükséges, hogy Kelet felé is tárgyalóké­pesek legyünk. Nem véletlen, hogy ma már nagy rangja van annak a fiatal közgazdásznak, mérnöknek, aki a kiváló an­goltudása mellett oroszul vagy románul is beszélni tud. Hogy milyen szint szüksé­ges, ez már feladatkörtől füg­gően más és más. A konferen­cianyelv a legmagasabb szin­tű, a törvényhozás árnyalatait visszaadó nyelvismeret, amit a konferenciatolmácsok dolga, hogy elsajátítsanak. Az intéz­ményközi kommunikáció nyelvi szintje az ügyintézői nyelvnek nevezhető nyelvis­meret, amely ahhoz kell, hogy a hivatali ügyekre, munkavál­lalóként napi teendőink ellátá­sára nyelvileg alkalmasak le­gyünk. Ez tehát egy bizonyos szak­nyelv. Végül a mi állami nyelvvizsgáink szintjén levő hétköznapi társalgás, a sze­mélyközi kapcsolatteremtés szintje, amely arra elegendő, hogy az idegen nyelvet beszélő környezetben eligazodjunk, megértessük magunkat. Középfokon is A nyelvismeret középfokon is szükséges lesz, e nélkül senki sem talál munkát az uniós csatlakozást követően az or­szághatáron kívül, sem olyan helyen nem tud dolgozni, ahol feltehetőleg külföldi munka­­vállalók, turisták fordulnak majd meg, s neki kell Magyar­­országon a szolgáltatást nyúj­tania mint pincér, eladó, hiva­tali ügyintéző, vasúti pénztá­ros, rendőr. Szorgalom kell Ha így kell a nyelvismeretet tekinteni, mire elég a három év, ami addig hátra van? Az intenzív nyelvtanulás elkezdé­sére mindenképp. De hogy akár csak a korrekt társalgás szintjére eljutunk-e, ez nem csak a nyelvtanuló szorgal­mán múlik, hanem az oktatási rendszer kínálatán is, ami jelentős részben a privát szfé­ra mellett a társadalom, az ál­lam feladata és felelőssége. A piacképes nyelvismeret jövőnket meghatározó, straté­giai kérdés. A nyelvismeret az emberi erőforrást jobban hasz­­nosíthatóvá tevő, hozzáadott érték, amely hosszú távra dön­ti el helyünket a világ munka­erőpiacán. A szupersztráda megfejthető titkai Halász Gábor, internetszolgáltató vállalkozó Egyre nagyobb kapacitású gépek kerülnek a piacra megfizethető árakon. Min­den olyan szakmában, amely nagy mértékben használja a számítógépet, az elmúlt évek áttörést jelentettek. Mára egy átlagos számítógép se­gítségével is sokkal hatékonyabb a munkavégzés. Pár évvel ezelőtt egy tervező csak álmodhatott ar­ról, az általa elképzelt épületet a megrendelőnek valósághűen meg is mutathassa, napjaink ter­vezőprogramjai esetében ez már szinte alapszolgáltatás. Megállíthatatlan A fejlődés megállíthatatlan. Az elmúlt évek slágertémái (multi­média) megtalálták helyüket. Ilyennek indult az Internet is, azonban az érdeklődés nem hunyt ki, folyamatosan a közép­pontban van. Először csak a szakemberek használták, akik közelebbről nézhették a „tüzet”. Nekik konk­rét előnyöket jelentett, minden egyszerű, könnyű és gyors lett. A jövő az integráció felé ha­lad, aminek természetesen a kö­zéppontjában az internet — vagyis az ún IP protokoll — áll. Először csak néhány „megszállott” állít majd össze olyan gépeket, amelyeket legin­kább a (video)telefon-videomag­­nó-internet terminál-TV-HI-FI torony... névvel lehetne illetni. Ezután a neves gyártók égisze alatt jelennek meg ún. integrált készülékek. (Az is lehet, hogy so­kuk fejlesztési terveiben már szerepel.) Az természetes, hogy ezen berendezések minden egyes funkciójukban az internetről szerzik majd be a szükséges (hang, kép, mozgókép, szöveges) adatokat. Ehhez már ma is léte­zik minden technológia. Az internet ma már a számító­géphez nem értők között is ott van — csak még nem tudják. Csak egy néhány a jelszavak­ból: +0, Westel-net stb. Az inter­­net-protokoll alapú telefónia már elérhető, és itt van a zse­bünkben. A mobiltelefonok se­gítségével már ma is lehet E-ma­­ileket küldeni és fogadni. A rádi­ótelefonok tökéletesedése ered­ményeként nemsoká a mobütele­­fonunk segítségével bárhonnan tudunk majd internetezni. Az, hogy a jövő mobiltelefonjai in­kább videotelefonok lesznek, azt már mondanom sem kell. Gép jelez a raktárnak Na és a vásárlás! A széles sávú (gyors és olcsó!) internetelérés terjedésével sokunk számára vá­lik majd elérhetővé az internetes áruházak világa. Itt most kivéte­lesen nem Amerikára gondolok. Ott ez már működik! Az ameri­kai karácsonyi internetes bevá­sárlások eredménye becslések szerint is több milliárdos (dollár­ban). A változás tehát az ajtónk előtt áll. Ezzel kapcsolatban fon­tos igény a biztonságos fizetés, melyre már számos szabványos megoldás létezik. Beszélő hűtő Ha már a bevásárlásnál tartunk: több nagy háztartás igép-gyártó kirukkolt olyan gép prototípusá­val, melyek érintőkijelzővel és internetkapcsolattal vannak fel-Halász Gábor Martyn Péter felvétele szerelve. Mondjuk a hűtőm auto­matikusan szól a nagyáruház csomagküldő szolgálatának, hogy kifogyott a kedvenc sajtom, míg a mikrohullámú sütőm érzé­kelve, hogy pizzát rakok bele magától bekapcsolja a grillezőt is és beállítja a megfelelő sütési időt... mindezt az internetnek köszönhetően! Ennyit a jövőről!... De ne kér­jék számon! i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom