Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-03 / 282. szám

1999. december 3., péntek 7. oldal HÍREK □ Seregszemle Cigány kulturális sereg­szemlét rendeznek a hét végén Nyíregyhá­zán. A VMK portaszintjén december 4-én 17 órakor nyílik tárlat a cigány képzőművészek alkotásaiból. Szintén szombaton 18 órakor a Bem József Általános Iskolában jótékonysági gálaműsort rendeznek. □ Nosztalgiakoncert Mary Zsuzsa és Do­bos Attila lép fel Nyíregyházán a VMK-ban december 8-án 19 órakor. Utána tánc- és di­vatbemutató következik. □ Tűzzománc-kiállítás Bábásné Lakatos Erika művésztanár tűzzománcaiból nyílik ki­állítás a tornyospálcai általános iskolában de­cember 3-án 14.30-kor. Teleház Kölesén Kölese (KM) — December 4-én újabb tele­­házzal gyarapodik a megye. Ezúttal Kölese nyit ablakot a nagyvilágra, hiszen a tele­ház program lehetőséget ad arra, hogy két irányban is megtörténjen az információ­­csere. A teleházban a megnyitó napján sok mindennel megismerkedhetnek az érdek­lődők: digitális fényképezés, internetezés, műholdas adók sokasága. Ajándék a szülővárosnak Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza váro­sának ajándékozta Katona Béla értékes könyvtárát, amelyet a napokban lajstro­mozzák. A mintegy 4000 kötetes ajándék­ban közel 100 első kiadású Krúdy-kötet is található. Az irodalomtörténész kikötése, hogy szülővárosában maradjon egyben a könyvtár, amelynek állománya ne legyen kölcsönözhető, csak helyben tanulmányoz­ható. Mesék és mondák Nyíregyháza (KMJ — A történeti sze­mélyekhez kapcsolódó folklór alkotá­sok egymástól jellegükben térnek el. A régi királyok közül Szent István, Szent László és Mátyás a legnépszerűbbek. Bár­mennyire híres volt Szent István, kiről két legenda is fennmaradt, a néphagyomány mégis mostohán bát vele. Annál népsz­erűbb volt Szent László, akinek csodatette­it, harci győzelmeit a néphagyomány is megörökítette. Királyaink közül egyedül az ő népszerűsége vetekedik Mátyás kirá­lyéval. A folklór alkotásokban gyakran cserélődnek a hősök nevei, a Mátyás-folk­lór azonban nem keveredik Szent Lászlóé­val, jóllehet mindkettőjükre jellemző a népszerűség, a szegények, az elesettek, a rászorultak megsegítése, a bátorság, az el­lenség feletti biztos győzelem s más eré­nyek. Mátyás király népszerűsége évszázadok során más-más formában fogalmazódott meg. Ma már nem lehet kétségbe vonni, hogy életéről napjainkig a rokonszenves ábrázolás uralkodott, de azok a mesék, mondák, anekdoták, közmondások, ame­lyeket a hiteles folklór gyűjtések korától, kezdve néphagyománynak tekintünk, zöm­mel a felvilágosodás koráig vezethetők vi­ssza. A Magyar Könyvklub kötete — Mesék és mondák Mátyás királyról — a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbünte­tését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyás ki­rályról szóló írott és szóbeli költészet, amely az egész magyar nyelvterületen el­terjed. A Jankovics Marcell szép rajzaival megjelent kötet szép ünnepi ajándék lehet. Beszippantani a festékek illatát Nyíregyháza — A Bessenyei György Tanárképző Főiskola hasonlatos egy fához. Pár­személyes törzsből terebélye­sedett, s ebbe a bővülésbe beleértendők az egyre soka­sodó hallgatók is. Közülük néhányan visszatértek hosszú vagy rövidebb kitérő után a tanszékekre, immár mint oktatók. A rajz tanszék szellemiségét, légkörét mindig az ott tanító mű­vésztanárok egyénisége, tehetsé­ge, embersége határozta meg. Valótlanság lenne azt állítani, hogy a közöttük lévő viszony mindig harmonikus volt. A hosszú évek során a meste­rek kezét utánzó, gondolkodás­­módját elsajátító nemzedékek hagyták el az 5. emelet folyosó­ját, és váltak maguk is tanárok­ká, vagy ha ambíciójukból tel­lett, művészekké. Jómagam négy, élményekben gazdag év után 1976-ban kaptam matematika-rajz szakos diplo­mát, amelyet többszöri költözés során elvesztettem. Bár a szám­tan tanári szakomra soha nem voltam büszke, Varecza Árpád nem volt hajlandó visszavenni tőlem az oklevelet. Rajztanár voltam, s talán néha át tudtam adni a különböző életkorú tanít­ványoknak valamit abból, amit itt tanultam. A nyíltszemű óvo­dások, az általános iskola apró-Bodnár István (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza (KMJ — Régi szép foglalkozás elismert mestere Radics László. A gyerekek örömére mézeska­lácsot készít, nem is akármi­lyen szinten, hiszen népi iparművész. Megbecsült családi mesterség folytatója, több mint száz éve őrzi a család az ízletes és esztéti­kus mézeskalács készítésének titkát. Már a dédnagypapa is eredményesen árulta a vásáro­kon az ízes portékát. A múltkorában Nyíregyházán, a Népművészeti Stúdióban tar­tott foglalkozáson vette körül óvónők és tanítónők népes csa­pata. A mester a mézeskalácské­szítés rejtelmeire tanitgatta az ifjú hölgyeket. A pedagógusok pedig majd a kicsinyeknek ki-Szakmai tanácskozás Nyíregyháza (KM) — Az új évezred első feladtai a közoktatásban címmel szakmai tanácskozást szervezett a Nyírségi Is­kolaszövetség és a leve­­leki Gárdonyi Géza Általános Iskola. A tegnapi egész napos prog­ram során Papik Péter, a Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképző Intézet igazgatója a különféle szol­gáltatásokról és pályázatok­ról tartott tájékoztatót, míg Pataki József, a megyei ön­­kormányzat művelődési osztályának vezetője a he­lyi intézkedési terv készíté­sének gyakorlatairól be­szélt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a megyei Közoktatási Közalapítvány pályázati rendszeréről, il­letve a kerettantervekről. A nap folyamán külön­böző tankönyvkiadók mu­tatták be legújabb tanköny­veiket, segédleteiket, ezzel is segítve az oktató-nevelő munkát. A kiállítás első látogatói ságai, a kamaszodó nyolcadiko­sok, a felnőttködni kívánó Kos­­suth-gimnazisták, s legutóbb a rajz tanszék hallgatói remélem nem távoztak úgy az óráimról, hogy csak az időt töltötték. Ez köszönhető tanáraimnak is, Hor­váth Jánosnak, Pál Gyulának, Sántha Lászlónak, Valkovits Zol­tánnak. A legmélyebb benyomást azonban Pál Gyula tette rám. Sorsát nem irigyeltük, hiszen az akkori vezetés nem engedte ki­bontakoztatni a benne rejlő ritka tehetséget, és emberi gyengesé­gét kihasználva háttérbe szorí­totta. Ritka szavú ember volt, és megválogatta azt is, hogy kihez Radics László Elek Emil felvétele vánják továbbadni a tudományt. Úgy tűnik, jó néhány helyen ka­rácsonykor a gyerekek közremű­ködésével készült tésztafigurák is függnek majd a várva-várt fenyőfán. — Aminek a tésztában benne A magyar Nyíregyháza (KM) — Célunk: fölkutatni a magyar művészi alkotókedv ösztönszerű ér­vényesülésének kezdetleges próbálkozásaitól kezdve el, a már fejlettebb motívumo­kig, lehetőleg mennél töb­bet. Menteni az elkallódástól azt, amink van és így a nemzeti jel­leg megőrzésében erősíteni, irá­nyítani, fejleszteni fajunk alko­tókedvét; megmutatni, bizonyí­tani és igazolni fajunk művé­szeti érzékének, rátermettségé­nek és készségének sajátosságát, erejét, becsét s ezzel közvetve és közvetetlenül segíteni a nemzeti elem érvényesülését Ízlésünk­ben, művészetünkben és ipa­runkban; gyarapítani a nemzeti önbizalmat, tanítani a magunk többrebecsülését, valamint meg­becsülését annak, ami a miénk — ez vállalkozásunknak erkölcsi tartalma és ez a célunk.” A fenti sorokat az 1907-ben megjelent a Magyar nép művé szete első kötetének bevezetőjé­ben írta Malonyay Dezső. A ha­talmas vállalkozás táptalaját több tényező együttes jelentkezé­se adta. A múlt század derekától Európa-szerte erőre kapott a nemzeti gondolat, a nemzetálla­mok kialakulása, helyi és nem­beszél. Az óráin a korrektúra nem a sokat tudó tanár intelme volt, amely más esetben megkö­tötte a botladozó ujjakat, hanem tömör, lényeglátó mondat vagy a legvégső esetben egyetlen, min­dent helyretevő ecsetvonás. Meg­tanultuk tőle a szabadság tiszte­letét, azt, hogy a pedagógus nem kézen fogva vezet, hanem csak a lehetőségeket mutatja fel tanít­ványának. Nem tett különbséget tehetséges és tehetségtelen diák közt, jutott mindenkinek egy-egy jó szó, s csak akinek füle volt, azt hallotta, mikor beszél az előtte lévő képről vagy mikor bá­torítja a papíron tétován botla­dozót. kell lennie, abból spórolni nem szabad. Akár, 5 akár 20 forintba kerül a tojás. Egyébként a felhasználás so­rán csak a tojás sárgájára van szükség. Ezenkívül teméntelen mennyiségű, harminc százalék­nyi vegyes virágból gyűjtött mézre is. Természetesen liszt, némi szegfűszeg, fahéj és egy hangyányi ánizs kell bele. Aztán a formázás következik. Míg a szakma apraja csak egy figurát készít, addig az igazi mester szebbnél-szebb alakzatok­ba formálja a tésztát. Huszár, ba­ba, szív, kakas, kard, bárány, és még ki tudja, hányféle figura fekszik az igazi árus asztalán. A sütés már gyorsan megy, alig 8- 10 perc alatt sül meg a süte­mény. Radics László szívesen jár is­kolába, óvodába bemutatnia tu­dományát, okítani a kicsinyeket, ha hívják. A Népművészeti Stú­dióban is egész napos foglalkozá­son vett részt. Vasárnap délután, Körösfőn KM-reprodukció zeti kultúrák felértékelődése. A hazai szellemi életben, művésze­tekben is markánsan megjelent a népi-nemzeti gyökerekhez for­dulás (az építészetben Lechner Ödön, Thoroczkai Wigand Ede, Kós Károly, a zenében Bartók és Kodály, az irodalomban Móricz Zsigmond nevét említhetjük). A kormányzat által is támoga­tott gyűjtőmunka 1904-ben in­dult a sokoldalú, kiválóan író, jó szervező Malonyay vezetésével. Elek Emil felvétele A rajz tanszéknek mindig műhely szerepet kell betöltenie, ahol az ambíciók zsengéi tápta­lajra lelnek, és ahová mindig jóleső lélek-bizsergéssel nyit be az ember. Legalább gondolatban megfogja a hatalmas táblák kré­táit, beszippantja a festékek illa­tát, kicsit megmozdít egy rajzba­kot, mint régen, és nem arra gondol, hogy több mint negyed­­százada ült rajta. November 27-én több százan gyűltünk össze a főiskola keren­­gőjében egymást nézni és egy­másra nézni. A néha harsány, néha félénk hangú közeledések mégis egy közösséget jelentettek. Papp D. Tibor Filmszemle Budapest (MTI) — A 31. Ma­gyar Filmszemlét február 3. és 8. között rendezi meg a Magyar Mozgókép Közala­pítvány, valamint a Magyar Film- és Tv-művészek Szö­vetsége. Tájékoztatásuk szerint a mustrán várhatóan húsz já­tékfilmet, huszonöt kísérleti- és kisjátékfilmet, valamint harmincöt népszerű-tudomá­nyos, illetőleg dokumentum­filmet tűznek műsorra a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban. A rendezvényt szervező Filmszemle Tanács elnöke ezúttal Miskolczi Péter pro­ducer lesz. Tagjai: Tóth Er­zsébet miniszteri biztos, a Magyar Mozgókép Közala­pítvány főtitkára, továbbá Hartai László, Janisch Atti­la, Tímár Péter és Vészi Já­nos fiirendező. Egy-egy vidék bemutatása általá­ban a tájbemutatás — viselet — templom — ház — temető rendet követi, legnagyobb teret a házról szóló rész kapja, amely a parasz­ti élet teljességének leghívebb tükre. A viszonylag szárazabb, részletező (ám az értékek megőrzése, leltározása szem­pontjából alapvető jelentőségű) leírásokat stílusos táj- és környe­zetleírások, színes riportok és interjúk frissítik. Az öt gazda­gon illusztrált kötet mindmáig a magyar népművészet leggazda­gabb forrásgyűjteménye. A CD-ROM az eredeti papírki­­adás teljes anyagát tartalmazza: mintegy kétezer oldalnyi szöve­get, több mint ötezer illusztráci­ót és több mint kétszáz nagyfel­bontású színes képet. A teljes szöveg bármelyik szavára, szótö­redékére rákereshetünk, azokat logikai operátorokkal kombinál­hatjuk. Navigálhatunk a hierar­chikus tartalomjegyzék segítsé­gével, tetszőleges szövegrészeket jelölhetünk ki, kinyomtathatjuk, szövegszerkesztőbe átemelhetjük őket. A kiadvány az Arcanum Digi­­téka sorozat tagja, amely a kul­túra különböző területeinek fon­tos, értékes elemeit szándékozik a modern ember digitális köny­vespolcára helyezni. Száz éve őrzik a hagyományt nép művészete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom