Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-24 / 300. szám
1999. december 24., péntek ííbh'm KARÁCSONY 9. oldal Rosztopovics Nyíregyházán? Szakmai berkekben egy pillanatig sincs vita arról, hogy Misztiszlav Rosztopovics ma a világ legnagyobb csellóművésze. A napokban a világhírű művész találkozott a Piccoli Archi karmesterével, Tóth Nándorral. Rosztopovics hozzájárult, hogy domborművét elhelyezzék a nyíregyházi Vonós Pantheonban. A művész portréját Hadházy Gergely, a Képzőművészeti Főiskola hallgatója készíti, aki éveken át a zenekarnak is tagja volt. Misztiszlav Rosztopovics nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy Nyíregyházán koncertet adjon. Misztiszlav Rosztopovics (jobbról) Tóth Nándorral Amatőr felvétel Beethoven, a zenei élmény Babka József-A karácsonyi ünnepekhez közeledve naponta lehettünk részesei városunkban rangos komolyzenei rendezvényeknek. Ezek sorából is kiemelkedett Beethoven IX. szimfóniájának december 18-án a római katolikus társszékesegyházban történt bemutatója. Ennek a remekműnek az előadása minden alkalommal ünnepi eseménynek számit. Most különösen az volt. A karácsonyi ünnepek előtti hangulat, a templom különös légköre és akusztikája, a művészetet kedvelő nyíregyháziakhoz oly közel álló Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, a Cantemus Vegyeskar közreműködése csak fokozta érdeklődésünket, várakozásunkat. Ez az est azon ritka események sorába tartozott, ahonnan mindenki nagy megelégedéssel, emelkedett hangulatban távozott, nem tudva magát Beethoven művének varázs alól kivonni. A koncert sikeréért minden tőlük telhetőt megtettek a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar tagjai. Végig egyenletes magas szinten és hűen tolmácsolták a szerző és a kitűnő diszpozícióban vezénylő Bartal László karnagy elképzeléseit. Az egyes hangszercsoportok egységes, kiegyenlített játéka, a szélsőséges, tudatosan felépített dinamikai csúcspontok mellett az egyes hangszerszólók, kürt, klarinét, fagott, oboa — virtuozitása és a zenei kidolgozottsága mind hozzájárult a sikerhez. A zenekarhoz méltó partnerként társult a 150 tagú Cantemus Vegyeskar, melynek karigazgatója Szabó Soma, de hosszabb külföldi útja miatt ezt a művet Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy tanította be. Ilyen tömör hangzást, a drámai csúcspontokat megrendítő hatással tolmácsoló előadásban ritkán van részünk. Két hazai együttesünk ezen magas szintű együttműködésére jövőben is jó lenne, ha sor kerülne. A mű utolsó tételének négy szólistája Debrecenből, illetve Budapestről érkezett, Papp Vilhelmina szoprán, Kohári Bernadett alt, Daróczy Bárdos Tamás tenor és Wagner Lajos bariton. Beethoven énekszólóit igen nehéz énekelni, mivel a szerző hangszerként kezeli azokat. Kidolgozottan, kulturáltan, az együttesekkel azonos hőfokon tolmácsolták szólamaikat. Köszönet az estért városunk és megyénk önkormányzatának, a társszékesegyháznak, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar vezetőségének és a Kodály Zoltán Általános Iskolának. Kereszténységünk kétezer éve Az Úrjézus azt tanította: minden ember egyformán értékes, mindenki életének van célja Balogh József Sorsfordító ünnepek felé közeledünk. Kétezer éves a kereszténység, ezeréves magyar államiságunk és egyházunk, tízéves a szabadságunk. Most, karácsony ünnepén a legnagyobbról, a kereszténység két évezredéről szól az egyháztörténész, dr. Janka György, a görögkatolikus hittudományi főiskola tanára. — Jézus Krisztus azzal, hogy megjelent az emberiség történetében, új fordulatot hozott, hiszen az egyház kétezer éves története megmutatja, hogy a társadalomban egy új erő jelentkezik, ami kiegészíti a profanitást, ez pedig az egyház. Jézus evangéliuma tényleg örömhír akar lenni. Alapigazságok □ Mit jelent ez az örömhír? — Az Úrjézus azt tanította, hogy minden ember egyformán értékes, hogy mindenki életének van célja és ezt meg is tudja találni Istenben. Mi hívő emberek azt mondjuk, nem véletlenül jövünk a világra, hanem az Isten engedi, hogy megszülessünk és ő ad nekünk képességeket, lehetőségeket, ezeket kell kibontakoztatnunk azon erkölcsi elvek mentén, amelyre Jézus tanít bennünket. Ezek egyébként teljesen azonosak a jószándékú, jóérzésű emberek erkölcseivel, illetve a törvények alapigazságaival. — A keresztény eszmerendszer immár ezer éve meghatározza Magyarország sorsát is, hiszen Szent István királyunk a Dr. Janka György Elek Emii felvétele nyugati kereszténység mellett kötelezte el magát. Szent Istvánnak a legnagyobb üzenete számunkra, illetve művének maradandósága, hogy a keresztény értékre építette fel a társadalmat, a törvényeit, az országot és ez adott olyan sziklára épített alapot, ami talán a fennmaradásunkat biztosította ezer éven keresztül. Megmaradásunk — Gondoljunk bele, milyen nagy birodalmak, nálunk sokkal nagyobb népek tűntek el a történelem süllyesztőjében és a magyarság, Magyarország megmaradt itt a Kárpát-medencében. Pedig voltak nagyon nehéz helyzetek hazánk történetében is, de itt is mindig megmutatkozott az egyház hite és hazaszeretete. A muhi csatában, a nándorfehérvári diadalnál, a mohácsi csatában érsekek, püspökök áldozták életüket a hazáért. De nem csak a hazáért hozott áldozat, hanem az oktatás, az erkölcsi nevelés a másik pillérre az egyház tevékenységének ebben az ezeréves történetben. A nevelés mellett az egyház ott van a karitászban is. A középkorban, amikor még nem voltak állami intézmények, az egyház 57 kórházat tartott fenn Magyarországon és ezek száma később csak gyarapodott. □ Milyen üzenetet hordoz a kereszténység a mának? — A mai világban azt látjuk, mint hogyha megcsappant volna a templomlátogatások száma, mint hogyha háttérbe szorulna a hívő meggyőződés. Vajon ez törvényszerű-e? Úgy látjuk, hogy nyugaton is hasonló a helyzet, ami a statisztikát illeti. De a kereszténység soha nem statisztika akar lenni, hanem olyan társadalmat akar építeni, amely mindenki számára egyaránt elfogadható értékeket tud felmutatni. Méltósággal □ Mik ezek az értékek? — A fogyasztás, a halál kultúrájával szemben az élet evangéliumát, az önzéssel, a gyűlölettel szemben a szeretet hatalmát hirdeti. Alapérték a tolarencia, a személyi méltóság megbecsülése, a becsületesen végzett munka, ez mind közös értékrend a hívő ember és nem hívő között is. Egy ókeresztény iratban, a Diognétoszhoz írt levélben olvashatjuk: a keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől... Karácsony Tehát ez akar lenni a kereszténység. Nem külön öltözködést, külön kultúrát, külön nyelvet akar megvalósítani, hanem belegyökerezve a realitásba, a világban testben élnek, mint a többi emberek, ugyanúgy dolgoznak, mint a többi ember, becsülettel, de valami többletet is akarnak felmutatni. És ez a többlet az, amire Jézus tanít bennünket az evangéliumban, hogy van egy másik dimenzió is számunkra és ez a másik dimenzió az Istennél és az Istenben van. Karácsonynak ez az üzenete, hogy Isten emberré lett, hogy az ember is istenivé tudüzenete jón válni. Karácsonykor az Isten fia , a második isteni személy jelenik meg itt a földön, Betlehemben. Amióta Krisztus megjelent köztünk, mint istenember, állásfoglalásra késztet mindenkit. Akik őt elfogadják, azok megváltoznak. Ha mi is szembe nézünk a karácsonnyal, döntenünk kell: elfogadjuk-e, vagy nem. Akiknek megvan az a lehetősége, hogy elfogadják, át tudnak alakulni, mert Jézus megérinti őket, boldogabb emberek, boldogabb szülők, gyermekek tudnak lenni harmóniában önmagukkal és a világgal. Miért a legszebb ünnep a karácsony? Hetey László színművész: — Ahogy öregszik az ember egyre nehezebb válaszolni erre a kérdésre. A karácsonyt kinevezték a szeretet ünnepévé. A gyermek követeli a szeretetet, annak különböző formáit. De mostanra én is eljutottam a békesség óhajtásáig. Amíg sok terve van az embernek, addig a vágyai is agresszívek. Belátó lettem. Annyi változásban reménykedtem 1989- et követően, s annyi nem valósult meg belőlük. Ami kialakult, az nem szeretetteljes társadalom. A közvetlen környezetemmel nincsen semmi probléma, de ha kitekint az ember az erőszakkal, a gyűlölködéssel találkozik. Ezért is kívánom magamnak és mindnyájunknak a békességet. . Hadházy Antal református lelkész: — Azért szép a karácsony, mert van kinek és miért hálát adni, hisz ember vagyok, hívő keresztény ember, mert tudom, hogy Isten szereti ezt a világot. Mint lelkésznek, azért jó a karácsony, mert megmérhetjük magunkat, s kihívás is: meg tudtunk-e felelni azoknak, akik áldásos istentiszteletet várnak tőlünk. Még nagyobb a kihívás az új, december 11-én felszentelt szeretetotthonunkban, ahol ez lesz az első karácsony. A karácsony öröm is, együtt örülhetünk a különböző családokban: a városban, a gyülekezetben és otthon. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója: — Azért van varázsa a karácsonynak, mert olyan hangulat áll össze különböző érzelmekből, amit az ember nem is tud igazán szavakba önteni. Az a boldogság, amit gyermekként éreztem, míg vártam, vajon mit hoz a Jézuska, elkísér, s fürkészem azoknak az arcát, akik tőlem várnak ajándékot: a hároméves Eszterét és a hatéves Pannáét. Eszter meg is mondta: papa, ha rossz leszel, nem fog ajándékot hozni neked a Jézuska. A karácsonyt családi ünnepnek tartjuk, de szerintem elsősorban a gyermekeké, akik még hisznek a varázslatban. Ignácz István rendőr dandártábornok: — Falusi gyerek voltam, a Borsod megyei Rásonysápberencsen születtem, s máig megmaradt az emlékezetemben az akkori falusi karácsonyok fehérsége és tisztasága, a türelmetlen várakozás, a lucfenyő illata. Középiskolásként már a csupa locspocs városban találtam magam. Mára már a megye is e fehérséget jelenti számomra az országos bűnügyi térképen. Gyerekként önfeledten élvezhettem az ünnep fényét, a kimondhatatlan varázst, de azért valami megmaradt belőle: felnőtt fejjel is a legszebb családi ünnepnek tartom. Örömömre szolgál, hogy az arnóti portánkról, saját nevelésként kerül ki a mi fenyőnk, az édesanyám és az anyósomék karácsonyfája. Hitvalló református családként a templomi ünnep is fontos életünkben. Májer Ildikó ékszerbolti eladó: — Lehet fehér, avagy fekete a karácsony, úgy gondolom, hogy az emberekben mindig fehérként él a legszebb ünnep. Lényegében még a szüleimmel együtt lakom Pócspetriben, s itt dolgozom a megyeszékhelyen. Négyen vagyunk testvérek, egy bátyám és két nővérem van, akikkel, ha a földrajzi távolság miatt máskor nem is, vagy csak ritkán, de karácsonykor mindenképpen találkozunk. Bennem leginkább a feldíszített fát gyertyagyújtáskor körülálló nagy család emléke él. Az idén második nap leszünk együtt, a családunk már két unokával bővült. Az ékszerüzletben örülök, ha segíthetek a karácsonyi ajándékválasztásban, főként a férfiak kérik a tanácsomat. Lukácskó Zsolt, a DOTE Főiskolai Kar főigazgatója: — Azért szép a karácsony, mert ilyenkor, a szeretet ünnepén lehetősége nyílik az embernek, hogy átgondolja életének azon lépéseit, amelyeket az elmúlt karácsony óta tett. Azért csodálatos, mert — akármilyen életutat is járt be az ember — újra és újra felelevenednek az emlékezetében örökké élő, csodálatos, gyermekkori karácsonyi élmények. Az adventi várakozás lehetőséget nyújt arra, hogy mérlegeljük cselekedeteinket a jövőnk érdekében: számba vesszük, mit tettünk jól és mit rosszul, mit cselekedtünk a békénk, boldogságunk érdekében, kit bántottunk meg. Ilyenkor gondolhatjuk végig, hogyan tudjuk elvégezni az esetleges hibás lépéseink, döntéseink korrekcióit. Az összeállítást készítették: Cservényük Katalin, Györke László, Lefler György, Nagy István Attila. Fotók: Balázs Attila, Elek Emil.
