Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-18 / 295. szám

1999. december 18., szombat Kelet«!» HÁTTÉR 3. oldal NÉZUVüttf j Vékony * * boríték Angyal Sándor i*. ? ff, mm- *----------------------------------flHwaHHI ^Jyakorta vonjuk kétségbe a különböző statisztikai átlagok számait, mert a minden­napokban mintha mást érzékelnénk. Most, hogy a legfrissebb felmérés szerint az észak­alföldi régióban élők szerényebb jövedelmi viszonyait tükrözik a háztartásstatisztika ada­tai, magam is gyanakodni kezdtem. Mint elénk tárták: ebben a régióban az egy főre jutó évi nettó jövedelem 1998-ban átlago­san 277 ezer forint volt, ami 30 ezerrel ke­vesebb az országosnál. Hát ezt vonom én kétségbe. Tudniillik, amikor zajlott a nagy csatározás az elmúlt napokban az úgynevezett egymegyés régió kialakításáért, napnál világosabb volt, hogy még ezen az országosan is sajnálni való ré­gión belül itt, Szabolcs-Szatmár-Beregben érzékelhetően és láthatóan kisebbek ezek a viszonyszámok. Tehát, ha az országosnál 30 ezerrel kevesebb jut egy év alatt egy ember pénztárcájába (már, akinek jut, mert van munkahelye), akkor ez itt, a szűkebb pátriá­ban még annál is kevesebb. Az okok közis­mertek: itt kevesebb az aktív kereső, több a nyugdíjas, s nem utolsósorban a gyermek­korú. A legkiáltóbb adat azonban mégis a következő: száz aktív keresőre ebben a mes­terségesen kialakított észak-alföldi régióban 101 eltartott jut, szemben az országos 81 fővel. Ez másként azt jelenti, hogy aki ke­res, mert kereshet, az minimum még egy embert kénytelen eltartani az összes kiadá­sával (étkezés, ruházat, lakásköltség, tanu­lás, gyógyítás) együtt. T"alán illetlen dolog így egy nappal arany­­vasárnap előtt mindezen meditálni, hiszen azért mindenkinek valamilyen módon ün­nep lesz a karácsony, de az is igaz, hogy ilyenkor keseredik meg leginkább a halmo­zottan hátrányos területen élők szája íze. □ Szabolcsi siker Sikeresen szerepelt a zá­honyi középiskola Diák Zöldkőre a Kutató Di­ákokért Alapítvány pályázatán. A záhonyi zöldek 78 diákkör közül tizedmagukkal nyer­ték el az alapítvány anyagi és szakmai támo­gatását. □ Szivárvány estek A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában több karácsonyi prog­ram is szórakoztatja majd az időseket. De­cember 20-án a 17. számú iskola és a Vasvá­ri gimnázim énekkara, december 22-én a Margaréta Néptáncegyüttes ad műsort. □ Kaláka-koncert A nyíregyházi evangé­likus nagytemplomban december 21-én 18 órától a Kaláka együttes Szabad-e bejönni betlehemmmel címmel karácsonyi koncertet ad. Húszmillióból jövőt építettek Új óvodával, teleházzal és könyvtárral gyarapodott Nyírlugos lakossága Kováts Dénes Nyírlugos (KM) — Aki óvodát épít, az bízik a jövőben — fo­galmazott avatóbeszédében Pokorni Zoltán oktatási mi­­szinter az új nyírlugosi óvoda előtt. S valóban, a sokat fejlődött nagyközségben is úgy tartják, ez a létesítmény büszkesége településüknek. Az óvoda átadása után két nappal felavatták a teleházat is, ami az új helyre költöző könyvtárral együtt az óvoda és a konyha épületegyüt­tesében kapott helyet. Mesevárjelleg — Abban az időszakban sikerült megvalósítani nagyközségünkben egy újabb nagy beruházást, az öt csoportszobás és tomaszobás új óvodát, amikor a sajtóból rendre arról értesülünk, hogy oktatási intézményeket vonnak össze vagy zárnak be — fogalmazott Ho­­vánszki György polgármester. — Nyírlugoson évtizedek óta nem volt példa ilyen jelentős értékű új oktatási intézmény építésére, ezért is nagy öröm számunkra, hogy sikerült. A képviselő-testület 1997-ben döntött arról, hogy a mostani épület helyén álló, még az ötvenes években készült, életveszélyes óvoda helyett új épüljön. Az el­képzelés az volt, hogy gyermek­­központú intézmény emelkedjen a régi helyén, a kicsik szeresse­nek oda járni, legyenek kíváncsi­ak arra, milyen belül ez a mese­beli, várszerű épület. 1998-ban az Országgyűlés döntése alapján 80 millió forint vissza nem térítendő címzett támogatást nyert el pályá­zat útján a nyírlugosi önkor­mányzat, ehhez 20 millió saját erőt kellett biztosítani. Nyírlugo­son az egyre nehezedő gazdasági helyzet ellenére is felvállalták a Az óvodások vidámsága érződött beruházást, ami természetesen nemcsak a felépítést, de a beren­dezést is magába foglalta. Áldoza­tokat kellett vállalni azért is, mert az építkezés bő egy éve alatt naponta autóbusszal szállították az óvodásokat a Szabadság-telep­re, ahol az ideiglenes elhelyezést oldották meg. Gyorsan szépet — A régi óvoda bontását a múlt év augusztusában kezdtük el, mostanra már átadtuk az újat — utalt a példás gyorsaságra is a polgármester. — Meggyőződésem, hogy megtaláltuk a legjobb helyet az új intézmény számára, a tele­pülés központjának dísze lett, bí­zom benne, hogy valamennyi la­kos örömére és büszkeségére. Ön­­kormányzatunk nem elsősorban a mának, hanem a jövőnek, a fel­növekvő nemzedéknek építette az új intézményt, mert mint eddig, most és a jövőben is fontosnak tartjuk a jövő nemzedékének egészségmegőrzését, nevelését és ÁiiOüY a/LILA Az utolsó lomb A varjúkkal együtt láttam meghalni egy nagy fa utolsó lombját. A lomb sokáig volt helyén, küzdött a szelekkel, a köddel, a mind ólmosabb esőkkel; sehogy sem akarta feladni magas pozícióját, mint akár egy nyugdíjba kergetett öreg hivatalnok. Folytatni akarta a dolgát; árnyékot adni még akkor is, amikor a tető felett már hófelhők bolyong­tak; zizegni a szélben, amikor a szél már haragosa lett az egész világnak; búvóhelye akart lenni a varjúknak, kis­madárnak, amikor a varjú már nem száll a fára, hanem esperes-léptekkel sétálgat az udvarokon, a kismadár pedig a házak és emberek közelébe menekedik, mintha azok tud­nának valamit a hideg ellen. A rozsé A. szegények hajlékában a tél igazi virága a rőzse, ame­lyet hátán hoz a gazda az erdő­ből, púpján az öregasszony. Éppen úgy nem válik divatta­­lanná a rőzseszedés, mint ta­vaszkor az ibolyaszedés. Len­gedező ifjúság után megfekete­dett, lehullott gallyat keres az ibolyák helyén az erdei kerü­lők elől bújdosó öregség. A tomboló szélvihar az ő pártfo­gójuk, mert a legmagasabb fa­tetőkről is lesodorja azokat a „virágokat”, amelyeket ők most tán nagyobb gonddal kö­töznek össze, mint valamikor az ibolyacsokrokat. És a fo­lyam partján, ahol a víg ha­lász horgát nemrégen még aranyhalra vetette, most úszó A lomb konok volt, nem akart meghalni, akármilyen vészes telet jósol az öreg gazda a ka­­lendáriomban, ha november­ben is lomb van a fán. Az utol­só lombbal nem bírt a fejsze sem, mert hiszen magasra szö­kött erősen. Ha ember volna ilyen szívós, százesztendős ko­ráig maradna hivatalban. Sőt, már tüntetni is kezdett a lomb, a régen holttá lett társai sárga színét felcserélgette az eleven pirossal, és szemtele­nül nevetett, ha dél felé kibújt a napsugár. Aztán esni kez­dett a hó, a varjak mindenfelé károgtak, a földön heverő fale­velek beburkolóztak és a lom­bot reggelre hiába kerestem. A hó elvitte a makacsot. Magyarország, 1923. november 27. gerendákra, kidőlt fatörzsek­re, bozontos gallyakra leskelő­­dik a hajós. A tüzelni való rőzse a tél igazi virága; szedik őt hajnalban, amikor csak a korán kelő kakas látja a titok­zatos rőzsecsomókat bevonul­ni a hideg tűzhely alá; gyűjtik őt a korán leereszkedő esté­ben, amikor már aludni ment az irigy szomszéd. A rőzsesze­­dők téveteg, óvakodó lépései, halk neszei, rejtett köhögései hallatszanak mindenfelé a vi­lágon, ahol a szegény az alvó nagy fák felé tárja ki karjait, hogy a fák téli álmukban se feledkezzenek meg azokról, akik a hidegtől reszketnek. — Anyó, öreg, rőzseszedő anyóka, mikor lesz már kend­nek boglyában fája, pittegő­­pattogó tüzelője? Magyarország, 1923. december 14. az avatóműsoron is oktatását. Reményeink szerint év­tizedekre sikerült megoldani az itteni óvódás korú gyermekek el­helyezését, európai szintű körül­ményeket teremtve. Köszönet il­let mindenkit, aki részese volt az előkészítő és kivitelezési munká­latoknak. A létesítményben ka­pott helyet a most már igazán korszerű, 1500 adagos konyha is, innen oldjuk meg az egész telepü­lésre kiterjedően a helybeliek ét­keztetését. Az új létesítmény nemcsak az óvodának és a kony­hának ad otthont, de a már fela­vatott teleháznak és a nagyközsé­gi könyvtárnak is. — Praktikus okok is közreját­szottak abban, hogy kihasználjuk a konyha fölötti tetőteret — de­rült ki Hancsicsák Mihály jegyző szavaiból. — Elsősorban a könyv­tár átköltöztetésében gondolkod­tunk, de időközben tudomást sze­reztünk a munkaügyi központ te­­leház pályázatáról. A saját erőhöz négymillió forint vissza nem térí­tendő támogatást nyert az önkor-Balázs Attila felvétele mányzat közhasznú társasága, mint kiemelten közhasznú szer­vezet, s két dolgozó bérét vala­mint közterheit is megkapjuk há­roméves időtartamra. Az átadás­kor Rezsőfi István, a megyei mun­kaügyi központ igazgatója elége­dettségének adott hangot, s úgy vélekedett, kihelyezett átképző tanfolyamoknak is helyt adhat majd az intézmény, segítve a kör­nyékbeli munkanélkülieket. Méltó helyen — A tervek szerint számos szol­gáltatást nyújtunk majd itt a helybelieknek és a környező tele­pülések lakóinak, hiszen nem­csak a számítógépeket és az inter­netet használhatják majd az ér­deklődők, de mód nyílik majd fénymásolásra, faxolásra, diákok korrepetálására is — hogy csak néhányat említsek. A könyvtár kialakítása megtörtént, a bútorok készülnek, így hamarosan ez az intézmény is új, méltó helyre köl­tözhet. Séta az unokákkal Komoró főutcáján Elek Emil felvétele Emelkedik a tarifa Ülést tartott a fehérgyarmati önkormányzat Fehérgyarmat (M. K.) — De­cember 16-án délután ülést tartott Fehérgyarmat város képviselő-testülete. Raska István, a fehérgyarma­ti rendőrkapitányság vezetője hangsúlyozta a területen műkö­dő önkormányzatokkal való kap­csolattartás fontosságát. Kiemel­te a városi önkormányzattal fennálló közvetlen, folyamatos együttmunkálkodást. A sokszínű kapcsolatban a városi ügyészség, a városi bíróság, határőrség, Vám- és Pénzügyőrség is jó part­nere a rendőrségnek. Módosította a képviselő-testü­let a Szabolcs Volán Rt. előter­jesztése alapján a helyi autó­busz-közlekedés díját. Ugyan­csak emelni volt kénytelen a szemétszállítási díjakat is a tes­tület. Mindkét esetben igyekez­tek az inflációs rátát alapul venni, az új árak kialakításá­nál. A nyilvános ülés napirendjén szerepelt Fehérgyarmat város önkormányzat szervezeti és mű­ködési szabályzata. Fehérgyar­mat május 15-én elfogadta SZMSZ-ét. A Megyei Közigazga­tási Hivatal az ügyrend integrá­lására hívta fel a gyarmatiak fi­gyelmét az októberben folytatott komplex vizsgálat részeként. A hivatal belső szervezeti tagozó­dása szerint az önkormányzati iroda, a számviteli, ügyviteli, gazdálkodási iroda, és a közigaz­gatási iroda tevékenykedik a vá­roslakókért Fehérgyarmaton. Előterjesztést hallgattak meg a városatyák a Szivárvány Köza­lapítvány alapitó okiratának mó­dosítása tárgyában, gondolva a célra, tevékenységre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom