Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-13 / 290. szám

1999. december 13., hétfő HÁTTÉR 3. oldal m Ev végi menetrend Balogh József N. lem ért meglepetés, amikor a múlt hét végén a vasutasok bejelentették: ha a MÁV nem emeli meg 14 százalékkal a bérüket, december 20-án 9 órás sztrájkot tartanak. Vagyis: épp akkor állnak meg, vagy nem in­dulnak el a vonatok, amikor a karácsonyi ünnepek miatt mind a személy- mind a te­herszállításban elérkezik a csúcs. Miért is lett volna meglepetés, mikor az elmúlt tíz év­ben tizenegyszer voltunk hasonló munka­­beszüntetések tanúi, s legtöbbször ilyentájt, az ünnepek előtt. A vasutas szakszervezetek tudják: a MÁV nem akármilyen periférikus közlekedési vállalat, erejük akkora, ha ők beszüntetik a munkát, megáll az ország vér­keringése. T alán éppen ez a monopolhelyzet az, ami miatt nemigen számíthatnak a lakosság többségének szimpátiájára. Mert mi törté­nik, ha mondjuk egy tantestület sztrájkba lép? Semmi. Kötelesek gondoskodni a gye­rekek felügyeletéről, tehát a szülőt nem bosszantják, a gyerek meg kifejezetten örül, hogy nem kell tanulni. Ha nem nyitna ki egy nagy bolt, vagy akár egy áruházlánc, kit érdekel? Ott a többi, legfeljebb azoknak nő meg a forgalma. De a vasút az más. Sztrájkjuk nemcsak saját akaratuk érvényesí­tésének eszköze, hanem a mások akaratá­nak megbénítására is alkalmas eszköz. És ez nagy különbség. S, hogy ezek mennyibe kerültek az uta­soknak, a vasutasoknak és a MÁV-nak, azt csak a jó Isten tudja. Az 1995-ös munkabe­szüntetés (akkor 86 óráig tartott) 660 millió bevételkiesést okozott a MÁV-nak, de ez csak egy a sok közül, s a MÁV is csak egy a károsultak közül. Mc lost a vasutasok követelése és a MÁV ajánlata közötti óriási távolságból úgy tűnik, a 20-i sztrájk is elkerülhetetlen. Talán csak akkor lenne némi esély rá, ha a gazda, az állam is közbelépne. A MÁV vezetői szerint ugyanis másfél évtized alatt 500 milliárdot spórolt meg a költségvetés a vasúton. Ha ebből visszakapna valamit, esetleg nem ro­molna tovább a vasút pozíciója a személy- és áruszállításban, s a jövőben elmaradhat­nának a karácsony előtti sztrájkok is. □ Diákkarácsony Nyírbátorban A Zig Zingers énekegyüttes, valamint a Prímavera balettegyüttes lesz a vendég december 20- án, hétfőn Nyírbátorban, ahol a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás szervezésében diákkarácsonyt tartanak. □ Vásár a sportcsarnokban A fenyőfá­tól a rávalóig, a ruhaneműtől a piperecikke­kig szinte minden beszerezhető azon a kará­csonyi vásáron, amelyet a Bujtosi Szabad­időcsarnokban december 10-e óta tartanak. Az eladók reggel 9-től este 6-ig fogadják a vevőket. □ Szivklub A Városmajori Közösségi Ház­ban működő Szív klub és Ér klub karácsonyi foglalkozását december 15-én, szerdán délu­tán 4 órától tartja. Hitelből fizetnek munkabért A kistelepülések számára hátrányos a jelenlegi normatív rendszer Nyírjákó (KM - Gy. L.) — Né­hány éve ugyancsak csőd­közeli helyzetbe került a nyir­­jákói önkormányzat: már az intézmények téli tüzelőjére sem volt pénzük. Most ugyan nincsenek ennyire kritikus helyzetben, de optimiz­musra semmi oka nincs Sebők István polgármesternek. Fejkvóta A probléma gyökere, hogy a 930 lelkes településen ugyanúgy működnie kell az önkormányzati intézményeknek, mint bárhol má­sutt. Csakhogy itt az iskolában száz gyermek tanul, ötvenen sin­csenek az óvodások. — Az oktatás feltételeit ugyan­úgy biztosítanunk kell — mondja a polgármester —, de mi sokkal kevesebb állami normatívát ka­punk, hiszen az a tanulók száma után jár. így aztán az állami tá­mogatás a működés felére ele­gendő csupán, tehát a hiányzó részt nekünk kell kigazdálkod­nunk. De a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen egy kicsiny tele­pülés önkormányzatának alig van saját bevétele. A falu végére vi­szont nem tehetjük ki a táblát, hogy csőd miatt zárva. Tehát kénytelenek voltunk munkabér­hitelt felvenni. Súlyos milliókat. Földprogram Azt minden polgármester jól tud­ja, hogy működésre hitelt felven­ni nem túl szerencsés dolog, hi­szen azt kamatostul kell visszafi­zetni. De úgy tűnik, más megol­dást nem választhattak, hiszen négy éve már végrehajtották a megszorító intézkedéseket az in­tézményekben. További létszám­­leépítés pedig már a működést ve­szélyeztetné. Az összefogás szimbóluma Nyitjákon a faluház Pénz csinálni nem tud a jákói önkormányzat, hát megpróbálnak ott spórolni, ahol csak lehet. Öt éve működik a szociális földprog­ram, az idén is sikeresen pályáz­tak. Most kezdték feltölteni a száz férőhelyes sertéstelepüket. Sike­resen pályáztak közhasznú gépbe­szerzésre is, elérték, hogy saját MTZ-82-es traktora és hóekéje van az önkormányzatnak. (A gép­nek nagy hasznát vették a novem­beri havazás során. Bár már ta­valy is meglett volna!) A szociális étkeztetés olcsób­bá tételében is jelentős szerepe van a földprogramnak, hiszen sok mindent maguk termelnek meg. így fordulhat elő, hogy Nyírjákón egy ebédet 120-150 forintból tud­nak előteremteni. (Legalább tízen járnak át ebédért Baktalóránthá­­záról.) Nem szabad leszakadni Nemrég hozták létre a Nyírjákó­­ért Alapítványt, amely november 4-én nagy sikerű jótékonysági bált rendezett a márciusban áta­dott közösségi házban. A bevételt — csaknem félmillió forintot — az iskola és az óvoda kelléktárá­nak bővítésére fordítják. Lehet, hogy éppen a szűkös anyagi helyzet hozza össze az em­bereket, de tény, hogy a közössé­gi szellem igen erős a településen. Ennek tulajdonítja a polgármes­ter, hogy annyi társadalmi mun­kát ajánlottak fel a iskolai étte­rem — ami faluház is egyben — építésekor. Enélkül a negyven-A szerző felvétele hatmilliós beruházás nemigen va­lósulhatott volna meg — teszi hozzá. — Ha nehéz is a helyzet, véle­ményünk szerint nem szabad le­szakadni — mondja Sebők István. — A közhasznú munkásoknak köszönhetően a falu rendezett, a millenniumi évben mi is beneve­zünk a Virágos Magyarországért versenybe. Sikerült 700 ezer fo­rintot nyerni pályázaton a művelődési ház felújítására: korszerűsítették a fűtést, felújítot­ták a berendezést. Itt kap helyet a házasságkötő terem is. (Sajnos, mikor e sorokat írom, már eggyel kevesebben vannak a jákóiak: egy negyvenhat éves fér­fi, két gyermek apja halt meg múlt pénteken üzemi balesetben.) Szeretetotthont avattak Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza (KM) — A Ka­zinczy utcai református temp­lom mellett magasodó szociális intézményt a gyülekezet magáé­nak érzi, sokan sokat tettek lét­rejöttéért. A „gyutacspénz” egy testvérpár adományából szárma­zik, Szabó Anna és Júlia néhány évtizede nyertek ugyanis egy Moszkvicsot. Vettek egy házat Szentendrén, amit Anna halála­kor testvére eladott. Ötmillió fo­rintot ideszánt... A magyar és külhoni testvéregyházak és hol­land, svájci alapítványok, ma­gánszemélyek, minisztériumok, közalapítványok pénzét jól kie­gészítette a Phare-é, amit felsze­relésre, kisbuszra, faxra, fény­másolóra költöttek. Az ápolókat, a segítő személyzetet is sikerült szakemberekből toborozni, úgy­hogy már csak a fenntartás lesz Bölcskei Gusztáv püspöknek. Csabai Lászlóné polgármesternek Aczél Ildikó otthonlakó mutatja be az épületet Balázs Attila felvétele a feladat. De ez is megoldódik, vonatkozó állami normatíva fe- Annáról elnevezett református hiszen a szociális intézményekre dezi a működési kiadásokat az szeretethajlékban is. Hí’fi Ff _£_fV.sí-E.-'^.V Gumírozott görbebottal Cserbaköy Levente A népi mondás szerint, ha Erzsébet kopog (kopogott!), ak­kor Katalin tocsog. De most Katalinnak esze ágában sem volt tocsogni. Láthatóan egy­ségfrontot alkotott Erzsébettel, és a korai télidőre szavaztak. Katalin talán féltette az új csiz­­mácskáját, hogy besározódik és piszkosan hiába teszi ki az ablakba a mindig nettül járó Mikulásnak. De névnapja múl­tán Katalinnak mégis csak en­gednie kellett, ha nem akart ujjat húzni a népi megfigyelés igazával. Retirált, de talán azt mormolta az orra alatt: én en­gedhetek, hogy igazatok le­gyen, de abban nem lesz köszö­net. És lön, ahogyan megjósol­ta. Már Erzsébetnek is sikerült sok autóstrófeát begyűjtenie elakadt személyautókból és be­­bicskázott kamionokból, de Ka­talin íberelt! Az ónos szitálással jégpályává változtatott utakat úgy tette le kettejük játszmájá­ban, mint egy terített betlit. Mit lehetett erre mondani? A jár­művek kapituláltak. Az Erzsé­betkor felrakott hólánc tovább­ra is csattogott a kerekeken, to­vább javítva közútjaink jól is­mert minőségét. Ha valakinek kalandvágyból, vagy halasztha­tatlan fontos ügyből neki kellett vágni a ködös, borongós utak­nak, nem felhőtlen derű sugár­zott le az arcáról. Mert a rádió és a többi hírközlők is figyel­meztettek, hogy csak az men­jen, akinek nagyon muszáj. Feltűnően sokan hallgattak a tanácsra, és a tömegközlekedési eszközöket vették igénybe. De menni kell mindig vala­hova. Ezt onnan tudom, hogy én is mindig úton vagyok, és mindig rettentően fontos ügyet intézek valahol. Az autónk a nyári és őszi fáradalmait pihe­ni a garázsban, míg én a leg­biztosabb közlekekdési eszköz­zel, a gumírozott végű görbe­bottal nekivágok az utaknak. J önnek az ünnepek, és amennyire szükségünk van, azt egy két reklámszatyorban is ha­za tudom vinni. Mert az ünnep az árudömpingnél sokkal többet jelent. Elismerés a vizeseknek Nyíregyháza (KM) — A Felsö-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság mun­katársainak munkáját értékelték a közelmúlt­ban. Mint Bodnár Gáspár műsza­ki igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, az igazgatóságon el­töltött 35 éves vízügyi szol­gálat jutalmaként tízen ve­hettek át tárgyjutalmat, az igazgatóság emblémájával díszített aranygyűrűt. Ezt az ajándékot kapta Fazekas László, az igazgatóság ve­zetője is. Kiváló eredménnyel vég­zett munkájukért tizenket­­ten Kiváló Dolgozó elisme­résben részesültek, igazgatói dicséretet harminc dolgozó kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom