Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-09 / 287. szám
1999. december 9., csütörtök 3. oldal m HATTER i'HüuáUj'Jí Gyógyszerek nélkül J Nagy István Attila t W, —-i i [ívről évre nő a gyógyszertárak forgalma. Örvendetes, hiszen az emberek megtesznek mindent gyógyulásuk érdekében. De az is lehet, hogy folyamatosan emelkednek az árak, s kevesebb medicinát fogyasztunk több pénzért. Vagy a harmadik: egyre több gyógyszer kikerül a társadalombiztosítás által támogatottak köréből, de szükségesek, ezért a betegek megvásárolják azokat. Csodálkozva néz rám a gyógyszerész: ezt sem támogatja a társadalombiztosítás? Ezen egy kicsit elmeditálunk, hiszen az emberek önhibájukon kívül öregszenek, elhasználódnak. Ritkán keresik maguk a betegséget. Egyszerűen elkopnak az ízületek, akadozik a szív, nem olyan rugalmasak az izmok. És így tovább. Azt gondoltuk, a járulékok azért vannak, hogy ebben a helyzetben segítségünkre legyenek. De nem ez történik. A, i beszélgetésbe bekapcsolódik egy hatvanhoz közeledő férfi is. — Nekem az a véleményem, az egész társadalombiztosítási rendszer arra épül, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetni. Aktív korában az ember nem tud azzal törődni, hogy felkészüljön a hosszú életre. Amikor pedig megöregszik, annyira elhasználódik, hogy már késő. Évtizedek óta így van ez. Vannak országok, ahol a biztosított kap egy kis füzetet, amelybe minden orvosnál való megjelenésekor tesznek egy pecsétet. Ha év végén megmarad az „ablakokból", akkor visszatérítést kap az állampolgár. Ezzel a módszerrel ösztönzik arra, hogy minél ritkábban járjon orvoshoz, s tegyen meg mindent ő maga is, hogy ezt megtehesse. Az érdekeltség mindkét oldalon működik: az állampolgár és az állam is jól jár. Mr lagyarországon egyelőre csak annyi történik, hogy az orvos által felírt gyógyszert a beteg gyakran ki sem váltja. Akik képesek egy kis ügyeskedésre, a közgyógyellátásra jogosító igazolvány birtokában felíratnak mindenféle gyógyszert, amelyeknek egy része féláron megjelenik a KGST-piacon. Ez is kevesebb, mint amennyit a patikában fizetni kellene. A legszebb ünnep, a karácsony hangulata már hetekkel előbb jelen van a környezetünkben, amelynek egyik megnyilvánulási formája a szeretteinknek küldött üdvözlőlap. Nekem örömteli esemény a lapok kiválasztása, megírása, s jó érzés a feladásuk utáni séta hazafelé. A szüleimmel a szűkebb rokonságnak küldünk, jómagam pedig a barátaimnak is. Persze, várom is a nekünk, a nekem szólóakat. Fábián Cecília ADMINISZTRÁTOR Közösen szoktuk a feleségemmel a képeslapokat megszövegezni, viszont ő írja meg valamennyit, mert az ő írása szebb, mint az enyém. Olyan tíz-tizenkét lapot küldünk az ünnepekre, mindenkinek igyekszünk a megfelelőt kiválasztani. A nagyapámnak például szentképeset, a pesti rokonoknak zenés képeslapot szoktunk küldeni. A kapottakat pedig mindig a feldíszített karácsonyfa alá tesszük. Urbin Róbert SZABÁSZ Örömmel küldök, és örülök, ha kapok képeslapokat, különösen a karácsonyi és újévi üdvözleteket illetően. A barátomnak valamilyen rajzos, kedves figurás lapot vásárolok, de a többiekét is gondos kiválasztás előzi meg. Akármilyet mégsem küldhetek egy ilyen ünnep alkalmából. A nővéreméknek szép téli tájat, a nagyszülőknek templomosat szoktam küldeni, a lapokat igyekszem időben feladni. Vékony Julianna NŐIRUHA-KÉSZÍTŐ A családunkban nem nagy a levelezés, a képeslapküldés karácsony táján, mert az ünnepek alatt inkább személyesen látogatjuk meg szüleinket és a szűkebb rokonságot. A látogatásaink természetesen viszonzásra is találnak. Kis faluban, Magyon lakunk, miként a rokonság is. Jómagam a megyeszékhelyre járok be nap mint nap, s az üzlet állandó elfoglaltságot jelent. Karácsonykor pihenek. Babály László ÜZLETVEZETŐ Kérdezett és fényképezett: Lefler György Jaj, ne is mondja! A képeslapok feladásával mindig hadilábon állok, rendszerint az utolsó utáni pillanatban jut az eszembe. Emiatt szégyellem is magam a rokonok előtt, akiknek az ünnepi üdvözlete már rég megérkezett hozzánk. No, az éven megpróbálom időben feladni a két lánytestvéremnek és családjának Karcagra, illetve Budapestre, s a többi rokonomnak szerte az országban. Hornyákné Glatz Veronika STATISZTIKUS Ellátás, praxisok, praktikák Ezt a törvényt nem lehet rászabadítani a lakosságra — mondja Vojnik Mária □ Rajzpályázat Energia 2000 címmel indított rajzpályázatot az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Az eredményhirdetésre, a díjak ünnepélyes átadására, a győztes rajzokból összeállított kiállítás megnyitására december 10-én délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a Szarvas u. 10-12. szám alatt lévő Bárczy Gusztáv Általános Iskolában kerül sor. □ Koncert karácsonykor December 11- én szombaton este 6-tól a jósavárosi görögkatolikus templomban a Görögkatolikus Egyházközösség és a Jósavárosi Művelődési Ház közös rendezésében a Pro Musica leánykar ad hangversenyt. Vezényel Szabó Dénes, zongorán közreműködik Csizinszky Zsuzsa. □ Előadás a Jósa-családokról A Jósa András Múzeum Baráti Köre december 13-án hétfőn 17 órától tartja következő foglalkozását, melyen Ulrich Attila muzeológus tar előadást. Címe: A nagybányai, a sávolyi és a németszőgyányi Jósa családok leszármazása. Á Friss levegő Ferter János karikatúrája az orvos fejéről rendelkezik. Vojnik Mária vékenység, keletkeztet egy ún. működtetési jogot, ami az önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedély. Ezt a jogot kapják meg a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok, házi gyerekorvosok és fogorvosok január elsején egy évre automatikusan. Ugyanakkor a tevékenységek, a kivételek körét, s azt, hogy mit végezhetnek majd személyesen, külön jogszabály fogja tartalmazni — valamikor. Arról megint külön jogszabály rendelkezik majd, hogyan lehet megszerezni vagy visszavonni a praxist, ha lejár az év. — A működtetési jog vagyoni értékű jog. Forgalomképes: eladható, átruházható, örökölhető. Olyan, mint a földhasználati vagy haszonélvezeti jog, annyiban különbözik, hogy annak, aki Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Kicsi és zöld, még nem tudni, mi lesz belőle — így jellemzi Vojnik Mária országgyűlési képviselő az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény tervezetét. — Kishiján leszakadt a csillár, akkora volt az ünneplés, amikor tavaly szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök háziorvosok előtt bejelentette: 2000. január elsején ingyen megkapják a praxisokat — kezdte a képviselőnő. — Februárban megkérdeztük, hol tart a privatizáció. A válasz: legyünk türelemmel, készül. Nem is látták — Novemberben az egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón bejelentette: kész a törvény. Felbolydult mindenki, hogy lehet beszélni a törvényről, amikor a képviselők nem is látták... Aztán kiderült: a tervezet köszönőviszonyban sincs azzal az anyaggal, amit a miniszteri biztos ismertetett — folytatta Vojnik Mária. — A mindössze négy paragrafusból álló tervezet újra meghatározza, mi az önálló orvosi te-A törvény A praxis értéke annyi lesz, amennyiért megveszik ma a praxisban dolgozik, nem kell utána illetéket fizetnie. Ilyen előkészítetlenség mellett erőltetett menetben, január elsején életbe fog lépni a törvény. Nemzeti ajándék? — Az orvostársadalomnak a kormány által pártfogolt csoportja nemzeti ajándékként kapja meg a praxist — mondta a miniszter. Az MSZP viszont azt mondja: ezt a törvényt nem lehet rászabadítani a lakosságra. Ha az alapellátást meg akarják reformálni, hatpárti egyeztetés kell. Mi kezdeményeztük. Azt válaszolták, nincs ellenükre, csak okafogyott, mert már benyújtották a törvényjavaslatot. A megbeszélésre végül mégis eljöttek. Legnagyobb meglepetésünkre a kormánykoalíció képviselői a még általános vitára sem bocsátott törvény módosító csomagját hozták magukkal. — Ez tartalmaz olyat, amely magát az önkormányzati törvényt módosítja: az alapellátást biztositó feladatok — kivéve a védőnői és az iskolaegészségügyi tevékenységet — kikerülnének az önkormányzatok hatásköréből. Átsorolja az állami feladatok közé, de nem mondja meg, kinek kell helytállnia az állam nevében. A körzetek kialakítását pedig az ÁNTSZ-hez telepíti. Indítványozza: az önkormányzatok az önkormányzati rendelőiket ingyen adhassák oda a jogot szerzett háziorvosoknak, vagy adják el nekik. Martyn Péter Illusztrációja — Kérdés, mi lesz az árban az irányadó. A praxis árbevétele? Ez a kártyákhoz kötődik. A bevétel az egészségügyi pénztártól érkezik és — nem kell szemforgatónak lenni — a betegtől is. A betegtől ott, ahol gazdagabbak laknak, az OEP-től ott, ahol többen, idősebbek, betegebbek élnek. Ehhez jön még a praxisban eltöltött idő — ez adja meg a jog piaci értékét. Gyakorlatilag pedig annyi lesz, amennyiért megveszik. Függ attól is, hogy a rendszerbe újonnan belépők részéről mekkora lesz a fizetőképes kereslet. S itt van a csavar: az egyik orvossal fizetteti meg a másik orvost. így kerül magántőke a rendszerbe — a költségvetésnek ez egy fillérjébe nem kerül. Az engedélyt kiadják végtelen számban, viszont korlátozza a praxisok számát. A berendezések vásárlása, az épület felújítása a háziorvost terheli. Kiszavazták a törvényből az amortizációt is. El is veszítheti — Azzal kecsegtetik a benne lévőket, hogy ebből mindenki jól meg fog élni. Miközben az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti vagy eladja a praxisát — fejezte be értékelését a képviselőnő. A praxis lényege — Az önkormányzati törvény alaptörvény. Módosítása alkotmányos jogokat érint. Amitől kecsegtetőnek tűnik az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény: azt mondja a háziorvosnak, hogy a praxisának vagyoni, forgalmi értéke van. Adható, vehető, örökölhető. Csakhogy: a tudás személyhez kötött. Ha az orvos eladja a praxisát, a fejét, a betegekkel kialakított személyes, bizalmas kapcsolatait nem hagyja ott. Csak a tárgyi feltételeket, a rendelőt, a felszerelést. A törvény viszont az orvos fejéről rendelkezik.
