Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

1999. november 20., szombat 9. oldal Itt, vagy Afrikában Nyéki Zsolt Ha valaki azt kérné, képzeljük el Hollandiát, a legtöbb embernek a fa­papucs, a szélmalmok jellegzetes alakja, a tulipán és a sajt jutna az eszébe. Az egyéni érdeklődés és rokonszenv bevil­lanthatná még a remek focicsapatokat, a gyémántkereskedelem csillogását vagy ép­pen a tengertől elhódított, majd termővé varázsolt polderek parcelláit. Marianne Braun Martyn Péter felvétele Megint másoknak az ország barátságos, nyitott és vendégszerető polgárai jelente­nék az egyenlőségjelet — utóbbi meg erő­sítését kapjuk a megyénkben csaknem két hetet eltöltő Marianne Braun holland ta­nácsadótól. — Azért a csokoládénk sem rossz — tol­ja kedves mosoly kíséretében a megbon­tott édességet az idejét rabló ember elé, miközben az asszociációs listát bólogatva hallgatja. A hullámhossz azonnali szink­ronjában aztán kikerekedik, ki is ő valójá­ban, s hogy csöppent e kis haza keleti szegletébe. Hollandiában működik egy PÚM névre hallgató tanácsadó szervezet, amelyet az ottani gazdasági és külügymi­nisztérium tart fenn. Teszik ezt azért, hogy az összeverbuvált holland szakértők tudását, tapasztalatait egy másik ország­ban kamatoztassák. Európától Afrikáig öt kontinens állama­iban jutnak el a szakemberek, a meghirde­tett és megpályázható programok listája pedig szinte leírhatatlanul hosszú. Egy ilyen lehetőségre figyelt fel a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány, melynek vezetői kész tervekkel álltak elő. Nevezetesen ma­gyar, ezen belül természetesen leginkább megyénkhez kötődő egyetemi és főiskolai hallgatóknak szeretnének olyan holland cégeket keresni, ahol szívesen fogadnák a fiatalokat gyakorlati idejük letöltésére. — Amikor a szervezetünk kedvezően bí­rál el egy pályázatot, kijelöli a tanácsadó­ját, akinek első lépésként fel kell keresnie a leendő partnert. Én is most amolyan környezettanulmányt készítek: ismerke- dek a Humán-Net Alapítvánnyal, alapító tagjaival, igyekszek eljutni a lehető leg­több intézményhez, szervezethez és válla­lathoz a megyében — ad ízelítőt program­jából Marianne. A fiatalok pártján állva leginkább azt fi­gyelte, milyen esélyek várják e korosz­tályt az iskolapadból kikerülve, hogyan tudnak állást találni. Nagyon tetszett neki a Human-Net egyik alapítójánál látott gya­korlat, a pályakezdők beilleszkedési prog­ramja: a fiatalok több héten ismerkednek a céggel, s közben kiderül, kire és milyen poszton számíthat esetleg a cég. Marianne a holland belügyminisztérium személyü­gyi vezetőjeként dolgozott az elmúlt 16 esz­tendőben, s úgy érezte, más területen is kipróbálja magát. Első tanácsadói küldeté­se ez, s amikor kiderült, hogy Magyaror­szágra vezet az útja, számítógép elé ült, s az Interneten böngészte a magyar honla­pokat. A fiataloké a jövő Balázs Attila illusztrációja Őrzik Bencs László nevét Egy speciális iskola és névadója Nyíregyházán A képen a város egykori pol­gármestere látható egy isko­lai kiadvány címlapján. Ez a Bolyai tér 1. sz. alatt műkö­dő speciális, halmozottan hátrányos helyzetű gyereke­ket foglalkoztató, oktató többtagozatos intézmény vi­seli immár 1996 óta Nyíregy­háza száz évvel ezelőtti híres polgármesterének nevét. Bencs Lászlónak már 70 évvel ezelőtt is szerepelt a neve utca­táblákon. Ahol napjainkban a Krúdy mozi található, a hajdani Zöldség tér a kertészeti termé­kek heti nagy piaca ez. Negyedik László Bencs azért itt kapott teret, mert családja évtizedeken át az ide torkolló Selyem utca elején a 4. sz. házban lakott. Amikor azon­ban 1944 őszén ideérkeztek a szovjet csapatok, megkívánták a várostól, hogy teret nevezzenek el Leninről. Énnek lett az ered­ménye, hogy 1944. december 21- én erre határozatot is hoztak a városházán: eltüntették Bencs László nevét. A bokortanyák népéből szár­maztak a Bencsek, néhányuk a múlt század elején már csizma­dia mesterséget folytatott. így Bencs János is (1809-1877), aki a városi közéletet esküdtként is szolgálta, 1861-ben Nyíregyháza képviselőjeként őt is kiküldték a megyei bizottmányba. Ennek a közéletben is szerepet kapott B. Jánosnak második, életben ma­radt felnőtt szülötte, a polgár- mesterré választott Bencs Lász­ló. Azért ez a kissé nyakatekert fogalmazás, mert születésének előzményei sajátságosak. Ugyan­is az első gyerek után háromszor egymásután születtek fiúk, de egyikük sem élt tovább néhány hónapnál: valamennyit László névre keresztelték, ugyanazok a keresztszülők is. Az első gyere­ket követő öt év múltával végre a negyedik László már megélt, és 1841-1905 között futotta meg em­lékezetes életpályáját. Szülei gondos nevelésben ré­Bencs László KM-reprodukció szesítették és taníttatták. Az itt­honi kezdetek után gimnázium­ba került felvidéki iskolákban. Végül Eperjesen érettségizett és ugyanott jogász, 1869-ben az ügy­védi oklevelet is megszerzi. Eb­ben az évben tér haza, a város vezetősége az akkori ország- gyűlési képviselő mellé küldte Pestre afféle titkári-írnoki napi­díjasként, hogy nézzen körül az országos fórumokon. A követke­ző évben városi másodtanácsos­sá választották meg és rábízták a gazdasági, főleg állattenyésztési ügyeket. A párt magasra emelte Majd 1873-ban a tisztújításkor el­ső tanácsnokká emelték: egyidő- ben ő a város rendőrkapitánya is. Hivatali főnöke Krasznay Gá­bor polgármester, aki már koro­sán, gyakran betegeskedett, az utolsó öt évében már folyamato­san, majd mindig már Bencs in­tézi a polgármesteri hatáskör ügyeit is. Krasznay halála után, 1890-ben Bencs László lett az utó­da 1901-ig. Ekkor a helyi 48-as függetlenségi párt még maga­sabbra emelte, az akkor 60 éves Bencset, aki élete felét a városi közigazgatásban szolgálta végig. Egy ciklusban országgyűlési képviselő, megbetegedett, 1905- ben meghalt. Felvirágzás Ez a három évtized Nyíregyháza felvirágzásának, urbanizálódó- polgárosodó törekvéseinek sike­res szakasza. Létrehozzák a vas­úton érkezők fogadására, a váro­siak szórakoztatására a ma is meglévő Népligetet az állomás előtti téren, a városi gőz- és kád­fürdőt. A hosszabb ideje, 1861 óta még csak alsóbb osztályok­kal működő evang. gimnázium 1888-ra nő fel az érettségiző osz­tályig, immár korszerű épület­ben, hosszabb előkészület után Nyíregyháza költségén épül fel a kincstár által bérelendő, a mo­narchia egyik legnagyobb lovas­sági laktanyája. (Maradékai a Guszev-Hadik lakótelep). Az Al- pár-korszak városi-egyházi épít­ményei az evang. központi elemi iskola a nagytemplommal szem­ben, a kőszínház és a Korona vendéglátó együttes. És megnyit­ja kapuit az 1892-re mégiscsak el­készült szép megyeháza. A mil­lenniumi készülődésnek eredmé­nye az 1899-ben felavatott nagy, megyei kórház, amelyik' napja­inkban Jósa András nevét visel­ve jubilál. Margócsy József A fejek forradalma A Beatles örökéletre beír­ta a nevét a popzene éle­tébe. A Beatles egy káp­rázatos évtized megfo­galmazója volt. A popzenét, amilyennek ma ismerjük, gyakorlatilag ez a négy fiatalember teremtette meg. Némi túlzással mond­ható, a Beatles megváltoztat­ta a világot. A fejek forradal­ma című könyv 1994-ben megjelent első kiadása nem­zetközi hírnevet szerzett. A magyar fordítás a javított és bővített kiadás alapján ké­szült. A szerző, Ian Mac Do­nald a Beatles igazi lényegé­re, a dalokra összpontosítva festi meg az együttes pálya­képét. A háttérből kirajzoló­dik a hihetetlenül izgalmas, reményekben és indulatok­ban gazdag, lendületes opti­mizmus és filozofikus befelé fordulást hozó évtized: a hu­szadik század hatvanas évei. MacDonald összegyűjtött és felhasznált minden fellel­hető, az egyes Beatles-dalok- kal kapcsolatos adatot, a szerzői munkát befolyásoló társadalmi és zenei esemé­nyektől kezdve az együttes tagjainak személyiségválto­zásain és a stúdiótechnika fejlődő lehetőségein keresz­tül a tudatállapotot módosí­tó szerek hatásáig. A szerző nem kisebb dologra vállalko­zott, mint szerteágazó zenei, történelmi és pszichológiai ismerettanyaggal fölfegyver­kezve megírja a 241 dal olvasatát. A szerző, az 1948-ban szü­letett Ian MacDonald a het­venes évek első felében a New Musical Express nevű popzenei szaklapot szerkesz­tette, maga is írt dalokat, és volt lemezproducer is. A könyv magyar fordítója, Révbíró Tamás hasonló pá­lyát járt be. (A fejek forra­dalma. Park Kiadó 1999.) Legyen városi folytatása Nincs itt hely a bővebb folyta­tásra, ennek a kezdeményező, szervező, megvalósító szemé­lyiségnek a nevét viseli most már végre egy iskola. Remél­hetőleg lesz ennek a városban folytatása is. És remélhető, hogy a fiáról, Kálmánról is, aki 1918-1934 között a város első embere. Rajta is bebizo­nyosodott, hogy az alma nem . esik messze a fájától. A régi-új főigazgató Bodnár István — Bevallom őszintén, kicsit vá­ratlanul ért Keresztes Szilárd püspök úr kérése, hogy térjek vissza Nyíregyházára, és segít­sem őt a Hittudományi Főisko­la vezetésében, nyújtsak segít­séget az egyházmegyei ügyek intézésében. Én, aki 20 éven ke­resztül neveltem a papnövendé­keket a papi engedelmességre, természetesen nem mondhat­tam nemet — kezdi a beszélge­tést Pregun István, a Szent At- hanáz Görög Katolikus Hittu­dományi Főiskola régi-új fő­igazgatója, és az új általános püspöki helynök. A beszélgetést így folytatja: megnyugvással és örömmel töl­tött el, hogy ismét hazajöhetek. Első nyíregyházi napjaim so­rán annyi szeretetet, kedvessé­get és barátságot tapasztaltam a paptestvérek, az egykori nyír­egyházi barátok és az ismerő­sök részéről, hogy valójában megtapasztalhattam a hazaté­rés nagyszerű élményét. Ezt még fokozta a megszépült Nyír­egyházának, a sokat fejlődött városnak az újra felfedezése. Megnyerő, sugárzó egyéni­ség. Olyan, akire rábízhatná a titkait, az életét az ember. Ta­lán ennek köszönhető aurája, természetes tekintélye is. A ki­lencvenes évek elején nyolc év­re Budapestre szólította a mun­kája, hivatása. Most mintha egy bölcsebb, tapasztaltai ih ember tért volna vissza. * Tősgyökeres szabolcsi, helyesebben szatmári. Édesapja is lelkész volt, jó pap lehetett, hiszen a fia számára is természetes volt, hogy ezt a pályát vá­lasztotta. Pregun Istvánt I 1967-ben szentelték pappá, majd Nagykállóban segéd- lelkészkedett öt évig 1972:től húsz évig töltött be különböző feladatokat Nyíregy­házán. Végig a hittu­dományi főiskolán ta­nított, 1984-től annak rektora volt. Életének ezt a közel harminc évét sokan nyomon követhettük, kevésbé ismert azonban a Buda pesten töltött nyolc év. Nagy megtisz­teltetés érte, a püspökkari titkárság ve­zetésével bíz­ták meg. Ter- nyák Csaba püspökkel, a későbbi ér- Pregun István sekkel együtt a magyar katoli­kus egyház országos ügyeit in­tézték. Előkészítették, végrehajtot­ták a püspöki konferencia ha­tározatait. Létrehozták a püs­pöki titkárságot, amely a mi­l , niszterelnöki hivatal felépítéséhez hason- lit. Odatartozott a magyar katolikus egyház minden or­szágos ügye, a külpolitikától a gazdasági ügye­ken át az okta- _ tásig. I Martyn Péter felvétele — Rendkívül szép esztendők voltak ezek, aktív részese lehet­tem a magyar katolikus egyház újjáéledésének. Sok érdekes emberrel találkozhattam, és ér­zékelhettem három demokrati­kusan megválasztott magyar kormánynak a katolikus egy­ház irányában megnyilvánuló kapcsolatrendszerét — emléke­zik a Budapesten töltött esz­tendőkre. Említsük meg ennek az időnek néhány fontos mérföld­kövét is, amelyet a titkárságon alapoztak meg. Ekkor nyitották meg a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemet, újjászülettek a magyarországi szerzetesrendek és katolikus közoktatási intéz­mények. Pregun István, mikor néhány hete Nyíregyházán folytatta to­vább munkáját, már egy másik hittudományi főiskolát talált, ugyanis korábban a Papnevelő Intézet és a Hittudományi Főis­kola egyetlen jogi egységet al­kotott. Tekintettel arra, hogy a főiskola megnyitotta kapuit a világi hallgatók előtt, megin­dult a főiskola levelező tagozata is, és a tanárképző főiskolán megkezdődött a hittanárok ok­tatása, szükségszerűvé vált, hogy a hittudományi főiskola külön épületben, egy személyes vezetés alatt működjön. Pregun Istvánra most újabb nehéz feladatok várnak. — Gondolom, az olvasók előtt ismert, hogy 1996-tól az egyik neves római egyetem, a Pápai Keleti Intézet affiliálta a főisko­lákat, ami azt jelenti, hogy a III., IV., V. és VI. éves hallgatók a teológiai tantárgyakból egye­temi szintű oktatást kapnak. Távolabbi célunk, hogy a főis­kolánk önálló teológiai fakultás­sá, hittudományi egyetemi kar­rá váljék és Görög Katolikus Hittudományi Egyetemként folytathassa működését. A jövő évben pedig megkezdődik a le­endő egyetem építése is. IMfif» HÉTVÉBE ____________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom