Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-06 / 259. szám
1999. november 6., szombat Hefei«» HÁTTÉR 3. oldal Siránkozók Angyal Sándor Panaszkodni már világszínvonalon tudunk — írja egyik olvasónk, miközben reagál a lapunkban a közelmúltban megjelent cikkre. Abban az írásban — melynek alapja ugyancsak panaszos levél volt — valaki azt tette szóvá, hogy milyen nagy nincstelen- ségben élnek. Van hat gyermekük, máról- holnapra tengődnek, nem jut cipőre, ruhára és így tovább. Mondja erre a panaszosra panaszkodó, hogy a családfő szociális járadékot kap, meghogy több, mint két és fél millió forint szociálpolitikai kedvezménnyel építettek lakást, annak is egy részét elpré- dálták, elitták. — Ennek az egyénnek kőműves a szakmája, sokan hívják napszámba, de ő nem megy, egész nap csak otthon ülnek, várják a jószerencsét, a magot köpködik szanaszét a lakásban, takarítva soha sincs — írja tovább a panaszost leleplező. Aztán tovább sorolja, hogy a világ már rég nem lenne világ, ha az ilyen semmittevők eszével gondolkodnának az emberek. Akiknek büdös a munka, azoknak kényelmesebb kéregetni, mindenféle segélykérő leveleket irogatni, mint elmenni napszámba, vagy gyakorolni a tisztességes mesterséget... Röviden azzal is befejezhetném, hogy no koment, hiszen annyi igazság és őszinteség rejlik a fenti sorokban. Arra azonban vigyázzunk, nehogy egy kalap alá vegyük a léhákat és a haszontalan naplopókat, élősködőket azokkal, akik hiába lótnak-futnak munka után, csak széttárt karokkal találkoznak. Meg aztán hányán, de hányán vannak közöttünk olyanok, akik bár jócskán rászorulnának, de szégyelnek kérni. A tenyerüket sohasem tartják mások elé, inkább összébb húzzák a nadrágszíjukat, palástolják szegénységüket, legfeljebb arról álmodoznak, hogy egyszer majd fölöttük is kisüt a nap. Arról is tudunk, hogy az ilyen emberek között számosán vannak, akik nem várnak a sült galambra, hanem vagy egy kis garázsban vállalkozást indítanak, bt-vel próbálkoznak, s egyikük-másikuk nem restell még használt holmit sem árulni a piacon. Arról is érkeznek hírek, hogy szigorítják a segélyosztást, a kormány a jövőben nem halat, hanem hálót kíván adni, lehetőséget arra, hogy megélhetéshez jussanak a munkanélküliek. A segélyért a jövőben — kivéve a betegség, a magas kor esetét — bizony meg kell majd dolgozni, valamit a közjavára mindenkinek fel kell mutatni. Beszélőn — Te semmit sem változtál Jenő... Ferter János rajza □ Egyházzene A nyíregyházi evangélikus nagytemplomban az Egyházzenei est rendezvénysorozat keretében november 7-én 18 órától Jakab Hedvig orgonaművész előadását hallgathatják meg az érdeklődők. □ Lelkisegély A Telefonos Lelkisegély Szolgálat ingyen hívható számai november 6-án és 7-én 18-tól 23 óráig: 06-80/505-555. □ Sorstársak A Sclerozis multiplex Klub értesíti sorstársait, hogy soron következő foglalkozását november 9-én 14 órától tartja Nyíregyházán, a Körte u. 19-21. sz. alatt. Téma: a steroidok hatása a csontszerkezetre. Nálam a teljesítmény a döntő — mondja a megyei közgyűlés új elnöke, és másoktól is ezt várja a munkában Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Hel- meczy László, a megyei közgyűlés elnöke még régi, alelnöki munkaszobájában fogad. A fogason látom a talárt is. Észreveszi és mielőtt kérdeznék, már mondja: Pihen a talár — Ideje lenne hazavinni, egy darabig nem lesz rá szükség. Utoljára néhány hete Nagy-Bandó Andrást védtem benne Szegeden. Legalább megnyert per után pihenhet — majd fűzi tovább a gondolatot: — Nem panaszkodhatok, jó sajtóm van, szinte minden napilap, rádió és tévécsatorna megkeresett már, de azt még nem sokan kérdezték meg, a munkában vannak-e elképzeléseim. Persze tudom, ha egy kis feszültség van, a médiának érdekesebb a dolog. □ Mégis, mit gondol, miért fordulhat elő, hogy az ön korábbi kapcsolataira, előéletére nem kedvező megítélés hangozhat el például egy országos televíziócsatornán? — Ezzel csínján kell bánni. Én ügyvéd voltam a legutóbbi időkig, és egy ügyvéd általában nem ártatlan óvodás gyerekekkel kerül kapcsolatba, hanem olyanokkal, akik esetleg összeütköztek a törvénnyel, netán kockáztattak, s ebből jogi gondjuk adódott. Függetlenül attól, hogy ügyfeleimről esetleg az bizonyosodott be, hogy vétettek a törvény ellen, az rám nézve nem lehet elmarasztaló, sőt az sem, hogy kapcsolatban álltam velük. Volt egy Kacsa Magazin-időszak. Nem népszerűsítettem, de eddig minden pert, ami lezárult, megnyertem velük szemben, mert valótlanságokat híreszteltek. Említeni szeretném azonban a 'másik oldalt is: például azt, hogy már a rendszerváltozás előtt komoly politikai ügyek perújításában képviseltem meghurcolt emberek érdekeit és a vonatdobálós perekben precedensértékű ítélet meghozatalát értem el a MÁV ellen, az áldozat javára — honoráriumok nélkül. Szembe megy? □ Ezek jobbára közismertek. Mégis, miként éli meg, hogy a közgyűlésben egy meggyőző arányú szavazás után mégsem győztesként ünnepük, hanem botrányt emlegetnek? — Nem idegesítem magam, a Helmeczy László konfliktust pedig megoldani kell, nem elsüllyedni benne. Nekem nincs lelkiismeretfurdalá- som, rengeteget dolgoztam az elmúlt egy évben, amióta társadalmi elnökhelyettes vagyok, s talán nem is rosszul, ha üyen rövid idő alatt két miniszteri kitüntetést is átvehettem. □ Most akkor szembe megy pártjának hivatalos véleményével vagy nem, hiszen pártfegyelmik lehetőségéről hallunk? — Én is csak az újságokból értesültem ilyesmiről. Feltételezem, azért engem is megkérdeznének, mielőtt elmarasztalnának. Precedens-értékű lenne, ugyanis azért még nem zártak ki senkit a Fidesz-ből, mert a Fidesz színeiben indulva megyei közgyűlési elnök lett. Nem hiszek ebben a hivatalos jelölt-ellenjelölt históriában. Ez egy szerencsétlen dolog volt, a Fidesz néhány megyei vezetőjének nem körültekintő eljárása. Nagyjából annyi ember véleménye, ahány szavazatot jelölttársam kapott. Ha a hivatalos jelölt élvezte volna a Fidesz megyei választmányának, a megyei közgyűlés Fi- desz-frakciójának támogatását, akkor más lett volna a helyzet. A választás előtti napon Várhegyi Attila, a Fidesz országos választmányának elnöke itt, Nyíregyházán megpróbálta elsimítani a nézeteltéréseket, de látta: a megyében megosztott a frakció és végül is nem lehet a kisebbség jelöltjét egyedüliként elfogadtatni. □ Mi történt a két választási Elek Emil felvétele forduló között, ami az első kiegyenlített szavazatarány után másodszorra az ön elsöprő sikerét eredményezte? — A kisgazdák megszavazták az én jelölésemet és ezzel leképeződött az országos koalíció. Legyen legitim □ Mi volt a szocialisták szerepe, akik támogatásának elfogadásért most egyesek kárhoztatják önt? — A szocialista frakció semmilyen igényt nem támasztott. Nekem azt mondták, az MSZP a megye stabilitásában és abban érdekelt, hogy legyen legitim elnök. Ezzel én is egyetértettem. Semmiféle paktum, megállapodás, fel sem merült. Tény az, hogy csatlakoztak az MDF által kezdeményezett, Szabolcs-Szat- már-Bereg Megye Felemelkedéséért létrehozott egyesülethez. Azt a vélekedést pedig, hogy a megye ezek után nem jut kormányzati támogatáshoz, komolytalannak tartom, ez a kormányzat annál sokkal bölcsebb. A Fidesz vezetőivel, országgyűlési frakciójával kialakult kapcsolatomról csak annyit: lelkiismeretesen dolgoztam a az alkotmány- és igazságügyi valamint az ügyrendi bizottságban, szép számú módosítási javaslatot adtam be, bárkivel állom a versenyt. Olyan törvényelőkészítési feladatokkal vagyok megbízva, amely minden képviselőtársamnak megtiszteltetés lehetne. Meglepődnék, ha képviselői munkám ellen kifogás merülne fel. □ Mi a helyzet a fő feladatokkal? Költségvetés, felzárkóztatási támogatás, M3-as autópálya... — Én még mindig az idei elemi károk mérséklését, a helyre- állításokat venném előre. Való igaz, a költségvetési tételekért még lobbizni kell. A hárommegyés felzárkóztatás költségei az előterjesztésben nincsenek benne, de még bizottsági javaslattal behozhatok. Torgyán miniszter úrral is beszéltem, hiszen úgy tudjuk: maga az összeg az FVM költségvetésében van. Végül is mindegy, milyen címkével, csak meglegyen. Katona miniszter úrtól úgy tudom, az autópályának zöld útja van Polgárig. Én még a régiós tárgyalásokat tartom nagyon fontosnak, hiszen nem mindegy, miként indulunk, nagy pénzekről, több év sorsdöntő kérdéseiről van szó. Rá fogunk hajtani az EU-s forrásokra, amit lehet, megpályázunk, ha valamit ki kell járni a megyének, mindenkivel összefogunk. Nyílt napok Nyíregyháza (KM) — Mészáros, húsipari szakmunkás, hentes, molnár, pék és cukrász, valamint tartósítóipari szakmunkásokat képeznek a nyíregyházi Westsik Vilmos Szakközépiskolában, ahol november 9-10-11-én pályaválasztási nyílt napokra várják a végzős általános iskolásokat. 2000-ben szakközépiskolai képzést is indít az intézmény élelmiszeripari és informatikai szakmacsoportokban. Díszburkolat Nyír egyházán elkészült az Országzászló tér díszburkolata Elek Emil felvétele Hogyan tovább a megyei közgyűlésben? — Teljesítményorientált ember vagyok. Húsz éve nincs főnököm, nincs fix fizetésem, konkrét feladatok elvégzéséért kaphat az ügyvéd munkadíjat. Tizenegy évig voltam fizikai munkás, tanulmányi szabadság nélkül, Kállósemjénből bejárva, két gyerek mellett végeztem az ELTE jogi karán. Néhány év alatt a város legtöbb adót fizető ügyvédje lettem. Mindenkitől kemény munkát várok. Egy hét telt el, már bekérettem a bizottságok jegyzőkönyveit, beszámolót kértem az intézményektől. Szeretném tudni, kik tettek eleget feladatuknak, melyik bizottság volt ura a területének, müyen javaslatokat kapott a bizottságoktól a közgyűlés. Most új helyzet van, új koalíció, nem biztos hogy any- nyi és olyan bizottságra, alel- nökre, tanácsnokra van szükség mint eddig. Erről a koalíciós partnerekkel mihamarabb tárgyalni kívánok és szeretném, ha november 26-i soros közgyűlésen meg tudnánk teremteni a nyugodt, kiegyensúlyozott jó munka új alapjait. Elment egy levél Oláh Gábor A falura lomhán ereszkedett az alkonyat. Csend volt mindenütt. Hol van már az alkonyati vigalom, amelytől régen harsogott a falu. A hazatérő kondák, csordák zaja akkor élettel töltötte meg az utcákat. A tornáctól világos kapuk és ablakok, az utcákon viháncoló ifjúság is a múlté már. Miért van ez így, ki tudja? Az egyik házban azonban élet van. Idegen kocsi áll az udvaron, bent ketten beszélgetnek, egy férfi és egy nő. A nő negyvenes lehet, arca világít fekete ruhájának keretében. Barna az arca, karja fehérnek látszik. Ábrándozó nagy szeme sejtelmes, a festett hosszú szempilla árnyékában. Ajka halovány, festetten. Mellének közepén két büszke csúcs emelkedik a fekete pulóveren. A férfi szeme csillogó, tekintete egyre gyakrabban ragad meg a nő arcán. Az asztalon apró sütemény, üdítő, de ő oda sem figyelve csipeget. A férfi beszéde határozott, jó hallgatni, erő sugárzik belőle. Keveset és lassan beszél, ízlelgeti és görgeti maga előtt a szavakat, a keresett szavak között szüneteket tart. Szavainak olyan az íze, mint a legfinomabb fűszer az ételben. Miközben hallgatja a férfit, szemét időnként lehunyja, majd felnéz messzi nézéssel, mintha keresne valakit. Arca festék nélkül is pirosodik, apró fehér fogai mint igazgyöngyök villannak elő. Három éve is elmúlt már, hogy meghalt a férje, azóta nem volt férfi az életében. Azóta várja azt a gyönyörűséget, azt, amiért élni érdemes: várjon egy férfire, hogy egy férfi szuszogjon éjszakánként mellette. Még a késői órákban is álmatlanul hánykolódott a puha, tiszta szagú ágyán. Perzselt a feje alatt a párna, gyűrötté lett a lepedő. Borzongott, ugyanakkor melege is volt. Kinyitotta az ablakot, az októberi fuvallat meglebegtette a függönyt, de alig enyhített a benti sűrű meleg levegőn. Lélegzete nehézzé és sóhajtóvá vált. Megpróbált férjére gondolni, de annak arca igen elhalványodott mára már. Aki most itt volt, annak az arca bukkant erősebben elő. Szendergése közben látja a mosolygó szemű, eltökélt arcvoná- sú férfit, ahogy közeledik feléje. Felriadt, felült az ágyon, verej- tékes homlokát a párnájába nyomta. De az álom nem jött, az éjszaka pedig egyre sűrűbb lett. Kiment a fürdőszobába, meztelenül nyújtózkodott a langyos tus alatt. Kissé lábujjhegyre állt, két kezével végigsimogatta megfeszített testét. Megvolt elégedve magával. Frissnek, tettre késznek érezte magát. Járása könnyebb lett, csaknem lebegő. Arcán elterjedt a mosolyt, mint a ködös tájakon a felhőkből előtörő nap ragyogása. Reggel első útja a temetőbe vezetett férje sírjához, s azt követően a halottak napjáig minden nap. Beszélgetett a halottal, aki mintha biztatta volna sorsdöntő lépésére. A napokban elment a levél a külföldön tanuló lányához, kérte benne, készüljön fel arra, ha karácsonykor hazajön, be akarja majd mutatni valakinek. Amikor a levelet bedobta, megremegett egy kicsit a keze. mmzm
