Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-30 / 279. szám

1999. november 30., kedd 3. oldal tjk'ÖPÜi'U Csórók csatornái Szőke Judit ______________________ Meg vagyok bántva. Le vagyok nézve. Szánalmas vagyok. Sajnálnak. Az új tévécsa­torna-kiosztás szerint, velem együtt sok ezer családnak, szociális csomagom van. Ennek előfizetési díja, amit a postán még mindig nem lehet befizetni(l), 152 forintra emelke­dett. Van emellett alap- és bővített csomag, sőt prémiumcsatorna — 2240-ért. Ki tud­nám fizetni, ha akarnám, ezt is. De mi van akkor, ha elég nekem a sok rossz hír a közszolgálatitól, viszonylag ob­jektiven, és azért nincs szükségem a borzal­mak kéjes tálalására? Vagy mi van, ha nem a pénztelenségem az ok, pusztán nem sze­retem sem a túlcukrozott családi sorozato­kat, s nem adok pénzt a filmnek gyenge, de szorongató horrorért, a tévédrogra rá sem akarok szokni. Ezért aztán „levagyok szociálisozva". Mert három nagy és egy helyi kanálist, úgy lát­szik, a kisnyugdíjasok mellett csak egyéb rá­szoruló, és a világ dolgai iránt teljesen kö­zömbös néprétegek rendelnek. Nekem ugyanis ez a jelző ebben a vonatkozásban ezt üzeni. A „célzás" azt jelenti, hogy a szol­gáltató nem a szükségletekhez, hanem a forrásokhoz köti a szelekciót. Azt várom, hogy még jövedelemigazolást is kérnek. Hi­szen ezek szerint szociálpolitikai, segélysze- rü megfontolások vezetik őket. Méghozzá az avittabb fajtából. Kevésbé cinikusra fordítva a szót. A tévé­zés nem szociálpolitikai színtér. Értjük a ka­tegóriát, de köszönjük szépen, nem kérünk belőle. És még lehet, hogy tévednek is, akik ezt kitatálták. Meglehet, sokan nem is bosszankodnak, hanem mosolyognak, és a „szociális csomag" leple alatt antennával né­zik a Titokzatos játékok című erotikus filmet. Avagy a Vers éjfél után-t. Szóval akkor mi is a rögeszméje a kisasz- szonynak? Ferter János karikatúrája » igán; ^ * y­sWy.i.í I n Cseh piacról A magyarországi cseh ke­reskedelmi tanácsos, a budapesti Cseh Cent­rum és a brnoi vásár igazgatójának részvéte­lével rendeznek ma 11 órától szakmai kon­zultációt a megyei Kereskedelmi és Iparka­marában Üzleti lehetőségek a cseh piacon címmel. □ Együttműködés November 30-án fél 12-kor a megyeházán rendezett munkameg­beszéléssel folytatódik az az együttműködés, amelyben Nógrád mellett megyénk is részt vesz a British Know Found Regionális Fej­lesztési Projekt keretében. □ Járai-elöadás Felzárkózásunk lehetősé­ge a világ fejlett régióihoz címmel Járal Zsig- mond pénzügyminiszter tart előadást a köz- gazdasági társaság megyei szervezetének december 1-jei rendezvényén a nyíregyházi városháza dísztermében 16.30-kor. Szalagavató után cigánytánc Kitűnő hangulatban rendezték meg szombaton a Sipkay Barna isko­la szakközépiskolásainak és szakmunkás-tanulóinak szalagavató ünnepségét a művelődési központban. A komoly esemény után a műsorban a tizenkettedik évfolyamos lányok az ünnepi öltözetet cigányviseletre váltották, hogy egy közös fotó elkészítése után „mesztélláb” ropják a táncot a színpadon Elek Emil felvétele Az íreket is az ágyába szédíti A sikertörténet egy Trabanttal és négy, Vámospércsen működtetett varrógéppel indult Nyíregyháza (KM - G. B.) — Di­namikusan fejödve az egy­milliárdos forgalmat is eléri az idén a szomszéd Hajdú megyei Vámospércsen műkö­dő gyárában immár a BNV- nagydíjas biobútorait is ma­ga gyártó Demko-Féder Kft. Erről a Sidneybe készülő magyar olimpiai csapatot is tökéletes pi­henést biztosító alvóhelyekkel tá­mogató társaság tulajdonosa, De­meter Tamás beszélt azon a sajtó- fogadáson, amelyet a cég nyíregy­házi mintaboltjának új, a koráb­binál kétszerié nagyobb helyiség­be költözése és igényesebb megje­lenése alkalmából rendeztek a múlt hét végén. Gerinces lépések — Miként a Démko-Féder hat sa­ját kereskedelmi egységében és a 23 mintaboltja közül a legfejlődő- képesebbekben, hamarosan a nyíregyházi boltban is bevezet­jük a számítógépes gerincvizsgá­latot — jelentette ki nem kis büszkeséggel a sikeres vállalko­zó. Demeter Tamás közel tíz éve az agrármérnöki pályáját módo­sítva indította vállalkozását, ahogy mondja egy Trabanttal és négy, Vámospércsen működte­tett varrógéppel. Bioprogramok Ahogy a ma már másik végletet képviselő luxusautóval járó üz­letember elmondta: 2000 január­jától komputer segítségével gyors és rendkívül pontos, egyénre szabott matracajánlattal szolgálnak a világszerte keresett natúr termékek körébe tartozó Demko fekvőalkalmatosságok vásárlóinak itt Nyíregyházán is. A termelő tevékenységen kí­vül a cége forgalmazását és mar­ketingjét is kezében tartó tulaj­donos a Demko-Féder kereske­delmi stratégiájába is bepülan- tást engedett. Mint azt a lapunk kérdésére elmondta: a természe­tes gyapjútermékek után a búto­rok, a speciális ágybetétekre és a különleges matracokra alapozó felnőtt bioprogrammal indított. Ezt követte a natúr fajátékokat, gyermekbútorokat és -ruhákat tartalmazó gyermekprogram, majd harmadikként az ajándék­program. Valamennyinek az alapötletét maga leste el nyugat-európai ki­állításokon, amit aztán a saját képére formálva a cége arculatá­hoz illesztett és a helyi paici vi­szonyokra dolgozott át. A cég a megalakulása óta töretlenül fejlődik. Termékeit Olaszországba, Németországba, Franciaországba, Belgiumba, Nagy-Britanniába, sőt Japánba is exportálja. Írországban hama­rosan megnyitja első külföldi üz­letét, de szlovákiai, és lengyelor­szági boltok nyitásáról folytat tárgyalásokat. Nem régen indí­totta a hazai idegenforgalom igé­nyesebb üzleti képviselőivel együttműködve szállodaprog­ramját. Ennek keretében ez év­től már hotelszobákat is komp­letten berendez a Demko-Féder a saját bio-hálószobai termékeivel. Bükfürdőn, Debrecenben, Hévi­zén és egy nyírségi vadászpanzi­óban összesen közel négyszáz szoba készült, illetve készül el ebben az évben. Az itt élőknek —- A célunk itt, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő váro­sában Nyíregyházán is az, hogy az itt élőknek bemutassuk, majd minél több otthonban meg is ho­nosítsuk a korszerű hálószoba- és alváskultúrát — hangsúlyozta az egyik legsikeresebb magyar középvállalkozás tulajdonosa, Demeter Tamás.- ........ i Merre megy a szeg? Oláh Gábor Ebéd után még szundított egyet, majd tett-vett az udva­ron, aztán bement a fészerbe. Ott sorjáztak a zsákok, hárma­sával. Megvolt az mind, nem hiányzott abból egy sem. On­nan kiment az ólakhoz, meg­nézte a hízókat is. Békésen rö­fögtek, próbáltak feltápász- kodni, de túlsúlyuk miatt ne­hezen sikeredett. Ezért nem tudja eladni sem őket. A bur­gonyát meg azért, mert túlter­melés van, nincs piaca annak sem. Ami jó a városi ember­nek, neki nem jó. Kedvetlen idő volt, már ré­gen köszönt a nyárnak az ősz, s nemsokára a hetek is bele­mennek a télbe. Fázott. Visszahúzódott a tornácra, mert a vékonyszálú hideg őszi eső elkezdett esni. A látvány újabb felhőt sodort a kedve elé. S mert az idő sem kedve­zett, igen csak nekikeseredett. Átindult a szomszédhoz, de az megelőzte őt. Olyan imbolygó járással jött, mint a cefrétől el­kábult aprójószág. Látszott, hogy már kiforrt a bora. — No, mi van komám, nem tetszik a közös ló? — köszönt be már az udvaron, szokott szójárásával. Még engedett egy kis időt magának a bosszankodásra, aztán beljebb invitálta a szom­szédot. — Úgy érzem magam, szom­széd, mintha megloptak volna. Nem arra megy a szeg, amer­re szeretném. Hosszútűrő em­ber vagyok, de ami sok, az már sok. Nincs olyan hét, hogy a gyerekeknek ne kelle­ne pénz az iskolába, erre-arra. A boltban sem adnak semmit ingyen az asszonynak. Mondta és mondta, a fené­vel etette az egész vüágot. — Az asszonyért is aggó­dom, sokat betegeskedik, meg­ölte a munka, mert dologra szokott, nem kényelemre ne­velték. Ki tudja, mi baja lehet, megbújva lehet sok és nagy baj is. S ha gyógyszer kell, miből váltom majd ki? Felnézett a borús, maszatos égre, a szomszéd nem tudta, most káromkodik vagy imád- kozik-e? Jobbnak látta, ha nem szól egy szót sem. Pedig benne is igencsak megszapo­rodott a nyugtalanság. A szomszéd sorsa, az ő sorsa is. S mert a szegletben hamar gyűlni kezdett az este, elindult haza. Kapujában belerúgott az őt farkcsóválva fogadó kutyá­jába, a szegény állat nyüszítve futott el, nem tudta miért ne­heztel úgy a gazdája. Állatvilág a tanyán Szabadságtanya (M. K.) — Nyáridőben kedvelt kirándu­lóhely a Nagyvarsány-Kis- varsány-Gyüre határában lévő vadaskert. Az eltelt év­tizedek okkal hoztak elisme­rést Túsán Péter erdőgazdál­kodónak. A vásárosnaményi vadászmester húsz évvel ezelőtt munkatársai­val aktív kezdeményező volt: ma már látványos, változatos állat­világ fogadja az ide látogatókat. Annak idején a Nyíregyházi Va­daspark, a vadásztársaság és a helybeli szövetkezet hozta létre e területet. A zárt kertben a fácán­tól a muflonig, a vaddisznótól a dámbakig, őzig gazdag állatvi­lág, s természetesen növényvilág fogadja a természet kedvelőit. Hazai és külföldi vadászok is gyakran megfordulnak a kert­ben. A novemberi hideg, a hóe­sés nem okozott gondot. Még nem az igazi ez a tél, ezt tudják a szakemberek. Kellő körülte­kintéssel felkészültek az állatok­ról való gondoskodásra. A vadaskertben lévő vendég­ház a vadászmester trófeáinak is megteremti a bemutatkozási lehetőséget. Persze az sem sem­mi, amilyen vadhúsból készült ételeket készít Tusán Péter. Tusán Péter, és egy muflontrófea A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom