Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-29 / 278. szám

1999. november 29., hétfő Kétely HÁTTÉR 3. oldal nkáüy'Mí Szekértolók Galambos Béla /\ rendszerváltás óta nem igazán tartozik a mindenkori kormányok kebelbarát szerve­zetei közé a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A tíz év óta röviden csak MOSZ-ként ismert a ma­gánvállalkozások számára is nyitottá vált egykori Teszöv-utód holnap tartja harmadik kongresszusát. A termelőszövetkezeti múlt minden jogos és jogtalan bélyegét hurcoló érdekvédelmi szervezetnek az ország aktuá­lis agrárpolitikájával, a mezőgazdaság sza­bályozásával, támogatásával kapcsolatos értő elemzéseire, kritikáira az eltelt tíz év alatt a hatalom minősítése a legfinomabb megfogalmazásban is az volt: nem reális. De hát melyik agrárkormányzat szereti, ha kívülről kritizálják a munkáját? Különö­sen amikor tevékenysége a sűrűsödő gon­dok megoldásából — népszerűbb fordula­tot alkalmazva — folyvást az időzített bom­bák hatástalanításából áll ki. Egyik sem. Ennek ellenére a józan ész győzött, amikor a földművelésügyi tárca je­lenlegi birtokosai — itt pedig az FVM me­gyei hivatala — nem rég megkötötték az agrárbékét a MOSZ-szal. Hiszen nem a szö­vetségben kell keresni ma az agrárfejlődés kerékkötőjét, s a kormányzat is éppúgy az agrárválság megszüntetését akarja, mint az érdekvédelmi szervezet. Remélhetőleg az ágazat fölött tornyosuló fellegek intő jel­ként hatnak minden érintettre, s a bajban végre valamennyiükben tudatosul: az egy­mással való vita helyett az együttes küzdés hozhatja csak meg az eredményt, a mély válságoktól mentes magyar mező-, illetve élelmiszergazdaságot. Egy érdekvédelmi szervezetnek, különö­sen ha olyan tapasztalt szakvezetői vannak, mint a MOSZ-nak, az érdekek bumfordi vé­delmén túl az ágazatért érzett felelősség mi­att is kötelessége elemezni a helyzetet, s ja­vaslatokat tenni az ágazat kátyúba esett szekerének kimozdítására. Remélem nem az újabb sértődések és kölcsönös sárdobálások kezdetét jelentik majd a holnapi kong­resszus állásfoglalásai. Annak ugyanis már megint az egész agrárágazat ínná a levét. Asszonydicséret A feleségem úgy vezet, mint a villám... Rendszeresen a fába csapódik Ferter János rajza j-Jtejg 8 fl ^11 □ Fogadóórák Két rendőrkapitány is foga­dóórát tart ma hivatali helyiségében az érdeklődő, vagy észrevételeket, gondokat megosztani akaró állampolgárok számára. Dr. Szabó Sándor alezredes Mátészalkán vár­ja az ügyfeleket 9-1 1 óra között. Fényes László alezredes pedig Nyírbátorban 10-12 óra között. □ Előadás kertbarátoknak Ma 16 óra­kor kezdődik a nyíregyházi Központi és Vasu­tas Kertbarát Klub foglalkozása a Vasutas Művelődési Házban (Toldi u. 23.). Az érdek­lődők meghallgathatják dr. Margittay Miklós előadását, Szerves trágyák, komposztok, bio­gazdálkodás címmel. □ Védnöki tábla A közelmúltban vehette át a Magyar Gasztronómiai Szövetség szak­mai elismerését, a Gasztronómiai Védnöki Táblát a tavalyi évben megnyílt vásárosna- ményi Winkler-ház Panzió tulajdonosa. A szakmai elismerést pályázatot követően ítél­ték oda. Turistacsalogató kétezerben Csak úgy maradhatunk érdekesek, vonzóak, ha megőrizzük sajátosságainkat Nem árt legjobb formánkat mutatni a turistáknak gyénkbe, hogy a hazájában is megtalálható gyorsétkezdében egyen egy hamburgert. Azonban szívesen megkóstolja a szatmári szilvalekvárt, a szilvapálinkát, az aszalványainkat, amely mind­mind jellegzetes terméke me­gyénknek. A minőség és az egye­di sajátosság a célunk. Szállodahiány Annak ellenére, hogy a megyébe látogató külföldiek száma jelen­tősen megemelkedett, nem be­szélhetünk valódi idegenforga­lom-növekedésről, mert az ide érkezők látogatásának fő célja a bevásárlás. A szálláshelyek számarányát tekintve is nagyon alacsony, messze elmarad az or­szágos átlagtól. Nagyobb létszá­mú, igényes vendégek fogadásá­ra nem alkalmasak. A megyébe látogató külföldieket a rövid ide­ig tartózkodó, alacsony költőké- pességú, nem turisztikai motivá­ciójú vendégek túlsúlya jellemez. A kedvezőtlen gazdasági feltéte­lek mellett nem kezdenek a vál­lalkozók sem a lassan megtérülő turisztikai beruházásokba. Eddig nem sikerült kialakíta­ni és tudatosítani megyénk tu­risztikai arculatát. Pénzhiány, továbbá nem megfelelő reklám és tájékoztatás miatt a megye tu­risztikai kínálatát nem ismer­jük. A gyógyturizmus is érdekes lehetne, azonban hiányoznak er­refelé a megfelelő háttérszolgál­tatások. Hiába vannak természe­tes gyógyvizeink, nincs meg a Külföldi partner-kereső A román nyelvű kiadvány célja a gazdasági kapcsolatok erősítése Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Nagyon sokan elmondták, hogy érin­tetlen, csodaszép régiónk, s nemcsak a Felső-Tisza vidé­ke. Gondoljunk csak Tisza- dob vagy Szabolcs község látványára. Legszívesebben már most indul­nánk, hogy felkeressük e vadre­gényes tájakat. Azonban nehéz idecsalogatni a kirándulókat, főleg a külföldieket. — Nem szabad légvárakat épí­teni a turizmus területén sem, a meglévő értékeinkre alapoz­zunk, és ezeket az adottságokat használjuk ki — vélekedik Ara- nyossy Mihály a Magyar Turisz­tikai Egyesület megyei elnöke. Fejlesztés — Figyelembe vehetjük azt is, hogy az EU legkeletibb bástyája leszünk, ami számtalan kötele­zettséggel és előnnyel jár együtt. Nagyobb tranzitforgalmat és be­vásárlóturizmust is jelent. Hiva­tásturizmus címszó alatt foglal­hatnánk össze azt, amikor vala­kiket munkájuk szólít ebbe a ré­gióba. Annak érdekében, hogy az igényeknek valóban megfelel­jünk, a legfontosabb feladatunk, hogy a jelenlegi szolgáltatásokat fejlesszük. Egy nyugat-európainak ma már természetes, hogy légkondi­cionáló berendezések vannak a szobákban, és a legfejlettebb konyhatechnika szolgálja ki. A fejlett technika mellett csak úgy maradhatunk érdekesek, vonzó­ak, ha megőrizzük a hagyomá­nyainkat, sajátosságainkat. Egy amerikai nem jön azért me­Új igazgató a CIB-nél Nyíregyháza (KM) — Csak máig volt kérdés, hogy ki foglalja el a CIB Bank nyír­egyházi fiókjának igazgatói székét, miután a korábbi első embert, Mádi Zoltánt a CIB vezetése országos háló­zati igazgatóvá tette meg a közelmúltban. A pénzintézet új nyíregyházi igazgatója Smidt Katalin, aki a mai naptól látja el posztjából eredő feladatait. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Szabolcs-Szatmár-Bereg mel­lett Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye fejlődését segíti az Európai Unió pénzalapjaiból gazdálkodó PHARE CBC Magyaror- szág-Románia Programja. A határokon átnyúló üzleti kap­csolatok bővítése, fejlesztése me­gyei és országos szintű igény, s a kezdeményezéseket az EU köz­pontjából is megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Az uniós támogatásnak kö­szönhetően a PRIMOM Vállalko­zói Központ Tanácsadó és Infor­mációs Hálózata román nyelvű kiadványt jelentet meg Üzleti ka­lauz címmel háromezer példány­ban a romániai partnereket ke­reső magyar vállalkozások szá­mára. Az EU PHARE programjának része a nemzetközi együttműkö­dést támogató PHARE CBC (Cross Border Cooperation) Program, ezen belül működik a Magyarország-Románia project. Balázs Attila felvétele kellő tőke, hogy valóban fejlőd­jön a gyógyturizmus. A minőség fejlesztésével lehet csak eredmé­nyeket elérni. Családok paradicsoma Nem szabolcsi Disneylandre vagy víziparkra lenne szükség, hanem arra, hogy a meglévő adottságaink jól működjenek. Gazdag programokat kellene kí­nálni a fiataloknak, de ez a régió a gyermekes családok paradicso­ma is lehetne. Mindez még felté­teles mód, meglátjuk mit hoz a következő esztendő. Nemcsak a pénz függvénye, milyen lesz a tu­rizmus kétezerben. A méltán világhírű magyar vendégszeretet is sok vendéget csalogathat ebbe a régióba. Ennek célja a közvetlen gazdasági kapcsolatok erősítése a régióban, a romániai lehe­tőségek iránt érdeklődő vállalko­zások feltérképezése, magas színvonalú, hatékony PR-mun- ka bemutatkozó és konkrét üz­leti lehetőségek megjelentetésé­vel. A román-magyar együttmű­ködésben hiánypótló kiadvány ingyenes terjesztéssel jut el Ro­mánia egész területére, a lehe­tőség részleteivel a PRIMOM Há­lózatnál szolgálnak. ÚLLEVLH'-Lk . :- :iC:^Sl Hull a köd SzilvAsi Csaba _______________ Hull a köd, a színeket kiolt­ja, csak egy kék-fekete folt ma­rad: az erdő. Hozzá igyekszem, s mikor elérem, s törtetek át vadcsapásain, babonás ösvé­nyein, már elém tárja kedves pasztellszíneit is. Köszönök a ritkás ágak kö­zött beszüremkedő napsugár­nak, megköszönöm a szél jóí­zét, s intek a zörgő tüskéivel a tisztáson végigszáguldó ördög­szekérnek. Az erdő jószagával megtelik a lelkem. Egy hím pirók ül felborzolt toliakkal egy fán. Félálomban talán a nyárban van. Egy ki­száradt nyírfa mellett haladok el. Már alig-alig lombos nyír­társain cinkék zenélnek. Lám, itt testközelben élnek élők és holtak, s egy-két hét múlva rá­nézésre nem is lesz már köztük lényeges különbség. Egyszerre megérint valami furcsa varázs. Négy évtizede éreztem ugyanezt a hangulatot Nyíregyházán, a Bessenyei- szobor mögötti gyönyörű park­ban. Fausti pillanat. Mintha negyven évet visszarepülve megállt volna az idő. A Besse­nyei téren vagyok, a kollégium előtt. Éppen indul kis csapa­tunk a Vörös Csepelt énekelve a Víz utcán át a Vasvári Gim­náziumba. Másfél század le- génykelépte dobban egy ütem­re. Megyek az erdőben, de mintha iskola- és sorstársaim­mal menetelnék. Százötvenen vagyunk, akik egy helyiségben alszunk, az egykori református imaház nagyterméből kialakí­tott monstre hálószobában. Egyszerre az a száznegyven­nyolc centiméter magas és har­mincnyolc kilós kisfiú vagyok, aki negyven éve voltam. Ady Egy ismerős kisfiú című versé­nek sorai muzsikálnak ben­nem. Az a kisfiú jár el hozzám mostanában, nevetve, holtan, aki voltam, édes kölyök. Beteg, merengő, körüllengi s babrálja lágyan szegény ágyam. Vénülő arcom nézi, nézi csodálva, s könnyét ejti egyre szememre. S én gyermekként ébredek sírva százszor is egy babonás éjen, úgy mint régen. Lépdelek, menetelek s nem is jut eszembe, hogy az örök szél azóta a hajam fehér porral alaposan beszórta. Emlékeze­tem, mintegy eszelős garabon­ciás száguld velem egy fekete felhőszegélyen. Hátán puffadt- ra nő a köpönyeg, a hipp-hopp, már ott is vagyok a segítségé­vel kék-fehér szalagos diák-tá­nyérsapkában a Vasvári Pál utcai gimnázium idő-füstös vaskos falai között. Horváth Sanyi bácsi, a világ legjobb la­tin- és Tatos Pista bácsi a föld­golyó legkiválóbb testnevelő tanára jön velem szemben a fo­lyosón. Hallom, ahogy a torna­teremben dong a palánk, ahogy pattog a kosárlabda. Lépdelek az erdőben, de én a nyíregyházi Bessenyei park avarillatát érzem. A közelem­ben a sűrűben valami huhog. Úgy tűnik, mintha a nyíregy­házi állomásról induló kisvo­nat a kótaji expressz csühögne. IVIegállok az erdőben egy tisztáson. A visszahozott idő szépsége fáj. Aztán elengedem a pillanatot, s az elröppent mint egy kismadár. Egy dara­big állok még kifosztott szív­vel. Gyenge késő őszi fény ját­szik, elhervad a fák hegyén. Nyakunkon a tél, de én már kétezer nyarában járok. Látom a kökörcsinektől lilakék erdőt, s a bükkön a tavaszi zsenge rü­gyet. Átalakulók Nyíregyháza (MTI) — Gazdasá­gi társasággá alakul át több ipa­ri szövetkezet a megyében. Eddig a Nyírbátori Faipari, a Nyíregyházi Háziipari, valamint a Tiszavasvári Vas- és Építő­ipari Szövetkezet alakult át, mindhárom kft.-vé. A Mátészalkai Vegyesipari Szövetkezetnél, illetve a Nyír­egyházi Nyírség Ruházati Szö­vetkezetnél is megkezdődött az átszervezés. Az utóbbi valósznű- leg a részvénytársasági formát választja, hiszen taglétszáma meghaladja a hatszázat, tőkéjé­nek nagysága pedig a százmillió forintot. Az iparszövetség vezetője, Oláh János szerint az átalaku­lást az állandó fenyegetettség, a szövetkezeti törvény elfogadásá­nak lebegtetése váltotta ki. Szerinte a 32 szabolcsi ipari szövetkezetnél dolgozó több mint kétezer munkavállaló foglalkoz­tatottságának megtartását várja a gazdasági társasággá való szerveződéstől. Az átalakulás során a külső üzletrész-tulajdonosoknak fela­jánlják, hogy megvásárolják tő­lük tulajdonrészüket. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy úgyneve­zett tiszta tulajdon jöjjön létre, ami az érintettek szerint bizton­ságossá tenné a cégek jövőbeni működését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom