Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., hétfő Kelet# EGYRŐL TÖBBET: VÁBOSVÍBÓK 5. oldal SZAMOKBAN Negyvenhat főiskolai hallgató részére be­jegyzéssel, aláírással zárult a Város- és fa­luvédelem, műemlékvédelem című speciá­lis kollégium. A zárófoglalkozáson kiosz­tott tesztlápon feltett kérdések és válaszok: 1. Miért jelentkezett a spec. koll. előadá­saira? Kíváncsiságból 62% 2. Kapott-e újabb ismereteket? Igen 98% 3. Szívesen foglalkozna-e a jövőben a vá­ros- és faluvédelemmel, valamint a műem­lékvédelemmel? Amenyiben a környezete igényli? 60% 4. Szükségesnek, illetve hasznosnak tartja-e ilyen spec. koll. szervezését, meg­tartását a jövőben a főiskolán? Rendszeresen 98%. Országzászló Kedves városvédők, vagy csak egyszerűen a hagyományokat és szépet tisztelők! Több éve folyamatosan napirendjén tartja a vá­rosvédő egyesület a közlekedési csomó­pont kialakítása miatt lebontott Ország­zászló visszaállítását. A korábbi adat­gyűjtés dokumentációfeltárás eredménye, hogy tudjuk, a szoborcsoport fő alakjának feje megvan, fényképekről, rajzokról is­mert az Ostváth-féle alkotás, tehát korhű­en helyreállítható a mű. Igaz, hogy az első tájékozódásunk szerint a Képzőművészeti Alap munkatársa mintegy hatmillió forint- re becsülte költségeit (új alkotásnak te­kintve). Felhatalmazást adtunk vezetőink­nek, hogy a város, de akár még a megye mülenniumi terveivel egyeztesse ezen el­képzelésünket — az erők egyesítésével nem kizárt, hogy az ünnepségsorozat vala­melyikén avathatnánk a művet. A városháza szakemberei és a helyi Épí­tész, illetve Mérnöki Kamara tagjai véle­ményem szerint ha az eredeti helyszínen nem is, de ahhoz közel megtalálják az emlékmű ideális helyét. Kérem az érdek­lődő városlakókat, mondják el véleményü­ket, ötleteiket az ezredforduló és az állama­lapítás kapcsán, és a felvetett elképzelé­sünket erkölcsüeg és anyagilag is támo­gassák. Mindezt megtehetik minden hónap első és utolsó keddjén 16-18 óra között a Műemlékvédelmi Felügyelőség (Nyíregy­háza, Dózsa György utca 29.) udvari épüle­tében berendezett barátságos irodánkban személyesen, valamint levélben. Levelezé­si címünk: Nyíregyháza 4400, Hősök tere 9. Visszajelzéseket várva maradok tisztelet­tel. (Kerezsi Miklósáé írása a Városvédő Híradóban.) Zsidó emlékek A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövet­sége Oktatási Osztályának pályázata az épített környezetünk óvása érdekében. A pá­lyázaton középiskolás tanulók vehetnek részt, akik településük zsidó vonatkozású műemlékét, házát, temetőjét vagy elhanya­golt helyét elemzik. A tízoldalas dolgozat a témától függően mellékletként tartalmazzon képeket, vagy videofelvételeket, térképet, levéltári adato­kat, illetve családi emlékeket. A pályázato­kat jutalmazzák (könyv, illetve max. tíz­ezer forint), és egy szimpózium keretében mód lesz bemutatásukra. Az elkészült pá­lyázatokat Sommer László oktatási osz­tályvezető részére lehet elküldeni a követ­kező címre: 1085 Budapest, Bérkocsi u. 2. Benyújtási határidő: 1999. december 10. Hobbiból védi kedves városát Fodor József nem érez ellentmondást • A Hungária Nostra kitüntetettje Nyíregyháza (KM) — Nosztal­giával beszél Fodor József Munkácsról, Beregszászról, Szatmárnémetiről — e szép városokhoz kötődtek iskolai évei. Éveinek kétharmada vi­szont Nyíregyházához köti. Itt teljesedhetett ki élete, munká­ja. Két épületben volt a munka­helye nyugdíjazásáig: majdnem húsz évig a megyeházán, s alig valamivel kevesebb ideig a vá­rosházán. Nagy változások ide­jén kulcsposztokon dolgozott. Lelkiekben — Lelkiekben talán ekkor lettem megszállott városvédő — mond­ja, s hozzáteszi: utólag milyen szokatlan a városépítés egyik hajdani felelősének városvédő­ként fellépni. Az ilyesmi csak megélve értékelhető. Nyugdíjas­ként most már hobbiból csiná­lom. Sajnos vannak megfordít­hatatlan dolgok, mint amilyen például a villamos sorsa. Többen nagyon akartuk, hogy a Tölgyes csárdától Nyírszőlősig járjon. Ám más is eltűnik a városban: emléktáblák, a tirpákok beköltö­„Nagy idők" — Ma már történelem az akkori nagy munkákról beszélni — em­lékezik. — A megye települései­nek többségét „a mi időnkben” villamosították. A megyeszék­helynek is megvolt a hasonló hőskora: az ötvenes, hatvanas évek fordulóján épült az egysé­ges vízmű a víztoronnyal, a csa­tornákkal. Ez alapozta meg a vá­rosi létet és a kapcsolatomat is a város akkori vezetőivel. Hatvan­nyolc az én személyes életemben nem volt sikeres esztendő, egy teljes évet gyógyulással töltöt­tem szívinfarktus után. Akkori­ban mondta Bíró László tanács­elnök: „Gyere át hozzánk, jót tesz egy kis változás, meg ott a rengeteg pénz, nem tudunk vele mit kezdeni.” Megnéztem, való­ban sok pénz, 100 milliós összeg hevert a számlán, ami ’69-ben óriási pénz volt. Úgy csaptunk egymás kezébe, hogy két év múl­va hitelekért fog szaladgálni... Sikerek, kudarcok Jósaváros volt az egyik első nagy munka, amiért miniszteri zésének Szarvas utcai bronz domborműve, hogy az olyan régiekről, mint a Nyírvíz ormán hajdan volt turul, ne is szóljak. (Dr. Fodor József értékmentő munkáját nemrégiben a Podma- nicky-éremmel, a Magyar Város- és Faluvédők Országos Szövetsé­gének díjával ismerték el.) Nyíregyháza madártávlatból, háttérben a Jósaváros tak építése. Kudarc viszont a konzervgyár helye. Munkatársa­ival a Tiszavasvári útra, a ba­romfikeltető mellé szerette volna helyezni, hatalmas bővítési terü­lettel — a politikai döntés vi­szont másként szólt. A Mártírok terén lévő irodaházért ma is bí­rálják a várost, hiszen elrontotta a megyeháza látképét. Jól emlék­szik: túllőttek vele a célon. Négy- emeletesre tervezték, ami még jó lett volna, de aztán nem tudtak megálljt parancsolni, emeleten­ként magasodott megállíthatatla­nul, a szakemberek kevésnek bi­zonyultak a stophoz. M ................ Jósavárost, amelynek ava­tásán kitünte­tést kaptam, ma is vállalom. Fodor József ^ ^ a mai Érkerti lakónegyed; százá­val óvodai, iskolai helyek — ami akkor kellett. Szép emlék a köru­kitüntetést is kapott („Ma is vál­lalom” — hangsúlyozza.), aztán Sírkert legyen A nyíregyházi első világhábo­rús Hősök temetője Fodor Jó­zsef egyik szívügye. Azt sze­retné, ha olyan lenne, mint az olasz, francia sírkertek, a megnyugvás helyei. Ezért már sokat tett. Mintegy 3000 sír adatait átvizsgálva 227 olasz katona nyughelyét tárta fel, amiért olasz kitüntetést is kapott. Most tovább kutat, de sajnos nincs sírtérkép, ka­taszter. Osztrák hadislrgon- dozóktöl kapott dokumentu­mok sokat segítenek (a továb­biak megszerzéséhez most né­mi támogatásra, mecénásra lenne szükség). A Wesselényi középiskola diákjai a sírok megtisztításá­val segítették a feltáró mun­kát. Remény van arra, hogy az enyészet helyett az emléke­zésé lehet ez a hely. Névjegy Dr. Fodor József 1925-ben született az Ugocsa megyei Királyházán (ma Ukrajna) 1945-től Mátészalkán adóhi­vatalnok 1950-től Nyíregyházán, az alispáni hivatalban szám­tiszt, majd a megyei taná­csi szervezetben a pénzü­gyi, majd a tervosztályon csoportvezető, időközben az ELTE állam- és jogtudo­mányi karán doktorál. 1969-től nyugdíjazásáig a nyíregyházi városházán tervosztályvezető. 1987-től (megalakulásától) a Nyíregyházi Városvédő Egyesület titkára. Megszépülnek Nyíregyháza nem veteked­het a műemlékvárosokkal, de van több nagyon szép épülete. Aki szereti a vá­rost, örömmel láthatja, hogy a reprezentatív, meg­határozó intézmények mel­lett számos kisebbet is meg­szépítettek az utóbbi idő­ben. Nemcsak az épületek, ha­nem a kiegészítők is fonto­sak: egy-egy kovácsoltvas kerítés, ötletes cégér egya­ránt jókedvre derítheti a nézelődőt. (Képeinken: az egykori Béke szálloda, a volt Centrum Áruház, a me­gyeháza kerítése és az orto­dox egyház épülete.) Az oldalt összeállította: Marik Sándor. Fo­tók: Elek Emil. Régi cégér új épületen - a nyíregyházi Ér utcán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom