Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-24 / 274. szám
1999. november 24., szerda W« háttér 3. oldal Kovács Bertalan ___________________________________ Elképesztő, hogy mit ki nem találnak egyesek a reklám, a marketing, sőt, a jótékonyság ürügyén. A napokban akadt ugyanis egy olyan emberfia (bár az is lehet, hogy egy szervezet) kicsiny hazánk földjén, aki Ambrus Attila, volt jégkorongozó egykori mezét kívánja — igaz, állítólag ifjúsági célokra — elárverezni. Figyelembe véve a fekete koronggal űzött téli sportág honi népszerűségi mutatóját és nemzetközi eredményességét, Ambrus jéghokis pályafutása okán aligha koppanna a kalapács az ominózus mez árverésén. Igen-igen, de — amint azt mindnyájan tapasztaltuk — nem is a jégpályán lett igazándiból híres, sőt sztár a hajdani élsportoló, hanem egy másikjeges műfaj révén. Jelesül, az egy-egy üveg whiskyvel rituálissá tett rablásai (jég és mani — dupla whyskivel?),szökései, trükkjei, no és természetesen az ehhez illő(l?) médiakörítés tette oly népszerűvé a valójában inkább hírhedt férfiút. Miután jómagam nemigen kedvelem az angolszászok által (is) szeretett füstös zamatú gabonapálinkát, annak hatásával kapcsolatban is csak fantáziámra hagyatkozom, amikor kijelentem: a legendásnak kikiáltott (sokak által bizonnyal annak is hitt) hokis mez árverezési ötlete nem születhetett józan fejjel. Habár, tudja a fene! A formabontó árverést — hasonlóan az ifjúsági és sportügyek tárcája által közzétett állásfoglaláshoz — magam is ízléstelennek, s felháborítónak tartom, ám a kíváncsiság kisördöge azért fülembe súgja: ha képzeletben meg lehetne ejteni a licitálását, vajon mennyi lenne a kikiáltási ár, s hány forintnál hangozna el a Senki többet? — Harmadszor! kifejezés? Előfordulhat persze, hogy az ISM-döbbenet dacára is meglesz a tervezett árverés, s választ kapunk a kérdésre. r Am arra aligha, hogy miért csupán a sportos minisztérium érezte úgy, hogy nyilvánosan is illik megdöbbenie az eszement ötleten, hiszen a tipikusan magyar sztorinak kevés köze van a sporthoz. Látványosság A fenébe! Már csak idegenforgalmi látványosságként tartanak a faluban Ferter János rajza □ Szívklub A nyíregyházi városmajori közösségi házban november 24-én 17 órától tartják a Szívklub következő programját. A ritmuszavarokról dr. Szilágyi Attila kardiológus főorvos beszélget a résztvevőkkel. □ Internet A nyíregyházi Európai Információs Pont (eip.szabinet.hu) tapasztalatairól valamint az Internet mint munkaeszköz és egyben az információterjesztés hatékony eszköze témájáról tartanak előadást és tapasztalatcserét november 25-én 11 órakor az Univerzum üzletközpont III. emelet 306. számú tárgyalótermében. □ Vöröskereszt-akció A karácsony jegyében hirdette meg használtruha-árusítási akcióját a Vöröskereszt megyei szervezete. Az érdeklődő vásárlók 50-től 500 forintig terjedő egységáron vásárolhatnak a Bujtosi Szabadidő Csarnokban november 24-2 5-én, 10-től 18 óráig. A bevételből a karácsonyi szeretetakciót támogatják. Ahol nem félnek az esőtől Csak összefogva vállalhatták a 100 ember foglalkoztatását Nyírtura határában szeptemberre kitisztították a csatornákat A szerző felvétele Nyéki Zsolt Nyírtura (KM) — Az esősre fordult novemberben kiderül: csak panaszkodni tudunk a belvíz miatt, vagy tettünk is valamit az elmúlt egy évben, hogy megelőzzük a tavalyihoz hasonló károkat. Szabályozni az égi csatornákat sajnos még nem áll módunkban, de a földön annál többet tehetünk a bajok elkerülésére. A milliárdos károk enyhítésére hozott intézkedéseknél elhangzott: nagyon sok helyen elfeledkeztek a csapadékot elvezető csatornákról, amelyek feltöltődtek, benőtte a gyom az árkokat, ezért a víz arra tört utat, amerre akart. Sok ember kell Az elhanyagolt állapot legtöbbször a pénztelenségre volt visz- szavezethető, ezért idén több keret is támogatást nyújtott a munkák elvégzésére. Az önkormányzatok pályázhattak, összekapcsolva a feladat elvégzését a munkanélküliségből fakadó problémák enyhítésével. — Csupán egy bökkenő akadt: a pályázóknak legkevesebb 100 ember foglalkoztatását kellett vállalniuk, s ekkora programba önállóan megyénk kistelepülései nem tudtak belevágni — indul ki saját példájából Bagoly Zoltán, Nyírtura polgármestere. Az említett feltétel azonban csak egy pillanatig okozott fejtörést, mert azonnal kész volt a kézenfekvő megoldás: közös pályázatot benyújtva már minden kritériumnak megfeleltek az ön- kormányzatok. Megyénk négy térségi társulása illetve egyesülete egyeztette terveit, köztük az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYFT) 14 települése hangolta össze elképzeléseit. Kordában tartott víz Utóbbi példánál maradva elmondható: az önkormányzatok júliustól szeptemberig összesen 230 munkanélkülit juttattak 3-6 hónapig munkához — említi a program egyik eredményét Tisza Gabriella, az ENYFT operatív igazgatója. A sok vagy kevés fogalma relatív, de érdemes megemlíteni: a közmunkások közül a segédmunkások bruttó 26 ezer, a szakmunkások 35 ezer forint keresethez jutottak. Elviselhető önerő Ezzel ismét jogosultakká váltak a jövedelempótló támogatásra, de természetesen az alapfeladat: a régi csapadékelvezető csatornák karbantartása és újak létesítése is sikeres volt. Az elmúlt napok esőzései alatt ellenőriztem a csatornarendszerünket, s örömmel láttam, hogy a szikkasztók szépen összegyűjtik, az elfolyók pedig elvezetik a vizet. Nyírturán nem félünk az esőtől, persze csak akkor, ha átlagos évnek megfelelő mennyiségben lesz részünk — számol be terepszemléjének eredményéről Bagoly Zoltán. Elégedetten nyilatkozik arról a támogatásról, amelyet a társaság koordinálásával megszereztek. Jelen esetben a Szociális és Családügyi Minisztérium keretét a Megyei Területfejlesztési Tanács hirdette meg, s nyertesként a teljes bér és annak minden járulékát a támogatásból fedeztek. Az eszközbeszerzésnél írtak elő minimális, 10 százalékos önerőt, de ez sem volt elviselhetetlen teher. A minisztérium szigorú elszámolást követelt meg, ezt is könynyebben teljesítették azzal, hogy minden település könyvelését a társaság szakértője vezette, készítette el a határidős beszámolókat. Siker az Eurékán Nyíregyháza, Brüsszel (KM. MTI) — A Brüsszeli Eureka nemzetközi találmányi kiállítás idén is szép magyar — s ami számunkra külön öröm — még szebb nyíregyházi sikereket hozott. A november 10-én megnyílt Eureka 99 kiállítás idén már 48. alkalommal mutatja be ezúttal 40 ország 800 független feltalálóinak legfrissebb találmányait, újításait, technikai, játékos ötleteit. A legjelentősebb találmányi bemutató díszvendége a 3 hónapig tartó magyar kulturális fesztivál jegyében Magyarország volt, s mint a múlt héten tartott zsűrizésnél kiderült most sem véletlenül. A legjelentősebb európai találmányi szalon második dját, a brüsszeli St. Josse városrész polgármesterének díját Zsonda László nyíregyházi belgyógyász kapta. Az EKG-t a telefaxszal kombináló készülékével — erről már írtunk lapunk hasábjain — a világ bármely, félreeső pontjáról továbbítani lehet orvoshoz egy EKG-lele- tet műholdas vagy rádiótelefonos úton. A találmány lehetővé teszi a különböző szívbetegségek gyors diagnosztizálását, mielőtt a beteg még orvos közelébe kerülne. Ugyancsak szabolcsi magyar lett, az idei Eureka egy másik boldog nyeretese. Kertész András nyíregyházi gépészmérnök Lengyelország különdíját kapta. A főként mezőgazdasági gépek gyökeres korszerűsítésében jeleskedő feltaláló a szemestermények porleválasztását megújtó berendezéséért. Svédország különdíját is egy magyar — igaz, ő már nem szabolcsi — Kapiller Zoltán állatorvos nyerte el ötletes és egyszerű kullancskiszedő kanaláért. A nemzetközi zsűri fődíját egyébként a jugoszláv Mato Zubac nyerte el a biomassza hasznosításában nagy előrelépést jelentő készülékével. ELETKEPEK Tárlat a garázsban Páll Géza ___________________________ H a valaki arra szánná magát, hogy megírja a garázsok történetét, valószínű unatkozna a váltakozó képektől. Mi minden is van egy garázsban? Ha akarjuk, a szűkös házgyári lakások éléskamrája, másutt hörpintő hely, ahol olcsóbban lehet alkoholt inni. De akadnak itt fodrászok, kozmetikusok, orvosi műszereket árusítók, cipészek, szabók, s ki tudja felsorolni, hányféle náció ütött tanyát ezeken a helyeken. Ki tudja, kik mennyit fizetnek a garázsokért, hogy hasznosabbá tegyék azokat. De azt még nemigen hallotta az ember, a megyeszékhely egyik csöndes utcájában, a Garibaldi utca egyik garázssorában létezik egy pincetárlat is. Persze, ha az ember nem hunyja be a szemét és bepillant a félig nyitott ajtón. Benne áll a gazda kis kocsija is, de a garázs falán legalább harminc-negyven festmény sorakozik. Pincetárlat? Amikor a garázsban beszélgetünk a többnyire ismeretlen festőművésszel, alig mond valamit, ami egy szóval is utalna a művészetre. Tanárként dolgozott évtizedekig, s miután nyugdíjas lett, hozzálátott a régi álom valóra váltásához, a festéshez. Néhány lépésre lakik a harmadik emeleten, már egy kicsit magas is neki. Otthon, a falon alig van képe, nem szereti telezsúfolni a lakást. Itt viszont minden van: csendéletek, portrék, tájképek a régi és mostani világból. S bár csodálkozhat az ember, nem otthon, itt fest a garázsban. Kitárja az ajtót, és a természetes fény — igaz egy külön belső ablakon — beszü- remlik. Jó néhányat már zsűriztek, némelyik egy közös tárlaton is szerepelt. Nemsokára pedig az egyik fővárosi szakközépiskolába visznek néhány alkotását. Ez a festő műterem, a kiállítóhely a garázs. l^Jem merem megmondani, mit gondolok, mert a művész talán megmosolyogná. Én nyugodtan kitennék egy képet: ez itt pincetárlat, akit érdekel, nézzen be. De ő csak mosolyogna, ő önmagának fest és itt állít ki, talán másokat nem is érdekelne. A képek mellett a garázsban a polcon hólapát, és sok apróság. De ott a kocsi is, mert ez megmaradt garázsnak, ami egy életről beszél. Felújítás Jó ütemben halad a záhonyi átrakókörzet felújítása a MÁV saját beruházásában és a PHARE-program támogatásával. Felvételünkön az eperjeskei vasérccsúzda látványos munkálatai látszanak Nábrádi Lajos felvétele A Whiskys jeges meze
