Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

1999. november 23., kedd 4. oldal □ A biológiáról Balogh Árpád biokémikus professzor tart előadást A harmadik évezred ipari forradalma a biológia címmel a TIT Bes­senyei Szabadegyetem keretében november 25-én 16 órakor Nyíregyházán a tanárképző főiskola 6. számú körelőadójában. Az elő­adás nyilvános és ingyenes. □ Nyelvi verseny Megyei német nyelvi versenyt szervez általános iskolák és gimnázi­umok 7. és 8. osztályos, 13-14 éves tanulói számára a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola (Nyíregyháza, Színház utca 3.) Az írásbeli forduló november 24-én 14 órakor lesz. □ A pedagógus festményei Egy héttel meghosszabbították a Tóth Lászlóné gyé­mántdiplomás pedagógus festményeiből rendezett kiállítást Nyíregyházán. A Záy An­na Egészségügyi Szakközépiskola könyvtárá­ban a képek e hét végéig tekinthetők meg, naponta 9-15 óráig. □ Hüllöshow Nyíregyházán a Kölyökvár- ban november 23-án, kedden kiállítás nyílik, amelyen élő hüllőket mutatnak be az érdek­lődő közönségnek. □ Filharmónia középiskolásoknak Vásárosnaményban a középiskolás filharmó­niai sorozat második előadása november 23- án, ma lesz 11 és 13 órai kezdettel, a helyi művelődési házban. A rendezvényen Szép magyar tánc címmel az Igrice Néptáncegyüt­tes és a Szikes Népzenei Együttes műsorát tekinthetik meg a diákok. Magyar Filmek Hete Rakamazon Rakamaz (KM) — A Magyar Filmek He­te címmel indult filmsorozat novem­ber 22-én, hétfőn a rakamazi mozi­ban. A program hétfőn a Hypolit a lakáj-jal kezdődött. Kedden a Csinibaba, csütörtö­kön a Miniszter félrelép, pénteken a Visz- szatérés II. várja a filmszerető közönsé­get. Az előadások este hat órakor kezdőd­nek, melyeken a civil szervezetek tagjai mellett bárki részt vehet. A rendezvényso­rozat támogatója a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériuma. Toborzóiroda Nyíregyháza (KMJ — A megyei hadki­egészítő parancsnokságon megkezd­te működését a toborzóiroda, ahol felvilágosítást adnak a katonai pálya iránt érdeklődőknek. Az iroda munkatársai pontos információ­val rendelkeznek a tiszthelyettes szakisko­lákban folyó képzésről, a katonai főiskolákon induló szakokról, valamint a Nemzetvédelmi Egyetemen történő tovább­tanulási lehetőségekről. Tájékoztatást ad­nak azoknak is, akik szerződéses katonák akarnak lenni. Az irodát felkereshetik személyesen (Nyíregyháza, Bessenyei tér 15.), érdeklőd­hetnek telefonon (42/418-844), illetve levél­ben (Pf. 116). A termeltetőnél a dohány Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Problé­mák merültek fel az idén tört dohány értékesítésével: országos szinten 1 5 ezer tonna termés harmadára nincs pillanatnyilag vevő. Ez a mennyiség azonban nem a termelők, hanem a termeltetők nyakán maradt — pontosította a piaci híreket Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövet­ségének elnöke. Vagyis a gazdáktól a ter­mékértékesítési szerződés szerint átvették a leveleket, s a felvásárlási ár kifizetésével kapcsolatban sem jeleztek eddig fennaka­dást — tájékoztatott az elnök. A szövetség feladata most az, hogy az Ófehértón még 1995-ben megfogalmazott érdekvédelmi munkát erősítse, a jövőben fokozza a ter­melés biztonságát. ■■ Önkéntes tartalékosok ösztönzése Az alapelv a meggyőződés • Aki szolgálatot vállal, kedvezményt érdemel Ők nem tartalékosok, ám az ÖTKOSZ az ö dolgukat is megkönnyítheti katasztrófa esetén Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Néhány hete hírül adtuk: megalakult az Önkéntes Tar­talékos Katonák Országos Szövetsége (ÖTKOSZ), majd nem sokkal utána a megyé­ben elsőként létrehozták a tiszalöki szervezetet. Kerekes Sándortól, ÖTKOSZ elnökétől azt kérdeztük, azonkí­vül, hogy a szolgálatvállalás meggyőződésből ered, nem jár anyagi előnyökkel, mi motivál­hatja azokat, akik belépnek a szövetségbe. — Az a célunk, hogy az ösz­tönző eszközök, melyek a nyuga­ti országokban már rég megvan­nak, nálunk is megillessék az önkéntes tartalékos katonákat, akiket békeidőben elsősorban katasztrófaelhárításnál lehet eredményesen bevetni. Elöljáró­ban szeretném leszögezni, hogy a Tartalékos Katonák Egyesüle­tével szorosan együtt akarunk működni. Célunkat ismeri és tá­mogatja Fodor Lajos vezérezre­des és Lányi Zsolt, a Honvédelmi Bizottság elnöke is. Ha az ösztönzőkről beszélünk, egyelőre lehetőségeket említünk — most itt a teljesség igénye nél­kül. A Magyar Honvédséggel (MH) szerződést kötött önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalók esetében az állampolgá­rok munkahelyének megtartását szavatolja törvény. Garanciát kell biztosítani a szolgálat telje­sítésének idejére, illetve a visszatérés utáni időre. A kikép­zés, átképzés idejére a munkaa­dó nem fizetné a járulékot, az adókat, azokat az MH teljesíti. Vagy: a szolgálatot vállalók után a munkaadók százalékban meg­határozott járulékfizetési köny- nyítést, engedményt kapnának. Ha például magánvállalkozó tel­jesít szolgálatot, akkor a járulék- fizetési kötelezettségek alól men­tesül, azokat az MH fizeti. Ha a tartalékos az MH részére térítés nélkül technikai eszközt ajánl fel, akkor arra az időszak­ra adókedvezményben részesül. Természetesen fontos a jutalma­zás, elismerés az adott település önkormányzata, illetve az MH részéről egyaránt. A legkiemelkedőbb teljesít­ményt nyújtó önkéntes tartalé­kosokkal rendelkező önkor­mányzatok egy-egy iskoláját évente egy alkalommal tárgyju­talomban részesítenék. De ide sorolható például a honvédség sportlétesítményei rendszeres használatának biztosítása, hogy a tartalékosok szervezeti támo­gatást kapjanak a nemzetközi szervezetek rendezvényein való részvételre. Az egyetemeken, főiskolákon, szakiskolákon tanuló önkénte­sek kapjanak ösztöndíjkiegészí­Balázs Attila archív felvétele tést, természetesen jó tanulmá­nyi eredmények esetén. Ugyani­lyen fontos a nyelvtanulás, a szakmai képzés, átképzés támo­gatása. Az is fontos, hogy a tartalé­kosnak a szolgálat idejére bizto­sítsák az illetményt, a kieső ke­reset megtérítése legyen kötele­ző (például ha árvízvédelemben, más katasztrófaelhárításban vesz részt). * December 8-án Kótajban, 9-én Gávavencsellőn, 10-én pedig Ib- rányban tartanak alakuló ülést. Hargitay László zeneszerző, énekes Nyíregyháza/Budapest (KM- M. M. L.) — A könnyűzenei rajongók egyre többet beszél­nek egy új magyar együttesről, amely az EASY nevet válasz­totta. Azt azonban már nemi­gen tudják, hogy a csapat zene­szerzője és énekese szoros kap­csolatban áll megyénkkel, ugyanis Hargitay László nyír­egyházi származású. Kilencévesen ismerkedett meg a zeneiskolában Papp Ist­vánná tanárnő vezetésével a vadászkürttel, s annyira elkö­telezte magát a zenével, hogy az általános iskola elvégzése után a miskolci zeneművészeti szakközépiskolában folytatta tanulmányait kürt szakon. Ze­Hargitay László stúdiófelvétel neszerzéssel is itt kezdett el foglalkozni, valamint a borsodi városhoz kötődött első zeneka­rának megalapítása is. A Ki mit tud?-on is próbára tették tudásukat, eljutottak egészen a televíziós válogatóig. Később alakított blues-, funky,- dzsesszrock és popegyütteseket is. Az érettségi után Szegeden a zeneművészeti főiskolán mé­lyítette tovább tudását kürt szakon. A diplomát 1997-ben vehette át, majd Budapestre költözött, s azt követő egy év­ben is még a kürt jelentette a megélhetés alapját. Sok szép emléket köszönhet ennek a hangszernek, hiszen járt Spa­nyolországban, Olaszország­ban, Svájcban. Jó egy éve azonban úgy dön­tött, pihenteti a kürtöt, s meg­próbál zeneszerzőként és éne­kesként a pop világában érvé­nyesülni. El is készítette első albumát, amely az Olvadj fel! címet kapta. Nagy az érdeklő­dés az album, illetve az együt­tes iránt, egymást követik a te­levíziós fellépések és rádiósze­replések. Ha marad egy kis sza­bad idő, akkor irány a hegyvi­dék, mert Háry (még a nyíregy­házi 20-as iskolában maradt rajta a már zenészberkekben is elfogadott becenév) imádja a természetet, a túrázást. Időközi választás Vaja (KM) — Megyénk­ben elsőként Vaja nagy­községben írtak ki időközi választást a cigány kisebbsé­gi önkormányzat lemondá­sok következtében megüre­sedett három képviselői he­lyére. Az ötfős kisebbségi önkor­mányzatnak az utóbbi idő­ben mindössze két tagja volt. November 21-én három füg­getlen jelöltre lehetett sza­vazni. Az egyfordulós időközi vá­lasztás érvénytelen és ered­ménytelen volt, mert a tele­pülés 2739 választópolgára közül mindössze 38 ment el szavazni, holott legalább 50 választópolgárnak kellett volna érvényes szavazatot leadni. Az érdektelenség mi­att nem lesz cigány kisebb­ségi önkormányzat Vaján. Variációk fűzvesszőre és közhasznú munkára Tiszaladány (KM) — Prece­dens értékű az a tanfolyam, amelyet a tiszaladányi pol­gármester kérésére szerve­zett a nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ a Tokaj melletti te­lepülésen. — Azzal kezdődött, hogy a tisza­ladányi polgármesteri Hivatal létrehozott egy közhasznú társa­ságot, s ők kezdeményezték, hogy a faluban lévő munkanél­küliek számára szervezzünk ko­sárfonó és fontottáru-készítő tan­folyamot — mondja Nagy Tibor- né, a képző központ instruktora —. Ez a képzés csak egy kis ré­sze a vállalkozásnak, mert egy másik céggel, a miskolci Natur Fűz Kft-vel az értékesítésre hoz­tak létre egy újabb szervezetet, amelyik külfódön fogja értékesí­teni a fonott termékeket. Az alapanyagot, a fűzvesszőt az önkormányzat tartalékfóldjén termelik, ezt dolgozzák fel a vég­zett hallgatók, akik természete­sen a sikeres vizsga után a köz­hasznú társaság foglalkoztatott­jai lesznek. A tanfolyam hallgatóinak 95 százaléka jövedelempótló támo­gatást kap. Ennek a rendjében azonban jelentős változás törté­nik: január 1-től a támogatásnak ez a formája megszűnik, helyette rendszeres szociális segélyt kap­hatnak azok, akik legalább egy hónapig közhasznú munkát vé­geznek. — A polgármester egy másik tanfolyam szervezésére is felkért bennünket: ha ez a tanfolyam zá­rul, indul a következő, mert sok a munkanélküli, a támogatást pedig csak közhasznú munkával szerezhetik meg — mondja Nagyné —. Éppen ezért tekinti amolyan precedens értékűnek a tiszaladányi önkormányzat, s ez­zel ötletet is kíván adni a többi önkormányzat számára. Régi nyomon, jobb úton Nyíregyháza (KM) — A Nyírségben több község jött létre a föközlekedést biztosító országutak mel­letti településektől 5-6 km távolságra, melyek megkö­zelítése sokáig földúton volt lehetséges. Ilyen község az Északkelet- Nyírségben lévő ezerlakosú Nyírparasznya, melynek meg­közelítése az ötvenes évekig a környező öt településről föld­úton volt csak elképzelhető. Az 1950-es években a faluvil­lamosítással egy időben, a Má- tészalka-Vásárosnamény ösz- szekötő útról Ópályiból leágaz­va Nyírparasznyáig 4 m szé­lességű itatott makadámút ké­szült a földút nyomvonalán. Az 1970-es évek végén az új közigazgatási rendszer beveze­tésekor Nyírparasznyát Vajá­hoz csatolták és megépült a két települést összekötő 5 km hosszúságú földút nyomvona­lán a 6 m-es pályaszélességű szilárd burkolatú út. Az 1990-es években megin­dult települési önállósodással és járműforgalom növekedés­sel az országos közúthálózat­hoz tartozó 4 m széleségű ma­kadámút már egyre kevésbé volt képes biztonsággal viselni a célforgalmat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő KHT szakemberi a szélesítés terveit 1997-ben elkészítették és 1998-ban Ópályi belterületén 500 m hosszon a településen közösen megvalósították a fej­lesztést. 1999-ben a közlekedési tárca által biztosított keret fel- használásával 6,5 km hosszban az útpálya szélesítése és a tel­jes felületen aszfaltburkolat is elkészül, így Nyírparasznyát az új évezred kezdetétől már két irányból korszerű úton le­het megközelíteni. ZhlhíW HAZAI TÁJON

Next

/
Oldalképek
Tartalom