Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

1999. november 11., csütörtök 4. oldal HÍREK □ Út épül Szilárd burkolatot kap Székely­ben a Radnóti és a Dózsa György utca. A be­ruházás 12 millió forintba kerül, ebből négy millió az önkormányzat kasszájából kerül ki. A munkát várhatóan két héten belül fejezik be. □ Nyílt nap A BGYTKF november 19-én délelőtt tíz órától nyílt napot szervez. Ennek keretében tájékoztató hangzik el a főiskola életéről és a felvételi rendjéről. Lehetőség lesz az egyes szaktanszékek bemutatására is. □ Nyugdíjügyek A Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság munkatársai csütörtökön­ként Mátészalkán a Művelődési Központban 9-14 óra között, Vásárosnaményban a Mű­velődési Központban 10-14 óra között vár­ják az érdeklődőket. □ Véradás Csütörtökön a MÁV Rt. Csomó­ponti Főnökség nyíregyházi vonatkísérő lak­tanyájában 8-13 óra között várják a véradó­kat. Csökken a határforgalom Nyíregyháza (KSH-Szabó Sándorné) — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határátkelőhelyeit a Magyarországra látogató külföldi és a külföldre láto­gató magyar állampolgárok 1999. első kilenc hónapjában 4,5 millióan vették igénybe, 25 százalékkal keve­sebben, mint egy évvel korábban. A személyforgalom mérséklődése a két vi­szonylatban az idén kiegyenlítettebb volt, mint a korábbi években, a román szaka­szon 22, az ukrán részen 26 százalékos a visszaesés mértéke. Az utóbbi öt évben először fordult elő, hogy a román és az uk­rán határszakaszon a csökkenés mértéké­nek különbsége csupán 4 százalékpont, az 1998. I—III. negyedévi 25 százalékponttal szemben. A megye határátkelőhelyein a személy- forgalom bázisidőszakhoz viszonyított ala­kulását a külföldiek — a 87 százalékot kite­vő arányuk révén — nagyobb mértékű, 25 százalékos csökkenés formálta. A magyar állampolgárok határon történt átutazásai 21 százalékkal estek vissza az egy évvel azelőttihez képest. A teljes személyforga­lom egyharmadát a kishatárforgalmi ok­mánnyal rendelkezők képezték. TUSKÉS SAROK Árva árvácskák Színházba járó kultúrember autóját lát- hatja a kedves olvasó. Ja, hogy a tér fris­sen ültetett árvácskái közzé tette kétton- nás Mercedese hátsó kerekeit és talán mégsem olyan kulturált? Ezt döntsék el önök... Kultúrember? Balázs Attila felvétele Színházterem épül Csarodán Az iskola tanulói a színművészet alapjait igyekeznek elsajátítani Csaroda (KM - B. I.) — Kevés általános iskola dicsekedhet azzal, hogy a tanulóinak kétharmada valamilyen művészeti oktatásban vesz részt. Nos, egy beregi kisis­kola ezek közé tartozik. A csarodai általános iskolások nagy része — az önkormányzat támogatásával — valamilyen művészeti ág alapjaival ismerke­dik. A szervezőket is meglepte Nevezetes, szép települést mond­hatnak magukénak a csarodai fi­atalok. A XIII. században épült, csodálatos freskókat rejtő temp­lomot messzi földről túristák tö­megei keresik fel, a maga nemé­ben páratlan fa harangtornyot is sokan megcsodálják, és a falu határában lévő Báb-tava orszá­gos jelentőségű természetvédel­mi terület. Az iskola vezetői jól gondolták, hogy egy ilyen, nem mindennapi településen a gyere­kek kulturális képzése is fon­tos. Kulcsár László tagozatvezető elmondta, hogy az intézményben zongora, színjátszás és néptánc­oktatás folyik. Magukat a szer­vezőket is meglepte, hogy ennyi tanuló jelentkezett ezekre a kép­zésékre. A tanítást vendégtaná­rokkal oldották meg. A zongora és szolfézs oktatást a Mátészal­káról átjáró Juha Pálné végzi. Vásárosnaményból jár át Babi- necz Sándor a néptánc megked- veltetése végett, míg a szín­művészet alapjait Hetey László, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze vállalta. — Először felelőtlenségnek tartottam, hogy Nyíregyházáról kijárva foglalkozzam a gyerekek­kel, de később nem bántam meg — mondja a közkedvelt szín­művész. Tiszta szívűek — Már-már úgy érzem, hogy nem ők kapnak valamit tőlem, hanem fordítva, én gazdagodom általuk. A foglalkozásokra ugyanis 40 tiszta szívű, romlat­lan gyerek jár, akik rendkívül fogékonyak. Öröm velük dolgoz­ni. Nem színművészeket neve­lünk, hanem olyan felnőtteket, akiknek bátrabb lesz majd a fel­Áfonya a dagadólápon A Csaroda határában lévő Báb-tavának tőzegmohalápja héthatárra szóló híresség, és a környező erdőben is további ritkaságok találhatók. Európa legrégibb dagadólápja. Sosem­látott tőzegáfonya és tőzeg­eper is terem errefelé, és ha a látogatónak szerencséje van, elevenszülő gyíkkal is talál­kozhat. Csaroda Szatmár-Be- regi Tájvédelmi Körzet szívé­ben helyezkedik el, és a köz­ség határa a beregi táj legjel­legzetesebb, legértékesebb ré­szét képezi. A tengerszint fe­lett 110 méter magasságú sze­líd síkságra hajdan ősfolyók szállították a hordalékot. El­hagyott medrükben aztán lefűzödött, mesébe illő mo­csárvilág jött létre. Éghajlata eltér az Alföldétől, itt jóval több a csapadék, hűvösebb és rövidebb a nyár, hosszabb és hidegebb a tél. Ennek köszön­hetően az állat- és növényvi­lágban több hegyvidéki faj akad, sőt néhány sarkvidéki fa is található. Sok ritka növény található Csaroda híres természeti értékén, a Báb-tavon A szerző felvétele lépése, talán magabiztosabban indulnak majd el az életbe. Mindezt megerősíti Baráth Andrea nyolcadikos tanuló, aki két foglalkozásra is jár, nép­táncra és színművészeti oktatás­ra. Társak között — Játszunk, beszélgetünk, tár­sak között vagyunk. Nem akarok színész lenni, de úgy érzem, hogy jobban szót értek mostaná­ban mindenkivel, jobban ki tu­dom fejezni magam és köny- nyebben elérem olykor a célo­mat is. Csarodán november 26. egyéb­ként jeles nap lesz. Ekkor adják át a megszépült, felújított faluhá­zat, amelyben a házasságkötő te­rem, könyvtár és olvasó-konfe­renciaterem mellett színházte­rem is lesz. Az ünnepségen az is­kola művészeti csoportjai is pó­diumra állnak. Babály József kőműves Apagy (KM - H. Zs.) — Gyer­mekkori álma volt Babály Jó­zsefnek, hogy egyszer majd há­zakat épít. Valóra váltotta ter­veit, hiszen ma kőművesként dolgozik. A mai napig olyan áhítattal mesél a munkájáról, hogy a hallgatósága átérzi azt, milyen nagyszerű a semmiből létre­hozni egy szép épületet. A 110. Sz. Szakmunkásképző Intézetben végzett, az akkori ÉPSZER-nél volt tanuló, majd maszekoknál és a fővárosban is belekóstolhatott a mesterség rejtelmeibe. Meg akarta mutat­Babály József A szerző felvétele ni, mire képes, 1980-ban barát­jával vállalkozást hoztak létre, majd néhány évvel később önállósította magát. Jelenleg egy autószalont építenek Nyír­egyházán. A mai napig szíwel-lélekkel dolgozik, szereti a szakmáját, s ennek köszönhetően nem fá­radságos a munka, holott nap, mint nap nehézségekkel kell megküzdenie. Büszke rá, hogy a hobbija egyben a munkája. Mosolyogva meséli, már nincs szüksége ébresztő órára sem, pedig reggelente öt óra­kor kel. Hozzászokott a korai ébredéshez. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy nincs lehetősége az éjszakázásokra, este tízkor már alszik. Gyermekei tanulnak, József az ÉVISZ diákja, Mária az Apa- gyi Általános Iskola végzőse. Babály József szívesen tölti a hatszáz öles kertjében a sza­bad idejét, ahol mindenféle gyümölcs megterem. Azonban ez a munka egyáltalán nem megterhelő, ez jelenti a kikap­csolódást. TANSZOBA Házi feladat Tótfalusi Pétér, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gim­názium fizikatanára a következő feladatra várja a választ, a VTV Tanszoba, 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. címre. 1. Mi hűt jobban, a 0 fokos tej, vagy a belőle készült fagyi? 2. Béláék űrutazásuk során is­meretlen bolygón szálltak le, az űrhajó mennyezetére felfüggesz­tettek egy spirál rugót, végére ólomgolyót helyeztek és rezegni hagyták. Egy stopperóra és egy mérőszalag állt csak rendelkezé­sükre, csak ezekkel hogyan tud­ták meghatározni a bolygó felszí­nén uralkodó gravitációs gyor­sulást? A helyes válaszadók között exkluzív Tanszoba bögréket, pó­lókat, órákat sorsolnak ki. A beküldési határidő november 24. Vásárdíjat nyert Tokajban a Start Tokaj (Gy. J.) — Tokajban minden év őszén sor kerül a Regionális Gazdasági Napok rendezvénysorozatára. Az idén dr. Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta a megnyitóbe­szédet a város sportcsarnoká­ban, ahol kiállítás keretében mu­tatkoztak be a térség meghatáro­zó vállalkozásai. Ebben az évben vett először részt a bemutatón a nyíregyházi székhelyű Start Re­habilitációs Vállalat és Intézmé­nyei, amelynek standján a mi­niszter hosszasan elidőzött. A Start kiállításon történő megjele­nések apropóját az adta, hogy a cég egyre több egységet indít be Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkanélküliségtől sújtott tér­ségeiben is. Természetesen a vál­lalat jellegéből adódóan itt is a megváltozott munkaképességű­ek rehabilitációja és munkába állítása a legfőbb cél. Az északi megyében ez a fajta tevékenység éppen a tizenkét éves fennállása óta — Szabolcs- Szatmár-Beregben — nagy ta­pasztalatokat szerzett Start meg­jelenésével kezd tért nyerni. A kiállításon jelenlévő cégek veze­tői és a vendégek a vállalat standján kiállított igazán gazdag termékválaszték láttán többször kifejezésre juttatták, nem is gondolták, hogy a sérült embe­rek a termékeknek ilyen széles skáláját tudják előállítani. Balogh Zoltán, a vállalat ve­zérigazgatója elmondta: — Azért hoztuk el termékeinket többek között Tokajba is, mert szeret­nénk, ha minél többen megis­mernék munkánkat, megérte­nék, hogy a sérült embereknek nem alamizsnára, hanem általuk is végezhető értelmes munkára vágynak, amelyben örömüket le­lik. Mint megtudtuk: a vállalat kö­zel kétezer dolgozójának több mint nyolcvan százaléka megvál­tozott munkaképességű és a gyó­gyászati segédeszközöktől a bőr­díszmű, műanyag és fólia csoma­golóeszközök gyártásán és a fai­pari tevékenységet át még na­gyon sokféle munkát végeznek. A cég tulajdonában van Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megye leg­nagyobb nyomdája, Nyíregyhá­zán az üzemi és iskolai étkezte­tésben napi 7000 adag ételt készí­tenek, vagy kereskedelmi háló­zatuk szerte a megyében és pék­séget is működtetnek. Európá­ban is ritkaságszámba megy az, hogy a vállalat 200 fős szakképző intézményt működtet, ahol a megváltozott képességű fiatalok tíz olyan szakmát sajátíthatnak el, amellyel a normál munkaerő- piacon is el tudnak helyezkedni. Az iskolához természetesen kol­légium is tartozik. Az Ököritó- fülpösön működő Rehabilitációs Centrumban olyan sérült embe­rek élnek és dolgoznak, akiknek itt ideális munka- és lakáskörül­ményeket teremtett a cég. A vál­lalatnál előállított és csomagolt élelmiszer és vegyipari termé­kek ma már a nagy kereskedel­mi hálózatokban — Penny Mar­ket, Metro, Spar — is megtalál­hatók. Nem véletlen hát, hogy a tokaji kiállításon a cég az idén immár a harmadik vásárdíjat kapta meg. _______Keletit? HflZW TÁJON | ARCKÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom