Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. november 9., kedd Kelet*» HÁTTÉR 3. oldal A valóság törvényei Nagy István Attila A elmúlt hétvégén, egy Nyíregyházán rendezett tanácskozáson hívta fel a szocio­lógus a figyelmet arra, hogy napjainkban megkettőződik a valóság. Ez nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati kérdés. Miről is van szó? A virtuális valóságban, ahogyan ezt a szakemberek nevezik, minden megoldható: leveket írhatunk távoli ismerősünknek, ame­lyet egy-két másodperc múlva már olvashat is. Elintézhetjük bankügyeinket, könyveket vagy különböző fogyasztási eszközöket ren­delhetünk. Megszerezhetjük a legújabb is­mereteket, anélkül, hogy elmennénk a leg­közelebbi könyvtárba, de olyan adatok bir­tokába is juthatunk, amelyek más személyi­ségi jogait sértik. Készíthetünk csőbombát a világhálón található adatok alapján (ma­gyar gyermek áldozatát éppen most gyá­szoljuk). A szakember szerint ez a virtuális valóság hamarosan érvényesebb és meghatározóbb lesz, mint amelyikbe naponként belépünk. Illik tehát megtanulni ennek a törvényeit. A számítógépek alapjaiban átalakítják az életünket, akár rendelkezünk ezzel a masi­nával, akár nem. A gyermekeket aligha le­het előlük elparancsolni. Ők elsősorban ját­szanak, mert fantasztikus lehetőségeket kí­nálnak ezek a korszerű eszközök. Három di­menzióban mutatják a harcot és a küzdel­met, interaktív módon játszhatók, ami azt jelenti, hogy a játszó személy maga is ala­kíthatja a feltételeket. Tökéletes kép, nagyszerű hanghatások. A legtöbb játékban elveszítheti az ember az életét, de van neki kettő, három. A halál után még folytatható az élet. A nem virtuális valóságban azonban csak egyszer lehet meghalni. A nagydobosi kisfiú számítógépezett a könyvtárban. Játszott. Otthon megszidták egy kicsit, ő pedig fela­kasztotta magát. Ki tudja, hogyan és miért jutott erre a gondolatra? Ezzel a tragédiák még nem értek véget. A legfrissebben egy hétéves kisfiú lőtte ki a testvére szemét. Egyik valóság sem játék. Illik megtanulni a törvényeit. Ez mindnyájunk felelőssége. □ Véradás Kedden Nyíregyházán, a vonat­kísérő laktanyában délelőtt 8-13 óra között, Nyírkárászon az Egészségházban 9-13 óra között várják azokat, akik véradással is segí­teni kívánnak bajbajutott embertársaikon. □ Ügyfélszolgálat A Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár Mátészalkán kedden és szer­dán a VMK-ban 9-13 óra között tart ügyfél- fogadást. Nyírbátorban szerdán a Családse­gítő Központban várják az ügyfeleket 10-14 óra között. □ Érték és személyiség A Megyei Peda­gógiai, Közművelődési Intézet és Továbbkép­ző Központ óvodapedagógiai tanácskozást szervez november 9-10. között. A tanácsko­záson az óvodákat általánosan érintő kérdé­sek mellett szó esik a helyi pedagógiai prog­ramokról is. Címert, zászlót avatnak Kanyaron Bővítik az iskolát, közmunkások alkalmazásával enyhítenek a foglalkoztatási gondokon Kováts Dénes Tiszakanyár (KM) — Tiszaka- nyár kis település, mégis si­kerül eredményeket felmu­tatni: közmunkások alkalma­zásával enyhítenek a szorító munkanéküliségen, s hama­rosan átadják az iskola bőví­tését eredményező beruhá­zást. — Révbe ér végre az iskolabőví­tés — újságolta örömmel Kovács Tibor polgármester —, novem­ber 26-án adjuk át a 62 milliós beruházást. Négy tanteremmel, gyakorlati termekkel, konyhával és étkezdével gyarapodik az in­tézmény, mely Hunyadi Mátyás nevét veszi fel. Nagy nap lesz Nemcsak az említett ok miatt lesz nagy nap november 26-a — derült ki a polgármester sza­vaiból —, de azért is, mert ekkor avatják fel az épület falán a né­vadó domborművét, valamint a település címerét és zászlaját is. Ugyancsak az iskolához kötődő beruházás a sportpálya építése, megvalósításának ideje az időjá­rás függvénye. Az Ifjúsági és Sportminisztériumtól nyert 1,2 milliós pályázati pénz segítségé­vel többfunkciós bitumenes pá­lyával gyarapodik Tiszakanyár, az iskola udvarán a röp- és a ko­sárlabda, a tenisz és a lábtenisz hívei hódolhatnak majd szenve­délyüknek. Jó ötlet, hogy lakosság szolgá­latában áll esténként az iskolai tornaterem: megoldották a külön bejáratot, egy közmunkás vigyáz a rendre, miközben a mozgást igénylők tornáznak, fociznak. Az epulo buszmegálló is javítja a faluképét — Pályázni márpedig kell, mert meghozza az eredményt — vallja Kovács Tibor, aki társa­dalmi megbízatású, azaz nem főállású polgármester. S mivel valóban pályáznak, nem is siker­telenül, van mire alapozni. Az is­kolabővítés, a sportpályaépítés, a gyermekétkeztetés, a falu virá­gossá tétele mind-mind nyertes pályázatoknak köszönhető amel­lett, hogy azért a saját erőt vala­hogy ki kell szorítani. Most gép- beszerzésre nyújtanak be pályá­zatot, ha nyernek, két évig folya­matosan közmunkásokra is szükség lesz működtetésére. Szépülő falu S ha már a közmunkánál tar­tunk, érdemes megjegyezni: nagy szó, hogy egy ilyen, munkanél­küliséggel sújtott kistelepülésen az idén 40 közmunkást tudnak alkalmazni hosszabb-rövidebb időre. Ez nem csak azt eredmé­nyezi, hogy ezáltal az érintettek megszerzik a jogosultságot a jö­vedelempótló támogatás folyósí­tásához, de anyagilag is jobban járnak. Az sem elhanyagolható tényező, hogy kezük munkája nyomán szépül, gyarapodik lakó­helyük, hiszen tevékeny részesei a Tiszakanyáron folyó minden­napos munkálatoknak. Ami az erdményeket illeti, az említetteken túl is van mit fel­mutatni. A községszépítés jegyé­ben 25 virágágyást építettek ki, jövőre továbbiakat terveznek, üdvözlő tábla is kerül a faluba érkezőket köszönteni. Sikerült megszervezni a sze­métszállítást: az edényeket min­den portához az önkormányzat A szerző felvétele adta, a vállalkozó hetente egy­szer szállítja el a szemetet. Már igazolódott e döntés megalapo­zottsága, hiszen gyakorlatilag megszűntek a falu határában az illegális szemétdombok. Kanyári Hírek A település központjában új buszvárót építenek a faluképet rontó korábbi bódé helyett, a boltíves, cseréptetős téglaépület nemcsak korszerűbb, de szebb is lesz. A lakosság informálása érde­kében Kanyári Hírek címmel időszakonként hírlevelet ad ki az önkormányzat, ami ingyene­sen jut el mind a 470 lakásba, a fontosabb dolgokról, így tehát írásban is tájékoztatják a helyi polgárokat a fontosabb döntések­ről, tudnivalókról Bátrabb pályakezdők Nyíregyháza (KM) — A hiva­talos statisztikai adatok jel­zik: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyon sok pályakezdő nem tud elhe­lyezkedni. A fiatal diplomások, végzős egyetemi illetve főiskolai hallga­tók esélyeit igyekszik növelni a Humán-Net Alapítvány, amely karriertréninget szervez novem­ber 11-13. között a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumának Teahá­zában. — A program az önismerethez nyújt nagy segítséget, valós ké­pet ad a munkában hasznosítha­tó készségekről és képességek­ről. Felkészít a tájékozódó be­szélgetésre, megismertet az öné­letrajz fajtáival, szerkezetével, a kísérőlevél típusaival, megmu­tatja, hogyan kell telefonálni egy munkaadóhoz, mire kell ügyelni a felvételi elbeszélgetésnél, inter­júnál. A Human-Net Alapítvány több ismert megyei céggel is na­pi kapcsolatot tart, tőlük tudjuk: a felkészült álláskereső határo­zottabb, bátrabb fellépésű, na­gyobb esélye van a megcélzott munkakör betöltésére — számolt be az eddigi tapasztalatokról Ko­vács Zsuzsa alapítványi titkár. Zöldben az elsők között Nyíregyháza (KSH-Malaku- cziné Póka Mária) — Magyar- országon minden városlakóra 38 négyzetméter közhasználatú zöldterület, ezen belül 18 négy­zetméter parkterület jut átla­gosan az 1998. évi adatok sze­rint. Az ország kilenc, százezer főnél többet számláló városai­nak sorában a hetedik Nyír­egyháza, ahol a többi nagyvá­roshoz viszonyítva igen ked­vező a zöldterület nagysága a legújabb Magyar Statisztikai Évkönyv adata szerint. A közel 113 ezer lakónépes­séggel rendelkező megyeszék­hely erdő és parkterülete együttesen 6007 ezer négyzet- méter, így egy nyíregyházi la­kosra az átlagosnál több, 53 négyzetméter zöldterület esik. E tekintetben a nagyvárosok közül csak a Pécsett és Győr­ben élők helyzete jobb az itte­ninél. Az előbbinél a kiterjedt erdő, utóbbinál a nagy terüle­ten fekvő parkok miatt. Nyí­regyházán a zöldterület két­harmadát, 3970 ezer négyzet- méter foglalják el az erdők. Az ennél kisebb, 2037 ezer négy­zetméternyi parkterületből 118 ezer négyzetméter a játszótér. Gli Ungheresi Örkény István .A. fagylaltot egy cataniai cukrász találta föl, név szerint Ugo Riccardo Salvatora Giulio Girolamo B. Hogy mikor, az még vita tár­gya, ne töltsük most vele az időt, nagyjából akkor tájt, ami­kor a könyvnyomtatást. Ugo nemcsak a fagylaltot ta­lálta föl, hanem az ostyából sü­tött tölcsért, és a hozzá való to­lókocsit is. (Ez így van rend­jén. El sem képzelhető, hogy például Irinyi csak a gyufát ta­lálta volna föl, és valaki más a skatulyát. Hogy Ehrlich csak a Salvarsant, és másvalaki a szi­filiszt. Ilyen nincs.) Miután ta­nulmányát ekként tökéletesí­tette, nekivágott vele a világ­nak. Bejárta Lodomériát és Besszarábiát, Tirolt, Burgundi­át, Brandenburgot és a vend kapitányságot. Hogy miképpen fogadták, az elképzelhető, de le nem írható. Ahová megjött kis tolókocsijával, összegyűlt a helység apraja-nagyja, mar­kukban tartották a pénzt, szá­jukban az összefutott nyálat és dobogó szívvel várták málna-, eper-, csokoládé-, citrom- vagy pisztáciafagylaltjukat. Ugo mindenkinek azt adta, amit kért, s hogy vásárlóit megóvja a fölösleges kísérletezéstől, azt is megmutatta, hogy a fagylal­tot egyszerűen csak nyalogatni keü. Mindenütt örömkiáltások­kal fogadták, búsan nézték tá­vozását, s alig tudták kivárni visszajöttét. Egyszer aztán elvetődött Ma­gyarországra is. (Olaszul: Ung- heria.) Itt azonban a király ép­pen új sóvámot vetett ki, s az ország apraja-nagyja hallani sem akart másról, mint a só­vámról, ami már egymagában fölsebezte Ugo hiúságát. Bána­tában csöngettyűt szerelt a to­lókocsira, s azoknak, akik a csengőszóra nagy nehezen összeverődtek, buzgalmában lángolva mutatta be fagylalt­ját. A magyarok azonban (ola­szul: gli ungheresi) oda se ba­góztak. Nem érezték a nyári hőséget, tehát nem vágyakoz­tak hűsítőkre sem, mert tele volt a sóvámmal a fejük. Hiába magyarázta Ugo, hogy gondol­hatnak közben, amire akar­nak, hiszen a fagylaltot csak nyalogatni kell, azt mondták, köszönik, nekik mindig van mit nyalogatniuk. De, válaszol­ta Ugo, akit vérig sértett ez a sötét közöny, őnála minden fagylalt más és más ízű. Őnekik pedig, mondták erre ezek a fafejű magyarok, elég, ha az öt ujjúkat szopogatni kezdik, mert mind az ötnek más-más íze van. És amikor Ugo tovább akarta bizonygatni az igazát, lógombócokat vágtak hozzá abban a hiszemben, hogy gelatti (magyarul fagy­lalt) ezen a habarék nyelven azt jelenti: Éljen a sóvám! S ezt nem lehetett szó nélkül zsebre vágni. Szegény Ugo, testben-lélek- ben megtörve, még eltolta ko­csiját a zárai grófságig, de on­nan már hajóval szállították haza. Halálos ágyán, amikor körülvették az olasz fagylaltá­rusok, csak ennyit tudott mon­dani: — Gli ungheresi... gli unghe­resi... Aztán kilehelte lelkét. Legidősebb Minden I bizonnyal a megye egyik leg­hosszabb életkorával büsz­kélkedhet a Szakolyban élő Varga János, aki 1897. októ­ber 30-án született. Volt Fe­renc József katonája, átvé­szelte a második világégést is, s most joggal övezi tiszte­let — 102. születésnapján a családi kör mellett a telepü­lés önkormányzatának tagjai is köszöntötték őt Nyéki Zsolt felvétele j Palackozva Ferter János rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom