Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02 / 230. szám

1999. október 2., szombat 9. oldal A KM VENDÉGE A lokálpatrióta A rádióban hallhatjuk Nyíregyházi rádió: hét­főtől péntekig reggel 8-kor tízperces világpolitikai magazin Jonatán rádió: hétfőtől péntekig 13.30, 16.30, 23.00 a BBC nemzetközi hírei Kossuth URH: 23.00- 23.30 a BBC késő esti ma­gyar műsora Ezenkívül magazinok, kulturális, gazdasági mű­sorok a nap más részei­ben, több adón. Kovács Éva — A tákosi kis, osztatlan iskolá­ban ismertem meg a betűk hatalmát s a számok birodal­mát — kezdi a be­mutatkozást Pata­kiné dr. Baráth Ida, aki a közel­múltban számára igen kedves kitün­tetést kapott. Patakiné dr. Baráth ^ Magyai Tudo- Ida Amatőr felvétel manyos Akadémia Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tudományos Testületé által 1993-ban alapított Lónyay Menyhért-díjat azok kapják, akik a megye, illetve Nyíregy­háza életében kiemelkedő tudományos és szervező munkát végeztek. Patakiné Baráth Ida szívesen beszél ar­ról, miért örül annyira az elismerésnek, s annak, hogy ez éppen megyénk szülöttéhez, Lónyay Menyhérthez kapcsolódik. A magyarázat messziről kezdődik. Azok­ból az időkből származik, amikor a tákosi iskolában négy évig tanult, majd a debrece­ni Dóczy Leánynevelő Intézetbe került. Ott tanulta meg az emberismeretet, a mások iránti tiszteletet, a szülőföld szeretetét. Igaz, arra őt nemigen kellett tanítani, hi­szen szüleitől hozta, falujában már idejeko­rán megtanulta becsülni a főidet, melynek szülötte, s mindmáig lakója is. Patakiné Baráth Ida számára soha nem csak az orvoslás volt az egyetlen tevékeny­ség. Hosszú évtizedekig volt körzeti or­vos, a betegek gyógyítása mellett folyama­tosan képezte magát, nemcsak gyógyított, de tanult is. Számtalan hazai és külföldi szaklapban megjelent tudományos dolgo­zat, szakcikk, közlemény után 1995-ben védte meg sikerrel kandidátusi értekezé­sét. Több, az egészségüggyel, az orvostársa­dalom érdekvédelmével foglalkozó szerve­zetben, tanácsban tevékenykedik. Jelenleg tagja a megyei közgyűlésnek, alelnöke a szociális bizottságnak. Egy szó mint száz, mindig ott van, ahol történik valami, s ha már ott van, igyekszik befolyásolni a törté­néseket. — Annak, hogy az elismerés éppen me­íme a kitüntetés Martyn Péter felvétele gyénk szülöttéhez, Lónyay Menyhérthez fűződik, számomra szimbolikus értéke van. Annál is inkább, mert épp az átadás előtti vasárnapon jártam Lónyán, ahol hat hóna­pos munkával, az ott élő, többnyire kis keresetű ember összefogásával felújították a helyi, csodálatos kis templomot. — Amikor este a templomszentelés után hazamentem, azon gondolkodtam, ennek a gyönyörű kis falunak ismerem a jelenét, de nem tudom a múltját. Felütöttem hát a Pal­las lexikont, amelyből kiderült: Lónya leg­híresebb embere Lónyay Menyhért, aki 1822-ben született, s 21 évesen már Bereg megye országgyűlési képviselője volt. Élete során még többször lett képviselő, majd az osztrák-magyar monarchia pénzügymi­nisztere, később miniszterelnök is. Lónyay Menyhért tíz esztendeig állt elnökként a Magyar Tudományos Akadémia élén, ráa­dásul nem is akárkit, báró naményi Eötvös Józsefet követte ebben a tisztségében. Olyan életet élt, amely a ma embere előtt is példa lehet. Munkásságával, tetteivel bizo­nyította a mi régiónk értékeit, ennek a vi­déknek gyönyörűségét vallotta. Mindazon dolgokat becsülte, amelyek az én számom­ra is rendkívül fontosak. Mindezeket olvastam vasárnap este, hét­főn pedig — legnagyobb meglepetésemre és örömömre — megkaptam a róla elnevezett kitüntetést. Ennek persze nemcsak maga a kitünte­tett, de közvetlen környezete, egész család­ja is nagyon örült. Férje, aki ma elismert ügyvédként dolgozik, lánya, aki a mamát követve ugyancsak orvos lett, fia, aki ta­nár, s persze az unokák, akik a nagyszülők­nek a legnagyobb örömet jelentik. társam, aki márkás kocsival, testőrrel járt az egyetemre. A Magyar Hírlapnál kezdett, ahonnan aránylag hamar két­szer is ösztöndíjjal utazhatott az Egyesült Államokba. (’97-ből van egy fényképe George W. Bush-sal, lehet, hogy a leendő amerikai elnökkel paroláztak...) Kézenfekvő volt, hogy ő lett a lapnál Nagy-Britannia és az USA „felelőse” — a magyar dip­lomácia, a biztonságpolitika és Ukrajna mellett. Szerette első munkahelyét, de csábította egy másfajta lehetőség is, és megpá­lyázta a BBC magyar osztályá­nak egy státusát. Vonzotta, hogy annál a sajtóbirodalomnál dolgozzon, amelynek deklarált célja, hogy az első számú nem­zetközi hírszolgálat legyen. Megtanították a rádiós mester­fogásokra, a szerkesztési elvek­re, ismeri a legendás BBC Eti­kai Kódexet. Kilenc hónapja az a munkahelye, amely sok jó új­ságíró álma. A BBC londoni munkatársa Kilencvenöt éves a székesegyház Marik SAndor A fehérgyarmati diákpoliti­kusból bő egy évtized alatt újságíró, a mértékadó lon­doni BBC munkatársa lett — ez a mérlege Dajka Béla eddigi életútjának. Átélni Moszkvában néhány pe- resztrojkás évet, tudósítani Washingtonból az elnökválasz­tásról, ott lenni Independence- ben hazánk NATO-csatlakozási okmányainak aláírásánál, — hogy csak a politikai élet csú­csáról említsünk néhányat —, nem mindennapi dolog, különö­sen, ha az ember még csak har­mincéves. — Nyolcvanhatban a Zalka Máté Gimnázium csapatával be­jutottam a diákpolitikusok ve­télkedőjének országos döntőjé­be, akkor kerültem kapcsolatba a külpolitikával, onnan már csak egy lépés volt az elhatáro­zás: hírlapíró leszek — emléke­zik a pályaválasztást eldöntő eseményre —. Magyarországon nem volt újságíró szak egyik egyetemen sem, ezért a Közgaz­daságtudományi Egyetem nem­zetközi szakával próbálkoztam, de nem sikerült. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intéze­téről sok mindent tudtam, mert oda járt a szintén fehérgyarma­ti Szaniszló Feri, így megpá­lyáztam én is a Vörös Harvar- dot, ahol ’89-ben a reformévfo­lyamon kezdtem. Akkor már nem kellett az SZKP történeté­vel gyötrődnünk, helyette sok érdekes tárgyból választhat­tunk, a végén még PR-ismerete két is tanultunk. Természetes volt, hogy az új ságíró-jelölt a kapcsolatot a Moszkvában dolgozó ma­gyar újságí­rókkal, külö­nösen a Ma­gyar Hírlap tudósítóival alakult ki ben soseges Dajka Béla kapcsolat. Velük járt kongresz- szusokra, figyelte a Jelcin-csa­pat előretörését, beszélhetett Szaharowal. Egyetemistaként a Kelet-Magyarországnak is kül­dött érdekes tudósításokat Moszkvából, Taskentből, Sza­markandból, a balti államokból, sőt, Kínából is. — Kitágult a vüág, egy nagy­hatalom fővárosából sok min­dent másképen lehetett látni, mint Fehérgyarmatról — ma­gyarázza. Tanáraink egy része is nyitott volt, hajlandó volt elfogadni (vagy legalábbis vi­tatni) más nézeteket, egy Moszkvában tanuló diáknak már nem feltétlenül kellett azonosulni az ott honos né­zetekkel. Egy külpolitikai újságírónak per­sze a nyelvek is nagyon fon­tosak. Az orosz, az an­gol feltétel volt, hozzá a németet még Fehérgyar­maton tanul­ta, a spanyolt már Moszk­vában. A leg­érdekesebb azonban az volt, aho­gyan a történel­mi válto­zásokat m e g f i - gyelhet- Martyn Péter felvétele te. — A nyugati termékek ’91 után jöttek be, s mivel akkor egy rövid ide­ig 1 rubel 60 USA-centet ért — Kánaán volt. Aztán hetek alatt a vüág egyik legdrágább városa lett Moszkva. Óriási vagyonok képződtek, volt olyan évfolyam­Nyíregyháza római katolikus temploma adományokból születésnapra Nyíregyháza legősibb katoli­kus temploma a XVI. század­ban épült a Báthory család segítségével. Ez később a re­formátusoké lett, és 1873- ban lebontották. A Károlyiak segítségével kezd­ték építeni 1783-ban a mai Kos- suth-szobor helyén új templomu­kat a nyíregyházi katolikusok, barokk stüusban. Ezt 1814-ben szentelték fel, de időközben ki­csinek bizonyult, ezért á mai templom felépítésekor, 1904-ben lebontották. Dr. Samassa József bíboros, egri érsek 1902-ben tartott arany­miséjének emlékezetére, Isten iránti hálából építtette ezt a mo­numentális templomot Nyíregy­háza népe számára, mely a vá­rosházával és a Kossuth-szobor- ral egy tengelyen fekszik. Az erősen nemzeti érzésű főpap az Árpád-házi magyar királyok templomépítészetét akarta kö­vetni azzal, hogy ezt az emlék­templomot román (római) stílus­ban építtette. Elrekvirált fedőanyag A tervezők Nagy Virgil budapes­ti műegyetemi tanár és Kommer József műépítész voltak, az építő­munkát Godnautz Károly buda­pesti építőmester munkásai vé­gezték. Csodás gyorsasággal és a részletekre ügyelő pontossággal készült el a templom és berende­zése, így 1904. augusztus 20-án Samassa József egri érsek, Párvy Sándor szepesi püspök segédleté­vel felszentelhette. A templom alaprajza római kereszt alakú felülnézetből. A főhajó kelet-nyugati fekvésű, két mellékhajóval, a szentély előtt pedig észak és déli irányú ke­reszthajó húzódik. Kívülről a vá­rosházával szembe néz a temp­lom főhomlokzata, két oldalt zö­mök és erőt sugárzó két to­ronnyal. Magasságuk 43,6 méter. A toronysisak 12 szögű, fedő­anyaguk eredetüeg réz volt, amit azonban a háborús célokra el­rekviráltak. Most pléh-lemez bo­rítja a két toronysisakot. A főhomlokzatot fenséges ha­tású rózsa ablak díszíti. A bejá­rati kapu feletti timpanonban kőből faragott domborművet ta­lálunk, mely Szűz Máriát ábrá­zolja a gyermek Jézussal, Szent József és Keresztelő Szent János társaságában, amint előtte hó­dolnak Szent István és Szent László magyar királyok. A templom főhajójának hoss­za 50,3 m, szélessége 20 m, de a kereszthajónál 29,5 m széles. A főhajó magassága 13,7 m, de a kereszthajóval való keresztezési pontban 14 m. A belső tér impo­záns, harmonikusan tagolt. A berendezés, felszerelés belső térelrendezés miatt a belépéskor önkéntelenül is a főoltár magas keresztjére és a felette lévő szí­nes üvegablakra irányul a tekin­tet. Ez az un. fogadalmi üvegablak Róth Miksa budapesti műhe­lyében készült remekmű. A Bol- dogságos Szűz Máriát ábrázolja, mint a Magyarok Nagyasszo­nyát, magyar koronával a fején ölében a kis Jézus, kezében a jo­gar, mögötte szerényen a háttér­ben Szent József. Előtte térdel a donátor főpap, amint kezével a fogadalmi templom makettjére mutat, e templomot Védasszo- nyunk tiszteletére ajánlja. Oltártölgy Száváról A főoltár márvány törzsére a szávai tölgyerdők fájából készült az oltár építménye. Tablóján ma­gyar szentek szobrait találjuk, Kopits János művészi faragvá­nyait. Egyik oldalon Szent Ist­ván, Szent Imre és Szent Erzsé­bet, a másik oldalon Szent Lász­ló, Árpádházi Szent Margit, és Szent Jeromos, ő dalmáciai Stri- donban született, ami egykor Magyarország része volt. A szentély bejáratánál láthat­juk az erőt sugárzó szószéket, másik oldalt a vörösréz kupolás keresztelő kutat. Az ún. szembe- oltár márvány építménye 1958­A római katolikus társ székesegyház Nyíregyházán Elek Emii felvétele ban került ide Egerből az Angol- kisasszonyok egykori kápolnájá­nak szétverésekor. Az oltár má­sik része a karrarai márványból készült szentségi oltár, a déli meüékhajóban áU. A keresztha­jót délről a Mária-oltár, északról a Szent József-oltár zárja le. A Mária-szobrot és a Szt. József- szobrot ugyancsak Kopits János faragta. Ezeken az oltárokon mahagó­nira festett, kisebb képek talál­hatók, Stein János Gábor fes­tőművész alkotásai. Az angyali üdvözlet, és Krisztus siratása az egyiken, a másikon majd egyhá­zatyák Ambrus, Vazul, és Ágos­ton, Bernát, Keresztelő Szt. Já­nos. A templom padjai, gyóntató­székei mind szávai tölgyből, re­mek fafaragásokkal díszítve ké­szültek. A templom famunkáit annak idején Budapesten készí­tették, a Majböhm és Fia cég műhelyében. Az orgonát Angszter József és fia építette, szekrényzetét pedig Nagy Virgil és Kommer József tervezte. Két manuálos, 25 játék­kal, sípsorral ellátott orgonát 1998-ban a BRM orgona cég mes­terei felújították. Ekkor új ját­szóasztal és elektromágnes ve­zérlés készült, így kedvelt kon­cert hangszerré lett templomunk orgonája. Fogadalmi ajándékok Öt év múlva, 2004-ben lesz a templom felszentelésének 100 éves évfordulója és addig még igen nagy munkálatok várnak az egyházközségre. Gondoskodni keU a nedves falak víztelenítésé­ről, ki kell cserélni az egész templom mozaikpadozatát, át kell alakítani a szentélyt, korsze­rűsíteni kell a templom fűtését, vüágítását. A templom felújítá­sából még hátralévő munka 38 millióba kerül. Ezért fogadalmi ajándékokat is vár az egyházköz­ség a kedves hívektől, de a 100 éves Templomért és Orgonáért alapítvány csekklapjain is fela­jánlható bármüyen szerény ado­mány. Mert a templom Isten há­za, de a hívek a templom kegyu­rai. dr. Várady József, PÁPAI PRELÁTUS, PLÉBÁNOS r™ "7

Next

/
Oldalképek
Tartalom