Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-07 / 234. szám
1999. október 7., csütörtök 3. oldal Cservenyák Katalin Gyermekkoromban mindig csodáltam azokat, akik az órák közti szünetekben odarohantak a tanító nénihez, hogy megdicsérjék a ruháját vagy a frizuráját. Fel nem foghattam, mi teszik nekik, amikor egyértelműen látszott az agyonmosott kötött kardigánon, hogy nem most érkezett az ámerikás (akkor nagy szám volt) csomagban, a frizurán pedig az: hát nem alkotott éppen műremeket a fodrász, ha ő volt egyáltalán az elkövető. Annyira persze nem voltam liba, hogy ne jöjjek rá egy idő után: a tanítási órán kevésbé remeklő diák általában így kompenzál. Levontam a konzekvenciát: ha tanulok, nem kell hazudnom. Mára rájöttem: naiv az elképzelés. A világ nem így működik. Az ember — tisztelet a kivételnek — már csak olyan gyarló, hogy nehezen viseli a kritikát, viszont annál szívesebben a dicséretet, vagy ha körbeudvarolják. Olyanok pedig mindig lesznek, akik erre kaphatók. Hisz amint fontos beosztásba kerül, menten hercegnővé változik az addig rá sem néző férfiak szemében a rút kiskacsa, s ő lesz az első, akit táncba visznek, szórakoztatnak a vállalati összejövetelen. Szép lányok dongják körül az amúgy jelentéktelen külsejű főnököt, aki ettől mindjárt John Travoltának képzelheti magát. Eddig még talán rendben is volna a dolog. A bajok akkor kezdődnek, ha innentől az illető már csak abba a tükörbe hajlandó belenézni, amelyet talpnyalói — nevezzük őket nevükön — elébe tartanak. Ebben a görbe tükörben nem láthatja a hibáit, ez nem figyelmezteti a tévedéseire, az esetleges rossz döntéseire. Nem veszi észre, hogy a megkülönböztetett figyelem nem személy szerint neki, hanem a hatalomnak, a pozíciónak szól. Ami egyben azt is jelenti: a sündörgők azonnal ejtik őt, amint egy jobb talpat találnak. Ezért nem ártana néha visszaemlékezni azokra az igazságos tanító nénikre, akik annak idején megköszönték ugyan a kardigánjuknak szóló dicséretet, csengetés után viszont szigorúan bevésték a kettest az ellenőrzőbe a készületlen diáknak. Kizárólag saját, későbbi boldogulása érdekében... A sült Az igaz uram, hogy a sült nagyon kicsi,... de csodálkozni fog, milyen sokáig rágja majd... Ferter János karikatúrája □ Csökkentett sugárzás Az Antenna Hungária várhatóan november 3-áig a Magyar Rádió Kossuth és a Nyíregyházi Körzeti Stúdió műsorát csökkentett teljesítménnyel sugározza az 1251 kHz-es frekvencián az adóberendezésen végzett munkálatok miatt. □ Imatalálkozó Ludastón A Nagykálló- hoz tartozó Ludastón imatalálkozót tart a római katolikus egyház október 7-én, csütörtökön a Rózsafűzér Királynője ünnepén. A szentmise, majd a végleges istentiszteleti hely megáldása (áldoz: Pásztor Károly pápai prelátus) 11 órakor kezdődik, 10 és 15 óra között pedig közös imádság. □ Önkéntes véradás Ma Bujon, az általános iskolában szervez véradást 9 és 13 óra között a Magyar Vöröskereszt. Nyelvvizsga, és ami mögötte van Ahány ember olvassa a kormányrendeletet, annyiféleképpen értelmezi az elképzelést Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Az állami nyelvvizsgáztatás rendszere január elsejétől gyökeresen megváltozik. A fő probléma az, jelen pillanatban ahány ember olvassa a kormányrendeletet, annyiféleképpen értelmezi az elképzelést. Az érdekek különbözőek, ennek köszönhetően mást látnak ugyanabban a mondatban. Gyakran formális Eddig, egyetlen intézménynek — a Rigó utcai Állami Nyelviskola bizottságának — volt felhatalmazása arra, hogy az állampolgárok idegennyelv-tudását mérje és minősítse. (Természetesen busás összegért.) Ennek alapján derül ki, hogy a vizsgázók nyelvtudása alkalmas-e arra, hogy különböző kedvezményeket kaphassanak. A kedvezmények sora sem csekély: középiskolásoknak nem kell idegen nyelvből érettségi vizsgát tenniük, hanem automatikusan jelest kapnak. A felvételi vizsgákon pluszpontok szerezhetőek az állami nyelvvizsgáért, s az egyetemen, főiskolán sem kötelesek azok nyelvet tanulni, akik rendelkeznek nyelvvizsgával. A közalkalmazottak pedig nyelvpótlékot is kaphatnak a nyelvvizsgabizonyítvány után. Nem egyértelmű Jelenleg a nemzetközi nyelvvizsgák akkor kaphatják meg az állami nyelvvizsga előnyeit, ha átmennek a honosítási procedúrán — tudtuk meg Kiss Tibortól az ILS Nyelviskola vezetőjétől. — A Nyelvvizsgára várva... honosítás gyakran csak formális, de fizetni azért is kell. Januártól a nemzetközi nyelvvizsgák is lehetnek államilag elfogadottak. Ennek feltétele, hogy átmenjenek az akkreditációs folyamaton és kifizessék a díjat. Várhatóan 4-5 magyar nyelvvizsgarendszer lesz, amelyeknek már megkezdődött az akkreditációs eljárása. Mint azt Löffler Marianne, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke elmondta: jelenleg teljes a bizonytalanság, hiszen a nyelvvizsgatörvény szövegét mindenki másként értelmezi. Londonból a Pitman Nyelvvizsgaintézet vezetője jött egyeztetni ez ügyben Budapestre, úgy tűnt megértik egymást, majd miután hazautazott, kiderült, mégsem egyformán értelmezik a törvény szövegét. Maga a törvény is okot ad erre, azaz a nemzetközi nyelvvizsgák jövőjével kapcsolatban a hozzáférhető információk pülanat- nyilag nem egyértelműek. Minden esély megvan arra, hogy államilag elismert nemzetközi nyelvvizsgák lesznek. Elképzelhető, de ma még nem látni, hogyan valósul meg mindez. Ugyanis az állami nyelvvizsga a definíció szerint kétnyelvű. Az élet pedig azt mutatja, hogy erre nincs szükség, sőt az a jobb, ha idegennyelven gondolkodunk és ha hibásan is, Balázs Attila felvétele de bátran beszéljünk. Az sem lehetetlen: valaki ebben az évben letett egy nemzetközi nyelvvizsgát, de nem honosította, akkor az már sohasem lesz elismert, legalábbis államüag. Ez pedig már nemcsak felháborító, hanem nevetséges is. Ellenben, ha ugyanazt a nyelvvizsgát valaki 2000. január elseje után teszi le, akkor már elismerhetik. Mi a fontosabb? Problémát okoz az is, hogy visz- szamenőleg nem lesz hatályos a nemzetközi vizsgák ügye. Most már csak azt kellene eldönteni: a nyelvtudás fontosabb vagy a papír... Iszapolnak Csengersimán Új társulat Vásárosnamény (KM) — A tavaszi rendkívüli belvízhelyzetet követően új társulat alakult Vásárosnamény- ban Beregi Vízgazdálkodási Társulat elnevezéssel, amely 24 önkormányzatot összefogva háromszáz küométer belvízcsatorna karbantartásáról gondoskodik. A társulat elnökének Lakatos József tiszaadonyi polgármestert választották. Csengersima (M. K.) — Az alig 750 lakost számláló Csengersima műemlék református temploma körül lévő tóban a belvizes időszakban három méternyi víz volt. Mint Költő Zoltán polgármestertől megtudtuk, a partfal-védelem így még időszerűbbé vált. A BM Partfalvédelmi Tárcaközi Bizottsága közel hatmillió forintot adott, ehhez 20 százalékot tett mellé az önkormányzat. így 400 köbméter akácfa cölöp kerül a partfalhoz. Szorosan egymás mellé; ami fél évszázadra biztos védelmet jelent. A cölöpverés kívülről nagyon költséges lenne, eíért más megoldáshoz kellett folyamodni. Az önkormányzat a víz eltávozását szivattyúzással segítette. Most vizsgálják az iszap összetételét, hogy hová tudják elhelyezni, lehetőleg talajjavítóként. A tópart környékére is hatással lehetne a medertisztítás. Sokkal rendezettebb lenne a part. Nem lennének a mostani be- mosódások. Remélhetőleg nem szemetelnének a rendbetett parton. A cölöpöt le kell helyezni, az iszapot ki kell termelni. Ezen nem lehet spórolni. Azzal lehet, ha mindezt mederből. A medert kell vízteleníteni és akkor a mederben lehetne dolgozni. A géppel jobban rá lehetne menni. Az önkormányzat pályázati pénzből szeretné megteremteni az iszaptalanítás költségeit az engedélyes terv alapján. A cölöpölés várhatóan ez évben elkészül, jó lenne ha iszapot is el lehetne távolítani a tóból. Kérdezett és fényképezett: Lefler György A hogy mondani szokás: ha kenyér van, akkor van minden. A családom nagyon szereti a kenyeret, ületve a péksüteményt. A két gyereknek reggelente zsemlét kenek, azt visznek az iskolába tízóraira, uzsonnára. A férjem vasutas, az ő tarisznyája sem nélkülözheti a kenyeret. Az áremelésnek nem örülünk. A kenyérrel nem szoktunk pazarolni, a maradékot a nagyszülők állatainak gyűjtjük össze. Biacsné Vida Katalin POSTÁS CSOPORTVEZETŐ A z igazság az, hogy jómagam nem nagyon érzékelem az árváltozásokat, mondjuk úgy: az áremeléseket a napi bevásárlásaim során. Oda sem figyelek, mert egyszerűen követhetetlenek már. Ami szükséges, azt megveszem, s nem szoktam azután kutakodni, hogy melyik boltban mi az olcsóbb. Gondolom, minderről egészen más véleményen leszek, ha majd családot alapítok. A kenyér egyébként szent nekem. Egyed Márton ÜGYVITELI ALKALMAZOTT A családunk — miként a magyar családok általában — eléggé kenyeres, üy módon nem örültem a legalapvetőbb élelmezési cikk áremelésének. A bevásárlás a legtöbbször anyukámra hárul, a kenyeret a közeli boltban szokta megvásárolni. A családnak a burgonyás kenyér ízlik a legjobban, én a rozskenyeret részesítem előnyben. Azt sem értem például, hogy ez utóbbi miért drágább a többinél. Gelsi Erika CUKRÁSZ N em magam ellen beszélek, amikor azt mondom: mint vállalkozónak szinte édes mindegy, hogy a száz forint fölötti kenyérárnál tízegynéhány forinttal többet fizetek majd. Sokan vannak viszont, akiket igen érzékenyen érint mindenfajta áremelés, különösen, ha a kenyérről van szó. A kenyér nem gázolaj, nem luxuscikk, bár némelyeknek lassan az lesz, ha ebben a tempóban haladunk tovább. Kosztyu István VÁLLALKOZÓ V alamicske özvegyi nyugdíjat kapok, egészen pontosan 21 ezer forintot. A lakbért, a rezsit levonva ötezer forintom marad havonta. No, abból aztán próbáljon megélni az ember, ha tud! A legnagyobb baj, hogy gyakran a kórházban találom magam, több műtétet el kellett, el kell még végezni rajtam. A gyermekeim sem tudnak segíteni, hiszen mindháromnak családja van, betegesek maguk is. Özv. Botos Vilmosné NYUGDÍJAS Kopott kardigán MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A KENYÉR ÁRÁNAK EMELÉSÉRŐL?
