Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-06 / 233. szám
1999. október 6., szerda 5. oldal □ Lelki egészség A lelki egészség világnapja alkalmából tartottak konferenciát október 5-én Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban. A rendezvényen a lelki egészséggel, az idős emberek problémáival, valamint betegségeikkel foglalkozó előadások hangzottak el. ö Méltányossági nyugdíj A tavalyi évben csökkent megyénkben a méltányossági nyugdíjat kérelmezők száma, s ezzel párhuzamosan azoké is, akiknek kérését teljesíteni tudták az illetékesek. Tény ugyanakkor, hogy az egy főre eső korábbi átlagos, 717 forintos emelés helyett az elmúlt évben már 1064 forintot emelhettek méltányosságból a kérvényezőnek. □ Parlamenti látogatások Immár rendszeresek azok a kirándulások, melyeket Vág- völgyi Jánosnak, a megyei nyugdíjasok országgyűlési képviselőjének segítségével a fővárosba, illetve a parlamentbe szerveznek megyénk nyugdíjasai számára. Napjainkig közel négyezer idős ember juthatott ezáltal szép élményekhez. Vetélkedő az otthonban A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Őszirózsa Alapítványa az idősek nemzetközi éve alkalmából szeptember 23-án Tiszán innen Dunán túl címmel népdalvetélkedőt, a lakók munkáiból pedig kézimunka kiállítást rendezett. A megnyitót dr. Bodnár Zsuzsanna muzeológus tartotta. A megye különböző intézményeiből érkezett csoportok szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A jó hangulatú vetélkedőn a zsűri igen jól szórakozott. A zsűri munkájában közreműködtek Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlésének tagjai, a lakók hozzátartozóinak képviselői, az intézmények igazgatói. A támogatókat az Alfí-Ker Kft. képviselte. A délelőtt folyamán számos szebbnél szebb dal hangzott el, melyet igen nagy lelkesedéssel, izgalommal adtak elő az idős emberek, amit a közönség nagy tapssal jutalmazott. A díjak a kialakult szokáshoz híven egyformák voltak. A kézimunkák, melyek szemet gyönyörködtetőek, az ebédlő falait díszítik. Kissné Szabó Zsuzsanna igazgató Segítség a fűtéshez Bármennyire is csalóka volt idáig az időjárás, az ősz, majd tél immár könyörtelenül nyomul előre. A hideg idő pedig sok embernek, különösen az időseknek plusz kiadást jelent. Vajon kihez fordulhatnak segítségért? Korábban a gázolajfűtés idején állami támogatást is kaptak a rászorulók. Ma viszont a legtöbb településen már vezetékes gáz található. A témát körbe járva azt tapasztalni, hogy az önkormányzatok nagy része csak egyedi elbírálás alapján (kérelemre) ad fűtéstámogatásra pénzbeli segélyt. Bár ezek nagyrésze lakásfenntartási támogatást jelent, ebbe a körbe azonban belefér a fűtési hozzájárulás is. Vannak pozitív példák is. Megyénkben több önkormányzat is szerzett erdőterületet, s annak ritkítása során a kivágott fából elsősorban az idős embereknek juttatnak. Tánc Azért, mert elszálltak az évek, egy lassú csárdást még eljárhatunk... Balázs Attila felvétele Arad, 1849: A magyar Golgota Haynau bosszúja Szabolcsot is elérte, minden megyebeli családnál éreztette hatását „...a lázadóvezéreket fel fogom köttetni, és minden cs. kir. tisztet, aki a forradalmárok szolgálatába állt, agyon fogok lövetni, gyökerestül irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani. A magyarok háromszáz év óta mindig lázadók, csaknem valamennyi Habsburg király idején törtek ki forradalmak. Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak. ” így irta le hitvallását Haynau táborszernagy 1849-ben. Véres kézzel A szándékot tett követte. Az 1848-49-es szabadságharcot orosz intervenciós erők segítségével leverő császári hadak főparancsnoka véres kézzel írta be nevét a magyar történelembe. 1849. október 6. az a dátum, amely a forradalom és szabadságharc megtorlása során, a vérbosszú csúcspontját jelentette. Időzítése nem volt véletlen, hiszen azt a bécsi forradalom évfordulójához kötötték. A császári haditörvényszék ítélete alapján Pesten kivégezték gr. Batthyányi Lajost, Magyarország első miniszterelnökét, Aradon az osztrákverő honvéd hadsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Aztán folytatódott tovább a terror, nem kímélve az első népképviseleti országgyűlés tisztségviselőit, a kormány tagjait, a magyar forradalom segítségére siető külföldi csapatok vezetőit sem. Október 24-én végezték ki azt a Kazinczy Lajos ezredest, aki aktív szervezője volt a szabolcsi nemzetőrségnek, s a zsi- bói fegyverletételig szolgáltak parancsnoksága alatt a szabolcsi honvédek. VÉCSEY KÁROLY honvédtábornok (született: 1807, Pest). Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1849. április 25-től az Ara- dot ostromló sereg vezére, a várat július 1-jén foglalta el. LÁZÁR VILMOS honvéd ezredes (született: 1815., Nagybecs- kerek). Volt császári tiszt, 1848- ban százados, 1849. február 1- jétől őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. KNÉZICH KÁROLY honvéd tábornok (született: 1808., Velike- Gajovac). Tiszt volt a császári hadseregben. 1848-ban már századosként Damjanich parancsnoksága alatt részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok-ez- redesi rangot kapott. TÖRÖK IGNÁC honvédtábornok (született: 1795. június 23., Gödöllő). Az 1848-49. évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849. március 10-ig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká. SCHWEIDEL JÓZSEF hon védtábornok (született: 1796., Zombor). Császári tiszt volt, őrnagy a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. Már 1848. október 5-én tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. DESSEWFFY ARISZTID honvédtábornok (született: 1802. 07., Csákány). Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849 februárjában KomA tizenhárom aradi vértanú A kegyetlen megtorlás, a véres bosszú Haynau szándékaival ellentétben Európának nem példát adott, hanem mélységes megdöbbenést, s élénk tiltakozást váltott ki. Ennek ellenére 1849- 1851 közötti időszakban 100 embert végeztek ki, legalább 1500-at ítéltek hosszú börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra, összesen 4628 ügyet tárgyaltak a hadbíróságok. A honvédsereg tagjai közül 40-50 ezerre tehető azok száma, akiket a közvitéztől századosig besoroztak az osztrák hadseregbe, s vitték őket a birodalom különböző tartományaiba. Éltető gyász Bujdosás, emigráció jutott osztályrészül azoknak, akik nem tették le a fegyvert, s fel sem adták magukat a bosszúálló hatapoltnál szétverte Colloredo seregét, és jelentős része volt a sikeres tarcali csatában is. 1849. június 1-jén tábornoki kinevezést kapott. NAGYSÁNDOR JÓZSEF honvédtábornok (született: 1804. október 7., Nagyvárad). 1823-tól a császári hadseregben teljesített szolgálatot, 1844-ben huszár- kapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állott, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Október 31-től ezredes, 1849 januárjában Kiss Ernő altábornagy oldalán részt vett Pancsova megtámadásában, majd Damjanich Duna-Tisza közi III. hadtestében az egyik lovasdandár parancsnokaként kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. LAHNER GYÖRGY honvéd- tábornok (született: 1795. október 22., Necpál). Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. február 6-án tábornokká nevezték ki. PÖLTENBERG ERNŐ honvédtábornok (született: 1813., Bécs). Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. 1848. október 27-én honvéd őrnagy, decemberben alezredes. Kitüntette magát a kápolnai csatában. KISS ERNŐ honvédtábornok (született: 1799. 06. 13., Temesvár). Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát lomnak. A forradalom gyökerének kiirtása nem sikerűit. Az aradi vérbosszú, a magyarság színevirágának bitóra húzása, főbe lövetése a forradalomhoz hasonló nemzeti egységet teremtett. A lelki egység, a nemzeti gyász további éltetője lett az ellenállásnak, a szabadságeszme további fenntartásának. Izzó parázs Szabolcs megye sem volt mentes a megtorlástól. Streit Lajos polgári plébános mártírhalála, országgyűlési képviselők, kormány- és megyei biztosok, köz- tisztviselők, katonák rabláncra verése, a szabolcsi honvédek be- sorozása, a korábbi veszteségek szinte minden megyebeli családnál éreztették hatásukat. Szabolcsban is izzott a parázs a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornagy, 1849. január 9- én országos főhadiparancsnok lett. AULICH LAJOS honvédtábornok (született: 1792., Pozsony). Császári tiszt volt, a Sán- dor-gyalogezred alezredese, 1848- ban honvéd ezredes, 1849. február 16-tól tábornok. Mint hadosztály-parancsnok részt vett a felvidéki hadjáratokban, majd a tavaszi hadjárat során sikeresen harcolt az isaszegi csatában és Buda ostrománál. Görgey híve volt, 1849. július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY német származású honvédtábornok (született: 1819. április 11., Ilbenstadt/Hessen). Császári tiszt volt, majd az 1848- as szabadságharc idején a honvéd seregben Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Részt vett a délvidéki harcokban, 1849 márciusában ezredes és dandárparancsnok, július 1- jén pedig tábornok lett. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták. DAMJANICH JÁNOS hon védtábornok (született: 1804. december 8., Stása). Szerb határőrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. 1849. január 16-tól a bánsági hadtest parancsnoka. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során. Görgey felhívására Világos után letette a fegyvert a cári csapatok előtt. KM-reprodukció a hamu alatt. Itt is az ellenállás jelei voltak azok a karperecek, amelyeket a P.V.D.T.N.A.K.L.S. betűk, a kivégzett aradi vértanúk kezdőbetűi alkottak, s összeolvasva egy német bosszúmondatot tettek ki: Pannónia (Pöl- temgerg) Vergiss (Vécsey) Deine (Damjanich, Dessewffy) Toten (Török) Nie (Nagy Sándor) Als (Aulich) Kläger (Kiss, Knézich) Leben (Láhner, Lázár, Leinin- gen) Sie (Schweidel). A mondat magyarul: Pannónia ne feledd halottaidat, mint vádlók, tovább élnek ők. Százötven éve történt az esemény. Arad azóta Kossuth szavaival élve „A magyar Golgotha”. Emlékezzünk mártír ha- lottainkra. Tóth Sándor Bosszúhullám Egy 1851-es osztrák beszámoló szerint 1848 novembere és 1850 vége között 4628 magyar rebellis ügyét tárgyalták. A statisztikák szerint 500 halálos ítélet született és ebből 110-et hajtottak végre. A hosszúhullám csupán akkor kezdett mérséklődni, amikor az európai felháborodás miatt, az osztrák kormány nyugdíjazta 1850 júliusában a hatáskörét túllépő Haynaut. Mintegy 1500 embert ítéltek sokévi börtönre vagy változtatták erre a halálos ítéletet, a honvédsereg állományának 25-30 százalékát besorozták a császári és királyi hadseregbe, s hétéves szolgálati időt kellett eltölteniük távol a hazától. Valamennyi állami hivatalnokot igazolóbizottság elé idéztek, és a legkisebb terhelő adat felmerülése esetén elbocsátották. 1851-ben az emigránsokat is perbe fogták, majd a legismertebbeket elítélték és in effigie felakasztották, azaz nevüket egy akasztófára szögezték Pesten. Október 6. azóta a magyar nemzet gyásznapja. A szabadságharc ugyan elbukott az osztrák és orosz túlerővel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. Társadalmi vívmányait már nem lehetett elvenni tőle: a jobbágy-felszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sőt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatják a függetlenséget. Akik életüket áldozták a hazáért