Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

1999. október 21., csütörtök 3. oldal A kenyérszállító még át akart slisszanni a sárga jelzésen. Kicsit erősebben lépett a gázpedálra, így nem a megfelelő sebesség­gel érkezett a kanyarba. Kinyílt az oldalsó ajtaja, és Murphy törvényének megfelelően hullott a kenyér-, a zsemle- és a kifliáradat. Látványnak sem volt utolsó, ahogy repült a pékáru — csak a sofőr nem vette észre, mi történik mögötte. Jó kétszáz méterrel odébb állt meg. Az autók igyekezték kikerülni a friss ke­nyereket; egy asszony pedig kiszaladt az út­testre, s elkezdte szedni a széthullott zsem­léket, majd egy másik, harmadik és negye­dik követője is akadt. A járókelők arcát figyeltem. Többen azon meditáltak; na ezek is egy kis potyához ju­tottak, milyen sietve kapkodják ősszel De té­vedtek, akik így gondolkodtak. Mai világunkban talán hihetetlen, de az asszonyok felszedték a szétgurult pékáru­kat. Siettek, nehogy az autók kerekei alá ke­rüljön a ropogós csemege — azonban egytől egyig mindet a műanyag ládákba tették, s nem a saját táskájukba, mint az várható lett volna. Sőtl A teli kenyereskosa­rakat az út szélére rakták, hogy a sofőr — ha visszajön —, hiánytalanul megtalálja az árut. Való igaz, napjainkban ritka, hogy a ta­lált „kincset" valaki hiánytalanul visszaadja a gazdájának. S az sem gyakori, hogy csak úgy, minden érdek, és ellenszolgáltatás nél­kül segítsünk embertársainknak. Furcsa, hogy manapság ez számít ritkaságnak. Fel­kapjuk a fejünket arra, ha valaki jót tesz egy vadidegen embertársával, pedig mennyivel könnyebb lenne az életünk, ha gyakrabban tennénk hasonlóan! A történtek után kezdek én is optimis­tábban tekinteni könyörtelen világunkra; le­het, hogy a szívek legmélyén jóság lakozik? Késés Bocs a késésért, tanár úr, de ott­hon csetepaté volt, és érdekelt, ki lesz a győztes... Ferter János rajza HÍREK □ Kölcsey szellemében A Kölcsey szelle­mében a haladásért alapítvány részére az ál­lampolgárok személyi jövedelemadójának egy százalékából befolyt összeg 1998-ban 744 ezer 411 forint volt. Az alapítvány kura­tóriuma ezt az alapitó okiratban megfogal­mazott céloknak megfelelően a tanulmányi versenyeken és vetélkedőkön eredményesen szereplő diákok jutalmazására, az intézmény hagyományainak ápolására, a nyelvtanulást segítő külföldi cserekapcsolatok és az újító törekvések támogatására használta fel. □ MEP-tájékoztató Megyénk két telepü­lésén tartanak ma kihelyezett ügyfélfogadást a megyei Egészségbiztosítási Pénztár munka­társai. Vásárosnaményban 10-14 óra között a művelődési központban (Rákóczi u. 9.), Csengerben a Polgármesteri Hivatalban ugyanebben az időben kérhetnek tájékozta­tást családtámogatási és betegségi ellátási ügyekben az érdeklődők. □ Várják » véradókat Ma 9-14 óra kö­zött Nyíregyházán, a START Vállalat nyomdá­jának aulájába várják az önkéntes véradókat a Vöröskereszt szervezésében, míg 9-13 óra között a jándi művelődési házba. ■ ■ Otven év az elhatározás után Többnyire nehéz a könnyűipar • Plusz kétheti fizetést vihetnek haza Lefler György Nyíregyháza (KM) — A szüle­tésnap az ember legbensösé- gesebb ünnepeinek egyike. Nincs ez másként, ha törté­netesen egy cég, nevezete­sen a nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezet évfor­dulójáról van szó. A jelképes tortán péntek délután ötven szál gyertyát gyújthatná­nak az ünneplők: a még élő öt egykori alapító tag, a régi és je­lenlegi vezetők, no és a szövetke­zet mai tagsága, dolgozói. A fél évszázad mindennapjait Ágházi Gyula elnök foglalja dióhéjba. A jogelődök — Egészen pontosan október 24- én lesz ötven éve annak, hogy a Szarvas utca egyik épületében egy maroknyi csapat elhatároz­ta: szövetkezetei alapít. Még az év őszén létrejött két újabb ruhá­zati szövetkezet is a megyszékhe- lyen. A három kis jogelőd aztán 1954 januárjában a közös út mel­lett döntött, s nyolcvan fővel megalakították a Nyírség Ruhá­zati Szövetkezetei. Az egykori alapítókból ma is él, meghívást kapott az ünnepségre Botos Já­nos, Gvidó Károlyné, Kondor Andrásné, Krausz Sándorné és Valent Lajos. Az elnöki tisztet Csutkái Lász­ló 1977 októberéig töltötte be, saj­nos már nincs az élők sorában. » .......................... Az együttlét mel­lett döntöttünk, mert élni, dol­gozni akartunk, s igazunk volt. Ágházi Gyula A minőség és a határidő mindig szem előtt Elek Emil felvételei Ágházi Gyula huszonkét éve lát­ja el az elnöki feladatokat a tag­ság megbízásából. Azt megelőző­en hét éve dolgozott a Nyírség­nél, bejárva a lépcsőfokokat. Sza­bóként kezdte, ám hamarosan a tiszavasvári üzemrész vezetője lett, majd újból a központi üzem­ben rajzoló szabászként dolgo­zott, s innentől egész a mai na­pig elnökként tevékenykedik. Tőkés piacra — A szövetkezet életében mér­földkőnek számít az 1974-es esz­tendő, amikor a belföldi és a szo­cialista országok mellett a tőkés piacot is kipróbálhatták. A pró­ba aztán olyan jól sikerült, hogy ez a partnerség a német Her­mann Lange céggel immár ne­gyedszázados. E kapcsolaton kí­vül 1981 óta három újabb német cégnek, de a franciáknak, az ola­szoknak termelnek, s olykor svájci kamion is befordul a Vas­vári Pál utcai portára. A Nyírség a megye könnyűi­parának egyik reprezentásaként többször nyerte el a kiváló cí­met, megrendelési gondjai nem voltak. Az utóbbi tíz-tizenöt év során még inkább megizmoso­dott a cég, a különféle pályáza­tokkal sikerült a legmodernebb tecnikát, a legkorszerűbb terme­lési feltételeket megteremteni. — Mindig is szempont volt, hogy jót csak jó eszközökkel le­het előállítani — mondta az el­nök, akinek asztalfiókjában már ott a szövetkezet központi épüle­tének elfogadott bővítési terve. Az eltelt ötven esztendő a jó kol­lektívának köszönhető. Annak a csapatnak, amely közös akarattal a mindent romboló, szétverő pri­vatizáció idején is az együttlét mellett döntött. Senki sem kíván- ta a részét kivinni. Élni, dolgozni ^ akartunk, s igazunk volt: a sző- — vetkezet átlagbére meghaladja az országos átlagot. A péntek délu­tán a jubileum jegyében telik. Együtt ünnepelnek A nyíregyházi központi üzem százhetven, az 1968 óta működő tiszavasvári üzemrész hatvan, az 1972-től élő kemecsei üzem­rész ötven, az 1996-ban létesített tiszateleki huszonöt, illetve a vasmegyeri üzemrész huszonkét dolgozója — noha üzemrészen­ként külön, de mégis együtt — ünnepli a születésnapot. Ez alka­lomból az alapítók, vezetők jutal­mazása mellett a jelen dolgozói is kétheti bért vihetnek haza. Komputer az év postásának Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — Amint arról korábban beszámol­tunk, az idén Papp László, a nyíregyházi I. Posta vezetőhe­lyettese lett az Év postása. A ter­mészetes kíváncsiság kérdeztet- te velünk: a kitüntető cím járt-e valamilyen ajándékkal is? — Igen, méghozzá egy komp­lett számítógépet kaptam, ame­lyet Krupanics Sándor, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója adott át a postai világnapon tar­tott bálon Budapesten, az Olim­pia Szállóban. Igaz, hogy ott csak a számítógép egerét ve­hettem át, de ugyancsak díszes csomagolásban. Egy dobozba, valódi egéralomba helyezték el... — Emellett egyévi megőrzésre átvehettem a díszkürtöt is, amelybe már begravírozták a ne­vem, amit majd jövőre átadok a 2000. év postásának. A számítógépnek nagyon örül­tem, miként a család valameny- nyi tagja, hiszen otthon még nem volt gépünk. A gyermeke­im, a tízéves Edit és a hétéves László naponta használják, de jó­magam is szívesen időzöm mel- lette-vele. Történelemóra Nyíregyháza (KM) — A Par­lament oktatási bizottságá­nak alelnökeként jön me­gyénkbe ma Lezsák Sándor MDF-politikus. A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium­ban rendhagyó történelemó­rát tart, melynek témája 1956 lesz. Ezt követően a környék pedagógusaival találkozik. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT MENNYI LESZ AZ INFLÁCIÓ? H allottam az infláció jövő évi mértékéről, amely a pénzügyminisz­ter által hatszázalékos­nak lett kikiáltva, amit persze az ellenzék rög­vest meg is cáfolt. Iga­zán nem tudom megítél­ni az infláció tervezett nagyságát, mégis gya­nakvással vettem-veszem az erről szóló híradást. A hat százalék szép volna, ha igaz volna, a magam részéről azt is jónak tar­tanám, ha a tavalyi alatt maradna. Jónás Attila FŐISKOLAI HALLGATÓ E n úgy ítélem meg, hogy a jövő évre ter­vezett hatszázalékos inf­láció nem állja meg a he­lyét, bár ha úgy lenne, nagyon örülnék neki. Most vagyok lakásvásár­lás előtt, és hát egész másként érzékelem a dol­gokat. Bizony nem hat százalékkal emelkedtek egy év alatt a lakáspia­con az árak. Vagy hivat­kozhatunk akár a min­dennapos megélhetésre, akár a napi bevásárlások szintjén is. Több lesz az! Szentpéteri Éva ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁR N em tartom valószínű­nek, hogy csupán hat százalék lesz az infláció. A gazdasági élet megtor­panásai, mint legutóbb például júliusban, nem ezt a reményt keltik az emberben. Ámíg az orosz piac nem tud előremoz­dulni, addig sokkal jobb­ra nem számíthatunk, ér­tem ezalatt a konzerv- gyártásban érdekelt cége­ket, mint a miénk is. Azt tapasztaljuk, hogy tavasz­tól egyre több a kintlevő­séggel bajlódó cég. Kujbus Péter ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ N em igazán tudok mit kezdeni egy ilyen hírrel, bár annak örül­nék, ha a korábbitól ki­sebb inflációra számíthat­nánk. A parlamentben a politikusok és a hozzáér­tők dolga megítélni, hogy végül is milyen mértékű infláció várható. Én any- nyit érzékelek mindebből, hogy nekem, nekünk semmivel sem lett jobb a helyzetünk. Anyuval élek egy lakásban, önálló ott­honról álmodni se merek. Elérhetetlen. Székely Erzsébet VARRÓNŐ Kérdezett és fényképezett: Lefler György M i ezt valójában nem, vagy csak nehezen tudjuk megítélni, az országgyűlésben is elvi­tatkoznak rajta. Ott van például az átlagkereset, a pénzügyminiszter ötven­ezer forint fölötti átlag­ról beszélt országos szin­ten, ám hol vagyunk mi ettől a hazának eme szegletében? A bérből, fizetésből élőknek és a nyugdíjasoknak nehéz. Én mégis bízom a fiata­lokban, a szakértelmük­ben. Reménykedem. Aranyi László NYUGDÍJAS A kenyér értéke Horányi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom