Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-19 / 244. szám
1999. október 19., kedd 23. oldal HÍREK □ Thália vendégjátéka A budapesti Thália Színház társulata látogat el október 21-én Nyíregyházára. A színészek a Móricz Zsigmond Színházban a De mi lett a nővel? című produkciót viszik színre 17 és 20 órától. □ Fizikus napok Október 19-én folytatódik az Őszi fizikus napok rendezvénysorozata Nyíregyházán. A Jurányi TIT Centrumban 15 órától Zombori Ottó, az Uránia Csillag- vizsgáló igazgatója tart előadást a napfogyatkozásról. □ Interfolktánc-fesztivál A Pekingi Népi Opera társulata után a Dioscuria Abház Állami Néptánc- és Énekegyüttes szerepel a nyíregyházi művelődési központban október 23-án. A látványos program az Interfolktánc művészeti fesztivál előadása. Képes világtörténelem Nyíregyháza (KM) — A negyedik darabja jelent meg a napokban a Képes világtörténelem sorozatnak. Az első a történelem előtti korai civilizációkat, a második a Kelet-Ázsia és a klasz- szikus Görögországot, míg a harmadik könyv Rómát és a klasszikus nyugatot mutatta be. A közelmúltban napvilágot látott kiadvány A szétváló hagyományok korával ismerteti meg az olvasót. Bár a civilizációk léteztek és uralkodtak hosszú időszakokon keresztül a Föld bizonyos részein, az újkorig ezek rendszerint nem lépték túl területük határait. Alkalmi és korlátozott kapcsolataik jobbára vállalkozó szellemű kereskedők, vándorló tudósok vagy buzgó misszionáriusok utazásai nyomán jöttek létre. Csak a szomszédos civilizációk között állt fenn mélyebb egymásra hatás valódi lehetősége. A civilizációk jelentősebb egymásra hatása akkor következett be, amikor a nomád népek a megtelepedett társadalmakra törtek rá. Ilyenkor előfordult, hogy a két társadalom összecsapását követően kialakult közöttük az együttműködés. Ez élénkítőleg hathatott, gyakran azonban romboló és negatív következményekkel járt. Néha új birodalmak születtek. Ezekről az izgalmas időkről, és Európa születéséről szól a mostanában megjelent A szétváló hagyományok című könyv, amely számos érdekes illusztrációt tartalmaz. (Magyar Könyvklub) Virtuóz játék Nyíregyháza (Babka József) — Az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör szervezésében adott koncertet október 8-án este a zeneiskola nagytermében az Ashdod városából érkezett izraeli vonószenekar. Az előzetes, igen hiányos információ után a jelenlévőket nagy meglepetés érte, mert egy igazán profi zenekarral találkozhatott. A 18-20 fős zenekar minden tagja kitűnő művésze hangszerének, akik közel egy évtizede muzsikálnak együtt. A koncert programján Sibelius, Ernest Leb, Grieg és Sosztakovics művei szerepeltek. Közülük kettőt emelnék ki. Először Emest Leb: Hommage to Bartók című alkotását. Ez a négytételes, gordonkára, vonószenekarra és ütősökre írt mű különös zenei csemegének számított. A XX. századi modern zene elemeit felvonultató mű Kedves Tamás gordonka- művész közreműködésével — akihez a modern zene interpretálása igen közel áll — első hallásra megnyerte a hallgatók tetszését. A vonósokhoz társuló harangjáték, kisdob, üstdob, marimba, vibrafon, trián- gulum érdekes hangzást eredményezett. Az est másik nagyszabású darabja Grieg: Holberg szvitje volt. A zenekar virtuozitása mellett a tömör hangzás és az egyéni szólók magukkal ragadták a hallgatóságot. A lelkes közönség ünneplését két köny- nyűzenei mű igényes előadásával köszönték meg, a művek nagy sikert arattak. A zenekar karnagya Ernest Leb volt, aki már vezényelt Nyíregyházán. A karmester és a zenekar teljes összhangban működött együtt. Lendület, vitalitás, a zenélés öröme hatotta át játékukat. Az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör, mely csak kétéves múltra tekint vissza, reméljük, hogy a jövőben is folytatja ezen nemes tevékenységét, és újabb színvonalas kulturális rendezvényekkel színesíti városunk kulturális életét. Küzdjünk azokért, akiket szeretünk A Leánder és Lenszirom a fiatalok előadása • Szép a mesejáték díszlete Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Jó, hogy a Móricz Zsigmond Színház gondol a gyerekekre. Csak az a baj, hogy nem olyan könnyű a gyerekekre gondolni. Mert jó lenne az egész kicsikkel is megismertetni a színház varázsát, de a nagyobbakra is gondolni kell. Aztán ott vannak a felső tagozatosok, nekik is jó lenne valami fontosat mondani. A gyerekdarabhoz nagyok, a felnőtthez pedig kicsik. Szóval, nem könnyű. Gazdag mesejáték Szilágyi Andor költői invencióban gazdag mesejátékát, szerel- metes meséjét, óvodások és alsó tagozatosok is nézték. Természetesen nem ugyanarra reagáltak. Lehet ez természetes is, de azt is jelzi, hogy megfelelő közönség nélkül a legnemesebb szándék is könnyen léket kaphat. Szerencsére a Leánder és Lenszirom elkerülte ezt. A mese csupa fontos dologról szól. Arról, hogy hűség nélkül elképzelhetetlen a legnagyobb szerelem is, küzdenünk is kell azért, akit szeretünk, lemondani olykor még önmagunkról is. Ez utóbbi értelmetlen is lehet, ezt jelzi a mesejáték megoldása is: Lenszirom még a szeme világát is képes kedvese érdekében feláldozni. De, ha képesek vagyunk lemondani önmagunk érdekeiről, akkor nincs hatalma felettünk a rossznak. Milyen kár, hogy csak a mesében van így! Diplomamunka A Leánder és Lenszirom a fiatalok előadása. Elsősorban azért, mert fiatalok hozták létre. Sokáig emlékezetes marad Véber Tímea főiskolai hallgató diplomamunkája. Varázslatos volt a színpadkép, sok-sok elementáriMolnár Csaba és Hetey László san eredeti ötlettel, amelyek közül kiemelkedik az a jelenet, amely során az elvarázsolt Leánder visszanyeri igazi alakját. A fatörzsbe szorított fiatalember a születést kereső mozdulatokkal küzd az életért, amelyet sikerül ismét megszereznie. Ha megőrzi teremtő fantáziáját, egészen bizonyos, hogy Véber Tímeáról még sokat fogunk hallani. De nagyszerűek voltak Tóbiás Tímea főiskolai hallgató jelmezei is. A ruhák mindig a belsőt hordozzák, ezért — különösen a gyermekközönség számára — rendkívül fontos, hogy harmóniában legyenek a jellemmel. A Leánder és Lenszirom esetében ezzel sem volt probléma. Az alkotói csapatban a szintén főiskolás Divinyi Réka dramaturgiai munkája is sokat segített abban, hogy az előadás sikeres legyen. Molnár Csaba (Leánder) és Gerle Andrea (Lenszirom) szerelmespárja az egymásért vívott küzdelem szépségét mutatta fel. Ebben Molnár Csabának jutott a nehezebb feladat, hiszen egyszerre kellett kétféle karaktert megformálnia, míg Gerle Andreának a naiv szépség jutott. Olykor bátortalan volt ebben a szerepben, nem elég légies és elvont, inkább tanácstalan és félszeg. De voltak emlékezetes jelenetei, különösen az egymásra találás pillanataiban. Molnár Csaba érett játéka azt sejteti, hogy tőle kiemelkedő alakításokat láthatunk még. Segítettek a profik A fiatalokat a profik vették körül, és láthatóan sokat segítettek abban, hogy emlékezés előadás szülessen. Hetey László szeretnivaló II. Bölömbér kerálja azt is megmutatta, hogyan tud a szerepen átsütni a játék és az élet sze- retete. A botladozásban, az esetlenségben is megmaradhatnak az ember értékei. Zubor Ágnes szerepét elnagyolta a szerző, de hát ez így szokott lenni: a fény a Martyn Péter felvétele főhősökre vetül, a többieket csak egyetlen halvány fénysugár világítja meg. Avass Attila, a bögöl- fejedelem, mintha egy kicsit túljátszottá volna a szerepét, míg Róbert Gábor, Leánder szolgája végig megmaradt egyszerű, tiszta lelkű szolgálónak. Tetszett Csorba Ilona higgadt, fegyelmezett játéka, ahogyan Sándor Júlia harsánysága is a helyén volt. Kocsis Antal dramaturgiailag fontos jelenetét pontosan, hitelesen oldotta meg. Tóth Miklós rendezői munkája dicsérhető, hiszen megfelelő mederbe terelte fiatal munkatársainak a fantáziáját, engedte, hogy szárnyaljanak, ahogyan a Szilágyi Andoré is tette. Mert jó, hogy van olyan erdő, amelyben minden megtörténhet, ahol megtörik az átok, s mindenki megkapja, amit megérdemel. Hátha a gyerekközönség felnőtté válva, nemcsak a mesében, hanem a valóságban is megéli majd ezt az élményt. A konfliktusok máig is megmaradtak Kornis tízféle magatartástípust fogalmaz meg, ezek átölelik az egész magyar társadalmat Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Bravúrosan gyors munkát végeztek Kornis Mihály Körmagyar című komoly bohózatának a létrehozói, mert mindössze három hét állt a rendelkezésükre. Történt ugyanis, hogy a Harmincéves vagyok című darab bemutatásáról le kellett tenni. Rövid töprengés után megszületett a döntés. Az eredményen nem látszik a gyors munka, mert a Körmagyar azok közé tartozik majd, amelyeket emlékezetes bemutatókként jegyeznek a Móricz Zsigmond Sznház történetírói. Kornis Mihály darabja 1988-ban született, a rendszerváltás előtti esztendőben társadalmi metszetet készített arról, milyen morális állapotban van az ország. A végeredményben nincs semmi felemelő, bár az is igaz, hogy először az állapotrajzot kell elkészíteni, a cselekvés, a megoldás megfogalmazása csak azután következhet. Magatartástípusok Kornis tízféle magatartástípust fogalmaz meg, ezek jórészt átölelik az egész magyar társadalmat. Az utcalánytól a milliomosig terjed a skála. Voltaképpen egyetlen közös vonásuk van: a teljes erkölcsi nihil, a zsákutcába futott élet, amelyet így nem lehet folytatni. Ä Krúdy Kamara nézőterén az a látogató érzése, mintha — régi színházi szokás szerint — az alkotók megpreparálták a szöveget annak érdekében, hogy minél több alktuális elem legyen az előadásban. Aztán kiderül, hogy semmi ilyesmi nem történt, legfeljebb arról van szó, hogy a rendszerváltozás nem sok változással járt a gondolkodásban, az erkölcsi világképben. Legfeljebb hangsúlyosabbá tette a hiányokat, a bizonytalanságokat. Nem igazi dráma A Körmagyar voltaképpen nem igazi dráma, hiszen nem egy hős teremti meg a darab világképének egységét. Párhuzamos törtéSzabó Márta és Mészáros Árpád neteket látunk, ugyanazt két nézőpontból: ahogyan a nő és a férfi látja. Mégis, az előadás végére összeáll az egész, legfeljebb nem a felemelő katarzis élményével áll fel a néző, hanem azzal, hogy a megkezdett töprengést tovább kell folytatni. A Krúdy Kamarában — mint csaknem mindig — nagyszerű együttes játék tanúi lehettünk. Igazából nem nagyon indokolt Balázs Attila felvétele bárkit is kiemelni, mert Horváth Margit nyers modorú utcalánya abban a néhány percben is képes volt egy egész sorsot felvillantani. Ugyanígy Horváth László Attila kéjt hajszoló katonája bevilágított az érzelmi sötétség éjszakájába. Mészáros Árpád, a feltörekvő pártkáder szerepében jól ellenpontozta a kissé megfáradt befutott N elvtársat, akit Tóth Károly alakított. A kezdet és a vég ívén feszült Szabó Márta unatkozó felesége. A sorsát a kezébe vevő, s ezért némi testi áldozatra is képes Horváth Réka a színházi világban építendő karrier kezdetét, míg Varjú Olga annak az utolsó harmadát formálta meg. Kettejük között az író szerepében Hanti György egyensúlyozott, kihasználva azokat a lehetőségeket, amelyeket a két nő nyújtani képes. Mocsárvilág A körképet lezáró milliomos — Egyed Attila — megjelenése azért fontos, mert az egykori disszidens egy más törvények alapján működő világból érkezett, új erkölcsi törvények szerint él és gondolkodik, van benne egy kis fennsőbbrendűség is, mégis az itt tapasztalt mocsár lehúzza magához. Telihay Péter rendezői törekvései között fontos helyet kapott, hogy engedte a színészeket a figurákkal azonosulni, így hozzá- tehették a maguk tapasztalatait, világlátásukat az ábrázolt figurákhoz. Ebből a közös munkából jó és értékes előadás született, amely Papp János díszletei között minden alkalommal szembenézésre készteti majd a színház- látogatókat.
