Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-19 / 244. szám

1999. október 19., kedd 7. oldal ÖZV. CSUKA JÓZSEFNÉNEK Baktalórántházára. Születésnapod alkal­mából sok szeretettel köszöntünk: Magdi, bátyád: Zoli, Tündi, Zolika, Piroska. M02396/1K* Silimon Istvánnak Napkorra. 10. születésnapjára gratulál az egész család. ♦402472/1K* Nagyon sok szeretettel köszöntjük édesanyánkat és nagymamát, ÖZV. JÓNAI JÓZSEFNÉT Nyíregyházán 72. születésnapján. Jó Isten tartsa meg nekünk Őt sokáig erőben, egészségben! Éva, Misi, Érzsike, Hajnalka, Évike, Krisztián és Gyuszi. *402565/lK* %gvks ‘Brigittámig 9{yíregybázára. ü^agyon sok^boídog névnapot kíván ‘Papróí: nagymama, nagyapa, keresztanya, Zoíi, Lacika, Maca és Laci bátya. *402582/1K* Nyírszőlőben VADICSKÓ JÁNOSNAK és feleségének közelgő 45. házassági évfordulójuk alkalmából szívből gratulálnak: lányaik, vejeik és unokáik. *402655/lK* Harsányi Istvánnénak Rakamazra. 60 éves születésnapod alkalmából sok-sok boldogságot és erőt, egészséget kívánunk! Andrea, Zolika, Viktória, Zoltán. *402844/lK* Foci az óvodában Tanulhatnának lelkesedést a sényői óvodásoktól profi focistáink. A ki­csik számára nem fontos a pénz, a hírnév, még csak nemi megkülönböztetés sincs a labdáért vívott küzdelemben, egy a fontos: az önfeledt játék M. Magyar László felvétele Fáklyás felvonulás Tiszalök (KM) — Megemléke­zik az 1956-os eseményekről Tiszalök városa is. Az évfor­duló előestéjén, illetve kora délután tartják az ünnepsé­get. Október 22-én a művelődési ház­ban 16 órakor a Kossuth Lajos Általános Iskola énekkara elő­adásában csendül fel a Himnusz, majd Hubainé Szakács Szilvia szavalata következik. A vendégeket Drótos Vince polgármester köszönti, majd Szabó János honvédelmi minisz­ter mond ünnepi beszédet. Ezt követően a Teleki Blanka Gim­názium műsorát láthatják az érdeklődők. Az ünnepség után fáklyás fel­vonulás keretében az 1956-os em­lékoszlophoz vonulnak az emlé- kezők, ahol Kovács János szava­lata után elhelyezik a tisztelet koszorúit. Irma néni tanítványai Tiszadob (KM) — Hrács Ir­ma első tanítási napján — 1949-ben — harminc elsőosz­tályos kisgyermek szoron­gott a tiszadobi általános is­kola padjaiban. A tanítónőt Máriapócsról sodorta fényes történelmi szellő Tiszadobra, ahol aztán hűséggel kitartva szolgálta hivatását, olyan felkészült­séggel, olyan szorgalommal és szeretettel, hogy nevét máig példaként emlegetik az egykori kollégák és a volt ta­nítványai. Az akkori elsőosztályosok — akiknek annak az ötven évvel ezelőtt közösen megélt első szeptembernek emléke hívott osztálytalálkozóra —, talán éppen tőle tanulták a hűséget, másképp aligha utaztak volna el Irma néni­hez a Máriapócsi Szociális Otthonba. Ott él ő most 74 évesen, egyedül, csendesen, merengve az emlékeken. A tiszadobi szálak azonban még ma is élnek, kölcsönö­sen, mert nemcsak az első tanítványok veszik körül ha­tártalan tisztelettel, de rend­szeresen érkeznek hozzá érdeklődő, tanácskérő leve­lek a faluból. Bár lehet, hogy soha sem lépi át már Tiszadob hatá­rát, de ahogy Arany János írja: „...nem halhat meg, aki lerázván magáról, ami ben­ne földi, eszmévé finomul legvégül...” Tűnődhetünk, lehet-e en­nél több az ember? — fogal­mazta meg szerkesztősé­günknek küldött levelében Somlyai Szabolcs. Vásár volt az óvodában A szülők, a nagyszülők gyúrtak tésztát, varázsoltak süteményeket A játékokból sem volt hiány a vásárban Gosztonyi Tibor felvétele M. Magyar László Ibrány (KM) — Vásári kikiál­tók hangjától visszhangzott a napokban az ibrányi óvo­da udvara. Nem tévedésről van szó, valóban kereskedők lepték el az angyal­kertet, Mihály-napi vásárt tar­tottak ugyanis az intézmény dol­gozói a szülőkkel közösen. Az előzményekről és a vásár­ról Ferencz Mihályné, a gyer­mekintézmény vezetője tájékoz­tatta lapunkat. — Arra törekedtünk, hogy sa­játos intézményi arculatot ala­kítsunk ki, s ennek keretében olyan rendezvényeket akartunk megvalósítani, amelyek hagyo­mányok lehetnek. Többek között az is volt a célunk, hogy a ben­nünket körülvevő vüágot minél jobban megismerjék a gyerme­kek, ezért gondoltunk arra, hogy az óvoda dolgozói a szülőkkel, a nagyszülőkkel együtt megrende­zik minden évben a Mihály-napi vásárt. Ezt legelőször 1992-ben valósítottuk meg, s olyan jól si­került, hogy végül beépítettük a helyi pedagógiai programba — emlékezett a múltra Ferencz Mi­hályné. — A mostani rendezvényünk szervezése a szeptemberi tanév­kezdéskor megkezdődött. A szü­lők ötleteire alapozva eldöntöt­tük, mit készítünk, mit árulunk. Az ötletek közül hadd emeljem ki például azt, hogy az óvoda ud­varán üstben főzték a nagyma­mák a lekvárt. A szülők, a nagy­szülők gyúrtak azonban még tésztákat, varázsoltak finom sü­teményeket, készítettek csuhéba- bákat, rongybabákat, cérnababá­kat. Mindezt az apróságokkal együtt készítették el a felnőttek, s ez olyan élményt jelentette a fi­ataloknak, amely mással nem pótolható. Az óvodás gyermekek műsora nyitotta meg a vásárt, aztán be­indulhatott a kereskedés. Mint az igazi forgatagban, mindenki hangosan dicsérte a portékáját, s jelképes összegért mindent lehe­tett vásárolni, mi „szem-szájnak ingere”. Rengeteg élményt nyújtott ez a nap az ibrányi óvodásoknak, s az emlékezetes nap mellett az sem elhanyagolható tényező, hogy bevételhez is jutott a gyer­mekintézmény. A vásározásból összegyűlt forintokat az óvodai eszközök és játékok fejlesztésére fordítják majd. A HÉT EMBERE Az ifjú néptáncos Nagykálló (Sz. Cs.) — A nép­táncnak komoly utánpótlása, háttere van Nagykállóban. Az egyik ifjú reménység Peti Edi­na, aki hetedik osztályos a Kö­rösi Csorna Sándor Általános Iskolában. — A néptánccsoportunkban harmincán vagyunk, hetente kétszer — kedden és pénteken gyakorlunk Márton Lászlóné és Marinkó Tibor ve­zetésével. Repertoárunkban a szatmári, galgamenti, abaúji és Kállai kettős táncok szerepel-, nek. Sokfelé voltunk már fel­lépni, így Nagykálló testvérvá­rosában, Metzingenben is, ahol öt napot töltöttünk. Családok­nál laktunk. Nekem előnyöm volt, hogy beszélek németül. Nyelvvizsgára készülök, fon­tosnak tartom az idegen nyel­vek ismeretét. Nagyon kedve­sek, szívélyesek voltak az otta­niak, sikert arattunk műso­rainkkal. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy tavaly decemberben Csillebércen az országos gyer­mek Ki mit tud?-on aranyér­mesek lettünk szatmári tán­cokkal. Most a Kállai Kettős Néptáncfesztiválon rengeteget tanultunk az idősebbektől, el­lestünk lépéseket, fogásokat. Nagy tisztelője vagyok Vásár­helyi László koreográfusnak, sokat lehet tanulni tőle, példá­ul emberséget, a népi kultúra szeretetét. A táncnak összetar­tó ereje van. Csoportunkban kiváló a hangulat, jól érezzük Peti Edina Stúdiófelvétel magunkat, a gyakorlás a test­mozgás szárnyakat ad. Elhide- gült vüágunkban mindenkinek ajánlom ezt az érzést. Arborétum Beszterecen Beszterec (N. L.) — A besztereci Móricz Zsigmond Általános Isko­lában mostanában több sikert értek el a tanulók. A következő hónapokban is gazdag progra­mokat állítottak össze a tanulók­nak. A Ficánka színjátszóegyüttes a közelmúltban több helyen sike­resen szerepelt, ezen felbuzdulva pedagógusok közreműködésével az elmúlt héten megalakult a te­lepülés felnőtt színjátszó cso­portja. Az önkormányzat egy tízhek­táros területen arborétumot hoz létre. A fák telepítését már ezen az őszön elkezdik. Az elképzelé­sek szerint nemcsak a helyi, ha­nem a környékbeli tanulók is hasznát veszik majd a fás-ligetes környezetnek. A Rétközi Iskola- szövetségnek is felajánlja hasz­nosításra az arborétumot az ön- kormányzat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom