Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-08 / 235. szám

1999. október 8., péntek 3. oldal Szendvics helyett pisztoly Nagy István Attila \/annak amerikai iskolák, amelyekbe szendvics helyett pisztolyt visznek a nebu­lók. Jó dolog ez, hiszen annyi minden fe­nyegeti az ember fiát. Ha nincs szerencséje, még rárakódik valami az idők során felhal­mozott tudásanyagból. Meg aztán banditák járják az utcákat, perverz alakok tesznek ajánlatokat. Élnek még olyan tanárok is, akik olykor megkérdezik: mit csináltál tegnap tanulás helyett? Ez pedig mégiscsak sérti a szemé­lyiségi jogot. Ilyenkor jó, ha kéznél van a stukker, amivel egyszer s mindenkorra le le­het zárni a vitát. Megnőtt a fiatalkorú bűnelkövetők szá­ma, figyelmeztetnek a szakemberek világ­szerte. Magyarország sem kivétel. Hírlik, hogy a fővárosban a bandák előszeretettel foglalkoztatnak kiskorúkat, mert őket nem lehet büntetni. Éppen a közelmúltban tör­tént, hogy Nyíregyházán két fiatalkorú agyonrugdosott egy hajléktalant. Nem le­het őket büntetni, mert még gyerekek. Ah­hoz már elég nagyok, hogy agyonverjenek egy embert. Megérdemelte, mondta ciniku­san az egyik fiú. Nemcsak a magas szám aggasztó, ha­nem az is, hogy az elkövetők a felnőtteken is túltesznek brutalitásban, kegyetlenség­ben. Miért? Nincsenek kialakult erkölcsi nor­máik, rossz szociális körülmények között él­nek. A fogyasztói társadalom kínálatát, illet­ve a termékek megszerezhetetlenségét nem tudják feldolgozni. Meg egyébként is sanya­rú a gyermekkoruk. Szerencse, hogy nem lesz minden rossz sorban élőből bűnöző. Sokan átkozzák a televíziót, mert nem kí­nál mást az erőszakon kívül, megint mások azt mondják, hogy le kell szállítani a büntet­hetőség alsó határát. Igenám, de akkor fel­nőtté válik a tizenkét éves, s azt mondja, hogy ezután nem jár még annyi ideig sem iskolába, mint eddig tette. Az esetek fölött lehet meditálni, morali­zálni, de nem sokat ér. Igaz, azokban a pil­lanatokban, amikor az ilyen esetekről érte­sül az ember, nemigen tud mást tenni, mint kapkodni a levegőt, mert szavakat nehéz ta­lálni. Szüret Te sógor! Néha azért megáll­hatnánk egy kis kerékcserére Ferter János rajza HÍREK □ Önkéntes véradás Ma Encsencsen, a polgármesteri hivatalban 9 és 13 óra között szervez önkéntes véradást a Vöröskereszt. □ Szüreti mulatság Kótajban Október 9-én, szombaton rendezik meg Kótajban a szüreti mulatságot. A felvonulás délután ket­tőkor indul a buszfordulótól és a sportpályá­ig tart. A bál este hétkor kezdődik a Boros­tyán étteremben. □ Kongresszus Az MSZDP ez év június kö­zepén tartotta kongresszusának első forduló­ját. Ezen választották meg a tisztségviselő­ket. Október 10-én, vasárnap, a második na­pon a párt az ezredfordulót követő évekre szóló programját vitatják meg. Megyénkből a kongresszuson 104 küldött vesz részt, azaz minden tíz regisztrált tag után egy. Kukoricázni csak pontosan, szépen A szeptemberi szárazság sokfelé némileg megaszalta a tengericsöveket A szeptemberi szárazság nem kevés terméstől fosztotta meg a gazdákat a szerző felvétele Nagyhalász (KM - G. B.) — Jő termésre igen, ám rekordra már nem számíthatnak az augusztus közepéig még joggal reménykedő, jelenleg a tömeges betakarítás kez­dete előtt álló kukoricater- * mesztök. Többek között erről is szó volt a KITE Rt. szerdai kukoricabemu­tatóján, amelyet Nagyhalászban a helyi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, kísérlet céljára kü­lönböző hibridekkel elvetett táb­láján tartottak. Nagyobb területen A szakmai összejövetelen, ame­lyet idén az — ilyentájt kisebb tájkörzetenként egymást követő hasonló bemutatók sorában — az elsők között rendezett meg me­gyénkben a KITE, főként olyan gazdálkodók jelentek meg, akik a nagyhalászihoz hasonló adottsá­gok között, nagyobb területen, de leginkább igényesen igyekeznek termelni az ország e legelterjed­tebb takarmánygabonáját. Káposztássy Attila a házigazda szövetkezet elnöke annak a re­ményének adott hangot, hogy a szövetkezet — illetve a belőle, a támogathatóság érdekében kivá­lással megalakult növényter­melő gazdasági társaság — vízö­zön okozta tavalyi veszteségeit, ez az év talán képes lesz lenul­lázni. A kilábalás is elkezdődhet, amennyiben az FVM által e hó­nap közepére ígért hitelátüteme­zési konstrukció megszületik, s életbe lép. A szeptemberi száraz­ság sok felé némileg megaszal­ta a tengericsöveket, miközben persze — öröm az ürömben — jelentős mennyiségű vizet vesz­tettek a szemek is, súlyos ezre­sekre rúgó szárítási költséget spórolva ezzel a gazdáknak. A KITE szakembere Debreceni László a kísérletben szereplő 47 féle kukorica hibridet ismertet­ve a termőképességhez fogható- an fontosnak ítélte a fajta kivá­lasztásnál a — gazdák számára zsebbe vágó — vizleadó képesség figyelembe vételét, amelyben nagy különbségeket mutatnak az éréscsoportok, s csoporton belül is az egyes hibridek. Legalább 400 — A jelenleg már nagyon magas, tonnánként és vízszázalékon­ként legalább 400 forintba kerülő szárítási költség miatt a hibrid­választásnál ajánlatos figyelem­be vennie a gazdáknak az egyes hibridek érés során tapasztalha­tó, természetes vízleadó képessé­gét — hangsúlyozta a szakem­ber. — A koraiak kezdetben gyorsan, a középérésűek egyen­letesen, a korai fagyoktól mentes déli megyékben hatalmas ter­mésre képes hosszú tenyészidejű hibridek viszont érésük első fe­lében igen nehezen adják le a szemnedvességet. A kukoricanövény táplálásá­ról szólva arra hívta fel a gazdák figyelmét a KITE szakembere, hogy mára a szántóföldek zöme kizsarolt állapotba került. Nem elég a hektáronkét 100 kilog­ramm nitrogén hatóanyag-opti­mumot kiszórni. Kezd általános­sá válni a talajok foszforhiánya, így ha foszfor és kálium műtrá­gyát nem adagol kellő arányban a növénytermesztő, akkor nem is várhat, kukoricából sem meg­felelő mennyiségű, minőségű termést. Hasonló hitelek A részvénytársaság nagykállói területi igazgatóságának képvi­selője a KITE 1999-2000 gazdasá­gi évre vonatkozó termelés fi­nanszírozási módozatairól is szólt. Az ősziek közül még van lehetőség — nagyobb és kisebb vállalkozásoknak egyaránt — repce és búza előfinanszírozási (vetőmagban, műtrágyában és növényvédőszerben felvehető) áruhitelre. Hasonló hitelezési konstrukciókat tervez a KITE a jövő tavasszal vetendő kultúrák esetében is, hangzott el a bemu­tatón. Még Bállá László Lassan ráébredt, hogy már alig ismeri a szülővárosát. Mi­óta a hetvenes évek elején el­vállalta a főmérnöki megbí­zást, alig tudott kimozdulni a gyárból. Azelőtt az örökös haj­sza a jó mutatókért, az utóbbi idők gazdasági káoszában ideg­tépő küzdés egyszerűen a vál­lalat talpon maradásáért. Az egykori nagy kószáló, aki min­den kiskaput, jóformán min­den kockakövet ismert, most idegennek érezte itt magát: egész utcasorokat bontottak le, a hangulatos kis családi há­zak helyét kietlen, sokemele­tes panel épületek foglalták el. Most, hogy lábadozóban volt egy műtét után, a főmérnök úgy döntött, akadván erre ide­je, pótolja sok éves mulasztá­sát, felkeresi legalább a meg­maradt régi kedves zugokat, ezeket sem látta ki tudja mióta. Úgy gondolta: először a kis fagyalost látogatja meg a vá­ros szélén, a folyóparton, ott, ahol a víz nagyot kanyarodik és meredek, három emeletnyi padmalyt vág a földbe. Csak­hogy ide is betolakodtak már a bérházak, a fagyalost persze kivágták, a padmalyt is le­hordták. A főmérnöknek fájt ez a látvány. Kedvenc sétahe­lye volt valaha a tavaszonként fehér virágfelhőt hömpölygető csalitos. No de tudomásul kel­lett vennie, hogy így van, s már indult is a következő helyre. Elhagyott kőbánya a szőlőhegyek között, a lepucérí- tott sziklák karéjában kis tó. És ez megvolt még. Körülépít­ve új házakkal, de megvolt. Nézegette a köveket, amelye­ken hajdan sokat üldögélt, fel­kapaszkodott a bánya fölött nyújtózó girbe-gurba szilvafá­hoz, azután indult is: elég volt mára, hazamegy. Ahogy lefelé ballagott a bá­nyához vezető kis meredek ut­cán, akkor találkoztak össze. Az egyik kiskapun jött ki. Jócskán megöregedett, de még eléggé ruganyosán lépdelt. Mennyi is? Vagy harminc éve nem látta. De azért egymásra ismertek. Mikor hajdan ösz- szehozta őket a sors, a főmér­nök még fiatal pályakezdőként a gyár anyagellátásával foglal­kozott, az öreg meg az egyik beszállító köztük. Ő akkor, fia­tal mérnökként, ugyanennek a gyárnak az anyagellátásával foglalkozott, az öreg meg az egyik beszállító vállalatnál dolgozott valami kis álláská­ban: ő kísérte a gyárban a so­ros szállítmányt, s ilyenkor mindig benézett hozzá egy alá­írásért. A főmérnök s az öregember az utca végéig együtt mentek, elmondva egymásnak, ami ez alatt a harminc év alatt tör­tént velük. Az öreggel nem sok. Csak épp túllépett a ki- lencvenen. Amikor pedig el­vált az útjuk, azzal búcsúzott: Örülök, hogy még találkoz­tunk. Még. S ezt olyan derűsen mondta, oly sok életbölcses­séggel. Még. S míg a főmérnök fülében ott csengett ez a szó, azt fontolgatta, hogy egy-egy ilyen sétára valahogy a jövő­ben is időt kell szakítania. De most már nemcsak a kis tó s a kőbánya kedvéért jön majd ide. Persze, nem csönget be abba a bádogtetős házba, várni fog­ja, hogy öreg barátja kilépjen a kapun. Várni fogja — s ezen mosolygott magában — mint régen, fiatalkori sétái idején várt valakire, egészen más mi­att. Azt mondta: Még... S a főmérnök ezt is tudta, fájni fog, ha végül mégis bekö­vetkezik, ami ott van e mögött a még mögött. Ötven év emlékei Nyíregyháza (KM) — A fél év­százados munkásság ünnep­lése is csupán pillanatnyi pihenőt jelentett tegnap Dragos Gyula író-újságíró mindennapjaiban. Ez a pillanat azonban szépre si­került: Nyíregyházán, a Váci Mi­hály Városi Művelődési Központ­ban volt kollégák és barátok együtt köszöntötték az Észak-Ma- gyarország illetve a Kelet-Ma­gyarország nyugdíjas szerkesztő­jét, aki ötven évvel ezelőtt lett a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének tagja. Az elmúlt évti­zedek termékenynek bizonyul­tak: nemrégiben jelentette meg legújabb művét A társkeresés út­ján címmel. A tegnapi találkozón az ünnepelt írásaiból többek kö­zött Pregitzer Fruzsina színmű­vésznő idézett, míg Simor Ottó színművész jóbarátként is nosz­talgiázott az öt évtized fölött. Az ünnepelt (jobbról a második) és vendégei Elek Emii felvétele Segítőkész fesztivál Nyírbátor (KM) — Az Értük- Velük Egyesület immár ne­gyedik alkalommal rendezte meg Zánkán az értelmileg fogyatékos és tanulási ne­hézségekkel küzdő gyerme­keknek a Százszorszép Kul­turális Fesztivált. A találkozó célja, hogy fórumot nyújtson az intézmények veze­tőinek és dolgozóinak a gyógype­dagógia és az értelmileg akadá­lyozottak pedagógiájának fő kér­déseiben, valamint az, hogy a jelenlévő ezer gyermek emléke­zetesen és kreatívan eltöltsön három szép napot e csodálatos környezetben, a Zánkai Gyer­mek és Ifjúsági Centrumban. A megnyitóban Síim Ferenc, a nyírbátori Éltes Mátyás Általá­nos Iskola és Diákotthon igazga­tója, az egyesület elnöke és a fesztivál szülőatyja köszöntötte a résztvevőket, akik a három nap során kulturális műsorokkal — énekléssel, tánccal, bábjátékkal, mesefeldolgozással — színpadi műsor keretében kedveskedtek egymásnak. A rendezvényen részt vettek megyénkből a nyír­bátori, a nagydobosi, tiszalöki, nyíregyházi, valamint a máté­szalkai értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató intézmények tanu­lói, gyógypedagógusai, vezetői is. j'JSV rjjJ eJúlJB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom