Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

1999. szeptember 6., hétfő 3. oldal Ötletre fel! Galambos Béla tietek kellenek ma már egy sikeres vál­lalkozáshoz, méghozzá minél különlegeseb­bek, ugyanakkor jól átgondoltak. Lassan vé­ge már annak a klasszikusnak számító — sokak szerint inkább vadnak mondható — időszaknak, amikor „na nyissunk egy buti­kot anyukám" felkiáltással szinte tuti üzletbe lehetett fektetni a család innen-onnan meg­takarított, kölcsön vett pénzét. Mostanában egy valamire való vállalko­záshoz sok pénz, így a saját erőn túl támo­gatás és gyakorta bankhitel is szükséges. Ez utóbbi két pénzforráshoz pedig a folyósító részéről elvárás az a bizonyos forintos ötlet, s az alapos tervezés. Hogy megyénkben nincs hiány átlagot meghaladóan szellemes „écában" — amit kidolgozás után már projektnek illik hívni — azt igazolni látszik a tény: csaknem hatmilli- árd forint összértékű beruházás megvalósí­tásához 137 pályázónak másfél milliárd tá­mogatást adott augusztusiban a megyei te­rületfejlesztési tanács határozatának meg­hozatalánál, a testület elsősorban a munka­helyteremtő befektetéseket igyekezett segí­teni a kormány által rendelkezésére bocsá­tott (úgynevezett decentralizált) keretből. A vidékfejlesztési célelőirányzati, valamint a munkaerőpiaci alapból együttesen 722,2 millió támogatást ítéltek oda. Az összeggel 68 beruházó csaknem 3 milliárd forint értékű fejlesztést valóst meg súlyos foglal­koztatási gondokkal megyénkben 827 új munkahelyet teremtve ezzel. A támogatások révén egyebek között bővül a tyukodi konzervgyár, fejlesztés való­sul meg az olasz Benetton-cég nagykállói üzemében, s például Tiszavasváriban zöld­ség-gyümölcs aszaló üzem épül. Az infrastruktúra javítására a területi kie­gyenlítést szolgáló keretből 28 pályázó ka­pott 596 millió forint támogatást, amivel 2,3 milliárd forint értékű beruházási tervet valósítanak meg. A tanács folyósít pénzt műszaki, és kereskedelemfejlesztésekhez, gazdasági célú korszerűsítésekhez, a Nem­zeti Örökség Program megvalósításához, ezenkívül turisztikai célú fejlesztésekhez is. A újabb ötletgazdáknak sem kell elkese­redni: még 4,7 milliárd forint áll rendelke­zésre a további megyei befektetések anyagi támogatásához. A legnehezebb művelet az osztás A belvízkárosultak egy része úgy véli, igazságtalanul járt el az önkormányzat építőanyagot. Pénzt az kapott, aki önerőből már hozzálátott a helyreállításhoz, s a költségeit számlával tudta igazolni. Egyéb­ként egy ember valóban lemon­dott más javára, s volt, aki nem vette át. Aki nem vette át, attól kérünk egy nyilatkozatot arról, igénylik-e egyáltalán, ezt köve­tően pedig újabb kárfelmérés ké­szül. Mivel a két vélemény magáról a belvízről sem egyezik, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­sághoz fordultunk, ahonnan el­küldték a Csengerújfalu belvizes térképét. (A besatírozott foltok jelzik a belvizet.) * A Gégényi Névtelen arról tudó­sít, hogy a község mintegy har­mincmillió forint támogatást ka­pott. Állítása szerint a polgár- mesteri hivatal nem tájékoztatta kellőképpen a falu lakosságát, il­letve a „hangos kikiabálta”, de azt csak a Petőfi utcában hallot­ták meg. így aztán sokan nem is tudtak róla, hogy lehet jelentkez­ni. Az Anonymus szerint olya­nok is kaptak támogatást, akik­nek a háza dombon van. — Gégényben 104 ember ré­szesült ilyen támogatásban — tudtuk meg Tenkely Józsefné pol­gármestertől. — Három időpont­ban lehetett jelentkezni, az első­fokú építésügyi hatóság, külső szakértők végezték a kárfelmé­rést. Elég sok, 48,2 millió forin­tos jogos kárigény érkezett be, harmincmilliót kapott a község. Tíz lakóépület vált életveszélyes­sé, ezek közül kettőt újjáépíte­nek, kettőt felújítanak, a többi helyett pedig üresen álló hasz­nált lakást vásároltak. Nyilván azok elégedetlenek, akik határ­időn túl jelentkeztek. Egyébként nem volt „hangos kikiabálás”. Sajnos, aki elkésett, annak a problémáját nem tudjuk kezelni, hiszen a Belügyminisztérium sem fogadott el utólagos igénybe­jelentést. Az én lelkiismeretem tiszta, a jogszabályok szerint jár­tunk el. Györke László Csengerújfalu, Gégény (KM) — Fél évvel a nagy tavaszi hóolvadás után is rendre kapjuk a jelzések: igazságta­lanul osztotta el a belvízká­rosultaknak a központi se­gélyt az önkormányzat. Balázs Attila felvétele — Ha nem volt belvíz, akkor miért kért segélyt a panaszos? Egyébként dokumentumok van­nak a belvízről. Az más kérdés, hogy előzőleg rendbe szedtük az árkokat, idejében megszerveztük a szivattyúzást, ezért nem volt súlyosabb a kár. Ami az elosz­tást illeti, ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy egy ötfős, több­ségében külső szakértőkből álló csoport mérte fel a károkat. A gond az volt, hogy sokan később jelentettek be kárigényt. A szak­értők ezeket is végigjárták, de itt már kisebb kárt állapítottak meg. — Összességében tízmillió fo­rintra érkezett kárbejelentés, de mint ön is tudja, ötezer forint hí­ján ötmilliót kapott a község. Te­hát a felét. Az elégedetlenkedők többsége nem is annyira az összeget kifogásolja, inkább azt, hogy nem pénz kaptak, hanem A Fetivízig belvizes térképe Csengerújfaluról és környékéről (KM-reprodukció) A csengerújfalui Varjasi Árpád- né például nem kevesebbet állít, mint hogy a faluban nem is volt belvíz, senkit nem kellett kiköl­töztetni, senkinek a háza nem sérült meg, legfeljebb a talaj­víztől, mint például az övé is. A község összesen mintegy ötmil­lió forintot kapott helyreállításá­ra. Véleménye szerint a lakosság túlnyomó többsége elégedetlen az elosztással, és sokan el sem fogadták az odaküldött építőa­nyagot. Ő maga is így tett, mél­tánytalannak tartja a tízezer fo­rintot. Mint mondta, volt olyan, aki eladta a cementet, de a házával nem csinált semmit. Akadt olyan ember is, aki az igazi ká­rosultak, rászorultak javára mondott le. Egészében véve nagy a felzúdulás a faluban. Amikor közöltük Csáki Sándor­né polgármesterrel panaszosunk állítását, kérdéssel válaszolt: Az első hetem csodálatos volt a Balato­non... De aztán sajnos megérkezett a fér­jem Ferter János rajza D Évnyitó az emgén A GATE Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Főiskolai Karának Tanácsa a tanévnyitó ünnepi tanácsülését szeptem­ber 10-én pénteken 11 órai kezdettel tartja. □ Csikóbélyegzés Ezen a héten az alábbi településeken és időpontokban végez csikó­bélyegzést a megyei lótenyésztési felügyelő: szeptember 7-én, kedden 9 órától Újfehér- tón, 14 órától Nagykállóban, szeptember 8- án 9-től Szakolyban, 13 órától Piricsén, szep­tember 9-én csütörtökön 8 órától Paposon, 10-től Mátészalkán, 14-től Vásárosnamény- ban, 17 órától pedig Barabásban. □ Versengés a földön A Malagában ok­tóberben megrendezendő Európai Föld­munkagép-kezelői Bajnokságra való kijutás a tétje a szeptember 28-án, Tiszavasváriban a Huntraco és a Caterpillar által szervezett­versenynek. Betűvetés az életnek Törő István xi szétmuzsikált hajnalok jutnak eszébe, az augusztus végi, a húvösödő napkelte előtti pillanatok. Amikor a Nap még a senkiföldjén evez, s Izsó tudja, hogy itt van, pár perc múlva a szemnek is ta- pinthatóvá válik. Megszokta, hogy sohasem találja ágyban a Nap, s immár történelmi léptékű, de közel emberöltőnyi időre kell visz- szatekinteni, ha a betűvetés kezdetére gondol. Mostanában egyre sűrűbben gondol rá, mert az unoka mégis csak el­jut ide is. Norbi iskolába megy. Időben gondoskodott, hogy legyen táskája. A mai, modern, hátizsákféle, malaclo­pó szerű, de sok rekesszel. Legalább javítja a fiú memóri­áját, hogy mit, hova rejt el. Az Izsóé még csak egy vászonta­risznya volt, amit a nagyapjá­tól örökölt, s megbecsült aján­dékként lógatott le a válláról. Norbi már próbálgatja a táskát. Telecsempészi a fiókja­it a legkülönfélébb játékokkal, meg édességekkel. Bosszanko­dik, mert valaki rendre kisze­di. Pár napja már megy ez a bújócskázás. Egyszer mégis si­kerül megfognia a tettest. Hát nem az anyu, nem is az apu, még pajkos manócskák sem járnak erre. Még Blöki sem vetemedik üyen csalafintaság­ra. Csak nagyapi. Norbi össze­ráncolja a homlokát. — Ne nézz rám olyan csú­nyán Norbika — szól rá Izsó. — Könyveket kell abba a tás­kába rakni. Még elütöd a betű­ket azzal az autóval és nem le­het majd összerakni. Hogy fogsz akkor olvasni? Norbi homloka kisimul, hogy újra beráncosodjék, csak most másként. A korábbi harag he­lyett az aggódás barázdái vib­rálnak, a kitárulkozó, befo­gadni kész vüág. Csacsog ret­tenetesen, mint egy megriadt madár, ha felröppen. — Akkor én nem is vihetem a Hondát, nem játszhatok az Alfa Rómeóval. Meg Zsolti sem? Izsó ingatja a fejét. Látva a gyerek kétségbeesett tekinte­tét, próbál néhány vigasztaló szót hozzáfűzni. A betűvetést mások is, min­denki megtanulja. Olyan az, mint a búzavetés. Kicsíráznak a magvak, beilleszkednek, s egy hatalmas táblává összeáll­nak. Tudod, a betűket is most kell elvetni, hogy megbokro­sodjanak, szavakká kell for­málni, hogy aztán egy életen át teremjenek. Norbi néz Izsóra, mint akit nagyon nyomaszt a felelősség. Látva nagyapa komoly arcát, kicsit megszeppenve kérdezi. — Azért holnapig még ben­ne lehet? Izsó mosolyog rá, megpas- kolja a fejét, s élvezi, ahogy a kis vasgyúró gyömöszöli a kis autókat a tolltartó, tisztálko­dóeszköz és egyéb rekeszekbe. Majd felkapja a táskát, s ro­han ki az udvarra. Izsó pedig elindul szétzilált hajnalait összeszedni, mint a betűket a kelő nap sugaraiban. Program összefogással a Nyírség tájvédelmére Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A Nyírség védett, illetve nem védett, de értékes ter­mészeti helyeinek megóvásá­ért fogtak össze az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYFT) tagtelepülései. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium támogatá­sával kidolgozott komplex ökoló­giai program koordinálását az E- misszió Természet- és Környe­zetvédelmi Egyesület vállalta. Az elképzeléseket ismertető megbeszélésen elhangzott: gon­dos tervezés nélkül nehéz, sok­szor lehetetlen meghatározni azokat az intézkedéseket, ame­lyekkel a természeti környezetet eredeti állapotában lehetne meg­tartani. A tervezésre a lehetsé­ges anyagi források, pénzbeni tá­mogatások gyarapítása, felhasz­nálásuk összehangolása miatt is szükség van. Nagy gondot okoz a térségben a természetvédők, va­lamint a gazdálkodó földtulajdo­nosok közötti ellentét, amelyet a természetvédelem hosszú távú, illetve a gazdálkodás pillanatnyi profitorientált érdekei mentén kell rendezni. A program mielőbbi indítását az is indokolja, hogy az ENYFT működési területe a Nyírség leg­intenzivebben hasznosított ré­szére esik. A természeti értékek megmentése érdekében itt foko­zott rekonstrukciós munkára van szükség, illetve támogatni kell a gazdálkodókat a hagyomá­nyos, környezetbarát technológi­ák bevezetésére a termesztésben. Tanévnyitó és tárlat A nyíregyházi Szent Imre Kato­likus Gimnázium és Kollégium (Ungvár sétány 19.) szombat délutáni tanévnyitóján Bosák Nándor püspök szentelte fel az új tantermeket. Az oktatási intézmény aulájában délelőtt Vargha Béla grafikus, volt kirkat-os öreg diák kiállítását nyitották meg, a tárlat két hétig látogatható Martyn Péter felvétele Sok megyebeli települést öntött el tavasszal a belvíz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom