Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

1999. szeptember 29., szerda 4. oldal Met«? HAZAI TÁJON HÍREK □ Halászati fejlesztés Kemecse önkor­mányzata pályázat útján nyert pénzből halá­szati fejlesztést szeretne megvalósítani. Szin­tén pályázaton kapott összegből az általános iskola két tanteremmel való bővítését terve­zik. A beruházást várhatóan ez év végén vagy tavasszal kezdik el. Ennek költsége 30 millió forint, melyből 7,5 milliót az önkor­mányzat fedez. □ Önkéntes véradás A Magyar Vöröske­reszt Megyei Szervezete ma Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő Szivárvány Idősek Ottho­nában 9-13 óráig, Nagyar községben az Or­vosi rendelőben 8-12 óráig, míg a Kisvárdán a véradó központban 8 órától folyamatosan várják a véradókat. Az utóbbi helyen első­sorban a pedagógusokra számítanak. □ Oktatás és tanulás A Dianetikai Köz­pont október 1 -jén 18 órától Tiszavasváriban a Művelődési Házban ingyenes előadást tart, melynek témája az oktatás és tanulás. Minden érdeklődő szülő segítséget kaphat a gyereknél tapasztalt tanulási problémák megoldására. Bélyeg zacskó után Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A kábító­szer világa elfogulatlanul kegyetlen: nem ismer társadalmi különbségeket, korosztá­lyokat, határokat. Ezért tartja fontosnak az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, hogy egy átfogó kampány keretében megkeresse a tagtelepülésein élő fiatalokat. A ragasztó­szacskót felváltotta az LSD-bélyeg, megje­lentek a különböző amfetamin-származé- kok, az úgynevezett diszkódrogok, majd ezeket is kiszorítják az igazi gyilkosok, a heroin és társai — készít sajnálatos listát Hüse Lajos, okleveles szociológus, a DOTE Egészségügyi Főiskola fiatal adjunktusa. A társaság programja mégsem az elret­tentés erejével kíván élni, helyette minél szélesebb körben szeretné felhívni a figyel­met a veszélyekre. A Drogstop kampány első állomása Napkor, ahol a helyi általá­nos iskola ad otthont a Tiszta Délután el­nevezésű rendezvénynek. Szeptember 30- án az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság jó­voltából a napkori - diákok olyan akció- programot késztenek, amely aztán bejárja a kistérség általános iskoláit. Lesz plakát­háború és szituációs játék, előkerülnek a fel nem tett kérdések, s bizonyára szület­nek válaszok is. Az egyik választ nagyon várják a szervezők: Nem, nem kell a drog! Tiltakoznak Nyíregyháza (KM) — A társadalombizto­sítást felügyelő államtitkárság illetékesé­nek nyilatkozata kimeríti a hitelrontás té­nyét, ezért a megyénkbeli orvoskamara ar­ra szólítja fel az Orvosi Kamara Országos szervezetét, hogy jelentse fel a rágalmazót. A szabolcsi orvosok véleményét az váltot­ta ki, hogy a nyilatkozatban az illető a be­tegkártyával kapcsolatos szándékos csalás­sal vádolta meg az háziorvosokat. A koldusbot végén Bodnár István A múltkor a megyei kórház előtt parkí­roztam, ami nem túlságosan könnyű fela­dat. Az indulásnál riadtan észleltem, hogy valaki hátulról a botjával kocogtatja a ko­csimat. Egy tolószékes idősebb férfi volt, kéregetett, húsz forintot akart. A kocsimat a tolószékkel leblokkolta, csak hosszas egyezkedés után sikerült kiállnom. Gya­korta hasonló élményekben részesülhet az is, aki a megyei könyvtár környékén áll, vagy a Nyírfa Áruház melletti kiskörúton* várakozik a piros lámpa előtt, ahol közé­pen, a választó sávban olykor két-három kéregető is álldogál, akik sorra kopogtat­nak be a zöldre várakozó kocsik ablakán. Mondani sem kell, nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is ez a gondosan megter­vezett „hadművelet”. Sajnos, nehéz időket élünk, egyre több a koldus, kéregető. Ha módom van rá, olykor magam is segítem őket néhány forinttal. De nem tetszik ez a fokozódó agresszivitás. Mert bizony, ha va­laki ki akarja kényszeríteni az adakozást, azt már nem kéregetésnek hívják.... Parázs garázsvita Örökösföldön Lefler György Nyíregyháza (KM) — Az Olva­sóink írják rovatban Elveszik a parkolót címmel szeptem­ber 24-én közöltük a nyír­egyházi Törzs utca 76-78. szám alatti ház lakóinak pa­naszát. Kérésükre még az­nap a helyszínen jártunk. A karéjépület parkolójában pén­tek délben hamar összeállt a vál­ságstáb, a lakóközösség szószóló­ja Bálint László közös képviselő és Bagó Ferenc volt. Elmondták: a házuk előtti parkolót az önkor­mányzat eladta egy vállalkozó­nak, aki a hét elején megjelent, embereivel a parkolókból az au­tókat kiparancsolta, majd az asz­falton mérésbe, fúrásba-faragás- ba kezdtek. Nekik nem jutott A lakók azt sérelmezték, hogy a tízállásos garázs építésére az en­gedélyt a megkérdezésük nélkül adták ki. A közös képviselő nem emlék­szik, hogy a lakossági fórumon bemutatott rendezési terven sze­repelt volna a házuk előtti ga­rázssor. Nehezményezik továb­bá, hogy a már elkelt garázsok egyikéből sem részesült a lakó- közösség egyetlen tagja sem. A huszonhét parkolóhelyből az épülő garázssor tizenhármat el­vesz tőlük, a kérdés: ezután hol tegyék le az autóikat, hová par­koljanak a vendégek, s miért kell elvenni tőlük azt, ami már van? A lakóház és a majdani ga­rázsok között meglehetősen szűk a távolság, ez újabb konfliktuso­kat szül majd, de szükség esetén akadályozza a tűzoltóságot is. Pénteken még bizakodtak a lakók Semmi eUenvetésük nem lenne, ha mint a két szomszédos ház­nál, elegendő hely állna rendel­kezésre autóiknak. A lakóközös­ség aláírásgyűjtéssel tiltakozik az építés ellen. Nyilvános pályázat volt A hétfői közgyűlés szünetében Bartha László örökösföldi képvi­selőt kérdeztük, aki elmondta: a városrészben a garázsépítést la­kossági kérésre szorgalmazta, így épülhetett meg több helyen és ütemben már több száz ga­rázs. A Törzs utcai karéjházak­hoz négy garázssort (három tíz­állásost és egy hatállásost) ter­veztek a szakemberek, vala­mennyi szakhatóság engedélye­zésével, a tervet lakossági fóru­mon bemutatták. A közgyűlési határozatot követően a vagyoni- roda azt nyilvános pályázat ke­retében meghirdette építőközös­ségek (s nem vállalkozók!) részé­re. A garázsok építését aztán az ottani lakástulajdonosokból ver­buválódott közösségek kezdték meg, s húzták tető alá, lényege­sen olcsóbban jutva így garázs­hoz. Az érintett lakók nem fi­gyeltek a pályázati lehetőségre, pedig a hirdetést két újságban, kétszer is közreadta a hivatal. Az építés leállítására nem látok lehetőséget. A polgármesteri hivatal va­A szerző felvétele gyonirodáján Ilcsik János főta­nácsos és Iglai János munkatárs dokumentumokat terített az asz­talra. Kétszer hirdették Elmondták: a szóban forgó négy garázssorra a pályázatot ez év áprüis 16-án hirdették meg, há­rom építőközösség meg is ala­kult. Éppen a Törzs utca 76-78. sz. ház mögötti maradt érdekte­len, így azt június 11-én újból meghirdették, s erre jelentkezett a mostani építőközösség. Tagjai a szomszédos lépcsőházak lakói. Az építőközösség megbízásából egy vállalkozó hétfőn már el is kezdte a munkát. ARCKÉP Agyagási Edit közönségszervező Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Egy dolog egészen biztos volt Agyagási Edit életében már egészen fiatal korában: színházba szeretett volna ke­rülni. Ózdon született, ott is járt középiskolába. Már ekkoriban belekóstolt a színjátszásba, s amikor Nyíregyházára került, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola tanító-népművelő szakára, a szerelem folytató­dott. 1987-ben végzett, egy évig népművelőként dolgozott, majd a Móricz Zsigmond Színházban Agyagási Edit Elek Emil felvétele kapott munkát. Volt dekoratőr, helyettesítő könyvelő, színházi titkár. Közben pedig a Besse­nyei Színkör egyik legtöbbet foglalkoztatott tagjaként közel­ről is megélte a színjátszás va­rázsát. — Sokat segített nekem a já­ték már középiskolás korom­ban. Egy kicsit gátlásos vol­tam, de a szerepek segítettek abban, hogy feloldódjak. Fur­csa módon az intrikus szerepe­ket szerettem igazán, mert azokban sokkal nagyobbak vol­tak a lehetőségek, mint mond­juk a naiváéban. Edit most már nem játszik, hanem a szervező irodában azon fáradozik, hogy minél több nézője legyen a színház­nak. Nincsenek könnyű hely­zetben, hiszen megszűntek a nagy cégek. Szerencsére az is­kolákban vannak érdeklődő pedagógusok, akik sokat segí­tenek abban, hogy minél több fiatal színházba járjon. A színházi szerepekről le kellett mondania, de minden nap fontos feladatok várnak rá, hiszen a kisfia most lett elsős osztályos. Bangó Margit jubilál Budapest (KM) — Har­minc éve annak, hogy Bangó Margit, a 1 00 ta­gú cigányzenekar szóló­énekese elindul vásáros- naményi otthonából és a művészi pályára lé­pett. A jubileum alkalmából ok­tóber 1-jén pénteken a Pesti Vigadóban 19 órától nagy­szabású ünnepséget és mű­sort rendeznek. A rendezvé­nyen képviselteti magát a Megyei Közgyűlés és a vá- sárosnaményi önkormány­zat is. Bangó Margitot vi­lágszerte ismerik és szere­tik. A három évtized alatt több kitüntetéssel ismerték el művészi tevékenységét. Puliszkát kóstoltak molnáraink Az országos molnárnapok kulturális programja megyénkbe csábítja a vendégeket Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Magyarországon 1 936-ban rendeztek először országos molnárnapokat, idén szep­tember 15. és 17. között Nyíregyházán, illetve me­gyénkben randevúztak az ország molnárai. A résztvevők körét a malom- és takarmányiparban, a gabonafor­galmazásban dolgozó, illetve eze­ket kiszolgáló műszaki cégek vezetői, munkatársai adták. A több évtizedes hagyományo­kat ápoló rendezvényen az emlí­tett profilokhoz kapcsolódó ter­mékek és szolgáltatások bemu­tatkozásáról ezúttal harminc ki­állító gondoskodott. A vendége­ket az első napon a Szabolcs Ga­bona Rt. központjában fogadták, ahol a tirpák malom, illetve a ta­karmánykeverő-üzem megtekin­tésével indult a szakmai munka. Másnap a Nyíregyházi Állatpark márványtermében rendezték meg a plenáris ülést, amelyen a MÉTE Malomipari Szakosztályá­nak elnöke, S. Tóth József után Simon György, a Szabolcs Gabo­na Rt. elnök-vezérigazgatója a gabonaipari vertikum tükrében értékelte társaságának fél évszá­zados történetét, jelenlegi felada­tait. A szakemberek Tarpán megtekintették a szárazmalmot, közben aszaltszilvát és méltán híres szilvapálinkát kóstoltak. Szatmárcsekén virágot helyeztek el Kölcsey Ferenc sírján, Tisza- csécsén Móricz Zsigmond szülőháza mellett is megpihen­tek, Túristvándiban pedig a vízi­malom emlékeztette őket a szak­ma történelmi időszakára. A szervezők nem titkolt célja volt, hogy az ország távolabbi ré­széről is érkező vendégeknek a három nap alatt ízelítőt adjanak szűkebb hazánk természeti, nép­rajzi, kulturális és gasztronómi­ai értékeinkből. Sikerrel, hiszen a látottakon túl a Sóstói Múze­umfaluban népzene mellett elfo­gyasztott vacsora, majd a disznó­toros, a puliszka, a káposztás pa- szuly és túrós batyu mind olyan élményt nyújtott, amely után többen kijelentették: ide család­jukkal is visszajönnek. Az országos molnárnapok kiállításán több cég mutatkozott be Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom