Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-23 / 222. szám

1999. szeptember 23., csütörtök 4. oldal □ Méhészek világtalálkozója A Ma­gyar Méhészek Első Világtalálkozóját Gödöllőn rendezik meg október 24. és 26. között. A találkozóra várják megyénk méhészeit is. Minderről tájékoztatást ad Hetey Miklós a 385-604-es telefonszá­mon. □ Klubjubileum A nyíregyházi Szociális Gondozási Központhoz tartozó 1. számú idősek klubja fennállásánál 30. évfor­dulóját ünnepli. Ebből az alkalomból szeptember 24-én 14.30-kor ünnepséget tartanak. Lesz előadás és szórakoztató program is a Vécsey köz 2. szám alatt. □ Német társalgó kör Új helyen, a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban várja a nyelvtanulókat a német társalgó kör. Az összejövetelt csütörtökönként 16 és 18 óra között tartják. Ingoványbán a Passat Mátyus (KM - Gy. L.) — Kedden este in- goványra hajtott egy VW Passattal egy nyíregyházi férfi Mátyusnál. Mátyuson sok ember volt a ravatalozónál virrasztani kedden este. Szem- és fültanúk elmondása szerint egyszer csak fékcsikor­gásra lettek figyelmesek. Egy vadonatúj Volkswagen Passat kombi vezetője vágta be a féket, majd az almáskerten át hajtott egészen addig, amíg egy belvizes területre nem ért. Itt aztán a fizika törvényeinek en­gedelmeskedve a kocsi megadta magát. Akik az esetet látták, értesítették a rendőr­séget és határőrséget, majd feltették a kér­dést: Vajon mitől ijedt meg az illető? A Vásárosnaményi Rendőrkapitánysá­gon megtudtuk: mivel bűncselekményre utaló jeleket nem találtak, a gépkocsi veze­tőjét meghallgatás után elengedték. A so­főr elmondása szerint nem ő a kocsi tulaj­donosa, ő csak úgymond lízingeli. Az volt a feladata, hogy ellenőrizze az alma ke­ménységét. Előző nap ugyanis már látta az almást. Való igaz, az alma keménységét este is lehet ellenőrizni. Csak az a kérdés, hogy ez az információ megér-e cirka 4,5 millió fo­rintot? Ugyanis a gépjárműnek tegnap reg­gel már csak a teteje látszott ki. A rendőr­ségen megtudtuk még: felajánlották, hogy kiemelik az értékes autót, de a vezető azt mondta, előbb értesítenie kell a tulajdo­nost. Mi tagadás, az ügy fölöttébb rejtélyes! Tátongó fenevad Nyíregyházán, a munkaügyi központ vá­rosi kirendeltsége előtti járdán legalább fél méter mély lyuk tátong, s miként a thrillerekben valamiféle szörny: lábakat kap be, kék-zöldre zúz és szilánkokra tör. Az utcai fenevad újabb gyanútlan lábak­ra vár. Jó volna, ha a felelősöknek is sze­met szúrnának a korábbi esőzések miatt megsérült ÚtbOrkOlatOk Elek Emil felvétele Népszerű lesz A falu rossza Az új évad első bemutatója a színházban • Kaszás Attila nagyszerű játéka Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Egy szál szegfű fogadta a Móricz Zsigmond Színház első be­mutatójának vendégeit. De nem ennek, hanem a telje­sítménynek szólt a szűnni nem akaró vastaps A falu ro­ssza első előadása után. Tóth Ede népszínművéből Bog­nár Róbert és Schlanger András írtak „fogyasztható” darabot. Ehhez az új szövegkönyvhöz Kiss Ferenc szerzett zenét. így az­tán össze is állt a folk musical, amelyben harmonikusan ötvöző­dik a népzene és a musical köve­telményeit kielégítő egyéni alko­tás. Elek Emil felvétele a legtisztábban őrizte meg magá­ban az érzést, érte el a célját. Rendezői ötletek A falu rossza nyáron már bemu­tatkozott a Szentendrei Teátrum­ban. Az ottani siker után nem nehéz megjósolni, hogy ebben lesz része itt is. Nagy szerepe van ebben a kitűnő együttes já­téknak, a rendezői felfogással azonosulni tudó színészeknek. Schlanger András rendezése szá­mos kitűnő ötletet tartalmaz, amelyek közül talán Boriska és Göndör Sándor együttes hegedű­játéka a legjobb, mert ebben a lí­rai jelenetben válik nyilvánvaló­vá kettejük szerelme. Zeke Edit díszlete körülöleli a szereplőket, s ezen a téren talál­kozik a jó és a rossz, az öröm és a bánat. Valamiképpen erről szól a színház is. A művészek megköszönik a tapsot Veszélyek Bár kétségtelenül reális veszély a népszínművek „vasárnapozó” parasztjának színpadi megjelení­tése, szerencsére ez az előadás elkerülte ezt a fenyegetést. Szól­tak a népdalok, táncra perdültek a Nyírség Táncegyüttes felnőtt- és gyermektáncosai, mégsem lett az egészből magyarkodás. Miért? Elsősorban, mert a rende­zés mértéktartóan bánt a népies jellegzetességekkel, a zenei anyag elkerülte a felszínes meg­oldásokat, s inkább a drámai je­lenetek felé terelte az előadást, anélkül, hogy valamiféle hamis álszenvedést láttunk volna a színpadon. A falu rosszát a bemutató előadáson Kaszás Attila formálta meg rendkívül meggyőző erővel. Hatalmas belső feszültség hul­lámzott a játékában, s így nagy szerepe volt abban, hogy az álta­la megjelenített érzések, érzel­mek őszintének hatottak. Jó alakítások De nagyszerűen játszottak a töb­biek is. Lehetetlen volt nem fi­gyelni Kónya kántorra (Horváth László Attila), Csáky Pistára (Gados Béla), Feledy Lajosra CPetneházy Attila), Sulyokra {Tóth Károly) vagy a bíróra (Saf- ranek Károly). Sajátos ironikus- groteszk színt jelentettek az asszonyok (Gábos Katalin, Gosz- tola Adél, Sándor Júlia). Mind a három szerelmes nőnek (Hor­váth Margit, Szabó Márta, Gerle Andrea) köze volt Göndör Sán­dorhoz, de közülük Boriska, aki A véletlenek sorozata A darabnak három olyan vo­nulata van, ami teljesen mo­dern. A falu rossza a véletle­nek egymásutánisága követ­keztében elveszti az állását, eladja a házát, elveszti a sze­relmét. Elkezdik a falu rosz- szának tekinteni, s egy idő után maga is úgy viselkedik, mintha valóban az lenne. Ez jellegzetesen lélektani hely­zet. Aztán ott van a párja, Fi- num Rózsi, aki egyszer félre­lépett. A férfiaknak ezt min­den további nélkül elnézik, visszafogadja őket a közösség. A nőknek ez sokkal nehezebb. A harmadik: Göndör Sándor áhítozik egy nő után, s köz­ben nem veszi észre, hogy ott van mellette Boriska, aki sze­reti. Országos versnapok ARCKÉP Pásztor Judit nyelvklubvezető Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Mindig is a játszva tanulás hí­ve volt, azon kevesek egyike, aki imádta a napközit. Tanó­rán kívül ugyanis jobban meg- nyünak a gyerekek. Amikor a magyar-orosz sza­kos tanár nénit másokkal együtt szélnek eresztették a 15- ös iskolából, elkeseredett, s el­döntötte, világgá megy. Barát­jában is buzgott a kalandvágy, s előbb egy angol farmon se­rénykedtek sok-sok kelet-euró­paival együtt, aztán London­ban éltek. Pásztor Judit ott le­tett minden létező nyelvvizs­gát, eljutottak az USA-ba is. Jöttek-mentek Nyíregyháza és Európa nyugati fele között, de két-három hónapnál többet egyszerre nem bírtak távol. A honi angoloktató diploma meg­szerzése után két nappal meg­Pásztor Judit Martyn Péter felvétele született Zsombor. Aztán jött a férjnek egy afrikai állásaján­lat, egy kereskedő cég képvise­lője lett Kenyában... Mindhár­man odaköltöztek. Most nyá­ron visszajöttek, mert a kör­nyező országok belpolitikai helyzete elbizonytalanította a fiatalokat. Amint meséli, fur­csa volt hazajönni. Mindenki olyan sápadtnak tűnt... A kicsi, aki a nairobi óvoda egyetlen fehér bőrű gyereke volt — ki is jutott neki a ba- busgatásból —, napokig csak angolul volt hajlandó beszélni, noha otthon mindig magyarul társalogtak. De amikor az első óvodai foglalkozáson a mamája angolul szólt a három-négyéve­sekhez, már mérges lett: „ne becélj angolul!” Juditnak az az elve, hogy a gyereknek a nyelvtanulás olyan legyen, mint a labdázás, felszabadult élményszerzés. Gátlásokkal, teljesítmény­görccsel nem lehet angolt sem tanulni. Ezért vállalta el Nyír­egyházán a Kids Club megszer­vezését, hiszen ez épp a nem is­kolai módszerekre épít. Azt is megtanulta a világ másik fe­lén, hogy semmin sem kell cso­dálkozni, fő a nyitottság. Úgy véli, szerencsés az, aki azt te­heti, amihez tehetsége van, amit szeret. Családjában és a Kids Club-os munkájában ő épp ezeket az örömforrásokat találta meg. Magyar zászló az Atlanti-óceánnál Akkorák ezek a sirályok, hogy behúzom a nyakam, ha elrepül­nek mellettem. Márpedig percen­ként megteszik, elvégre tengeri kikötő ez, ahol az elkényeztetett madarak megszokták, hogy az újonnan jött hajókról kapnak va­lami csemegét... Megérkeztem. Az atlanti par­tok fontos kikötőjében, Le Hav- re-ban vagyok. Egyetlen perc nyugtom nincs. Olyan a hajófor­galom (hétemeletnyi, százméte­res irdatlan monstrumok — ha­talmas konténereket szállítók — jönnek mennek), hogy egy ilyen kis „csónaknak”, mint az enyém, nagyon figyelnie kell. Ha megy, ha áÚ, akkor is. Az időjárás igazán őszies — állandóan esik és köd van. Ezért aztán jó pár nappal később ér­keztem ide, mint terveztem. A Szajnán vagyok-e, vagy a tenge­ren — ez megítélés kérdése. Szé­les tölcsértorkolattal ér a tenger­be a folyó, így hát a vége már nem is folyó. Egy a lényeg: a víz sós, és előttem az óceán! Le Havre nem szép. A világhá­borúban a földdel tették egyen­lővé, s nem maradt semmi a múlt örökségéből. Annál szeb­bek ellenben a közeli, igazi nor­mandiai kisvárosok. Csodálatos templomok, sok száz éves házak (ma is lakottak!), kedves kis te­rek, barátságos emberek. Több városkában is jártam az elmúlt napokban, és Caudebec-en-Caux- ban egy cseh turistacsoporttal is találkoztam, akik igen meghök­kentek a magyar zászló láttán, de nagyon melegen üdvözöltek. A helyi turistairoda hölgyei egy kicsit ugyancsak eltátották a szájukat, amikor közöltem, hogy magyar vagyok, hajóval — ilyes­mivel ők itt még nem találkoz­tak... Messzi van innen Magya­rország. Ha az idő javul egy kicsit, és nem lesznek ekkora hullámok, akkor egy egészen kicsit kime­részkedem a tengerre holnap vagy holnapután. De lehet, hogy nem. Nem lenne jó most, a végén elsüllyedni. A kamion, amely ha­zaviszi a hajót velem együtt, a hét végén érkezik ide Le Havre- ba, ha mindent sikerül megszer­vezni. így hát, remélem, a jövő héten otthon leszek. Le Havre, szeptember 21. Tarnavölgyi György Nyíregyháza (KM) — Az 1956-os forradalom tisztele­tére rendezi meg október 21-töl 23-ig Kaleidoszkóp Versnapok országos rendez­vénysorozatát az Észak-Ke- let-Magyarországi Regionális Versmondó Egyesület és a Miskolci Egyetem Bolyai kol­légiuma. A fesztiválra három kategóriá­ban várják a 14 évesnél időseb­bek jelentkezését: lesz vers- és prózamondó verseny, előadóes­tek versenye, és megmérkőznek a színdarabok is. A szakmai kö­vetelmények a következők: a szavalóversenyre négy verssel lehet jelentkezni. Elő kell adni Petőfi Sándor, Ady Endre vagy Radnóti Miklós egy szabadon választott versét, és Bethlen Kata, Faludi Ferenc vagy Csáth Géza egy művét (vagy annak részletét), egy Ká- nyádi Sándor-verset és egy ma­gyar népköltészeti alkotást. Az előadóestek keretében kizárólag magyar szerzők művével, önálló­an összeállított, legfeljebb hat­vanperces esttel lehet jelentkez­ni. A színdaraboknál mindössze annyi a kritérium, hogy vagy az Írónak, vagy a témának magyar­nak kell lennie. Mindhárom versenyben külön zsűri értékeli a produkciókat. A véleményezők között helyet fog­lal majd többek között Bánffy György színművész, Kányádi Sándor erdélyi költő, Müller Pé­ter Sziámi rendező és Szabó Éva, a Magyar Rádió munkatársa is. Az értékes nyeremények mellett kategóriánként három Kalei­doszkóp-díjat osztanak ki. A versenyzőknél felső korha­tár nincs. Az érdeklődők október 5-éig a Regionális Versmondó Egyesület címén (Káelné Kovács Rita, Miskolc-Egyetemváros, E/7. koll. 114. iroda, 3515) jelent­kezhetnek. iMelt» HAZAI TflION

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom