Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

1999. szeptember 15., szerda 9. oldal □ Nemzetközi kiállítás Közös koncertet ad az lserlohni Gimnázium kara és Zig Sin­gers együttes a nyíregyházi Zrínyi gimnázi­umban szeptember 16-án 19 órától. Ugyan­ezen a napon nyitják meg a zrínyisek Come- nius program nyertes nemzetközi kiállítását is. □ Lakóhelyünk, Nyírbogdány Nyír- bogdány első írásos említésének 780. évfor­dulója alkalmából Lakóhelyünk, Nyírbog­dány címmel könyv látott napvilágot az ön- kormányzat és a Soros Alapítvány támogatá­sával. A kötetet llyés Gábor írta. □ Német társalgó kör Új helyen, a nyír­egyházi Vasutas Művelődési Házban várja a nyelvtanulókat a német társalgó kör. Az összejövetelt csütörtökönként 16 és 18 óra között tartják. t-------------------------------------------------------------­Vezet a számítástechnika Nyíregyháza (KM) — Új tanfolyamokat szeretne ősszel beindítani a Nyíregy­házi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ. A tanfolyamok egy része Nyíregyházán in­dul, de többen szerezhetnek oklevelet, bi­zonyítványt Mátészalkán, illetve Kisvár­dán és Fehérgyamaton is. Mint Fábiánná Szabó Sarolta,a humán osztály vezetője el­mondta: a képzések többsége a számítás- technikával kapcsolatos. Indítanak számi- tógépkezelő, műszerész, illetve szoftver­üzemeltető tanfolyamot, de ipari képzést is szerveznek, ilyen például a háztartási kisgépszerelő és a faipari gépmunkás tan­folyam. — Bekapcsolódunk a Munkaügyi Köz­pont egyéb tevékenységébe is, így például a tartós munkanélküliek képzésébe, a pályakezdőknek pedig személyiségfejlesztő tréninget tartunk, ami 40 órát vesz igény­be —- mondta a humán osztály vezetője —. Ez most van szervezés alatt. Nagyon fon­tos, hogy a közmunkaprogrambqj is ki­vesszük a részünket, szerződést kötöttünk a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság­gal, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közútkezelő Közhasznú Társasággal, velük együtt képezzük a közmunkásokat. Önköltséges tanfolyamokat is próbál népszerűsíteni a képző központ, ezek első­sorban a kereskedő boltvezetői, illetve a vendéglátó üzletvezetői tanfolyamok lesz­nek. Nem marad el ebben a szezonban sem a manapság nagyon népszerű személy- és vagyonőr képzés sem. Nyíregyházán ön­költséges lesz a tanfolyam, de Kisvárdán regisztrált munkanélkülieknek is indíta­nak ilyen képzést. — Ami talán szokatlan és nem minden­napos, az a szociális ápoló, gondozó tanfo­lyam, amit Nyíregyházán indítunk kifeje­zetten regisztrált munkanélküliek számá­ra. Ezzel a szakképzéssel szeretnénk az egészségügyi ellátás, a házi beteggondozás szakemberhiányán enyhíteni. Jegyzetszélek Nyíregyháza (KM) — Az újságírói ro­bot (ahogyan régen nevezték a napi­lapos újságírói tevékenységet) ritkán engedi meg az elmélyülést. Menni kell az információk után, pedig oly­kor az is érdekes lehet, mi van egy- egy hír mögött. így aztán szükségszerűen jut el az újságíró (aki kicsit Író is) a rövid terjedelmű „szösszenetekhez”, az aforizmatikus rövid- ségű írásokhoz. Valamiképpen így lehetett ezzel Kállai János is, aki másfél esztendő termését for­málta karcsú kötetbe, s jelentette meg Jegyzetszélek címmel. A cím jelzi a terje­delmi lehetőség szűkösségét, illetve az él­mény és a gondolat rögzítésének a szándé­kát is. Az olvasó, ha kézbe veszi a szerző vé­konyka kötetét, együtt gondolkodhat a je­len számos érdekes és izgalmas jelen­ségéről, emberi magatartásformákról. De mindennél izgalmasabb az alkotó gondol­kodásmódjába bepillantani, megfigyelni, hogyan lesz az élményből egy idő után műalkotás. Teljes vagy torzóban maradt, aszerint, megkapja-e a szerző a teljesség­hez szükséges időt és harmóniát. A kötetet Nagy Lajos szobrászművész il­lusztrálta, kiadta a szerző. Művészeket vár Hargita A két megye festőinek tárlata könnyen kicserélhető Szívesen fogadnák Csíkszeredán a néptáncosainkat Elek Emii felvétele úgy itt is vannak káros lobbik, pályázati tényezők. Nyíregyháza (KM - MML) — A közelmúltban négy napot töltött megyénkben szakmai tapasztalatcsere céljából Ba­logh László, a Csíkszeredái megyei kulturális intézet igazgatója. A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hargita megye közötti kapcsolat­teremtési lehetőségekről beszá­molt szerkesztőségünknek is. Európai mércével — Hargita megye elnöke ajánlot­ta nekem Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyét, mert a két terület között élénk a politikai kapcso­lat, bár ez nem mondható el a kulturális életről -— kezdte érté­kelését Balogh László, aki július elseje óta tölti be a Csíkszeredái kulturális intézet igazgatói tiszt­ségét. Előtte a megyei tanfelü­gyelőség módszertani szakértő­jeként dolgozott. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat is, hiszen nyolc évig tanult hazánk városaiban, Egerben, Szegeden, Pesten. — Intézetünk megújult kívül-belül, új munkatársak van­nak, európai mércével mérhető intézetet szeretnénk létrehozni. Ásatás, expo —- A négy nap alatt megyei és városi intézmények igazgatóival találkoztam. Megtekintettem többek között a csengersimai ásatásokat, a mátészalkai expót. Ez utóbbi helyen országgyűlési képviselőkkel, vezérigazgatók­kal is találkozhattam, sok hasz­nos gazdasági információt kap­tam. De hadd térjek vissza a köz- művelődéshez. Elvem, hogy két fontos dolognak mindig érvényt szerezzünk: az esztétikumnak és az etikának. Az etika arra vonat­kozik, hogy a közművelődés nem piacosodhat el annyira, hogy az esztétika a háttérbe szoruljon. Mint nálunk Hargita megyében, Színházi produkciók — A két megyének vannak érté­kes dolgai, azokat kell kicserél­nünk. A megbeszéléseknek köszönhetően több területen is formálódhat a kapcsolatunk. Ta­lán a legkönnyebb megvalósítani a könyvtárak közötti együttmű­ködést, valamint a néptáncosok és a koreográfusok cseréjét. A két megye festőinek és szobrá­szainak a tárlata is könnyen ki­utaztatható a határon túlra. Színházi produkciók is bemutat­hatnák műsoraikat. Tulajdon­képpen a mostani látogatásom tapogatózás. Azt szeretném, ha a következő körben az itteni ve­zetők utaznának el Hargita me­gyébe, s akkor már konkrétabb szerződéseket is lehetne kötni. A kulturális kapcsolatok révén a gazdasági kapcsolatok is erősöd­hetnek majd. Remélem, megfele­lő partnerekre sikerül talál­nunk, és élő kapcsolat alakulhat ki a két megye között. Kerti ■■ ■■ ■■ _ oromok Nyíregyháza (KM) — Sokan szeretnénk manapság a há­zunk köré szép kertet vará­zsolni. Az őszi feledataink is sokasodnak. Szerencsére egyre több szakkönyv segít ebben azok számára is hasz­nos útmutatásul szolgálni, akik egyébként nem sokat értenek a kertészeti munká­latokhoz. A közelmúltban megjelent Kerti örömök című, 350 színes fotót tartal­mazó könyv is ezt a célt szol­gálja. Segítségével néhány alapvető ismeret birtoká­ban, nagy adag lelkesedéssel minden telekből kellemes, sajátosan egyedi kertet ala­kíthatunk ki. Tudvalevő, ah­hoz, hogy a kert kialakuljon, gondos tervezésre és fizikai munkaráfordításra szükség van. Minél pontosabban si­kerül előre tisztáznunk a le- hetlségeinket, a végered­mény annál inkább megfele­ld majd vágyainknak. A könyv a tervezéstől a gondozásig sok-sok ötletet, tanáccsal szolgál. Tudatosul­hat bennünk, hogy a ker­tünk legfontosabb tőkéje a talaj, ezért megérdemli, hogy odaadással törődjünk vele és szükség esetén a fel­javításáról is gondoskod­junk. De arra is jó tanácso­kat kapunk, hogyan kell a régi virágágyat átalakítani. A gyepnyírásról és a trágyá­zásról, valamint a fák és cserjék védelmének sokolda­lú teendőiről is tájékozódha­tunk a szép kiállítású kötet­ből. A könyv leghasznosabb és leglátványosabb fejezete mégis azoknak a növények­nek a bemutatása, amelye­ket bizonyára szívesen lát­nánk viszoht a kertünkben is. (Holló és Társa Kiadó). Világpremier Startfordban London (MTI) — 400 év után először kerül ismét színpad­ra Shakespeare színmüve, a III. Eduárd. A Royal Shakespeare Company társasága a közelmúltban mutat­ta be a nagyközönségnek a drámát, amelyről az irodalom- történészek tavaly állapították meg a legkorszerűbb számítógé­pes technika segítségével min­den kétséget kizáróan, hogy az angol drámaíró egyik korai műve. Több mint 100 éves szerzői vi­tára tettek ezzel pontot, bár so­kan még mai is úgy vélik, hogy valakik besegítettek az ifjú Sha- kespeare-nek a darab elkészíté­sében. Az irodalmárok szerint ugyan az egyik legrosszabb királydrá­ma, amelyet Shakespeare valaha is írt, a színészek igen nagy kedvvel dolgoztak, hogy a legtöb­bet kihozzák a darabból. A valószínűleg 1592-ben írt színmű A tévedések vígjátéka és A két veronai nemes vígjátékok­kal egyidőben Íródott, és megelő­zi jelentős királydrámáit, köztük a legkorábbiakat, a ÜL Richár- dot és a VI. Henriket. A krónikás színjáték a százé­ves háborút elindító III. Eduárd király történetét meséli el, aki sikeresen vezette országát a franciák elleni harcban, és aki északon a skótoktól védte meg Angliát. Az ifjú Shakespeare érdek­lődése a történelem és a politika iránt igen élénk volt, de a III. Eduárd nélkülözi a történelmi hűséget, inkább kommersz da­rabnak tartják a kutatók. A III. Eduárd ugyan szere­pelt már színpadon, 1987-ben, de egy igen átdolgozott változatát mutatta be egy walesi színház, mint egy ismeretlen szerző művét. HIRDETÉS Keleti» kuitúba

Next

/
Oldalképek
Tartalom