Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. szeptember 1., szerda 3. oldal Bodnár István IVIostanában egyre több diákról hallani, aki felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt, vagy befejezése után felkeredik, hogy valamelyik külföldi egyetemen folytassa ta­nulmányait. Általában Anglia, Franciaor­szág, esetleg az Egyesült Államok jónevű vagy kevésbé ismert iskolája a cél, annak érdekében, hogy az ifjú ismereteit bővítse, nyelvet tanuljon, még hasznoslthatóbb dip­lomához jusson. Dicsérendő törekvés. Ám azért nem árt a körültekintő óvatosság sem. Ha csak a nyelvtanulás vagy egy idegen nép életének a megismerése érdekében ke­rekedik fel valaki, és sok pénze is van a vál­lalkozónak, a külföldi tanulmányút minden­képpen hasznos lehet. Ám, aki valamilyen itthon is hasznosítható oklevelet szeretne szerezni, az előbb mindenképpen tájéko­zódjon. Sajnos, Magyarországon megle­hetősen kevés külföldi diplomát ismernek el. Bizony van még sok javítani való kialaku­lóban levő kreditrendszerünkön is, hogy a különböző intézményekben tanultakat elis­mertethessük és egymásba illeszthessük. Ezen sem ártana változtatni. Talán kevesen tudják, hogy az Oktatási Minisztériumban is működik olyan iroda, ahol sokféle információ beszerezhető a kül­földi tanulásokat illetően. Nem árt leg­először itt tájékozódni és megtudni, érde­mes-e egyáltalán a megcélzott külföldi egyetemen elkezdeni a tanulást, s a későb­biek során kiadott, esetleg jól hangzó, ma­napság divatos menedzseri tevékenységre feljogosító papír használható-e valamire. Ér­demes-e több százezer forintnyi valutát el­költeni azért, aminek alig lesz haszna. A múltkorában egy ifjú hölgy amiatt pa­naszkodott, hogy hiába mutogatta az egyik magyar iskolában az igen előkelőén hang­zó, cambridge-inek titulált nyelvvizsga pa­pírjait, amiért komoly összeget fizetett, szó­ba sem álltak vele. Ne kelljen másnak is így járnia. Érdemes lenne ugyanakkor a kreditrendszert is mielőbb úgy alakítani, hogy ne okozzon gondot a külföldi egyetemeken szerzett dip­loma, vagy rövidebb ideig itt végzett tanul­mány elfogadása a hazai felsőfokú intézmé­nyekben. „Kis nagy ember" Ferter János rajza HÍREK □ Iskolafelújítás Újdombrádon a napok­ban fejezték be az általános iskola belső fel­újítását. Ennek során kicserélték a padlóbur­kolatot és festettek. Mindez 1 millió 200 ezer forintjába került az önkormányzatnak. □ Kertbarátok Szeptember 1 -jén tartja so­ron következő összejövetelét a vásárosnamé- nyi kertbarátklub. A téma igencsak aktuális, hiszen az őszi növényvédelemről, a háziker­tekben mostanában fontos tennivalókról hallhatnak előadást az érdeklődők. □ Útburkolat készül Vaján szeptember első napjaiban kezdik el a szilárd útburkolat építését a Hársfa és a Nyírfa utcán. A beru­házás 22,5 millió forintba kerül, amelynek előteremtését megkönnyítette az ÜKIG pá­lyázatán nyert összeg. Támogatásra éhes agrárgazdaság A Magyar Agrárkamara 203 milliárd forint támogatási igényt tart reálisnak Növényvédelmi munkából visszatérő AN-2-es repülőgép: támogatás nélkül egekig szökkenhetnek az élelmiszerárak Elek Emii felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Megug­ró élelmiszerárak, elnépte­lenedő falvak, vagy megfizethető, kiegyensúlyo­zott ellátás és harmonikus vidékfejlesztés — ez az elkövetkező év, évek agrár- támogatásának tétje. Sztrájkveszélyes Időket élünk, a nemzetgazdaság szinte minden területén feszültséget okoz az alacsony jövedelmezőségi szint vagy éppen a szolgáltatói szféra pénzhiánya. Bár a minden összefügg mindennel elve foko­zottan érvényes, a mezőgazdaság válságát az ország összes polgára előbb-utóbb a hasán érzi. Mert az ember már csak olyan: napon­ta többször megkordul a gyom­ra, ezért nem mindegy: mivel és mennyiért csillapíthatja éhségét. Tüneti kezelés A Magyar Agrárkamara Ügyve­zető Elnöksége megvizsgálta a mezőgazdaság jövedelem-pozíci­óját, lehetséges változásait és azok következményeit, s három alternatívát vázolt fel. Ezek azo­nos alaphelyzetből indulnak ki: a honi mezőgazdaság évente több mint 600 milliárd forintos jövedelemhiányt kénytelen el­könyvelni. Ebből 340 milliárd az agrárolló elmúlt nyolcévi, összesen 140 százalékos nyílásá­nak tudható be, míg a nyugat-eu­rópai versenytársakhoz mérten 270 milliárd forintnyi támogatás hiányzik a gazdálkodók üdvözü­léséhez — fest tárgyilagos képet agráriumunkról Bíró Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnö- ke. Az első hipotézis szerint a jövőben a támogatások reálérté­ke nem emelkedik, az agrárolló nyílása tovább csökkenti a jövedelmezőséget, a támogatási kereteket pedig az ágazatonként eltérő időpontban keletkező fe­szültségek pillanatnyi, tüneti ke­zelésére fordítják. Ebben az esetben megállít­hatatlan lesz a technológiai leé­pülés, az agrártermelés hanyat­lása, míg az ágazat hozzájárulá­sa a kereskedelmi szaldóhoz 1,5 milliárd forinttal is csökken­het. Kedvező hatások Az egyébként sem magas parasz­ti jövedelmek még inkább lesza­kadnak a nemzetgazdasági átlag­tól, tömeges lesz a termelői csőd, a falvak elnéptelenednek, az élel­miszerárak robbanásszerű növe­kedése pedig társadalmi feszült­séget gerjeszt. Derűlátóbb a má­sodik változat, amely a támoga­tási lemaradás éves szintű 60-70 milliárd forintos csökkentésével, ezzel párhuzamosan 6-8 százalé­kos agárollóval számol. Ez lehetővé tenné, hogy már jövőre stabilizálódna a mezőgaz­dasági termelés, míg a technoló­giai színvonal lassú javulása 2-4 százalékos termelésnövekedést eredményezne. A kamara egy sor kedvező ha­tást jelölt meg: az ágazat állam- háztartási befizetési szintje ja­vul, a nemzetgazdasági fogyasz­tói ártrendek jól kézben tartha­tóak maradnak, az EU-csatlako- zás után versenyképes lesz a ter­melés. A harmadik verzió kevésbé derűlátó: a támogatottságban ta­pasztalható lemaradás felszámo­lása nem kezdődik meg érzékel­hető léptékkel, ezért a technoló­giai szint csak differenciáltan ja­vul. Általában véve lassul a ter­melés növekedése, az agrárszfé­ra jövedelmezőségi mutatóinak javulása. Reális veszély, hogy a fogyasztói ártrend megfordul, mely az ország hitelminősítését több kategóriával ronthatja. A másodikat támogatják A Magyar Agrárkamara kizáró­lag a második alternatívát támo­gatja, ennek megfelelően a 2000. évi agrártámogatásban illetve ágazati költségvetésben összesen 203,4 milliárd forint agrártámo­gatási igényt tart megalapozott­nak — tolmácsolta a szervezet álláspontját Biró Miklós. [íűstkepIíT" ..........—— Első nap az iskolában Oláh Gábor _______________ Egész nyáron vártam az is­kolakezdés idejét. Valami nagy csodát reméltem attól, hogy elsős leszek. Naponta kérdezgettem szüléimét, há­nyat kell még aludnom, míg megkezdődik a tanítás. Végre eljött a várva-várt pillanat. Előtte való nap éjszakáján alig aludtam, reggel enni sem tud­tam. Táskámat — ahogy ak­kor hívták a bakót — apám készítette vászonból. A pántja kicsit hosszabbra sikeredett, verte a lábam szárát, de én büszkén akasztottam a vál­tamra. Abban jártam ki a négy osztályt. Akkorára már a pántja sem volt hosszú, hoz­zánőttem. Hányszor megnéz­tem, hogy megvan-e benne minden; irka, a borító belső oldalán a Hiszek egy-gyel, há­tulján az egyszereggyel, meg a palatábla a palavesszővel. Na és a tolltartó, ami fából ké­szült, jól lehetett vele vereked­ni, nem úgy, mint a mai műbőrből készültekkel. Apám kísért el az iskolába. Nagyanyám büszke volt rám, százig csókolt búcsúzáskor a kapuban. Anyám abroncsozó kezeivel ölelt magához, majd utunkra engedett. Sejtette, vagy talán tudta is, hogy hosz- szú, nagyon hosszú útra indí­tott. Tanító úr a kapuban várt bennünket is, kézen fogott és kísért be az eminensnek megelőlegezett helyre. Szoron­gás volt bennem, de amikor apám szöszke fejemre tette ha­talmas tenyerét, végtelen biz­tonság szállt meg. Már az első szünetben, ami tarthatott akár egy órát is, megtanultunk sok játékot. Ne­kem legjobban az Adj király katonát! tetszett. Amikor be­parancsolt bennünket a tanító úr, komoly munka kezdődött. Pisszenni sem lehetett, hátra­tett kézzel kellett ülnünk. Szájtátva hallgattuk története­it nagy királyainkról és a ma- gyaurok hőstetteiről. Olyan jó volt magyarnak lenni. Aztán nagy sétát tet­tünk az iskola kertjében. Messze volt még a madarak és fák napja, de mi már akkor megtanultuk, hogyan kell vi­gyázni a növényekre és az ál­latokra. Szó esett a viselkedésről és a fegyelmezésről is. Később magunkon tapasztaltuk módo­zatait is, figyelmeztetést a pi­paszárral, térdepelés a sarok­ban, kormost és a nádpálcával való fenekelést. Ha kikaptam — előfordult az is — sohasem mertem otthon bevallani, mert könnyen megduplázhat­ták azt. Csontom sohasem tört, azok a verések csak a ja­vamra váltak. Észre sem vet­tük, eltelt az első tartalmas délelőtt, elindultunk haza, szé­pen, párban. Minden felnőtt­nek, igaz egy kicsit énekelve, de illendően köszöntünk. K is unokám iskolába ké­szül. Naponta kérdezi, mikor lesz már iskolás, mit tanulnak majd. Mintha semmi sem vál­tozott volna több mint hat év­tized alatt, csak a táska, a toll­tartó, meg a drága füzetek és könyvek, no meg mi, az embe­rek. Bekerülhet a TOP 100-ba Nyíregyháza (KM) — A hazai sajtópiacon eddig csak köz­ponti gazdasági hetilap vál­lalkozott arra, hogy évente elkészítse a magyar gazdasá­gi élet szereplőinek rangso­rolását, vagy ahogy a vilá­gon mindenütt mondják: toplistáját. Most a Kelet-Magyarország, tör­ténete során először, hasonló toplista összeállítására készül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben még az ősz folyamán. Ehhez természetesen konkrét adatokra van szükség, amelye­ket maguktól az érintettektől: a vállalatoktól szeretnénk meg­kapni, a hozzájuk az elmúlt napokban postázott kérdőíveink kitöltés utáni visszaküldése ré­vén. A TOP 100-zal, ezzel a KM kü­lönkiadásában október legvégén megjelentetni szándékozott mel­lékletünkkel az a célunk, hogy a megye termelő és szolgáltató vál­lalkozásai közül a száz legjelen­tősebbet megismertessük a Ke­let-Magyarország megyehatáron inneni és túli olvasóival. Amennyiben e különkiadás ked­vező fogadtatásra talál, bővítjük a megkérdezettek körét, és leg­közelebb — jövőre — már a pénzintézetekről és a biztosítók­ról is közreadunk hasonló ada­tokra alapozott információkat. Abban a reményben indítjuk útjára kezdeményezésünket, hogy minél több vállalkozás él majd a felkínált lehetőséggel. Ugyanis az csak az egyik dolog hogy olvasóink hiteles képet kapnak e kiadványunkból a me­gye gazdasági életéről. Ám meg­győződésünk az is, hogy hamaro­san rangot jelent majd egy cég­nek, ha a KM TOP 100 listára — különösen annak előkelő helyére — felkerül. Balsai kisvonat A kompközlekedés megszűnt Borsod és Szabolcs között Balsánál. A kisvonat rendületlenül lejár a Ti- sza-partra a kompkikötőhöz, igaz utas nemigen száll itt fel Elek Emil felvétele Kelet« HÁTTÉR _______ Óvatos törekvés NÉZŐPONT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom