Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-27 / 199. szám
1998. augusztus 27., péntek 7. oldal HÍREK □ Vegyes A korábbi kirovó elosztó módszer helyett 1998. január 1 -e óta úgynevezett vegyes nyugdíjrendszer létezik hazánkban. Lényege, hogy az állami mellett a magánnyugdíjra is megnyílt a lehetőség. □ Nem változott Nem változott, életben van a rendelet, mely szerint az öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betölti 62. életévét, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. □ Kevesebb A magán-nyugdíjpénztári tagok kisebb tb-nyugdíjat kapnak, mint azok, akik nem léptek át a vegyes rendszerbe. A 2012. december 31-e után nyugdíjba menő tisztán tb-nyugdíjasok bruttó átlagkeresetét a szolgálati időnek elismert évenként 1,65-tel szorozzák be, ezzel szemben a pénztártagok a tb-től csak 1,22-es szorzóval kiszámítva kapják ellátásukat. Nem érvényes A korosztály, melyre az új lehetőség már nem vonatkozik. A korhatár ugyanis meghatározott Szabadon választ, vagy kötelező A frissdiplomások, a pályakezdők nem gondolkodhatnak, hiszen számukra kötelező a belépés, mivel ennek a korosztálynak a törvény írja elő a választást. A jogszabály ugyanis kimondja: azoknak, akik 1998. június 30. előtt nem töltötték be a 42. életévüket, s nem dolgoztak, illetve nem volt olyan jövedelmük, ami után tb-já- rulékot vontak le, a törvény szerint kötelező belépni valamelyik pénztárba. A nem pályakezdők számára viszont augusztus 31. az utolsó időpont, addig kell elhatározniuk, maradnak-e az állami nyugdíj- rendszerben, vagy magán-nyugdíjpénztári tagok lesznek. Döntésükben fontos szempont az életkor, a szakértők — számításaik alapján — 38 év alatt kifejezetten javasolják az átlépést, a 44 év felettieknek viszont már nem, mivel számlájukon nem tudnának annyi pénzt összegyűjteni, amennyit nyugdíjba vonuláskor a tb-től kapnának. Ennek magyarázata az, hogy a tb-ről szóló törvény szerint nem lehet többet levonni tb-járulék címén, mint az átlagbér kétszeresének — jelenleg éves szinte mintegy 1,8 millió forintnak — a 6 százaléka. A törvény szerint nyugdíjazása után csak annak folyósíthat a magán-nyugdíjpénztár havonta nyugdíjjárulékot, aki azt megelőzően legalább 180 hónapig, minimum 15 évig fizetett tagdíjat a pénztárba. A kapu nyitva áll a a 47 évesnél idősebb magas jövedelműek előtt is, hiszen ők is csatlakozhatnak a pénztárhoz, amennyiben egy összegben szeretnék felvenni a számlájukon összegyűlt járulékot. Számukra még az is előnyös lehet, ha a pénztárba utalt — jelenleg 6 százalékos — járuléknál további 4 százalékkal többet fizetnek havonta, ekkor ugyanis e többletbefizetésnek már nem csupán az egynegyede, hanem a fele az adókedvezmény. A határidő itt valamivel tágabb, hiszen gondolkodni 2000. december 31-ig lehet, mivel eddig az időpontig még visszatérhetnek az állami ellátásba. Lényeges szempont, mennyi pénz kerül a pénztártag egyéni számlájára. Az összeg egyénenként változhat, változatlanul érvényes azonban az, hogy a magán-nyugdíjpénztárak létrejötte új fejezetet nyitott az öregkorukra is gondolok életében. Az oldalt írta és összeállította: Kovács Éva. Fényképezte: Balázs Attila és Martyn Péter Hat százalék, amiből lehet tíz is Változó nagyságú adókedvezmény • A jövő évtől természetbeni juttatásnak minősül A számítások szerint a diplomások, nagyobb keresetűek jobban járnak, nyugodtabb öregkorra számíthatnak Nyíregyháza (KM) — A kormánydöntés értelmében néhány kivételtől eltekintve csökkenő adókedvezményekre számíthatnak jövőre azok, akik különböző kiegészítő pénztárakban helyezik el megtakarításaikat. A változások a munkáltatókat is érintik. A kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye nem változik, de a tagdíjkiegészítést az adórendszer a tervek szerint jövőre már kevésbé honorálná, mint az idén. A különféle önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba való befizetést jelenleg attól függően illeti meg változó nagyságú adó- kedvezmény, hogy pontosan milyen pénztárról is van szó. A szabályozás lényege, hogy a tag adóját csökkenti a saját befizetésének, vagy a munkáltatója által adott hozzájárulásnak meghatározott százaléka, de legfeljebb — többféle pénztártag esetén, együttesen — százezer forinttal. Kiegészítő nyugdíjpénztári tagság esetén az adót a tagdíj 50 százalékával lehet csökkenteni jelenleg, az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a kedvezmény mértéke 25 százalék. A Pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy a mainál kevesebb számú és mértékű kedvezmény legyen az adórendszerben, ezért javaslatuk az, hogy az ilyen típusú befizetésekre egységesen 30 százalékos kedvezmény vonatkozzék. A hírek szerint a nyugdíjpénztárak esetében a kedvezmény 20 százalékponttal csökken, az egészség- és önsegélyező pénztárakba való befizetés viszont az eddiginél öt százalékponttal nagyobb kedvezményt élvez majd. Az elképzelések között szerepel egy olyan változtatás is, amely a magánszemélyek javára a munkáltatóktól származó tagdíjbefizetéseket érinti. Eddig az volt a helyzet, hogy ha a tagdíjat a munkáltató fizette be hozzájárulásként a munkavállaló javára, akkor is a munkavállaló élhetett az 50, illetve 25 százalékos adókedvezménnyel, de a munkáltatói hozzájárulás beleszámított a munkavállaló összevont adóalapjába. A változás lényege az, hogy a munkáltatói tagdíjbefizetés a jövő évtől természetbeni juttatásnak minősülne, amely után — az általános szabályok szerint — magának a munkáltatónak kellene az adót befizetnie. A munkáltatói befizetés az azt megelőző hónapban érvényes minimálbér 115 százalékáig mentes az adó alól, az ezt meghaladó rész után viszont 44 százalékot kell leróni. Szinte változatlan lesz a kötelező egyéni nyugdíjjárulék adókedvezménye. Mint ismeretes, a nyolcszázalékos nyugdíjjáruléknak 25 százaléka írható le az adóból azon a címen, hogy a munkavállaló fizeti a nyugdíjjárulékot. A változás arra az esetre vonatkozik, amikor a nyugdíjjárulékból a kötelező magánpénztárba fizetett részt kiegészítik a bér tíz százalékára. A mai szabályok szerint az ösz- szesen nyolcszázalékos nyugdíjjárulékból hat százalékpont ahhoz a magánpénztárhoz kerül, amelynek az illető tagja. Ez a hat százalék azonban a törvény szerint kiegészíthető tíz százalékra úgy, hogy a kiegészítés felével szintén csökkenteni lehet az adót. Működési Tagiét- Befektethető Éves engedély szám (fő) tagdíjak nettó ho- Penztar kelte (1998) (millió Ft-ban) zam (%) OTP Magán-nyugdíjpénztár L2Ö 272 238 49703 16772“ Nationale Nederlanden Országos Magánnyugdíjpénztár 11.19. 269 183 6080,0 18,88 ÁBAegon Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár I. 12. 264 413 5958,9 9,33 / Hungária Biztosító Rt. Önkéntes Magán-nyugdljpénztár 1.22. 130 662 2330,0 21,78 Winthertur Országos Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár III. 26. 126 800 nincs adat 16,07 Évgyűrűk Magán-nyugdíjpénztár II. 25. 63 887 756,8 18,39 MKB Első Országos Nyugdíjpénztár VI. 09. 26 029 nincs adat 27,30 K&H Bank Magán-nyugdíjpénztár . III. 16. 23 256 406,9 17,11 Budapest Magán-nyugdíjpénztár III. 24. 21 186 713,7 21,70 Aranykor ABN Amro Bank Országos Önkéntes és Magárvnyugdíjpénztár III. 11. 19 235 645,5 19,94 Kötelező A fiataloknak, pályakezdőknek az önkéntes nyugdíjbiztosítás hintájába (is) kötelező beülniük Biztonságos nyugdíjasévek Zatik László: „Közvetlen, személyes kapcsolatra törekszünk" Nyírbátor (KM) — Kicsinek számítanak a nagyok mellett, de mindent megtesznek azért, hogy ügyfeleik elégedettek legyenek. A nyírbátori Zatik László az elsők között értette meg az idők szavát, s alakította meg 1995-ben a Kelet-magyarországi Önkéntes Nyugdíjpénztárat. Benne vannak tehát az első százban, hiszen kilencvenkilencedikként kaptak e tevékenységre engedélyt. — Azért léptünk az elsők között, mert Nyírbátorban és környékén már akkor volt egy olyan munkáltatói, illetve vállalkozói réteg, amely fantáziát látott abban, hogy az akkor még teljesen új, ismeretlennek számító lehetőséget kihasználja, hogy magának és alkalmazottainak nyugodt, biztonságos nyugdíjaséveket garantáljon, s élvezze azt az ötvenszázalékos adókedvezményt, amelyre a belépéssel lehetőséget teremtett. □ Azóta a belépés nemcsak önkéntes, kötelező. — Tapasztalatom az, hogy mióta a kötelező magán-nyugdíjpénztárak létrejöttek, kicsit ösz- szezavarodtak az emberek, nemigen értik, mi a különbség a kötelező, illetve az önkéntes pénztárak között. □ Mi a lényeg? — A kötelező nyugdíjbiztosítási lehetőség a majdani nyugdíjasnak, mostani aktív dolgozóknak módot teremt arra, hogy rendelkezzenek valamikori nyugdíjukról oly módon, hogy a kötelező nyugdíjjárulékot megosztva fizetik az állami, illetve a magán-nyugdíjpénztárba. Az ügyfél számára ez semmilyen hátrányt nem jelent, hiszen az összeg állandó, csak felosztásának aránya változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a majdani öregségi nyugdíjnak csak a 75 százalékát kapja az államtól az illető, a további 25-öt a magánnyugdíjpénztárnak kell fizetnie. Ez a magyarázata annak, hogy elsősorban a fiataloknak és a nagy keresetűeknek éri meg a belépés, hiszen nem mindegy, hogy a hat százalékot húsz, vagy százezer forint után fizetik be. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tetszőleges a havonta fizetendő részlet, amihez ráadásul bármikor, bármilyen pluszösszeg is befizethető, miközben az ötvenszázalékos adókedvezmény is igénybe vehető. Ezért is mondhatjuk azt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság hasznát leginkább a kis és közép- jövedelműek élvezhetik, ez számukra a leggazdaságosabb forma. Mára kiderült, a kétfajta változat között hozamokban nincs olyan lényeges különbség. A számok mellett fontos az is, hogy mi igyekszünk ügyfeleinkkel egy személyesebb, közvetlenebb kapcsolatot kialakítani, minél több információval szolgálni. Tagból lesz a tulajdonos Aki bármely magán- nyugdijpénztárba jelentkezik, az annak nemcsak tagjává, de tulajdonosává is válik. Ennek értelmében a pénztártag jogosult a pénztári tisztségviselők megválasztására, beleszólhat annak kiválasztásába, miközben maga is választható ilyen tisztségekre. Jogainak gyakorlása során a pénztártag részt vehet a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában. E jogait személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatja. A pénztártag kötelezettsége, hogy a magán-nyugdíjpénztárak egyikében fenntartsa jogi viszonyát, és eleget tegyen az adatszolgáltatási kötelezettségnek is. A szabad pénztárválasztás alapján a tag átléphet másik nyugdíjpénztárba, mégpedig legkorábban a tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év múlva.
