Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

1999. augusztus 19., csütörtök 3. oldal Messiások nélkül Angyal Sándor I Mem túlzás, ha azt mondjuk: bejutni az Európai Unióba felér egy újkori államalapítás­sal. Mások úgy fogalmaznak, hogy nagyobb most a tét, mint a diktatórikus rendszer vérte- len lebontásakor volt. Mire alapozódnak ezek a vélemények? A minap módomban volt szót váltani a szabad­ságon itthon lévő Németh Miklóssal, a rend­szerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel, aki — mint köztudott — közel kilenc éve Lon­donban pénzügyi szakemberként dolgozik. (Érzésem szerint a hazai sajtó túl dimenzio­nálta az ő „országjárását", hiszen sem konk­rét időpontot, sem nevesített posztot nem hallottunk tőle várható hazatérése idejére.) Ő mondta vagy harminc —több párthoz tarto­zó — nyíregyházi értelmiségi ember előtt, hogy az EU-ba jutás neheze még csak ezu­tán következik. Felidézte brüsszeli fontos ad­minisztrátorok véleményét: azt kell elérni, hogy az EU mondja ki, valamiért szüksége van Magyarországra. Valamiért, ami csak a mienk, amivel mi gazdagíthatjuk a közössé­get. Ez, és csakis ez hozhatja látóközeibe tag­ságunkat, nem pedig az, ha a különböző kormányok egymást túllicitálva jósolgatnak határidőket, ma még funkcionáló, de holnap már talán a szervezet süllyesztőjébe kerülő egyik-másik szakértő véleményét hangosítják fel a médiákban, a parlamenti szószékekben. — Akad, aki úgy mondja, könnyebb átjut­ni az elefántnak a tű fokán, mint hazánknak bejutni az EU-ba. Nyilván van ebben némi túlzás, de az intelem a szerénységre azért még megáll. Számtalan magas követelmény­nek kell még megfelelnünk a gazdaságban, a technikában, a felkészültségben ahhoz, hogy rábólintsanak tagságunkra. Mindezek csupán előfeltételei a legfontosabbnak; an­nak, hogy gyökeresen megváltozzék szemlé­letünk, viszonyunk a közelebbi és a távolabbi világhoz. Az elhatározottság nélkülözhetetlen persze, de az eltökéltség mögött ne valamifé­le megalapozatlan hencegés, követelőzés hú­zódjék meg, hanem annak tudata, hogy nincs előttünk megoldhatatlan feladat. Ezek teljesítéséért azonban nehéz csatákban kell még megküzdenünk és ez igényelhet anyagi áldozatot az egész nemzettől, karriereket tör­het ketté, leleplezheti a tartalom nélküli mell- döngetést. IVIagáról mondta a már idézett egykori mi­niszterelnök: ha vissza is tér a magyar politi­kai életbe, senki ne várja el tőle, hogy messi­ás lesz, mert lejárt a messiások ideje. Most a munka, a küzdelem, a fegyelmezettség és az összefogás kora jött el. HÍREK □ Helyreállítások Porcsalmán nagy káro­kat okozott a belvíz. A folyamatos helyreállí­táshoz szükséges anyagokat az önkormány­zat szerzi meg a rendelkezésére álló 28 millió forintból. □ Rehabilitáció Tiszanagyfalu, Rakamaz, Tímár közös szervezésében a Morotva reha­bilitációjára kerül sor. A tiszanagyfalui zsilip­nél szivattyút építettek vízpótlás céljából. □ Javítás Penyigén a tél megrongálta az is­kola és a kultúrház tetőszerkezetét. Ezek helyreállítását a napokban kezdik el. Lánctalpakon érkezett a mindennapi A kenyér a legfontosabb táplálék, az emberi megmaradás szentségének szimbóluma Észre sem vesszük, de minden nap magunkhoz öleljük a búzát Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Kótaj, Nyíregyháza, Hodász (KM) — Költők, írók méltatásá­nak középpontja a minden­napi kenyér, az átlagos na­pok azonban gyakran megkérdőjelezik a búza, az élet becsületét. Kivételesen haladjunk visszafelé az élet útján: az új búza ünnepe egyben a pékek számára is jeles alkalom szakmájuk ünneplésére — tudjuk meg Kosi Zoltántól, a kótaji sütőüzem vezetőjétől. Nagyobb tisztelet A cég naponta 20 mázsa kenyeret süt, mintegy kétezer darabbal számolva ez azt jelenti, hogy tíz település közel tízezer lakója eszik naponta a friss cipókból. In­tézményi kapcsolataik révén óvo­dás és iskolás gyermekek, beteg emberek, katonák is tesztelik a terméket, amelynek a becsülete talán ismét erősödik — véli az üzemvezető. Ezt arra alapozza, hogy a drá­gább péksütemények helyett egy­re több kenyeret rendelnek meg, s a falvakat járva sem látni már annyi moslékba kevert, disznók elé vetett veknit. Ebben az évben egyébként is volt elég esemény, amikor megtudhattuk, milyen ér­zés az, ha nem jut kenyér az asz­talra. A kótaj iák például a febru­ári, méteres hóban lánctalpas jár­művekkel, traktorokkal vontat­ták a szállító autókat, hogy az el­vágott településekre is eljusson a betevő. Mintha azóta is nagyobb tisztelet övezné — A búza s a belőle sütött ke­nyér a legfontosabb táplálék, az ember megmaradásának szentsé­gét szimbolizálja. Augusztus 20- án éppen ezért ünnepük meg a növényt és az azt gondozó, műve­lő embert — mondja Czomba La­jos, a Szabolcs Gabona Rt. fejlesz­tési főmérnöke. Elmondása sze­rint Magyarországon egy ember évente átlagban 100 kilogramm búza lisztjéből készült (mintegy 70 kilogramm) kenyeret fogyaszt el. Ezen felül még kb. 30 kilog­ramm lisztből sütött termék kerül az asztalokra, így összesen mint­egy 100 kilogramm liszt szerepel fejenként étrendünkben. Nö a fogyasztás A megfigyelések első hallásra fur­csa jelenségre utalnak: ha az em­berek jobb életkörülmények kö­zött élnek, kevesebb kenyeret esz­nek, mert több jut húsra, gyü­mölcsre. Ha viszont romlik a helyzet, visszatalálnak a viszony­lag olcsóbb mindennapihoz. A szakmai statisztika szerint a ’80- as évek közepétől csökkent a ke­nyérfogyasztás, az utóbbi évek­ben ismét növekszik. A Szabolcs Gabona a megyei népesség 55 szá­zalékát látja el kenyérőrlemén­nyel. — Ma már kevesebb területet vetnek be az emberek kenyérga­bonával, mert nincs megfizetve — tolmácsolja a gazdálkodók véle­ményét a búzát idén 20 hektárról betakarító Fekete László. Hodá- szon szinte ő maradt egyedül, aki kitartott e kalászosunk mellett, de 17-20 aranykoronás földjén a 30 mázsás termésátlag veszteséget jelez, legjobb esetben is a költsé­geket hozza vissza. A kistermelő kiszolgáltatott, nincs tárolója, azonnal el kellett adniuk a búzát többnyire 18 ezer forintos tonnán­kénti áron. Ez volt a meghirdetett garantált ár, nem nagyon adtak többet a felvásárlók érte, miköz­ben aratás után két-három héttel 22 ezer forintra kúszott a tőzs­déken az árgörbe — panaszolja. Újra begyújtanak A kedvezőtlen őszi időjárás miatt jóval kevesebb területen termett búza, s talán jobb lett volna, ha meg sem hirdetik az állami felvá­sárlási árat — teszi hozzá a nyug­díjas gazdálkodó. Azt sem titkol­ja, ő is kisebb földet vet be majd búzával, helyette a triticale kap nagyobb bizalmat. Ha a kenyér ilyen ütemben drágul, talán újra begyújtanak a kemencékbe az em­berek — bocsátkozott jóslásba. Szigorú szakmai előírások Egyre szigorúbbak a búza minőségével szemben támasz­tott követelmények, s ahogy fejlődik a kémia és biológia tu­dománya, úgy ismerjük meg egyre jobban a búza ösz- szetevőit. A minőségi előírá­sok alapján több szempont sze­rint kell bevizsgálni a termést, jelenleg 6-8 értéket mérnek az átvétel előtt. Magyarországon sok fajta található köztermesz­tésben, ami nagyobb odafigye­lést igényel az átvételnél, egyöntetűbb fajtakínálatnál ki­sebb tortúra, kevesebb bosz- szankodás várna a termelőkre. Hiába vannak gyorsvizsgála­tok, a laboratóriumi elemzése­ket nem pótolhatja. Ünnepi nyitva tartás Nyíregyháza (K. I.) — A hosz- szú hétvégére nyilván a leg­többen még ma igyekeznek bevásárolni. De akkor sincs gond, ha valamit mégis elfe­lejtenének: több üzlet ünne­pen is nyitva tart. Nyíregyházán a bevásárlóköz­pontok a következő nyitvatartási rend szerint várják a vásárlókat augusztus 20-án: az Interspar 8 és 18, a Billa 8 és 15 óra között lesz nyitva, a Tesco áruház au­gusztus 19-én csütörtökön, a megszokottól eltérően 7 órától 23 óráig, míg augusztus 20-án 8-tól 18 óráig áll a vásárlók rendelke­zésére. A nyíregyházi piaccsarnok, a Metro áruház és a Profi áru­ház áüamalapításunk ünnepén zárva lesz, szombaton pedig a szokásoknak megfelelően várják a vásárlókat. A KGST-piac a szo­kásos nyitva tartás szerint üze­mel. Vásárosnaményban a Damja­nich utcai ÁFÉSZ vegyesbolt au­gusztus 20-án zárva lesz, hason­lóan a mátészalkai Alfi-Ker Kft. üzleteihez. Figyelmesen előzzünk! Szerdán délelőtt két személy­gépkocsi karambolozott Nyíregyházán a Debreceni úton. Egy sza­bálytalan előzés miatt ütköztek össze, szerencsére személyi sérü­lés nem történt Martyn Péter felvétele MEGKÉRDEZTÜK: ÖNNEK MIT JELENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS AUGUSZTUS 20.? Kérdezett és fényképezett: Pikó Gabriella és Lutter Imre I stván király nevé­hez fűződik a honalapí­tás. Azóta rendelkezik a magyar nép évezredes hagyományokkal, kultú­rával. Fontosnak tarta­nám, hogy mindenki is­merje a történelmet, hi­szen ez köti össze igazán a magyarságot. Manap­ság, sajnos, az emberek nem figyelnek oda a vi­lágra, egymásra, nem ér­deklik őket nemzetük ha­gyományai, kiemelkedő ünnepei. Ezen jó lenne változtatni, mielőtt elfe­lejtenénk, hová tarto­zunk. Sebök Ágnes TANULÓ K enyér szentelése, az első kenyér megsze­gése, István királlyá ko­ronázásának évfordulója. Az egész magyarságnak át kell éreznie ennek az ünnepnek a mélységét. A szent jobb az államalapí­tó erős kezét, országunk megteremtőjét jelképezi, akár királyunk testrésze volt, akár nem. Az abba vetett hit, a magyarságtu­dat a fontos. Jó lenne, ha augusztus 20-a nemcsak egy szabadnapot, a tűzi­játékot, hanem a nemze­tünk közös ünnepét, kul­túránkat jelentené. Adorján-Kiss Zoltán FŐISKOLAI HALLGATÓ A ugusztus 20-ához fűző­dik István királlyá koronázása és az új ke­nyér ünnepe. Ez koráb­ban egy szent ünnep volt, és manapság is sokan átérzik fontosságát. Én hívő keresztény vagyok, tisztelem az Istent, és szá­momra lényeges a meg­emlékezés. Remélem, si­kerül fenntartani nagy- szüleinktől örökölt hagyo­mányainkat, és nem fe­lejtjük el István királyt, a honalapítást, és többen törekszenek majd megis­merni kultúránk kialaku­lásának történetét. Lupsa Mihály HAJLÉKTALAN A mi a legfontosabb, hogy a magyar népnek közös ünnepe legyen. Számomra augusztus 20-a azért je­lent sokat, mert az ün­nepségeken összegyűlt embersokaság együtt tiszteleg tradíciói előtt. Ilyenkor érezhetjük igazán, hogy tartozunk valahová. Régen minden esztendőben elmentem Pestre a családommal. Ma ezt már nem teszem meg. Itthon, Nyíregyhá­zán is tudok ünnepelni, mert az eszmeiség a lé­nyeg. Mészáros Józsbfné PARKOLÓELLENŐR A z államalapítás ünne­pe elsősorban tradí­ció, melyet nem szabad elfelejteni. Amikor gyer­mek voltam, minden ilyen alkalommal temp­lomba jártunk, együtt imádkoztunk a misén. A mai fiatalság, úgy tűnik, nem érzi át kenőképpen I. István munkásságát, a honalapítás jelentőségét. Holott ez azon ünnepe­ink egyike, ami csak a miénk, magyaroké. Az idősebbeknek pedig köte­lességük továbbadni, erősíteni a magyarságtu­datot a fiatalokban. Krecsák Pálné NYUGDÍJAS Horgász Önbizalom Ferter János karikatúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom