Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-14 / 189. szám
1999. augusztus 14., szombat 9. oldal A bábos zenedramaturg BodnAr IstvAn Augusztus elején rendezték meg Nyíregyházán a Tiszántúli Bábos Nyári Egyetemet, amelyen a résztvevő pedagógusok, bábcsoportok vezetői a zenei alapismereteket, a zene és a báb kapcsolatát tanulmányozták. Az egy hétig tartó kurzus zenei szakmai vezetője Bocs Attila zenedramaturg volt. Meglehetősen fordulatosán telik a dramaturg élete. Sok évig a Magyar Televízió rendezője volt, sokan még emlékeznek például arra, hogy az iskolai televíziózás megszületésénél bábáskodott. Egyszer aztán gondolt egy nagyot, és 1971- ben kinnmaradt Németországban. Itt aztán elsősorban zenei tehetségét kamatoztatta, ha kellett, énekelt, zongorázott, vagy éppen librettókat írt. Nyugati karrierje is elindult, koncerteken lépett fel, és a Salzburgi Operaház szerzői között is számontar- tották. , A magyar származású Ödön von Horváth Hit, remény, szeretet című darabjához írt dalszöveget. Ezt a produkciót egyébként Bécsben a kamaraoperában is bemutatták. Ami pedig az éneklést illeti, Bőcs Attila el- * sajátított egy különleges énektechnikát, amelyet az ősi tao-éneklésre alapoznak. Ez mint mondja, arra alapozódik, hogy ha az arcüreg egy sajátos mosoly állapotába kerül, akkor optimálisan felnagyítódik, és ezáltal megváltozik a hangképzés technikája, a hang rezonanciája. Nagyobb lesz a hang volumene és terjedelme. Bőcs Attila ily módon három oktávot is képes kiénekelni. A zenei szakember aztán újra fordított az életén, négy évvel ezelőtt hazatelepedett Magyarországra, pontosabban megyénkbe, Aranyosapátiba. Kibérelte a közeli For- gách-kastélyt, ahol aztán rögtön felkarolt jó néhány pálya szélére sodródott zenészt, és mesterkurzust tartott számukra. A megjelent könyvek, kiadványok Martyn Péter felvételei A társaság később több helyen is bemutatkozott, pédául az esztergomi bazilikában Mozart műveiből adtak hangversenyt. Igaz, Bőcs Attila olykor némi vihart kavart, ok- kal-e vagy ok nélkül, a kívülállónak nehéz eldöntenie. Felvállalta például a cigány- gyermekek zenei oktatását, ami aztán igazából mégsem sikerült. Ettől függetlenül ma is sok mindennel foglalkozik. Sorra jelennek meg könyvei, köztük olykor olyan meglepőek, mint az így fogyunk mi című könyv, ami fogyókúrás recepteket és módszereket tartalmaz. Ő az Országos Dohánymentes Égésűiét megyei összekötője. Persze a művészet az ő igazi területe, műsoros esteket állít össze és ad elő, mint például a bábfesztiválon elhangzott Vörösmarty, Liszt, Bartók, Petőfi, Ády-műsorok. Mostanában a bábozás került érdeklődésének központjába. A Báb játékos oktatása című kiadványában a népi hagyományok fontosságáról is ír: a népzenei dallamanyag mellett a gyerekekkel a népszokásokat, játékokat is meg kell ismertetnünk. A népi hagyományainkat a bábjáték segíthet megőrizni, megelveníteni, újra alkotni. Az iskolai bábjátszás feladatául tűzhetné ezeknek a népi játékoknak, hagyományoknak a felújítását. Összegyűjtött népdalanyagunk ugyanis sok mesés, cselekményes elemet tartalmaz, kívánja a- színpadot. Jószomszédság, egymásrautaltság Befejeződött az Itthon Európában címmel Nyíregyházán rendezett nyári egyetem A TIT Jurányi Centrum Nyíregyházán Martyn Péter felvétele Immár negyedszázadszor volt házigazdája 1999. július 12—26-ig Nyíregyháza a nyári egyetemnek. A negyedszázadból ez a második alkalom volt, hogy az európai integráció témái is bekerültek a programba. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán kívül kiemelkedő szerepet vállalt a rendezésben az Európai Egyesület, a TIT Jurányi Centrum és az Európa-ház. A nagy gonddal összeállított program minden résztvevőnek lehetőséget teremtett arra, hogy megismerkedjen az európai integrációval kapcsolatban már tisztázott vagy még vitatandó kérdésekkel, a magyar külpolitikának az euro- atlanti integrációban alkalmazott prioritásból adódó problémákkal. Neves előadók ismertették meg a hallgatóságot azokkal a témákkal, amelyek felölelték a civil szervezetek széles körét határainkon belül és azokon kívül. A Kárpátaljáról, Romániából, Ukrajnából és Jugoszláviából érkezett vendégekkel együtt hallgattuk az egymásrautaltság és a jószomszédság megkövetelte együttműködéssel összefüggő problémák elemzését, a délszláv háború követelményeit és tanulságait összegező fejtegetéseket. Átfogó képet kaptunk a magyar- országi civil szervezetek számáról és tevékenységéről, valamint a kormányzat és a civil társadalom kapcsolatáról. Megismertették velünk az európai tanulmányi központok jelenlegi helyzetét és jövőbeni perspektíváit, a felsőfokú tanintézmények integrációjából adódó feladatokat, valamint az iskolán kívüli oktatásban és nyelvi képzésben rejlő új lehetőségeket. Megnyugtató érzéssel töltött el bennünket a Kelet-Magyarország fejlődését — ha csak változatosan — de nagy lépésekkel történő menetelését bemutató előadás mind gazdasági, mind kulturális és oktatási területen. Nyíregyháza fejlesztéséért nagyszerű terveket valósítanak meg a város vezetői, akik a különböző testületekben szószólói és tevékeny résztvevői a vidék fejlesztésének is. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a jól szervezett nyári egyetem programjából mindenki sok új ismerettel gazdagodva térhetett haza és aktív résztvevőként számolhat be a kissé zsúfolt programok nyújtotta ismeretekről. Jó lett volna, ha több idő marad a konzultációkra, hogy az előadások témáiban több magyarázatot igénylő részekben is jobban elmélyülhettek volna a nyári egyetem hallgatói. Igazán kellemes meglepetés volt, hogy a szoros program mellett jutott idő városnézésre és a környék nevezetes helységeibe szervezett kirándulásokra. Felejthetetlen élménnyel gazdagodva tértünk haza Máriapócs- ról és Nyírbátorból. A görögkatolikus templomának ikonosztáza, valamint a Báthoryak nyírbátori templomainak egyszerűségében és nagyszerűségében is kiemelkedő építészeti remeke sokáig emlékezetes marad számunkra. Igazán dicséretes volt a szervezés, amely megelégedettséget váltott ki az ország szinte minden részéből ide- sereglett hallgatókból. Fokozta a megelégedettség érzését a jól megválogatott előadói kar. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárai, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára, az Európa-ház igazgatója, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának alpolgármestere, a Megyei Közgyűlés alelnöke, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese, a Kárpátok Eurorégió elnökségének tagja, a Magyar Békeszövetség Biztonságpolitikai Tagozatának előadója, a TIT szövetségi igazgatója, továbbá az egyéb társadalmi és tudományos testületek előadói, alapos felkészültségüket tanúsítva, felkeltették a hallgatóság érdeklődését. így lehet és kell is kiemelkedő programot készíteni a döntően felsőfokú képzettséggel rendelkező hallgatóság számára. Köszönjük a szervezők áldozatos munkáját és lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen, a valóban egyetemi programon, ahol őszinte légkörben protokollmentesen, reálisan tárgyalhattuk meg a témákat és kötetlen beszélgetési formában szerezhettünk tapasztalatokat a különböző civil szervezetek munkájáról. Tisztázódott, hogy nem a kormány, hanem a magyar társadalom akar csatlakozni az Európai-Unióhoz. Ennek a folyamatnak a meggyorsítására hivatottak az általunk is képviselt civil szervezetek. A magas színvonalú Nyári Egyetem elvégzését igazoló oklevél emlékezetes dokumentum marad a résztvevő hallgatóknak. Dr. Bánk Endre nyugalmazott gimnáziumi tanár, újságíró _________________________________• ________________________________________________________j Váradi és az Aranykesztyű MAn LAszló Amolyan különc bunyós volt! A legtöbben azért kezdenek el bokszolni, mert a bratyeszék is azt csinálják, különben sem igaz férfi az, aki nem öklözik. Váradi János, akkor még Jancsi egy könyv hatására húzta fel a kesztyűt. A könyv lehetett volna mondjuk akár Hamingwayé, aki szerette a férfias időtöltéseket, ám A végzet embere című könyvet nem a Nobel-díjas amerikai vetette papírra. Nem is a szerzője volt érdekes, hanem a témája: a Nagy Legenda, Muhammed Ali életrajza. — Ali és Balczó András volt a példaképem versenyzői pályafutásom során. Alinak stílusa, könnyed eleganciája fogott meg, az, ahogyan a mérkőzéseit meg tudta nyerni. Az ehhez szükséges munkában, a felkészülésben és a versenyzésben, az életfilozófiában Balczó Andrást szerettem volna követni. Sikerült. Világversenyek érmei, nyolc magyar bajnoki cím, a moszkvai olimpia bronza, világbajnoki ezüst, számtalan ereklye minősíti pályafutását. Az amatőrt, mert az első fecskék között, 1991-ben kikerült a profi világba. Másfél év alatt hat győztes meccsen volt túl, összehasonlíthatatlanul kisebb médiafelhajtás kísérte szereplését, mint Kokóét, pedig a profi Eu- rópa-bajnoki címért bunyózhatott volna. Belga, félállású (egy tévénél dolgozott) menedzsere akkor megígérte, hogy hamarosan jön a meghívó a kontinens- bajnoki címért kiírt meccsre, ám az a levél azóta sem érkezett meg. — Nem volt elég tőkerős a menedzserem, pedig a profi világban ez döntő. Talán ha más irányítja a versenyzésemet, akkor előbbre juthattam volna, a profi szorítóban. Aztán eljött az idő és szögre ke rült a versenykesztyű, jöhetett a civil élet Váradi profiként készült erre, hi- s z e n szakmája volt (villany- szerelő), .. aztán várad' Janos párjával együtt leérettségizett, és a továbbtanulásról sem mondott le. Kacérkodott a gondolattal, hogy pszichológus lesz, végül ökölvívó-edzői képesítést és a Testnevelési Egyetemen sport- szervezői diplomát szerzett. Ott ízlelte meg a marketinget és a reklámot, ez a terület úgy megfogta, hogy döntött: ebben utazik tovább. — Abban az időben, 1991-ben is sokat ért egy biztos munkahely. Edzőként nem sok esélyem volt a munkára, hiszen sorra szűntek meg a klubok. Csubák Zoltán, a Hajdú-Bihari Napló akkori sportújságírója ajánlott be a megyei laphoz, azóta dolgozom itt, mint hirde tésszervező és reklámtanácsadó A civil életben nagyon sokat le hét hasznosítani a sportból leginkább a küzdőképességet, a kitartást, mert az életben ezekre nagy szükség van Nem okozott gondot a váltás, törés nélkül sikerült megoldani. Az elszakadás természetesen nem volt éles és végleges. Ha már nem volt egyesület, ahol főállásban dolgozhatott volna, a munka mellett alapított ő egy HBN-felvétel klubot_ Az Aranykesztyű boksziskola hat éve működik, sajnos az utóbbi időben állandó terem nélkül. Költözködnek egyik suliból a másikba, az edzésidő azzal kezdődik, hogy felkerülnek a zsákok, összekapják a ringet, a tréning végén pedig jön a bontás. Mint egy vándorcirkusznál. — Amolyan hobbiklubot szeretnék, ahová szívesen jár gyerek és felnőtt, elsajátítja az alapokat, ha kedve van akkor még keményebben dolgozhat és versenyezhet. Az edzések után pedig ne legyen rohanás, jut idő beszélgetésre, olyan társaság alakuljon ki, amelyhez mindenki szívesen tartozik. Sajnos az utóbbi időben az állandó terem miatt ezek eltompulnak, de nem adom fel, találunk majd megfelelőt... Váradiék egy debreceni társasházban élnék. Nem így tervezték, sportolóként került át a cívis városba, pár évig akart ott bunyózni, aztán visszatérni Nyíregyházára. Végül másként alakult, jöttek az iskolák, a gyerekek, aztán újra az iskolák és egyre több szál kötötte őket Debrecenhez. Vasmegyer (tíz évig élt itt), Nyíregyháza (itt lett felnőtt és ismert sportoló) után jött Debrecen. Élete társával tudták, hogy nem egykét vállalnak, hanem több gyereket. Jancsinak egy húga van, édesapját hamar elveszítette, Klára asszony viszont háromgyerekes családban nőtt fel. Hozzájuk négyszer köszöntött a gólya: János (17) és Klára (16) gimnazisták, Szilveszter (8) már sulis, Máté (6) majd jövőre kezdi az iskolát. Egyikük sem sportol versenyszerűen, olyanok mint általában a gyerekek, ám jól tanulnak. — Elégedett ember vagyok! Bizonyára voltak rossz döntéseim, ám ki nem hibátlan? Versenyzői pályafutásom alakulhatott volna másként is, de nem vagyok csalódott. A mostani munkámat szeretem, állandóan újabb és újabb céljaim vannak, ráadásul a gyerekek is nőnek, jön majd a továbbtanulás, a saját fészkek megalapozása, úgyhogy van tennivaló rendesen. Bőcs Attila
