Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

1999. augusztus 12., csütörtök 3. oldal j J í Furcsák a nők? Szőke Judit A első férfi egyáltalán nem szomjazott a tudásra, — Éva anyánk elkövette azt a tör­ténelmi baklövést, hogy ő unszolta Ádámot: ugyan kóstolja már meg a tiltott gyümölcsöt! Azóta a kromoszómaalakulások véletlene folytán — kultúráktól, vallási ha­gyományoktól függően — állandó a harc nők és férfiak között, s valószínűleg így lesz ez, míg világ a világ. A magát erősebbnek tituláló nem a gyengébbet már a nevezés­kor kiselejtezi a szellemi párbajból, de mi tü­relmesek vagyunk, hiszen a természet kihor­dásra szemelt ki bennünket. Bár néha elszakad a cérna, s a családot összetartó nő, anya önbizalma olyanná vá­lik, mint egy lejárt szavatosságú szendvics az utasellátóban. Az okok jogi, szociális, lel­ki jellegűek, avagy a munkahelyi hátrányos megkülönböztetésből adódnak. Ezért kezd­te el működtetni a nyíregyházi Szocio East egyesület legalább a megyei nők érdeké­ben azt a szolgáltatást, mely megpróbál szakmai alapon és ingyenesen segíteni. Az eddigi tanácstalanságok főképp válási ügyekben voltak érzékelhetők, vagy a gyer­meknevelés gondjaival foglalkoztak. De ha nekibátorodnak nőtársaim, bizonyára fel­bukkannak majd az esélyegyenlő(tlen)ség különböző tanulságos példái is. Hiszen a nők kifejezetten a hátrányos helyzetű társa­dalmi csoportba tartoznak — ezt még kor­mányszinten is elismerik. Noha létezik a nők jogaival foglalkozó parlamenti albizottság, s egyes pártok sza­bályoznák a nemek arányát testületeikben, a nők a közéletben és a magas presztízsű státuszokban számarányuknál és a kívána­tosnál jóval alacsonyabb számban vannak jelen. Ha komolyan vesszük, hogy minden állampolgár egyenlő jogokkal van felruház­va, akkor az államnak tennie kell azért, hogy ez ránk is vonatkozzon. Sem formális kvóták nem kellenek, sem látszatintézkedések (van abból bőven!). A döntéshozó szervezetekbe sem jótétemény­ből kell bevonni a nőket, hanem azért, mert nélkülözhetetlen sajátos gondolkodás- módjuk, érzékenységük. Még az afféle élce- ket is rezzenéstelen arccal tudjuk elviselni, mint amilyen a nőfaló író, Zola nevéhez fűződik: Olyan furcsák a nők. Néha azzal szórakoznak, hogy feláldozzák magukat. Kevesebb a búza Megyei kertszemlén az olasz szakértő a szerző felvétele Gépek üzemmérethez A felaprózott birtokszerkezettel nehéz a géppark korszerűsítése Nyéki Zsolt Újfehértó (KM) — A felapró­zódott birtokszerkezet miatt megyénkben nehezen oldha­tó meg az agrármunkák gé­pesítése, enélkül viszont a hatékonyság, végső soron a jövedelmezőség kerül ve­szélybe. Szűk az a gazdálkodói réteg, amely megengedheti magának a világszínvonalú erő- és munka­gépek vásárlását. A nagy többségnek osztani és szoroznia kel, a végeredmény pe­dig az olcsóbb, főként orosz gyártmányú traktorokat hozza ki. A minden rosszban van vala­mi jó elve azonban itt is érvé­nyesül, legalábbis erre vall az olaszországi gépgyártók érdek­lődése. A magyar mezőgazdasági termelés viszonyainak, helyzeté­nek feltérképezésére országos körútra indult az Antonio Carra- ro kereskedelmi igazgatója, Va­lentina Paglia, aki elsőként az Újfehértói Kutató Állomást ke­reste fel. — A gazdasági környezet meg­ismerése alapvető a piaci illetve az értékesítési stratégia kidolgo­zásában, ezért kell alaposan ta­nulmányozni a magyar mezőgaz­daság elmúlt évtized során vég­bement változásait — mondta a kertszemléket követően a fiatal igazgató. Hazánk legfontosabb gyümölcstermesztő körzetei sze­repelnek útitervében, mindenké­pen megtisztelő és jelzésértékű, hogy a Nyírség körzetére volt a leginkább kíváncsi az olasz szak­értő. Első benyomásairól szólva el­mondta: meglepődve tapasztalta, hogy a termelők lassan tíz évvel a tulajdonosi szerkezet átren­deződése után is mennyire felap­rózódott területeken, gyümölcsö­sökben gazdálkodnak. Azt is ne­hezen értette, hogy a földhöz ra­gaszkodó termelők miért nem tö­rekednek érdekképviseleti szer­vezetük megalakítására, miért idegenkednek a beszerző és értékesítő szövetkezetek létreho­zásától. Azzal tisztában volt, hogy a magyar géppark a koráb­bi kapcsolatokból, a kelet-euró­pai országokból származó típu­sokkal jellemezhető, de meg­győződése: a termelés technoló­giájának megkerülhetetlen kor­szerűsítése új gépek vásárlásá­val jár. — A helyi szakemberekkel együtt úgy vélem, hogy a ver­senyképességükért tenni igyek­vő gazdáknak optimális üzem­méretre kell törekedni. Az Önök legfontosabb gyümölcsénél ma­radva ez azt jelenti, hogy lega­lább 4-5 hektáros almaültetvé­nyekben lehet megteremteni a gazdaságos termelés, így a meg­felelő színvonalú gépesítés'felté- teleit — fejtette ki véleményét Valentina Paglia. Ő a multifunk­cionális erőgépek felfutását vár­ja az elkövetkező években, hi­szen azt is látta megyénkben: ke­vés gazdaság alapoz egyetlen nö­vénykultúrára. A kertekben több növényfaj is megtalálható, ami nagyobb gonddal jár, de csökkenti a sze- zonalitásból adódó értékesítési kockázatokat. Örömmel tapasz­talta viszont, hogy a kormány kedvező támogatási konstrukci­ókkal (kisebb döccenőkkel) segí­ti az új gépek beszerzését. Amíg a mezőgazdaságban ekkora a tőkehiány, addig ez nélkülözhe­tetlen a géppark fejlesztéséhez. Nyíregyháza (Dajka János) — Az idei évben a mezőgazdasági termelést nagykiterjedésú ár- és belvíz sújtotta. Ennek következ­ménye, hogy a megye 300 ezer hektár szántóföldjének 18 száza­léka vetetlenül maradt és a ve­tésszerkezet is jelentős mérték­ben módosult. Az 1999. május 31-i eszmei időponttal végrehajtott vetéste­rületi megfigyelés alapján a legszembetűnőbb, hogy a kalá­szos gabonák vetésállománya az egy évvel korábbi 98 ezer hektár­ról 48 ezer hektárra, ezen belül a búzáé 49 ezer hektárról 15 ezer hektárra csökkent. A búza eseté­ben a terület csökkenéséhez az elemi károk mellett a vetési, ter­melési szándék visszaesése is hozzájárult. A kipusztult őszi vetések he­lyébe — ahol az időjárási és ta­lajviszonyok engedték — több­nyire kukorica, napraforgó vagy zab került. A kukorica vetéste­rülete ezért az előző évihez ké­pest 22 százalékkal, a naprafor­góé 17 százalékkal, a zabé pedig 50 százalékkal emelkedett. A me­gyében a gabonafélék után már napraforgót termelnek a legna­gyobb, jelenleg 44 ezer hektáros területen, ami a vetésállomány 18 százalékának felel meg. Ugyanakkor a cukorrépa terüle­te 18 százalékkal mérséklődött és a 3 ezer hektárt sem éri el. Dohánnyal a megszokott 4 ezer hektárral szemben az idén közel 7 ezer hektáron foglalkoz­nak. Ez a nagymértékű emelke­dés alapvetően a termelés integ­rálásának és a felvásárlás biz­tonságának tudható be. A burgo­nya szántóföldi termelése szinte teljesen átkerült az egyéni gaz­daságokba. A 9 ezer hektár vetésterület­nek csupán 2 százalékát művelik a gazdálkodó szervezetek. Zöld­ségfélék termelésével a megyé­ben 11,5 ezer hektáron foglalkoz­nak, 19 százalékkal kisebb terü­leten, mint 1998-ban. A zöldségte­rület háromtizedét paradicsom, egytizedét zöldpaprika, 7 százalé­kát fejes káposzta, 4 százalékát zöldborsó foglalja el. Nyári ugróiskola Ferter János rajza □ Átmeneti iskola Kántorjánosiban az önkormányzat 8-10 tantermes általános isko­lát szándékozik építeni, mert a jelenlegi szin­te teljesen használhatatlanná vált, egy ter­met életveszélyessé nyilvánítottak. Ezért ide­iglenesen a helyi művelődési házban két tan­termet alakítottak ki a gyerekek számára. □ Kisebbségek bálja Kótajban kisebbsé­gi bált rendeznek augusztus 20-án este nyolc órai kezdettel az Eldorado vendéglő­ben. □ Táncolni mentek A milotai német ki­sebbség szervezésében hét fiatal utazhatott hétfőn Pécsre, ahol egy hétig vendégesked­nek. Az itt töltött idő alatt többek között a sváb néptánc alapjait sajátíthatják el. Hétköznapi kocsi Páll Géza Mündig becsültem, ha vala­ki ragaszkodik a megszokott, régi kocsimárkájához. Tör­ténjen is bármilyen változás az életben, és a világban. Ezért tűnt fel az egyik ismerősöm, aki jó húsz-har­minc éve mindig ugyanazzal a régi Zsigulival jár-kel. Az öreg masina legalább har­mincéves már, de nemigen látszik meg a kora. Igaz, nem­rég kapott új külsőt, ka­rosszériát. Állítólag óramű­pontossággal járja az utakat, bár ismerősöm nagyon kímé­letesen bánik vele. De a mun­kája — egy gazdasági vállal­kozás vezetője —, megkíván­ja, hogy használja az öreg jár­gányt. Szerinte már olyan, mint egy régi, kedvelt feleség. Nem lehet nélküle egy lépést sem tenni... De a minap, meglepetésem­re, egy kiváló, márkás, és elég drága kocsival láttam az ismerősömet. Külsőre egy na­pon sem lehet említeni az új kocsit a régihez. Úgy gondol­tam, ő is eljutott egy maga­sabb szintig, még gratuláltam is neki, aztán tovább mentem. Sokáig újra nem láttam az ismerősömet, míg nemrég megint összefutottunk. Miben ült? A régi megszokott kocsi­jában. Persze ma már igazán nem falrengető dolog, hogy valakinek két kocsija van. De a következő alkalommal, megint az öreg kocsiban ült és csak megkérdeztem: végül is melyik most az igazi kocsi­ja... Ismerősöm mosollyal a sze­mében megvallotta; már a fe­lesége is nagyon röstelli a ré­gi kocsit, némelyik barátja is szóvá tette, miért esküdött örök hűséget a régi Zsiguli­nak... De ő úgy tűnik mégis megmaradt a réginél. Télen- nyáron, a legnehezebb hely­zetben is az öreg kocsi mindig megbízható, soha nem rom­lott el, mindig hazavitte a gazdáját. Igazában ez lett az ő hétköznapi kocsija. Mint a ré­gi parasztcsaládoknál a tiszta­szoba... Mármint az új kocsi lett a tisztaszoba, a régi pedig a megszokott, régi... A régivel kíméli az újat. Azt is elárulta, eleinte valami még visszatartotta az újtól. Bár jó negyven éve dolgozott tisztességgel, s már meg tudta venni az új kocsit, de nem na­gyon akarta használni. Ne­hogy valaki azt higgye, ilyen hamar meggazdagodott. Ennek már nyolc-tíz éve... Mégis szívesebben ül a régi kocsiba, elvégre az első fizetéséből, az első megspórolt pénzből, nem kis áldozatok­kal vették. Az újnak is örül, de a másikban érzi jobban magát. Az az otthona. Talán a fiatal éveit is felidézi az öreg masina. A hétköznapi kocsi... Korhű honfoglalók Pátyodon felidézték a múltat Pátyod (M. K.) — Az egyik leg­népszerűbb dal napjainkban a Honfoglalás című magyar film betétdala. Sokan-sokféle feldol­gozásban éneklik napjainkban. A román határ közeli Pátyod ál­talános iskolásai azonban többre vállalkoztak, mint a nagyátlag. Ugyanis a negyedikes Zilahi Be­atrix (énekes) és a többiek a korhű ruhákba öltözve idézték a millenniumi évfordulóra okot adó eseményeket. A pátyodi honfoglalók a térség több településén mutatkoztak már be sikerrel. Zilahi Beatrix a színpadon A szerző felvétele M ■ m fl&aaaS. ..-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom