Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

1999. július 17., szombat 8. oldal „Megnyertem az életet" Marik Sándor — Te írtad az első nagy cikket a Kelet­be rólam '62 őszén, emlékszel? — kér­dez elsőként a kézfogás után a riport­alany, dr. Hargitai János, és már javá­ban benne is vagyunk az időutazás­ban. Mindketten a tanárképző főisko­la első évfolyamára jártunk, de őt ak­kor nem tanárjelöltként ismerték: ő volt a „kis Hargitai", a nagy focikapus. A „nagy hargitai”, a bátyja, ritka teljesít­ménnyel büszkélkedhetett, az egyik szezon­ban 870 percen át nem kapott gólt, csak a tizedik meccsen tudták bevenni a há­lóját. Volt kitől örö­kölniük a gömbérzé­ket: édesapjuk volt „Hell, a hidegvérű kapus”. János szá­mára a ’62/63-as sze­zon máig a legemlé­kezetesebb: az elején a kiesés eben harcol­tak, a végén felkerül­Hargitai János Elek Emil felvétele tek az NBI/B-be. Életének szép másfél évti­zede kötötte a hálóhoz, ’72-ben játszott utol­jára bajnoki meccsen. Nagy szerelme volt a foci. És a tanulás. Hargitai János idén hatvanéves, ám ta­nulás nélkül nem múlt el életében egyetlen esztendő sem. A tanítóképzőből pártolt át az éppen induló tanárképző biológia-testne­velés tagozatára, folytatta a Testnevelési Főiskola edzői szakán. Később a Kossuth Lajos Tudományegyemen szerzett középis­kolai tanári diplomát, amelyet az újfehértói gimnáziumban hasznosított négy évig. ’68- ban pártolt át a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulathoz. A régi, Gorkij mozi mel­letti kis épületben kezdett városi titkárként olyan nagyhírű emberekkel, mint Mar- gócsy József, Lábass Menyhért, Bálint Ká­roly. — Az értelmiségi egyesület szervezője is voltam, egyszerűen elképzelhetetlen lett volna, hogy „leragadok” — emlékezik. — Az ország akkori értelmiségének színe-java megfordult Nyíregyházán. Talán egyszer meg is írom a híres emberekkel volt talál­kozásaimat, köztük olyan szellemi óriások­kal, mint Szentágothay, Berényi és más akadémikosok, s természetesen Grosics, Puskás sem hiányozna a sorból. 1962: Galló, Hargitai, Lakatos, Nagy — a kapus és a legendás védősor Ebben az időben munka mellett egyetemi szakdolgozata továbbfejlesztésén is dolgo­zott az orvostudományi egyetemen, az izom biokémiájával foglalkozott. ’85-ben védte meg doktori disszertációját biokémiából, akkoriban roppant időszerű témából: a ha­rántcsíkolt izmok viselkedése tartós súlyta­lanságban. így ismerkedett meg anno az űr­kutatás hazai szakembereivel, köztük Far­kas Bertalan űrhajóssal is. Közben vissza­tért a tanári munkához: volt tanszékvezető­je, Durucz István hívta tanítani a főiskolá­ra, húszéves együttműködés bontakozott ki, ma is címzetes főiskolai docens. A rend­szerváltozás átalakította a TIT életét, benne Hargitai Jánosét is. — Úgy sikerült a piacgazdaság keretei közé bevezetni az egyesületet, hogy a TIT korábbi értékeit megőriztük — mondja nem titkolt büszkeséggel. Kialakítottuk a szerve­zetet, a TIT nyelviskola, a fordítóiroda, a Bessenyei György Szabadegyetem nyolc ta­gozata, a nyári egyetem — mind megáll a saját lábán. Hangsúlyozza: szerencsés, mert pedagógus felesége rá tudott hangolódni a szokatlan időbeosztást követelő munkára, magyar-történelem szakosként sokszor se­gítette is. Lányai szép hivatást választottak: egyik gyógypedagógus, másik a SOTE rák­kutató intézetében dolgozik. — Idén hatvanéves lettem, lassanként összegezni kellene, mit értem el — medi­tál. — Talán azt én is elmondhatom, amit kedvenc antropológus kutatóm, Leacky, könyvének címéül adott: „Megnyertem az életet.” Színészeink nyári vakációja Aki egész évben a mások bőrébe bújik, szeretne legalább néhány hétig önmaga lenni Nagy IstvAn Attila d | Júliusi rekkenő hőség. Ilyenkor a szabadba vágyik az ember, le­hetőleg vízpartra. A jobban meg­lóduló fantázia a tengerről álmo­dozik. Sokan látták már, még többen reménykednek benne, hogy egyszer eljutnak a végtelen vízhez, amelyből az élet szárma­zik. A művészember számára is nagyon fontos a pihenés, hiszen aki egész évben a mások bőrébe bújik, minden bizonnyal szeret­ne legalább néhány hétig önma­ga lenni. Szükséges számára is a feltöltődés, hogy megsokszorozza azokat az energiákat, amelyek az alkotáshoz kellenek. A színészek nagyon gyakran nyáron sem pihennek. A közön­ség igényli a szórakoztatást eb­ben az évszakban is. Gosztola Adél, a Móricz Zsig- mond Színház művésznője is próbál. — A Nap-Folt Produkció bemutatja az Imádok férjhez menni című zenés darabot a vá­rosháza udvarán augusztus 7-én este fél kilenckor. Erre készü­lünk most. Rengeteg szervező- munkát igényel, hiszen elő kell teremteni a bemutató költségeit, szükséges a reklám és sok min­den egyéb. — A darab a húszas években játszódik, Horváth László Attila alakítja az első férjemet, Szalma Tamás a másodikat, Tóth Károly a leendőt. Én Viktória, a „férfi- fogyasztó” vagyok. Régóta nem nyaralok már. Az utolsó tenger­parti élményem Horvátország­hoz köt. Három éve a színház szervezésében Epidauroszban voltam, lenyűgözött az ókori gö­rög színház. Azóta a nyarak is munkával telnek, de nem* bá­nom, mert érzek magamban erőt. Ha sikerül színvonalas elő­adást létrehoznunk, akkor szá­momra a játék is felüdülés. Petneházy Attila a Szentendei Teátrumban lépett fel július ele­jén A falu rossza című darabban. Gyermekkorában sok időt töltött itt, Kisorosziban. Akkoriban még csendesebb, békésebb volt ez a vidék, mára már ellepték a turisták. — Szeretnék kimenni néhány napra Prágába, mert annyi szépet hallottam a város­ról. Az augusztusi napfogyatko­zást Balatonalmádiban, a szüle­im nyaralójában fogom megnéz­ni. Az az igazság, hogy gyermek­korom óta várom ezt a pillana­tot, mert akkor olvastam vala­hol, hogy 1999-ben ez bekövetke­zik. Annyi minden kötődik eh­hez a csillagászati tényhez, hogy én is nagyon izgatott vagyok. — Az évszakok közül a nyarat szeretem igazán. Ilyenkor megnő az ember élettere. Kellemes em­lékeim vannak. Tizenkilenc éve­sen Gyulán statisztáltunk. Nagy mulatozások és kalandok ideje volt ez. De itt értek az első igazi nagy színházi élmények is. Pregitzer Fruzsina harmad­magával érkezik a találkozóra. Az Opel Corsa kinyitott ajtaján kiugrik a család kedvence, s sű­rű farkcsóválások közepette ke- .resi a családi ház bejáratát. Fru­zsina férje a szerszámokat válo­gatja a csomagtartóban, előkerül egy fűnyírógép is. Fruzsina fáradt is meg jóked­vű is, egészen addig, amíg ki ne derül, hogy a villanyszerelők a munkálatok idejére lekapcsolták a villanyórát, s miután végeztek, elfelejtették áram alá helyezni a lakást. A hűtőszekrény kiolvadt, bűz terjengett az egész lakásban. — Beszéljünk valami kelle­mesről — tereli más mederbe az indulatokat Fruzsina. — Szeret­Pregitzer Fruzsina, a félelmetes házőrzővel Elek Emii felvétele Petneházy Attila és Gosztola Adél ném, ha szép és izgalmas nya­rakról beszélne — mondom bá­tortalanul. — Ebben az évadban viszony­lag keveset voltam színpadon, ezért szívesen vállaltam két fel­lépést is. Az egyik a Charley nénje volt, a másikra augusztus­ban kerül sor. Az Imádok férjhez menni című zenés játékban kap­tam szerepet. A nyarat azért szeretem, mert ilyenkor mást csinálok, mint egyébként. A túlzott meleget ugyan nem szeretem, mert olyankor megbénul az agyam, nem tudok gondolkodni, minden lelassul bennem. A Duna mellett voltunk egy hétig, olyan furcsa volt, hogy a madarak csicsergé­sén kívül semmüyen „zajt” nem hallottunk. Számomra nagyon fontos a feltöltődés. Ennek egyik része a kertészkedés, a ház körü­li teendők elvégzése eltereli a fi­gyelmemet, újra rend lesz ben- j nem. Valószínűleg ez volt az oka annak is, hogy megvettük ezt a kis házat, félig-meddig romos ál­lapotban. Teljesen átalakítottuk, remélem ősszel be tudunk köl­tözni. Lesz benne egy üvegezett veranda, konyha, vendégszoba, gyerekszoba, egy nappali és há­lószoba. Szabálytalan lesz az el­rendezése. Már most szeretem mindazért, amit nyújtani fog. Mindkettőnket ide, Nyíregyházá­ra húz a szívünk. Nagyon kedves emberek a szomszédaink, segíte­nek, amiben csak tudnak. Volt néhány szép nyári élmé­nyem. Az egyik, hogy egy tenge­ri hajóúton vettem részt. Nem volt karóránk, nem bombáztak Balázs Attila felvétele bennünket különféle hírekkel. A férjem dolgozott a hajón, én pe­dig pihentem. Egy hónapig vol­tunk Mauritiuson, nem volt más dolgom, mint lazítani. Napozás A basalrétegben (a bőr egy mély rétegében) vannak olyan sejtek, amelyek a feke­te festékanyagot, a mela- mint képezik. Ez a melamin oszlik szét a felhámban és megfesti azt. Az ultraibolya fény besugározza a mala- minképzést és azonkívül ösztönzi a felhámot (epider- mist) nagyobb fokú sejtkép­zésre. Ez a vastagabb és sö- tétebb bőr védi a testet az ultraibolya sugaraktól. A kivörösödött, forró, ér­zékeny bőr néha meg is da­gad. Erős lesüléskor hólya­gok is képződnek. A bőrt ilyenkor túlságosan sokáig érte napsugárzás. A vissza­verődő napsugarak még pá­rás időjárásnál vagy árnyék­ban is okozhatnak leégést. A kockázat fokozódik a világos bőrű embereknél: forró ég­hajlaton vagy magas hegyvi­déken való tartózkodáskor. Gyakori leégésnél vagy több éven keresztüli rend­szeres napozás esetén a bőr korábban öregszik, elveszti rugalmasságát, fokozódik a bőrrák veszélye. (Nagy egészségkönyv). Értékeink A vajai várkastély, a Vay-család szigorú, tömbszerű kúriája a XVI. században épült, fahíddal, illetve rész­ben felvonóhíddal. El­ső említése 1554-ből származik, mikor is az építtető Vay Mik­lós két unokája a kú­riai részbirtok miatt pereskedik. A gazda­gon nősült Vay Péter szabolcsi alispán a XVII. század közepén várkastéllyá alakíttat­ta át. Megnyittatta a földszintet, ajtót, abla­kot vágatott s bebol- toztatta a földszinten s az első emeleten lé­vő helyiségeket Elek Emil felvétele MBt* HÉTVÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom