Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-16 / 164. szám
1999. július 16., péntek 7. oldal Erdúm GAZDASÁG HÍREK □ Minőségi égetés Az évi 30 ezer tonna kapacitású Dorogi Hulladékégető Kft. Magyarországon elsőként kapta meg az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi tanúsítványt, így vélhetően nagy eséllyel pályázhat a garéi veszélyes hulladékégetésre kiírt közbeszerzési tenderen. □ Mobil tulajdon Az Antenna Hungária Rt. 20, a Magyar Posta Rt. 10%-os részesedést szerez a Primatel vezette új DCS 1800- as mobiltelefon-társaságban, így a magyar részvényesek összesen 5%-kal nagyobb részesedéshez juthatnak a korábban tervezettnél. □ Magyar alapkő Hannoverben tegnap lerakták a jövő évi EXPO 2000 világkiállítás önálló magyar pavilonjának alapkövét. A mintegy 20 méter magas pavilon Vadász György Kossuth-, és Ybl-díjas építész tervei szerint épül. Az alapkő letételekor az épület tervrajzát, különböző prospektusokat, érméket tartalmazó urnát helyeztek a földbe. Bízva a jószágban Vámosoroszi (M. K.) — Vámosoroszi- ban többen éltek az önkormányzat felkínálta sertésprogram lehetőségeivel. Persze úgy gazdaságos, ha malacok mellett más jószágot, például szarvasmarhát is tart a gazda. A Balatoni utca elején Szabó ^Attiláéit napi 26 liter tejet visznek naponta a csarnokba. A tehén kijár a csordával. A szaporulatból az üsző marad, a bikát értékesítik, miután kissé felhizlalták. Földet adnak bérbe a helyi szövetkezetnek, s onnan vásárolnak szénát, szalmát, illetve szemesterményt a jószágnak. Ez nem zárja ki, hogy olykor tápot is vásároljanak az értékesítőtől. A portán csirke, tyúk egyaránt fellelhető. S természetesen malacok röfögnek a disznóólban. Ehhez úgy jutottak Szabóék, hogy a rokkantnyugdíjas Szabó Attila, felesége a tsz szarvasmarha-telepén foglalatoskodik a jószágokkal, is választhatott három, malacot. Szabóék nem válogattak, hiszen saját családjuk ellátására fogtak sertéstartásba. Ahogy gyarapodásuk kínálja, úgy kerül sor a vágásokra. Korábban a szociális földprogram részeként tehenet vásároltak, most malaccal próbálkoztak. A szarvas- marhára hároméves tartási kötelezettség volt. Szabóné úgy vélekedett, hogy a három malac bőségesen ad tennivalót, no meg a tehén és a bika, hiszen van egy 600 négyszögöles konyhakert is. A családok május első hetében vitték el a malacokat. A korábbi szarvasmarhaprogram szaporulatai is szépen növekednek. Természetesen a térítendő hányadot előbb megfizették a programhoz kapcsolódók. Szabó Attila a „szaporulattal" A szerző felvétele Sertésfelvásárlás Budapest (MTI) — Még ezen a héten megkezdődik 20 ezer darab túlsúlyos sertés felvásárlása — közölte Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára. Augusztus végéig több mint 150 ezer élősertésnek megfelelő sertéshús, illetve élőállat hagyhatja el az országot a megkötött export- szerződések értelmében. Emellett a hazai vágások száma is növekszik, s az utóbbi időben már heti 10 ezer darabbal emelkedett. Eddig a tavalyi év hasonló időszakához képest már 400 ezerrel több sertés ment exportra az idén. Hipermarketek és diszkontok éve Csökken az önálló kis boltok és a szupermarketek részesedése a forgalomból Nyíregyháza (KM) — Az élelmiszerek és háztartási vegyiáruk kereskedelmének 1100 milliárd forint körüli forgalmából mind nagyobb hányad jut a hipermarketekre és diszkontokra. Ezzel együtt, természetszerűleg csökken az önálló kis boltok és a szupermarketek részesedése. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet, amely a két termékcsoportban összesen 75 árucikk fogyasztását méri és elemzi. Előretörő óriások A kereskedelmi változások nagy nyertesei az egyszerre legalább 10 pénztárat működtetni képes hipermarketek. Amíg ugyanis a gyorsan mozgó fogyasztási cikkeknek is nevezett két termék- csoportból tavaly az év első 5 hónapjában még csak a forgalom 3- 4 százalékát bonyolították le, addig ez az arány az utolsó negyedévben megduplázódott. A hipermarketek piaci hatóköre is hasonló mértékben fejlődött. Tavaly az utolsó 4 hónapban ugyanis már a 3,8 millió magyar háztartás 27 százaléka vásárolt legalább egyszer ilyen típusú üzletben, míg egy évvel korábban csak 14 százalék. Budapesten és környékén ez az arány tavaly 57 százalék az egy évvel ezelőtti 38-cal szemben. Az ország többi részén a háztartások 18 százaléka vásárolt 1998 utolsó 4 hónapja során legalább egyszer hipermarketben, míg egy évvel korábban 6 százalék. A diszkontok is terjeszkednek, bár a korábbinál kisebb ütemben. Amíg ugyanis 1997 első negyedében a forgalom 26 százaléka jutott rájuk, addig ez az év végére felment 28-29 százalékra. Ugyanez az arány elérte szeptemberben a 32 százalékot is. A nagy diszkontok piaci hatóköre is növekszik. Ilyen üzletekben vagy nagykereskedelemben a háztartások 70 százaléka vásárolt legalább egyszer 1998 szeptembere és decembere között. A hatalmas kínálat olykor nehezíti a választást A másik oldalon folytatódik a kis, önálló boltok térvesztése. Tavalyelőtt az első négy hónapban még a forgalom 34-36 százaléka jutott rájuk, tavaly már csak 31-32, sőt szeptemberben és decemberben elérték a kritikus 30 százalékos határt. Ez a küszöb azért figyelemre méltó, mert ha jelentősen tovább csökken a kis boltok száma, illetve részesedésük a forgalomból, akkor azzal elvesztik korábbi társadalmi és kulturális szervező szerepüket. Jelezve ezzel, hogy a kereskedelem szerkezetének átalakulása együttjár az életmód megváltozásával is. Légszomj a kicsiknél Annak ellenére alacsony a kis önálló boltok forgalmi részesedése, hogy ezeket keresi fel a legtöbb vevő. Hiszen a háztartások 89 százaléka legalább egyszer felkeresett ilyen boltot az elemzett 4 hónap során. Sőt átlagosan 21 alkalommal vásárolt is. Amíg a fővárosban és környékén egy háztartás 1998 szeptember és december között 11-szer vásárolt valamit önálló kis boltban, addig az ország többi részén 24-szer. Ilyen nagy eltérés egyetlen másik bolttípusnál sem tapasztalható. Veszély középen Szintén térvesztésről beszélhetünk az egyszerre legalább 3 és legfeljebb 9 pénztárat működtető szupermarketeknél. Amíg 1997 első 5 hónapjában a 75 vizsgált napi fogyasztási cikk forgalmából 20-21 százalék jutott rájuk, addig tavaly az év második felében már leggyakrabban csak 16 százalék. Ezt a bolttípust a vevők egyre ritkábban látogatják. Hiszen piaci hatókörük egyik évről a másikra alig változott: a háztartások közel 69 százaléka vásárolt legalább egyszer szupermarketben a vizsgált időszak során. De amíg 1997 utolsó négy hónapjában átlagosan egy háztartás 14- szer vásárolt szupermarketben, addig tavaly ugyanebben az időszakban 13-szor. Archív felvételek Állandó az árufeltöltés Most a termelőkön a sor Nyíregyháza (KM) — Korszerű, nagybani zöldség-gyümölcs piac: egy agárbörze létrehozása érdekében hív össze tanácskozást július 21- én 13 órára az előkészítésen fáradozó ötletgazda PRI- MOM Alapítvány a nyíregyházi Inkubátorházba. Jó esély van arra, hogy az agrárbörze megvalósításához szükséges forrásokat is elő lehessen teremteni, nyilatkozta lapunknak Kovács István, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A PRIMOM elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, Higgadtan Budapest (MTI) — Felelősségteljes magatartásra szólítja fel a kormányzatot, az érdekképviseleteket és a gazdákat egyaránt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége Jakab István a szövetség elnöke csütörtökön elmondta: a mostani katasztrófahelyzetben mellőzni kell minden olyan szándékot és cselekvést, amely nem szakmai alapon közelíti meg a kritikus kérdéseket, nem a megoldást segíti, hanem a közvélemény megtévesztésére és zavarkeltésre irányul. A gazdakörök és gazdaszövetkezetek érdekképviselete ezért indokoltnak tartja, hogy az érintett tárcák, érdekképviseletek és terméktanácsok részvételével alakuljon operatív bizottság a gyors döntések elősegítésére. amelyet az agrárkormányzat már jóváhagyott, pozitívan véleményezve azt. Az Északkelet-Magyarországi Phare Programban megpályázott 63 millió forintot támogatandónak ítélte a régiótanács, s a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól is — amely már Agrár Marketing Centrum Kht-ján keresztül 3 millióval hozzájárult az agrárbörze marketingprogramja kidolgozásához — további támogatásokra lehet számítani, vélekedett az ügyvezető igazgató. Most a termelőkön a sor, akik közül ugyan már eddig is sokan Úgy ítélik meg, hogy a több megyében kialakult katasztrófa- helyzet azonnali kormányzati intézkedéseket követel. A gazdák tudomásul veszik ugyan a kényszerintézkedéseket — például a katasztrófaelhárltás érdekében az utak és a gátak átvágását — ám a keletkezett kár megtérítését követelik. A gazdakörök szükségesnek tartják azt is, hogy kamattámogatásban részesüljenek azok a malmok, amelyek az étkezési búzánál a termelőnek megadják és a telephelyen kifizetik a 20 ezer forintos tonnánkénti vételárat. Kérik azt is, hogy a takarmánybúza közraktározására is legyen lehetőség. Az érdekképviseleti szervezet támogatja a szaktárca döntését, hogy nem fogadta el a Tej Terméktanács kötelező kvótacsökkentésre tett javaslatát, viszont a minisztérium szakmai és pénzügyi támogatását kéri ahhoz, fejezték ki írásban alapítói szándékukat, ám közülük minél többeket várunk az inkubátorházi tanácskozásra, hangsúlyozta Kovács István. Ugyanis az agrárbörze csak akkor lehet sikeres, tette hozzá, ha a zöldség-gyümölcs termelők minél nagyobb számban vesznek részt benne alapítóként. Ahhoz, hogy betöltse jól működő nagybani piac szerepét, a termékek minél színesebb palettáját és minél nagyobb mennyiségét kell koncentrálnia, s ki kell alakítania minőségi szabványait a termékek és csomagolóanyagaik tekintetében egyaránt. hogy a gazdák alkalmazkodni tudjanak a piaci viszonyokhoz. A szövetség a sertéságazatban hozott intézkedéseket is szükségesnek tartja, de ezen túlmenően javasolja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a legrövidebb időn belül szerezzen érvényt a jelenleg hatályos rendeleteknek. Egységes rendszerben, hatósági ellenőrzés mellett minősítsék a felvásárlásra kerülő vágósertéseket. — A kötelező minősítéssel párosulnia kell a kötelező szerződéskötéseknek is, amely nemcsak a gazdákra, de a feldolgozóiparra is vonatkozik. A gazdakörök valamennyi mezőgazdasági ágazatban követelik, hogy az import termék csak az érvényes nemzetközi szerződések erejéig és a hazai gazdálkodók érdekeit figyelembe véve kerüljön be az országba, szögezte le Jakab István. Feloldva az önkorlátozás Budapest (MTI) — Az ön- korlátozás megszüntetéséről döntött a Tej Terméktanács csütörtöki közgyűlése — tájékoztatta Berki Viktor, a termék- tanács titkára csütörtökön Budapesten az MTI-t. A szakember elmondta: a termékpálya szereplői a küldöttközgyűlésen felelősség- teljes magatartást tanúsítva, egymás gondjait megértve úgy döntöttek, hogy megszüntetik a tejtermelés ön- korlátozását. Önkorlátozás ugyan nincs, azaz minden tejtermelő annyit termel, amennyit tud, ám literenként az eddigi 1,95 forintos befizetését a terméktanács intervenciós kasszájába, további literenkénti 3 forinttal növelik azoknak, akik bővítik termelésüket. Az igy befolyó pénzből a terméktanács a bel- és külföldi értékesítést segíti. A termelők dönthetnek úgy is, hogy nem növelik termelésüket és akkor a 3 forintos literenkénti többlet- költségtől is mentesülnek, ám az 1,95 forintos hozzájárulást továbbra is fizetniük kell. A tejértékesítés növelését a minisztérium ebben az évben 650 millió forinttal támogatja. Emellett a tárca a minőséghez kötött támogatást literenként 4-ről 5 forintra növelte. követelő Gazdakörök
