Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-16 / 164. szám
1999. július 16., péntek 3. oldal Kelet«» háttér NÉZŐPONT Járna-e biztosítás Noénak? Györke László Jzerda reggel a Magyar Rádiónak adott interjújában arról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy álláspontja szerint az emberek joggal várják el, a kormány mellett a biztosítók is vegyenek részt az utóbbi hetek elemi csapásai nyomán keletkezett károk enyhítésében. A kormányfő szerint ugyanis egyértelműen viharkárokról és nem belvízről van szó. (A belvízkárokért ugyanis nem fizet a biztosító.) Orbán Viktor egyes biztosítótársaságok magatartását elfogadhatatlannak nevezte, tarthatatlan, hogy az egyik legnagyobb hasznot felmutató ágazatban tevékenykedő cégek úgy tegyenek, mintha semmi közük nem lenne az országhoz. Ezen a ponton egy kicsit elgondolkodhatnak mindazok, akiknek tavasszal nem özönvíz, nem felhőszakadás, tehát nem vihar, „csupán" a belvíztől omlott össze a házuk, vagy vált lakhatatlanná a hajlékuk. Elgondolkodhatnak azon is, hogy érdemes-e egyáltalán biztosítást kötni, ha a víz nem özönvízszerűén jön, ám csaknem ugyanolyan romboló erővel. A laikus azt hihetné: biztosítást azért köt az ember — azért fizet sokszor egy életen át anélkül, hogy egy fillért is viszontlátna belőle —, ha bekövetkezik a katasztrófa, akkor ne maradjon egy szál ruhában. Persze, tudom, a szakemberek ennek okát kifogástalanul meg tudják magyarázni, igazukat érvekkel is alá tudják támasztani. Csakhogy a ház és annak tulajdonosa, lakói szempontjából teljesen közömbös, a víz honnan jön, milyen formában, hogyan mossa el a házat, miként válnak földönfutóvá egykori lakói. Tudom, kissé bizarr gondolat, de vajon Noénak fizettek volna-e a biztosítók? Az az özönvíz viharkárnak számított volna-e? Annak idején a negyvennapos eső vajon felhőszakadás formájában öntötte-e el a földet, vagy csak szép lassan? Kezdő rabló Segítsen már jó ember! Mit kell nekem most mondanom? Ferter János karikatúrája HÍREK □ Falunapok Augusztus 20-a tiszteletére háromnapos rendezvénysorozatot terveznek Szakolyban. A gazdag programkínálat között kenyérszentelés, koszorúzás, népművészeti bemutató, tűzoltóverseny szerepel, de nem maradhat el az utcabál és a tűzijáték sem. Az esemény színvonalát emeli a külföldről — Lengyelországból, Ausztriából, Szlovákiából — érkező vendégek fellépése. □ Új igazgató Zárt ülést tartottak július 13-án Pócspetriben, ahol kihirdették a Királyfalvi Miklós Általános Iskola igazgatói (intézményvezetői) álláshelyére kiírt pályázat eredményét. Ennek alapján 1999. augusztus I- jétől az elkövetkező öt évben Fábián Károly nyírbátori tanár tölti be az igazgatói posztot. □ Avatás Rendőrségi irodát adnak át július 19-én hétfőn, 14 órai kezdettel Nyírturán, ahol a megyei rendőr-főkapitányság KMB-s körzetet alakít ki. Az eseményen részt vesz dr. Ignácz István dandártábornok, főkapitány. Elszakadóban egymástól a keresetek A középiskolai végzettség már semmilyen előnnyel nem jár • Gyakori a minimálbér--------------------------------------------- — rí:., ■---------------------------------------------------------------------------i a »'“1 Takarítók a Casinóban. Talál-e, aki keres? Balázs Attila felvétele Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) — A piac- gazdaság természetes velejárója a társadalmi, jövedelmi, vagyoni differenciálódás. A gazdasági és társadalmi átalakulás során a tömeges munka- nélküliség sokkolta az érintetteket, míg az infláció alaposan megnyirbálta a lakosság jövedelmeinek reálértékét. Érzékelhetően növekedett a kereset szerinti differenciálódás, mivel egyik oldalról az alacsony keresetűek évről évre reálkereset-veszteséget szenvedtek el, míg másfelől az évek során a magasabb keresetűeknél fokozatos javulás következett be. Jó a diploma A piacgazdaság felértékelte a magasabb szaktudást és iskolai végzettséget. Az elmúlt években a szellemi foglalkozású férfiak keresete nőtt a leggyorsabban, a fizikai foglalkozású nőké pedig a legkevésbé. Különösen a versenyszféra preferálta az egyetemi végzettséget, ahol egy egyetemi diplomás keresete 4-4,5- szer volt több mint egy 8 általánost vagy annál kevesebbet végzetté. A szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek a versenyszférában néhány százalékkal a nemzetgazdasági átlag felett keresnek, de a költségvetési szférában már 20 százalékkal elmaradnak attól. A középiskolai végzettségűek keresete mindkét szférára vonatkozóan, együttesen 2-3 százalékkal kevesebb, mint a nemzetgazdasági átlag, önmagában a középiskolai végzettség megszerzése tehát már nem jelent felzárkózást a magasabb keresetűek csoportjához, hanem ideig-óráig éppen arra elegendő, hogy az átlag közelében maradjanak. Mérettel nő a pénz Aki munkahelyet keres, annak a nagyobb vállalkozások ajánlhatók, mivel a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban általános tapasztalat, hogy a vállalkozás méretének növekedésével az átlagkereset színvonala is növekszik. A 300 fő feletti létszámmal működő vállalkozásokban Magyarországon kétszer annyi az alkalmazásban állók keresete, mint a legkisebb gazdálkodóknál. A nagyobb, illetve kisebb vállalkozásokban elérhető kereset elszakadása az utóbbi 3-4 évben következett be. Az arányokat jelentősen befolyásolja, hogy egyes ágazatokban eltérő a láthatatlan jövedelemhez jutás esélye. A rendszeres kereseti adatgyűjtések az országok többségében csak a „hagyományos” munka- vállalói rétegre terjednek ki. Kis ügyeskedők A legkisebb — általában tíz fő alatti létszámú — vállalkozásokról nincs kereseti információ. E körben a tulajdonosi és az alkalmazotti jövedelmek keverednek, gyakori az alkalmazottak zsebből történő kifizetése, a különböző adóelkerülési technikák. Előfordul, hogy a tulajdonos vezetők maguk számára és gyakran alkalmazottaiknak is csak a minimálbér összegét számítják, és megállapodásuk szerint más módon kompenzálják őket. A megyei keresetek átlaga a fenti folyamatok hatására — alacsonyabb az iskolai végzettség szintje, kevés a nagyüzem, alig vannak a fejlődést generáló gépipari üzemek stb. — évről évre távolodik az országos átlagtól. Az elmúlt év végén már csak hetvennégy százalék körül volt, ami még tíz évvel ezelőtt mintegy nyolcvankét százalékot tett ki. A bruttó átlagkeresetek alakulása iskolai végzettség szerint 1998 Legmagasabb iskolai végzettség Versenyszféra átlagkeresetei a nemzetgazdasági átlag %-ában költségvetési szféra megfigyelt kör 8 általános vaqy kevesebb 68,7 53,1 64,1 szakmunkásképző és szakiskola 80,9 63,9 78,7 szákközépiskola 107,6 79,8 98,7 qimnázium 107,6 81,2 97,0 technikum 134,3 102,0 129,6 főiskola 209,5 103,7 135,1 eqyetem 304,9 156,5 219,2 Összesen 104,9 90,0 100,0 ÉLETKÉPEK Csekei áhítat Szilváéi Csaba ______________________-A.nnál gyönyörűbb hajnalt még életemben nem láttam, mint amikor Csekéből gyalog indultam haza, Gyarmatra. Hogy húsz éve volt-e vagy harminc, nincs jelentősége, mert olyan elevenen él bennem, mintha tegnap történt volna. Előző este (amíg rajta volt) testszín selyemblúz volt a lányon. A bőre friss volt és üde, az arca piros, a haja ki volt fésülve bodrosra. Gusztusos, duzzadt pici szája volt. Reggel elköszöntünk egymástól a Gödör bejáratánál. Bele voltam merülve az érzéseimbe és a gondolataimba. Tele voltam Csekével, Csekei boldogsággal. Valaha gyermekkoromban egy évet itt töltöttem szüleimmel és testvéremmel, s azóta át vagyok itatva Cseke-szerelemmel. Akkor este is emlékeket keresni mentem oda. A Gödör nekem nem a szállodát és a vendéglőt jelenti, hanem az igazi gödröt, ami ott van ma is az iskola közelében lévő Kerekes-féle házban. Tisztán hallottam, ahogy a tűz sistereg, sír a vizes rőzse, hogy a lábosban a túró szépen fonnyadjon. Láttam bent magunkat, amint anyám zöldbabot tördel, ujjai közt ropognak a babhüvelyek. Jaj, már megint paszulyleves lesz az ebéd! — gondoltam. Cseke. Azon a gyönyörű reggelen érintett meg úgy, mint még soha, a nagy Kölcsey szelleme. Hát nem furcsa — tűnődtem —, hogy valaha Ő is itt járt, az általam oly nagyon szeretett csekei emberek, Kőszegi Feri, Sarkadi Gabi, Kendi Jóska és Boné Lali elődei között? Elmerültem a gondolataimban, alig vettem észre, hogy a lány utánamjött. Úgy döntött, elkísér, ő is begyalogol velem Gyarmatra. Tíz óra volt, mire Gyarmatra értünk. A Szamos étteremben villásreggeliztünk, tojás- rántottát pezsgővel. A lány gyönyörű volt. Mindenki megnézte. Akkor én arra gondoltam, hogy Kölcsey- nek semmi köze sem volt az igazi Csekéhez, a hús-vér emberekhez. Ő nem ember, hanem a nagy Szellem volt. Különben hogy tudhatta volna megírni a Himnuszt, amikor körülötte is — minden bizonynyal — csupa ilyen „eleven barackok” sétáltak? Szőkék, barnák, kedvesek, hamvasak. Hajh, de bűneink miatt — mondtam a lánynak nevetve és pogány, csekei, földi áhítattal megsimogattam az arcát. Taposó Táncegyüttes Fél évtizede, hogy a névadással elindult hódító útjára a „Taposó Táncegyüttes”. Főleg középiskolás fiatalok alkotják a közösséget. A nyírbátori fiatalok sok helyütt felléptek már, itthon és Franciaországban, Romániában is Molnár Károly felvétele
