Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-02 / 152. szám

1999. július 2., péntek Kelet*» HÁTTÉR 3. oldal A szokásosnál egy héttel később, a na­pokban értek véget az érettségi szóbeli vizs­gák. A nappali és levelező tagozatos hallga­tók vizsgabizottságok előtt adtak számot fel- készültségükről. A kép meglehetősen vegyes, mert akad­tak szép számmal, akik kihasználták a felké­szülésre fordítható időt, akik meghatározott jövőképpel rendelkeznek. Számukra nagy tétje volt a vizsgáknak. De szép számmal voltak olyanok is, akik — megnézvén az írásbeli dolgozatok minősítését — abba­hagyták a készülést, mondván, azok alap­ján aligha lehet megbuktatni őket. Az előbbi csoportba tartozók számára nem ért véget a küzdelem, hiszen július 10-én befejeződnek a felsőoktatási intézmé­nyekben a felvételi vizsgák. Az idén 140 ezren felvételiznek, ami 8,5 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. A ta­nulási kedvet az is mutatja, hogy leve­lező tagozatra is 29 ezren adták be a jelent­kezési lapokat, ami szintén több, mint tavaly. Ezek mögött a számok mögött természe­tesen olyanok is vannak, akik térítéses kép­zésben szeretnének részt venni. A számok azonban mindenképpen azt jelzik, hogy sok fiatal számára vonzó a tanulás. Talán véget ért az az időszak, amelyben inkább kívülről érkezett a biztatás (család, munka­hely), mert még nem vált hajtóerővé a szükséglet, hogy csak megalapozott ismere­tekkel lehet érvényesülni. Talán eljön az az időszak is, amikor az értelmiségiek által végzett munka való­ban értékteremtő tevékenységnek számít, hiszen egyre több olyan foglalkozás van, amely jelentős elméleti ismereteket is feltételez. Nahát! És a suliban minden csaj azt hi­szi, hogy ő a nagy Casanova Ferter János karikatúrája □ Városnap Nagyecsed önkormányzata július 3-án tartja a városnapot, amelyet szí­nes programok tesznek gazdaggá. Lesz fo­gatszépségverseny és különböző szórakozta­tó események, bemutatók, tánc, diszkó teszi emlékezetessé a napot. □ Vért adhatnak A kállósemjéni Pár­tok házában várják a véradókat ma 9 órától 13-ig. □ Ügyvéd segít A fehérgyarmati jogse­gélyszolgálati iroda tart ma ügyfélfogadást, melyen ügyvéd segíti a jogi kérdésekben ta­nácstalanokat 8-12 óra között a Kossuth tér 38. szám alatt. □ Vízminőség Az ÁNTSZ megyei intéze­tének tájékoztatása szerint kiváló a sza­badstrand vize Tiszadobnál, Tiszalöknél, va­lamint a nyíregyházi tófürdő, megfelelő Ra- kamaznál, Tiszadadánál, Nagyhódosnál. Nem megfelelő vízminőséget állapítot­tak meg Ibránynál, Dombrádnál, Tivadar­nál, Vásárosnamény-Gergelyiugornyánál. Tiszabecsnél pedig szennyezett a szabadst­rand vize. Földet érnek az aranykoronák Részarány tulajdonos-barát változások a földkiadási jogszabályokban Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Egymil­lió aranykorona még mindig kiadásra vár megyénkben. A földkiadó bizottságokról szó­ló törvény májusi módosítá­sa bár jobban védi a résza­rány-tulajdonosok érdekeit, lassítja a földkiadási mun­kát. E módosítás során bekövetkezett változásokról adott tájékoztatást lapunknak Wachal Kálmán a FVM megyei hivatalának helyet­tes vezetője, aki az 1993. évi II. törvény módosításának néhány fontos momentumára hívta fel a figyelmet: Térítendő költségek — Ha a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható vala­mennyi terület nem fedezi az igényeket, a kérelmükkel elkéső részarány-tulajdonosok az állam­tól kártalanításra jogosultak 3000 Ft/AK értékben. — Az FM hivatal a sorsolás napját követően 15 napig cserele­hetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. A föld­kiadó határozatokat úgy kell ki­adni az FM hivatalnak, hogy a részarány-tulajdonosok közoki­ratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megálla­podásának mefeleljen. — Adott földterületen a tény­leges értéknövekedést eredmé­nyező költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával álla­pítja meg. A költségek megtérí­tésére vonatkozó FM hivatali ha­tározatot csak a bíróság változ­tathatja meg akár a jogalap, akár az összegszerűség tekinteté­ben. — Ha cím hiányában, vagy pontatlansága miatt lehetetlen a határozat kézbesítése, azt köz­szemlére tétel útján is lehet kö­zölni. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, A föld csak valódi tulajdonos kezében ad Eletet valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgár- mesteri hivatalában kell 30 nap­ra közszemlére tenni. Halastó részarányban — A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felha­gyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a résza­rány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni. A jogosult az ingatlan elfogadására nem köte­lezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapíta­ni, a földminősítést el kell végez­ni. Ha ez nem lehetséges, a terü­letet a település legalacsonyabb AK-értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK-értékű szántó AK-értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállo­mány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmé­nyek értéke AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek mi­nősül. A tulajdonjog ingatlan­nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges álla­pot szerint kell a nyilvántartás­ba felvenni. — Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló részletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kéz­hezvételétől számított 90 napon belül nem nyújtja be a földhivata­li záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osz­tatlan közös tulajdonként kell ki­adni. A határidőt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt eset­ben legfeljebb 30 nappal meg­hosszabbítja. Amennyiben 90 na­pon belül nem lesz kimérve a föld, osztatlan közösbe kell adni. Utak a határban — A földkiadás lezárását köve­tően a szövetkezet használatá­ban lévő, önálló helyrajzi szá­mon nyilvántartott utak — ha azok nem a szövetkezet tulaj­donát képezik — az illetékes te­lepülési önkormányzat tulajdo­nába kerülnek a meghatáro­zott utak kivételével. A „meg­határozott utak” közül a védett vagy védelemre tervezett ter­mészeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgató­sága kezelésébe kerülnek — hív­ta fel e sokakat érintő változá­sokra á figyelmet Wachal Kál­mán. A verébvacsora Bodnár István Ugy tűnik, a feketerigópár a nagy hólepel idején csak át­menetileg járt vendégségben nálunk, jobb híján, élelem hiá­nyában. Március vége felé hir­telen nyomuk veszett. Bizo­nyára most a sóstói erdő hűvösében trilláznak önfeled­ten, feledve a kemény telet. Maradt nekünk a lármás tola­kodó népség, a csicseri veréb­had. Meg kell adni, a végtelen­ségig szemtelenek. Az összes elemózsiát elcsenik a veranda asztaláról, legyen az kenyér vagy ételmaradék. Társas- kosztosunknak tekintik Bence kutyát, akinek az edényéből mindent felfalnak, ha csak egy-két pillanatra is távolabb szólítja a dolgos ebet étkezés közben a kötelesség. Nem is beszélve a cseresznyéről, amely kedvenc eledelüknek bizonyult, s még a cseresznye- fára kötözgetett színes szala­gok sem bizonyultak vissza­tartó erőnek az ízletes gyü­mölcs érésekor. Tudvalevő, a veréb szapora népség. Nálunk is költöttek az idén, a napokban fedeztem fel az eresz alatt, hogy ott bizony fiókák cseperednek. Tette is a dolgát a veréb asszonyság, fá­radhatatlanul hordta az apró­ságoknak a táplálékot. Vala­melyik este, amikor locsoltam az élénkzöldnek már csak jó­indulattal mondható pázsitot, a locsolóból egy kis öntetnyit az egyébként fedett fészek felé irányítottam. Hátha örülnek a hűs zuhanynak a nagy hőség­ben a szárnyasok. Nem így történt. A verébasszonyság azon­mód kiugrott a kis nyíláson, úgy hogy még a fiókáinak ak­kor vitt nagyobbacska kukac is mérgében a csőrében ma­radt. A kukacot célirányosan elébb elém ejtette, aztán lár­mázni kezdett. Szárnyaival mérgesen verdesett felém az eresz széléről; porolt, csak po­rolt perceken keresztül. A per­patvarra előkerült a párja is, akinek elmagyarázta a tényál­lást. A hím veréb viszont ki­csivel csendesebb maradt, mintha megértőbbnek bizo­nyult volna a bumfordi férfi­tréfa iránt. Csakhamar ott termett egy harmadik veréb is. Valami bé­kebíró madárféle lehetett, mert fölöttébb diplomatikusan viselkedett. Sokáig hallgatta a panaszáradatot, aztán csönde­sen megszemlélt engem, a lo­csoló szárnyatlan óriást. Az­tán valami békítő szöveget csiripelhetett a másik kettő­nek, mert a verebek csakha­mar elhallgattak. .A. madármama ezután meg­nyugodva a fészkébe bújt, ahonnan némi magyarázó csi­csergés után kíváncsian kan­dikált ki felém a három ártat­lan fióka. Úgy tűnt, nemigen tetszhettem nekik. Meglehető­sen morcosak voltak, talán azt hitték azért piszkálgattam őket, mert szemet vetettem kukacvacsorájukra. Kórus, felnőttekből Részt vettek az országos találkozón Fehérgyarmat (M. K.) — Orszá­gosan egyedülálló, hogy egy is­kola tantestülete vegyeskórust működtessen. S mindezt úgy, hogy országos megmérettetésen se valljon szégyent. Amikor a fe­hérgyarmati Bajcsy-Zsilinszky úti Ének-Zene Tagozatos Általá­nos Iskola tantestületében el­hangzott az ötlet, szinte egyem- berként csatlakoztak a nevelők a kezdeményezéshez: alakítsanak vegyeskórust! A karvezetést Szárazná Szabó Marianna tanárnő vállalta. Rö­vid időn belül igazolódott a dön­tés helyessége. A testületi tagok közvetlen hozzátartozói közül is akadtak énekelni akarók. A rendszeres gyakorlás meghozta eredményét. Rendszeresek a he­lyi, megyei és megyén kívüli fel­lépések. A kórus kérte az ismert karmester-zeneszerző Bárdos La­jos családját: járuljanak hozzá ahhoz, hogy a fehérgyarmati ne­velők alkotta énekkar felvehesse a nevét. Ehhez a Bárdos-család hozzájárult. Ez többek között azt is jelentette^ hogy a fehérgyar­mati Bárdos Lajos Pedagógus Kórus programjában a névadó több szerzeménye szerepel. Az iskola nevelőiből alakult kórus többször szerepelt a gyer­mekkórusokkal, de önálló műso­rokat is adtak. Kora nyáron részt vettek a Bárdos-kórusok országos találkozóján. Megis­merhették a kórust a térségi te­lepülések lakói is Tunyogma- tolcstól, Kölesén, Milotán át Nyírtassig. Az elkövetkezendő hetekben ki-ki nyári szabadsá­gát tölti, ősztől azonban a felnőtt kórus folytatja a munkát. A fehérgyarmati Bárdos-kórus. Vezényel: Szárazné Szabó Marian­na A szerző felvétele Tanulni a holnapnak Nagy István Attila Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom