Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

1999. július 13., kedd Kelet* HÁTTÉR 3. oldal Iskola vagy kocsma Kovács Éva Csak a mi megyénkben, tehát Szabolcs Szatmár Beregben és csak június hónapban ötszázötvenötmilliót költött az állam családi pótlékra, tíz és fél milliót pedig anyasági tá­mogatásra. Mindemellett 166 milliót gyes, 149 milliót pedig gyermeknevelési támoga­tás címén fizettek ki az érintetteknek. Hatalmas összeg, sokak szerint mégis na­gyon kevés. Leginkább a családot eltartók, azaz a szülők keveslik az efféle jogcímen ki­utalt összeget, mondván, a gyermekneve­lés, a taníttatás, bizony mind nagyobb ösz- szeget felemészt. Többen kifogásolják azt is, hogy gyakran változnak a jogszabályok, módosulnak az idevágó rendeletek, így ne­héz követni, gyermeke(i) után kit, mikor, mi­ért, s főleg mennyi pénz illet majd meg. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a csa­ládpolitika, a gyermekeket érintő kedvezmé­nyek sorsa többnyire politikai tényező, jog­gal mondhatjuk, igazuk van azoknak, akik kritikákat fogalmaznak meg. A legújabb fordulat ez év októberétől várható, amikor a családi pótlékot az isko­láztatási támogatás váltja majd fel. Mint az illetékesek hangoztatják, összege, odaítélé­sének módja lényegében ugyanaz marad, változás „mindössze" annyi lesz, hogy a szü­lőnek — az iskolától kapott igazolás segítsé­gével — dokumentálnia kell, hogy gyerme­ke nem csak iskoláskorú, de iskolás is. Ma­gyarán: rendszeresen tanul, eleget tesz tan­kötelezettségének, ami nálunk ez idő sze­rint a hat és 16 éves életkor közötti időnek felel meg. Már hallom a kétkedőket: a név változik, a pénz ugyanannyi, csak több lesz a papír?! Igaz lehet ez is. Az viszont tény, hogy egyszer el kell kezdeni a szigort annak érde­kében, hogy a gyermeknevelésre szánt mil- liárdoknak valóban a gyermekek, ne pedig a kocsmárosok vegyék a hasznát... Egy kis hűsítő Ferter János rajza □ Új óvodában Augusztus 20-ára tervezik a 3200 lakosú Nyírbélteken a felújított óvo­da átadását. Jelenleg 110 gyermek jár a leg­kisebbek közösségébe, ezt követően vala­mennyi, felvételi kérelemmel jelentkező szülő gyermeke elhelyezést nyerhet. A községben szintén augusztusban készül el a Kossuth ut­ca teljes járdaszakasza. A több mint egy kilo­méternyijárda 7,3 millió forintba kerül. □ Növekvőben Fényeslitke azon kevés te­lepüléseink egyike, ahol nő a lakosság szá­ma. Az elmúlt év januárjában 2473-an, az idén 2514-en vallhatják magukat a falu lakó­inak. A községben 123 család és 302 lakóin­gatlan szenvedett a közelmúltban árvízkárt, az önkormányzathoz már megérkezett a kár rendbetételére az igényelt 7,3 millió forint támogatás. □ Idősek klubja Augusztus 1-jén adják át Rakamazon, a Dózsa György utcán az önkor­mányzat által felújított épületet, amelyben 18 idős lakó talál otthonra. Záhony: túl a válság mélypontján Egy téma két szemszögből • Vissza akarják szerezni a kitüntetett szerepet Az átrakáshoz sokféle célgép, speciális szaktudás szükséges Balázs Attila felvétele Marik Sándor Záhony (KM)— A hét végén volt a vasutasnap. Záhony­ban egész napos rendez­vénysorozatot tartottak, amelyen képviseltette magát a MÁV felső vezetése is. Bajnai Gábor a MÁV vezérigaz­gató-helyettese, Kovács József pe­dig a Záhony-Port Átrakási Üz­letigazgatóság második embere. Beosztásukból adódóan különbö­ző szempontokat részesítenek előnyben. Veszteségek, bérek Bajnai Gábor: — Az idén eddig minden hónapban volt olyan esemény, amely a vasút gazdál­kodására kedvezőtlenül hatott: januárban sztrájk, februárban példa nélküli havazás, március- áprilisban ár- és belvíz, május­júniusban a délszláv háború, jú­liusban pedig az óriási esőzések. Ezek miatt elmaradt 2,1-2,2 mil­lió tonna áru szállítása, ami öt- milliárd forint bevételkiesést okozott. A költségek rendkívüli csökkentésével ezt némiképpen ellensúlyozni tudtuk, így terve­inkhez képest a veszteségünk fél év táján „csak” 400 millió forint volt, ami az év hátralévő részé­ben szerencsés esetben pótolha­tó. Mindeközben még a szakszer­vezetekkel kötött megállapodá­sunknak is eleget kell tennünk, amelynek lényege: a magyar ál­lamvasutaknál 16 százalékos át­lagkereset-növekedést, 1,7 száza­lékos reálbér-növekedést kell elérni. Kilátásaink jók, ez utóbbi mutató az első fél év végén meg­haladta a négy százalékot, tehát vállalásunk teljesítése reálisnak látszik. Nagyon fontos, hogy a keresetek tekintetében utolértük a nemzetgazdasági átlagot, ez a vasutasság helyzetének valós ja­vulását mutatja. Miközben a gaz­dálkodás minden területén első helyen szerepel a költségek csök­kentése, a személyi kifizetésekre ez nem vonatkozik. Bármilyen is legyen a vasút általános gazda­sági helyzete, a béreket és a dol­gozók minden más járandóságát percre pontosan kifizetjük, a va­sutasnapon is mindenki meg­kapta éves bérének négy százalé­kát, ami félhavi keresetnek felel meg. □ Hogyan ítélhető meg „vezéri szemszögből” most Záhony? — Szolnoki mozdonyvezető koromban Záhonyt mindig cso­dálatos, varázslatos helynek tar­tottam, szerettem ide jönni, való­ságos vasutasbirodalom ez. A hajdani átrakókörzet helyzete nagyrészt az ittenieken kívül ál­ló okok miatt változott meg. Sze­repe átalakult, de teljesítménye változatlanul befolyásolja a MÁV eredményeit. Most például — a Duna hajózhatatlansága mi­att — Záhony teljesítménye ug­rásszerűen emelkedett. Meg kell újulni — Kétségtelen azonban, hogy sok mindennek meg kell változ­ni itt is. Most zajlik egy átfogó elemzés, átvilágítás. Azt vizsgál­juk, minden munkakörre szük­ség van-e, melyeket lehetne összevonni, kellően gazdaságos-e az állomások vonatelosztása. Jó, hogy mindez olyan időben törté­nik, amikor jön az áru, az embe­reknek van munkája, és a na­gyobb teljesítmények révén töb­bet kereshetnek a záhonyi vasu­tasok. Modernizálás Kovács József: — Záhony az adott gazdasági berendezkedés idején „hozta”, amit elvártak tő­le, a mennyiség folyamatosan nőtt. A hajdani teljesítmények fele-harmada is jó lenne most, bár itt most is nagy számokkal dolgozunk. Korábban csupán át­rakási technológiánk volt, köz­vetlenül kocsiból kocsiba rakod­tunk. Újabban előtérbe kerül a logisztikai szerep: nemcsak át­rakjuk, hanem gyűjtjük, válogat­juk, tároljuk is az árut. Lényeges technikai fejlesztések zajlanak most Záhonyban. Még a vasérc­csúszdát is átalakítjuk, hogy le­gyen tárolási lehetőségünk, tud­junk várni kocsira, szállítói igé­nyekre, egyáltalán több hatá­sunk legyen a munkára. A kézi átrakócsarnok sem marad érin­tetlenül. — Hat nagy tárolóteret alakí­tunk ki, darabárura, raklapos árura. Készek vagyunk a kombi­nált fuvarozásra, speciális irány­vonatokat, autós, kamionos sze­relvényeket tudunk közlekedtet­ni. Nemcsak ötezer vasutas munkáját jelenti Záhony. E lét­szám négyszerese kapcsolódik valamilyen formában a vasút­hoz: fuvarozók, speditőrök, táro­lók, csomagolok és mások tevé­kenysége. Záhony túljutott ugyan a válság mélypontján, de még rengeteg a tennivaló. Vissza akarjuk szerezni kitüntetett sze­repünket, hiszen a nem túl távo­li jövőben Záhony európai uniós határ lesz, ismét híd Kelet és Nyugat között. Csak éppen más minőségben, mint korábban. Két értesítés Oláh Gábor A levelet helyben adták fel, kíváncsian forgatta hát a ke­zében, nem tudta mire vélni, hogy saját községéből levelez­lek vele. Ismert ő itt minden­kit, hiszen negyven évig taní­tott a faluban, ugyanott, ugyanabban az iskolában. Alig akadt a mostani tanítvá­nyai közül is olyan, akinek az apját, anyját ne tanította vol­na. Mire való hát ez a hivata­loskodás, ez a levelezgetés? Türelmetlenül bontotta fel a levelet. Ahogy olvasta, me­legség öntötte el. Kedves sza­vakkal köszönték meg benne a több mint négy évtizedes munkáját, azt, amit az iskolá­ban, s azt is, amit a község­ben, a közéletben végzett. Könnyek szöktek a szemébe: hát nem volt hiába. Átvillant rajta az elmúlt évtizedek min­den öröme, sikere. Most csak ezekre emlékezett. A kudar­cokra nem, pedig azokból is volt bőven. De mindennél szebb volt, hogy több mint ezer gyereket megtanított ír­ni, olvasni, csillogó szemüket most is maga előtt látja. Őrzi leveleiket is, amiket küldtek neki a világ minden tájáról, legutóbb még a tengeren túl­ról is. Emberségre és tisztes­ségre nevelte őket, munkára, az adott szó becsületére. Úgy érzi, szeretetét mindig szere­tettel viszonozták, s íme min­dennek betetőzéseként itt ez a levél. A művelődési házban ta­nítványai, a szülők és a kollé­gák nevében ünnepélyesen maga az önkormányzat elnöke búcsúztatja. Elképzelte mi­lyen ruhát vesz fel, de még a fodrászhoz is el kell majd mennie, ilyen rendetlenül csak nem állíthat be oda. A búcsúztatás csodálatos volt. Pár nap múlva az önkormány­zat kézbesítője levelet hozott. Mi lehet ebben, kérdezte a ná­la nyaraló unokájától. Olvasni kezdte. Arcára fagyott a mo­soly, személyből könny csor­dult ki. De most már a keserű­ség könnye. A borítékban egy felszólítás volt az önkormány­zattól, hogy szolgálati lakását augusztus 1-jéig adja át. A megürülő lakásra fiatal peda­gógus házaspárt várnak. Ellenkező esetben... Nem ol­vasta tovább. Szótlanul nézett maga elé és már elfelejtkezett az első levélről, az ünnepélyes búcsúztatásról, mindenről. Szívébe nagy-nagy keserűség költözött. Úgy érezte magát, mintha a kút mélyéből húzták volna elő. Éjjel próbálta összerakni, megérteni a dolgo­kat. Kevés volt az élete mun­kája ahhoz, különösen miután özvegy lett, hogy lakást vásá­roljon magának. Miért voltak a szép szavak, miért nem kö­vetik őket szép cselekedetek? A szekrényhez ment, s hogy unokája fel ne ébredjen, csendben elkezdte csomagolni térítőit, hímzéseit. Indulás előtt tájékozódni Kritikus helyzet a vasútvonalakon Nyíregyháza (KM) — A rendkí­vüli esőzések miatt több va­sútvonalon kritikus helyzet alakult ki. Ezért a MÁV arra kéri az utaso­kat, hogy mielőtt útnak indulná­nak, tájékozódjanak a közlekedési lehetőségekről. A MÁV központi tudakozójának telefonszáma: 06-1- 461-5400. A nagy esőzések következmé­nyei miatt a Budapest-Miskolc, a Kál-Kápolna-Kisúj szállás, a Fü- zesabony-Debrecen vonalon kell fennakadásokkal, lassabb hala­dással, vonatpótló autóbuszokkal számolni. A Budapest-Miskolc vonalon, Nagyút és Kál-Kápolna között 250-300 méter hosszon elmosta az áradás a vasúti töltést. A MÁV arra készül, hogy ezen a szaka­szon teljesen új pályát épít. A va­súti dolgozók megkezdték a szük­séges anyagoknak a helyszínre szállítását, a munkák azonban csak akkor kezdődhetnek meg, ha az áradás megszűnik. Ha nem fordul rosszabbra az időjárás, előbb a bal vágányt állít­ják helyre ideiglenesen, hogy leg­alább lépésben megindulhasson a vasúti forgalom. Ehhez azonban 2000 homokzsákból nyúlgátat is építeni kell. A bal vágány ideigle­nes helyreállítása után kezdenek hozzá a jobb vágány teljes újjáépí­téséhez. A vonatforgalom megindulásá­ig Vámosgyörk és Kál-Kápolna között vonatpótló autóbuszokkal szállítják az utasokat. Miután a 3- as út is használhatatlanná vált, a vonatpótló buszok engedélyt kap­tak az M3-as autópálya használa­tára. A következő napokban az In- terCity-szerelvények kerülő úti­rányon, hosszabb menetidő alatt közlekednek Budapest és Miskolc között. Kritikus a helyzet Füzesa­bonynál is, ahol sebességkorláto­zással közlekednek Debrecen irá­nyába a vonatok. Katlóczki Katalin vonatmenesztő, Madra Ferenc mozdonyvezető és Gere Tibor vonatvezető megbeszélést tart Balázs Atilla felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom