Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-28 / 148. szám
1999. június 28., hétfő Keleti háttér 3. oldal NÉZŐPONT Keserédes vakáció M. Magyar László Alig telt el egy bő hét a nyári szünet megkezdése óta, néhány diák már vissza is sírja a tanévet. Valahol igazuk van, hiszen a családjuk anyagi helyzete nem engedi meg, hogy táborba utazhassanak, az oly kedves barátok, barátnők pedig ki tudja, merre is nyaralnak. Számukra a céltalan lődörgés helyett jobb lenne ismét a padokban ülni, s bár számolniuk kellene a feleltetés veszélyével, ám kárpótolná őket a közösség, a diáktársakkal való együttlét. Igaz, hátizsákos fiatalok ezrei járják gyalog vagy éppen kerékpáron, kajakon megyénket és az országot, csakhogy a pedagógusok a megmondhatói annak, hogy a korábbi évekhez képest az idén jóval kevesebb tanulónak van erre lehetősége. Egyrészt a családi pénztárcából a mindennapi megélhetéshez kellenek a forintok, másrészt az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a különböző alapítványok alig hirdettek meg pályázatot táborok támogatására. Sőt, az ISM olyan későn hirdetett pályázatot, hogy a tanév végén még nem is tudta az eredményekről értesíteni az érdekelt intézményeket, így pedig bizony elég nehéz megszervezniük az iskoláknak egy-egy kirándulást, vízitúrát. Megyénk iskoláinak mostohasorsát jelzi, hogy a balsaíak mindössze 46 ezer forintra pályáztak az etnikai kisebbséghez tartozó diákok kirándulása érdekében, ám elutasították őket. Lehetne még hosszan sorolni iskoláinkat, amelyek támogatás hiánya miatt mondtak le táboroztatásról. Néhány tantestület azonban nem adta fel a harcot, az önkormányzattal összefogva saját üdülőt vásárolt. Szakoly például Tisza- lökön, Tiszanagyfalu Füzéren, Tiszatelek pedig Erdőhorvátiban alakított ki saját tábort, ahol — habár önellátásra is rendezkedtek. be — üdültetni tudják a tanulásban megfáradt ifjakat. Természetesen mindez nem valósulna meg lelkes pedagógusok nélkül, akik jól tudják: a táborozás nemcsak a személyiséget formálja, de olyan élményeket is ad, amelyek egy életre szólnak. Mai magyar csikós Ferter János karikatúrája HÍREK □ Átképzés Tiszavasváriban a Nyír-Dinamika Kft. szervezésében június 30-án véget ér a munkanélküli cigány fiatalok számára szervezett átképzési tanfolyam. A záróvizsgán 15 lány és asszony ad számot a hat hónapos házi beteg és szociális gondozó tanfolyamon tanultakról. □ Jogsegélyszolgálat A Fehérgyarmati Jogsegélyszolgálati Iroda minden héten: hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 12-ig ügyfélszolgálatot tart. □ Őseink hagyatéka A vásárosnaményi Faragó Galériában július 1 -jén 17 órakor Miklós Elemér, Vásárosnamény alpolgármestere nyitja meg Baloghné Béres Györgyi és Balogh András fafaragók „Őseink hagyatéka" (honfoglalás kori leletek) és Fejfák-Fotók című kiállítását. Nagy gondban van a kistérség Nincsenek sem adatok, sem információk, sem stratégiák Nyíregyháza környékén Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Már a döntéshozók előtt van a megyeszékhely vonzáskörzetében (attól maximum 25 kilométerre), elhelyezkedő 14 település komplex szociálpolitikai fejlesztési koncepciója. A megrendelő az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás, a program kidolgozója pedig a Szocio East Egyesület Regionális Forrásközpont szociológusokból álló szakembergárdája. Céljuk az volt, hogy az érintett kisebb-nagyobb községek, s az egyetlen város, Űjfehértó, megalkothassák középtávú szociálpolitikai stratégiájukat. Ezzel párhuzamosan elkészült a kistérség közös, az ott élő emberekkel foglalkozó fejlesztési programja is. A szocpo- los részből válogattunk néhány érdekes gondolatot. Fő gond a pénzhiány Általános megállapítása az elemzésnek, hogy a helyi társadalom legfőbb problémája a pénzhiány, s hogy az önállóság felkészületlenül érte az önkormányzatokat. Hamar kiderült: nincsenek használható adataik, a „gazdák” nem rendelkeznek még az elvárható információkkal sem, a települések alapvető folyamatait sem követik naprakészen. Márpedig technológiát csak kellő anyagismeretre lehet építeni. Hiányzik a közgazdasági tudás és készség a támogatási rendszerek kialakításához és működtetéséhez. A kisrégióban (Nyírtelek, Nyírpazony, Sényő, Nyírtura, Ismerjük-e őket eléggé? Nagycserkesz, Kálmánháza, Kál- lósemjén, Napkor, Kótaj, Keme- cse, Apagy, Nyírbogdány, Nyírtét, Űjfehértó) 54 és fél ezer ember él. Megfigyelhető, hogy a népességszám változását nem a születések arányának növekedése adja, hanem a betelepülés. Sokan hagyják el Nyíregyházát megélhetési gondok és az vonzáskörzetben fekvő, nyugodtabb, vidéki környezet miatt. A jól megközelíthető falvak szabályosan Nyíregyháza alvó övezetévé válnak. Tömegesek a telekvásárlások, építkezések. Űjfehértó esetében például feltűnő a korábban elvánBalázs Attila felvétele dorolt fiatalok visszatérése. De a Kemecsére kerülők reményeit többnyire nem váltotta be a lakóhely változtatás, mert a helyi foglalkoztatási lehetőségek korlátozottak. Tanulságos, hogy Sényőn, Nyírturán az elszegényedés következtében elmozdulók segélykérőként hamar megjelentek a szociális ellátórendszerben. Jellemző az ingázás A Nyíregyházától, mint állandó lakóhelytől búcsúzók célállomása Nyírpazony és Nyírtura. Őket hétköznapi teendőik a régiócentrumhoz kötik, s döntéseiket zömében nem kényszer szülte. A közeli kisebb településeken jellemző az ingázás, ami nem növeli a lakóhelyváltoztatás esélyét — így szól egy következtetés. Az etnikumi arányok és a lakosság együttélésének körülményei minden településre egyedi jellemzőket „rajzolnak”. Viszonylag kevés a roma (és jól meg is vannak egymással a csoportok) Sényőn, Nyírturán, Kál- lósemjénben, ellenben Kemecsén és Nagycserkeszen többen laknak, és az alkalmazkodásnak is kevesebb a jele. Életszínvonaluk alacsony, életkörülményeik rosz- szak. Ők vannak a legtöbben a segélyért folyamodók között. Sokhelyütt (jó példa erre Nyírtelek, Kállósemjén) maga a kezelendő probléma megfogalmazódott, de többségében csak a jelenségek regisztrálásáig jutottak el, a konkrét helyzetjavító lépésekre már nem vállalkoznak. Sehol sincs kezdeményezés mondjuk cigány családgondozó foglalkoztatására, cigány közösségi programok indítására. Elképzelés sincs Életvitelük, esélyeik javítására, ösztönzésükre egyetlen vizsgált településen nemhogy semmiféle program nem készült, de még elképzelés sem született. De hát nem is áll rendelkezésre sem helyzetkép, s nincsenek a településgazdák a források és módszerek hozzáférhetősége ismeretének birtokában sem. Az újságíró csak annyit tehet hozzá: nem biztos, hogy erről meg csak ők tehetnek. Kínaiak az akácosban Nyíregyháza (KM) — Az utóbbi években rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg a magyar akác és akáctermékek iránt. Tapasztalja ezt a Nyírerdő Rt. is, exportja Ölaszországtól Hollandiáig számos országba irányul. Nem véletlen az akác népszerűsége, hiszen kiderült, a lavinafogótól a tengeri gáterősítésig mindenre használható, ott is, ahol más fafajok nem alkalmazhatóak. A napokban kínai delegáció járt a cégnél, hogy a helyszínen tanulmányozza az akáctermesztést. Kínában, ahol szintén igen sok, a mienkhez hasonló akác található, nagy jelentőséget tulajdonítanak a mostaninál jobb, módszeresen termesztett állomány kialakításának. A kínai küldöttségben genetikus, biológus és erdész tanulmányozta a Nyírerdő Rt. baktalórántházi és guthi erdészetében az alkalmazott eljárásokat. Mindez érthető, hiszen a 254 hektáros kísérleti rendeltetésű területen megfigyelhették az akác növekedésmenetét, tűrőképességét, de figyelemre tart számot a saját ne- mesítésű akác fajtáinak klónki- választó kísérleti telepe is. A kínai vendégek érdeklődnek az akácmag-termesztés iránt is, ami a Nyírerdő 117 hektáros törzskönyvezett akácmag-terme- lő elit állományában folyik. Gondoskodás Egy fészekalja kisgólyáról kell gondoskodnia a gólyaszülőknek Kislétán Elek Emil felvétele ÉLETKÉPEK Tiszavirágzás után Szilvási Csaba A ki fürdött már a Tiszában novemberi omló hóesésben, aki sétált a partján júniusban, bokáig érő nyáifapehelyben, s akit az éjszakai fényben elborított a boldog táncban kavargó millió kárász eleven zuhataga, annak a lelke mindannyiszor megtisztult, s olyanná vált, mintha karácsonyi, húsvéti vagy pünkösdi harangzúgásban fürdött volna meg. A tegnap esti nagy virágzás nyomai, az örökre elfáradt, a víz felszínén úszó picinyke rovarok látványa egy kicsit lehangoló, de a part felől áramló virágillat ezt kellemesen ellensúlyozza. Fekszem egy deszkán, amely használható lenne csónakkikötőnek, horgásztanyának, tram- bulinnak és napozópadnak. Én ez utóbbi két minőségében élvezem. Süttetem magam rajta a nappal, és néha be-beugrom róla, hogy a fejes után néhány métert úszva felfrissüljek. Beszélgetőpartnereim egy házaspár, akik idejöttek hozzám. A férfi közben pecázik. Nem zavarjuk egymást. Ő jó messze dobálja be a horgokat, én — amikor beugróm — elkerülöm a zsinórt. A horgász is, felesége is barátságos, közlékeny ember. Már nyugdíjasok, évek óta eltöltenek egy-két hónapot itt a Tisza partján. Kisarban, egy családnál laknak, ott is étkeznek. A vízpartra gyalog jönnek a hídon keresztül. A belváros betontengréből menekülnek ide, ahol a levegő szennyezettségének mértéke az itteninek n+l-szerese. Mert itt legfeljebb egy-egy kóbor kismotor cuda- rítja kipufogógázával az istenáldotta, harapnivaló ájert. A parton buja növényzet, madarak csiripelnek kórusban, s a tücskök és egyéb apró rovarok muzsikájának kíséretében zengik Pánnak, a természet istenének dicsőségét. Ennél kellemesebb pác, amiben horgász ázhat, aligha képzelhető el. De a felszerelés sem akármilyen. Káprázatos üvegbotok, nikkelezett csörlők, halkiemelő szákok és iszákok, egyszóval minden, ami a mesterség magas szintű műveléséhez szükséges, a pesti horgász birtokában van. Ánizsos kukoricadara a csali. De a kérészektől a csömörig jóllakott halak nem harapnak. Ekkor érkezik meg a kis kövér és barátja. Lehetnek olyan tizennégy-tizenöt évesek. Felszerelésük egy egyszerű botocskából, egy parafadugó úszóból, ahogy ők mondják, pedzőből és egy horogból áll. De ők tudják, mitől döglik a légy, vagyis, mi az, ami még az üyen kérészekkel telefalt halaknak is megcsiklandozza az ínyét. Egy-egy kövér gilisztadarabot tesznek a horogra, úgy dobják be, nem is messzire. Most derül ki, mennyire más az elmélet és a gyakorlat. A kis kövér és társa két-három percenként fogja ki a halakat. Igaz, többségük nem túl nagy, de egy-egy szebb darab is horogra akad. .A. pestiek nem irigyek, örülnek a kis dagi és barátja sikerének. Ismerik a „nem a győzelem a fontos” igazságát. Tudomásul veszik, hogy más az elmélet és más az élet, amelynek erejét a deszkák repedéseiből diadalmasan kinövő smaragdzöld fűcsomók is világgá kiabálják. A legfontosabb, hogy hétágra süt a nap, és csupa boldogság virágzik itt, a Tisza partján. Milliárdok beruházásokra Nyíregyháza (KSH-dr. Szabó Sándorné) — Megfigyelési körünkben a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei székhelyű gazdasági szervezetek 1999. első negyedévi beruházásainak teljesítményén téke 5,2 milliárd forintot tett ki. A teljesítés mintegy héttizedét három gazdasági ág adta. Az ipar részaránya csaknem harmincnégy százalék, az egészségügy, szociális ellátásé húsz százalék, az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásé pedig közel tizenhat százalék volt. Említést érdemel még az oktatás, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a kereskedelem, járműjavítás 200- 360 millió forint között teljesítése. A beruházási összeg felét épületek és egyéb építmények kivitelezésére fordították, harminc százaléka hazai, húsz százaléka import gépbeszerzés volt. az ipar leginkább gépi eszközállományát fejlesztette, az egészségügy, szociális ellátás, az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágazatok viszont zömmel építéssel járó beruházásokat indítottak.
