Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

1999. június 17., csütörtök lelet» HAZAI TÁJON 4. oldal .fit- ..... IP»1 p ...... P II 11 II ... I HÍREK ________________ □ A megye fejlődésének lehetőségei A területfejlesztési intézményrendszer válto­zásának aktuális kérdéseiről tart előadást Stumpf István miniszter Nyíregyházán a Szarvas utca 1-3. szám alatti irodaházban jú­nius 18-án 9 órától. Az összejövetel a „Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye jövője, társadal­mi, gazdasági fejlődésének lehetőségei" című eseménysorozatnak az első rendezvénye. □ Környezetvédelmi tábor Az E misszió egyesület természet- és környezetvédelmi tá­borokat szervez 8-18 éves fiataloknak június 20-tól. A programok között előadások, be­szélgetések, túrák és állatismereti foglalkozá­sok is szerepelnek. □ Drogellenes konferencia Alkohol- és drogellenes konferenciát rendeznek Nyíregy­házán a művelődési központban június 21 - én 10 órától. Az összejövetelen szó lesz a drogambulacia központról, és a szenvedély asztropszichológiáról. □ Vízi tábor Szerdai lapunkban a Vízi tá­bor című első oldalas képünk aláírása rosszul jelent meg. A ramocsaházi általános iskolá­sokról van szó. Ezúton is elnézést kérünk az érintettektől. Lassult a növekedés Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) — Az ipari termelés növekedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1999 el­ső három hónapjában is folytatódott, de a folyamat nem volt ellentmondásoktól men­tes. A termelés a korábbiaknál jóval na­gyobb része növelte a készletállományt, az értékesítési volumen emelkedése nagy­mértékben elmaradt a termelésétől. Az orosz válság által leginkább érintett élel­miszer-ipari és vegyipari export drasztiku­san csökkent. Ezek az ágazatok a megye iparában még ma is a legmeghatározób­bak. Az értékesítési irányokat tekintve a nö­vekedés továbbra is az export bővülésének következménye, de a megyében ez gyakor­latilag a textília, textiláru gyártása ágazat­ra koncentrálódott. A többi jelentősebb ipari ágazat közül csupán néhány gépipari területen növekedett kismértékben az ex­portértékesítési volumen. A belföldi eladá­sok csökkenése összességében számottevő és legtöbb ágazatra jellemző. A négy főnél többet foglalkoztató Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei telephelyű ipari vállalkozások 1999 első negyedévében több mint 54 milli­árd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlítható áron 7 százalékkal töb­bet az egy évvel korábbinál. Az értékesítési irányok és ágazatok sze­rinti vizsgálat a teljeskörűen adatot szol­gáltatók, vagyis a 49 főnél többet foglalkoz­tató megyei székhelyű ipari vállalkozások adatán alapul. E kör termelése figyelemre méltóan, 11 százalékkal bővült, akárcsak egy évvel korábban. Értékesítési volume­nük azonban mindössze 3 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos időszakát. Ex­portjuk 14 százalékkal lett több, belföldi eladási volumenük viszont 8 százalékkal csökkent rendkívül nagymértékű ágazati eltérések mellett. Derékba törve Az egyébként látványosan szépülő bujtosi tavak környékének folyamatos rendezését valaki mindig megpróbálja derékba törni. Sajnos hetente akad olyan fiatal ültetésű fa, amin valaki dühét vagy butaságát tölti ki. Balázs Attila felvétele A mesterség éltetője Vajda László kovács, népi ipar­művész szívén viseli tanult mestersége továbbadását, hagyo­mányainak életben tartását. A tiszaesz- lári művész hazai és külföldi bemutatók, vásárok, szakmai konferenciák résztve­vője, nem egy eset­ben szervezője, a hét végén éppen Lengyelországba utazik Balázs Attila felvétele Gyarapodik a Kallós-archívum Válaszúti rezidenciája több helyiségében a néprajzkutató múzeumot létesített Kisvárda (KM) —Az idei Tő­kés-díj kitüntetettje a na­pokban vehette át a rangos elismerést Kisvárdán, a Bes­senyei gimnázium dísztermé­ben. A 73 esztendős Kallós Zoltánt életéről, munkájáról, a most ka­pott díj fogadtatásáról kérdez­tük. — Bevallom: nem vártam ezt a díjat, de nagyon örültem neki. 1996-ban a Kossuth-díjjal ismer­ték el a magyarság kultúrája, művelődése, hagyományőrzése érdekében kifejtett tevékenysé­gemet, most a Tőkés-díjjal. Balla­dagyűjtő vagyok; jelenleg is ka­zetták, CD-k kiadásán dolgozom. A Kallós-archívum tizenhárom kazettája már megszületett, most készül a tizennegyedik, a ma- gyarlónai. — Kolozsvártól huszonhat ki­lométerre, Válaszúton (Rascru­ci) élek. Sokat dolgozom, keveset alszom; jól bírom magamat. Azt is mondhatnám, mivel nem va­gyok időhöz kötve: látástól vaku- lásig végzem a feladatokat. A ház, amelyben lakom, valaha hu­szártiszti szállás volt. Bánffy György bárótól 1933-ban megvá­sárolta a család, majd elvették tőlünk. Most visszakerült a tu­lajdonomba. Több helyiségében múzeumot rendezek be, az úgy­nevezett válaszúti szobákat. Lesz több belőlük, illetve már van kettő: a kalotaszegi és a csángó szoba. A magyarok Világszövet­sége meg akarta tőlem venni a bennük található anyagot. Na­gyon sok, pótolhatatlan érték halmozódott fel bennük. — Magyarországra most már gyakorta ellátogathatok. Jó lett volna, ha ez már tíz évvel ezelőtt is így működik. Most, hogy már sokkal könnyebb utazni, havon­ta kétszer-háromszor is átjövök. Fényes fémes kilátások Oláh Gáborné gyógytestnevelő Kisvárda (KM - Sz. J.) — Ki gondolná, hogy Kisvárda öt is­kolájából ötszáz gyereket szűrt ki ortopédiai, tartáshiba szem­pontból a munkát önként vál­laló iskolaorvos! Szerencsére vannak ketten, akik az átlag két-három év után eredményt hozó gyógytestnevelést szak­májuknak tudhatják, s a neve­lési tanácsadó munkatársaként a korrekción fáradoznak. Egyikőjük Oláh Gáborné, aki tanítóként végzett a nyír­egyházi pedagógiai főiskolán, s most szerezte meg Szekszár- don, ezer kilométereket utaz­va, a kiegészítő szakvégzettsé­get. Zsuzsa már második éve mellékállásban végzi a csak hosszú idő alatt látványossá váló munkát. Bár Jékén szüle­tett, mára Kisvárdát érzi ottho­nának, nagyon ragaszkodik a A szerző felvétele városhoz az egész család. A testnevelő férj is (tőle irigyelte el a „gyógytesit”), a most nyol­cadikból ballagó, igen magas, kosaras fia és kislányuk. Nem tudnak úgy végigmenni az ut­cán, hogy ne állítanák meg őket szülők vagy gyerekek egy kis tereferére. Még az óvodá­sok is kiszaladnak a sorból, hogy üdvözöljék Zsuzsa nénit — aki kicsik mozgását is javít­ja szakavatott módon. A tanárnő büszke a feltéte­lekre. A megyei közoktatási közalapítvány jóvoltából a pe­dagógiai szakszolgálat gyógy- testnevelési részlege remek fel­tételekkel, sok speciális eszköz­zel, berendezéssel rendelkezik. Gerincbetegségekkel, deformi­tással, mozgáskoordinációs za­varokkal, asztmával, elhízással küszködő ifjak fejlődnek a ke­zük alatt. Úszni járnak, s he­tente háromszor van kiscso­portos foglalkozás, zenével, diszkrét, szeretetteljes, türel­mes légkörben. Sajnos, az igény és a szükség úgy tűnik, egyre nagyobb, szívesen bőví­tenék is a lehetőségeket, de en­nek egyelőre a pénzhiány ha­tárt szab. Az lenne az optimá­lis, ha a program iskolai kere­tek között zajlana, de ez meg végképp odébb van... Oláhék, híven a szülők szak­májához, állandóan jövés-me­nésben vannak, nem tudnak egy helyben maradni, bár a va­kációt itthon töltik. Most is há­rom részből áll a nyári menet­rend: pihenés, de csakis kirán­dulással, mozgással. Kistérségek a régióban Mátészalka (KM - M. S.) — Magyarország régiói — ré­giók Magyarországa cím­mel az Észak-Alföld régió három megyéjének szakem­berei találkoznak a kormány­zat és az EU vezető képvise­lőivel. A június 24-i, mátészalkai ren­dezvény hagyományteremtő, ké­sőbb hasonlók lesznek a többi régióban is. Az eseménysorozat életre hívója a Földművelődésü­gyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium Országos Területfejlesztési Központja, melynek főigazgatója Sinóros-Szabó Botond, aki koráb­ban Nyíregyházán a mezőgazda- sági főiskola vezetője volt. Tőle kértünk információkat. — A Területfejlesztési Köz­pont néhány éve működik már, de az új kormányzati ciklussal egész koncepciója új alapokra » ....................... A helyi érté­keket pénz­zel, tudás­sal, kapcso­lati tőkével kívánjuk se­gíteni. Sinóros-Szabó Botond jj helyeződött — kaptuk a választ. — Ebben az az új, hogy az agrár- , a terület- és a vidékfejlesztés egy tudatos harmóniában ölt tes­tet. Konkrét, nagy hatású fejlesz­téseket akarunk megvalósítani. Ezektől azt várjuk, hogy példa­ként szolgálnak másoknak, a be­fektetők számára hihetővé, meg- tapasztalhatóvá teszik a közpon­ti szándékot. Különös figyelmet fordítunk a kistérségekre, azok értékeinek felkarolására. A jó gondolatokat, a helyi értékeket pénzzel, tudással, kapcsolati tő­kével kívánjuk segíteni. — Ezzel függ össze a június 24- én Mátészalkán kezdődő rendez­vénysorozat is, amely számba veszi, rendszerezi és felmutatja a régiókban fölhalmozott nemzeti értékeket, s azokat a régió, a kormányzat valamint az Euró­pai Unió képviselői számára is értékelhető módon tolmácsolja. A rendezvénysorozattól azt is várjuk — hangoztatta a szakem­ber —, hogy a régiók mélyebben ismerjék meg az EU működését, mit vár az EU a csatlakozni kí­vánó országoktól. A régiókban ezáltal bővülhet az európai Uni­ós tagországokkal kialakítható együttműködési lehetőség — te­hát segítheti a csatlakozási fo­lyamatot is. Nyíregyháza (KM) — Me­gyénk fémiparosai is képvi­selve voltak azon a múlt hét végi budapesti nemzetközi találkozón, amelyen kapcso­latfelvétel történt a Holland Fémipari Szövetség az Orszá­gos Fémipari Ipartestület kö­zött. A fél éve megalakult hazai szak­mai szervezet, megyei elnöke és országos alelnöke Géresi József hazatérve Nyíregyházára egy ki­alakulóban lévő, igen hasznos­nak ígérkező nemzetközi együtt­működés kezdetéről számolt be lapunknak. Azért nagy jelentősé­gű a magyar fémiparosok hollan­dokkal szövődő kapcsolata, mondta Géresi József, mert elnö­kük Van Gardingen asszony je­lenleg egyszemélyben az Euró­pai Fémipari Unió első embere is. így rajta keresztül az Európai Uniónak a fémiparos szakmán­kat érintő információs és talán egyéb anyagi lehetőségeiről is tárgyalhatunk a későbbiekben. Már az is óriási dolog lenne a szövetségbe most tömörülő ma­gyar fémiparos társadalom szá­mára, ha bekerülnénk az euró­pai vérkeringésbe, s ezáltal kitá­gulnának piaci lehetőségeink. A kétnapos budapesti találko­zón a felek kölcsönösen megis­merték egymás tevékenységét. Magyar részről nemcsak az Or­szágos Fémipari Ipartestület mu­tatkozott be, de a megyei elnök bemutatta a hollandoknak Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyét ü- letve a kelet-magyarországi régi­ót is. A két testület meghatároz­ta az együttműködés konkrét te­rületeit, amelyek között a hol­landok tapasztalataik átadását és segítségüket ígérték az itteni statisztikai nyüvántartás elké­szítésében, szakmai csoportok találkozójának megszervezésé­ben, holland illetve brüsszeli eu­rópai uniós támogatási lehetősé­gek megkeresésében, a szakkép­zés, oktatás, továbbképzés, infor­mációcsere területén, üzleti kap­csolatok kialakításában. A Hol­land Fémipari Szövetség meg­hívta magyar társszervezetét az Európai Fémipari Unió szeptem­berben Rotterdamban sorra ke­rülő kongressszusára. ARCKÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom