Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

1999. június 15., kedd 4. oldal HÍREK □ Mary, a csudálatos A Nyíregyházi Szabadtéri Színpadon június 15-én 10-én A csudálatos Mary című zenés mesejáté­kot viszi színre a debreceni Szép Színház. A produkció délelőtt 10 órakor kezdő­dik. □ Salátakészítö verseny Üdítő hír a kánikulában, a nyíregyházi Vasutas Műve­lődési Ház salátakészítő versenyt rendez június 19-én 15 órától. A finom ízek verse­nyén az első három helyezett jutalomban ré­szesül. □ Jogsegélyszolgálat A fehérgyarmati jogsegélyszolgálati iroda ügyfélfogadást tart szerdán 8 órától 12 óráig. A jogi tanácsadás ingyenes, és ellátják az etnikai kisebbség jog­segélyszolgálatát is. Belvíz okozta a terméskiesést Nyíregyháza (KSH - D. J.) — A mező- gazdaság 1998. évi teljesítményét negatívan befolyásolták a kedvezőt­len időjárási (fagy, belvíz, árvíz, jége­ső, gombafertőzések) és piaci viszo­nyok. Az agrártermékek iránt sem a belföldi, sem a külföldi kereslet nem élénkült, a külpiaci árak pedig elma­radtak az előző évitől. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdálko­dói 1998-ban háromszázkézezer hektár szántófóldön folytathattak növényterme­lést. Tavasszal kétszáznyolcvanezer hek­tárt (a szántó 93 százalékát) vetették, il­letve ültették be, tizennyolcezer hektár ve­tetlenül, két hektár pedig parlagon ma­radt. A vetésterület 81 százalékát egyéni gaz­dálkodók, 13 százalékát szövetkezetek, 6 százalékát gazdasági társaságok művelték. A megyében a legsúlyosabb károkat az őszi ár- és belvíz okozta. Ennek volt követ­kezménye, hogy a szántóföldi vetésállo­mányból 56 ezer hektár vagy teljesen ki­pusztult, vagy betakarítása lehetetlenné vált. Összességében a szántóföldi növé­nyek 20 százalékát (ezen belül a gabonafé­lék 13, a napraforgó 23, a zöldségfélék 28 százalékát vitte el az ár-, illetve a belvíz. Ezért termést csak a szántóterület három­negyedéről (kátszázhuszonhatezer hektár­ról) sikerült betakarítani. A betakarított terület négytizedét kalászosok, egynegye­dét kukorica foglalta el. A betakarított területeken a legfonto­sabb növények hozamai általában maga­sabbak voltak az előző évinél. A búza ter­mésátlaga azonban 20 százalékkal visszae­sett, miközben a kukorica egy, a naprafor­gó 7, a burgonya 19, a cukorrépa pedig 22 százalékkal többet termett hektáronként, mint 1997-ben. A betakarított területek csökkenése mi­att azonban ezeknek a növényeknek a ter­mésmennyisége is kevesebb volt, mint egy évvel korábnan. Gabonafélékből a terméskiesés száz­nyolcvanezer, burgonyából négyezer, nap­raforgóból háromezer, cukorrépából két­ezer tonna volt. Gyermektámogatás utalványban Több szülő kifogásolja: nem kapja kézhez a gyermekvédelmi támogatást Nyírtura, Petneháza, Búj, Beszterce, Érpatak, Nyíregy­háza (KM - Gy. L.) — Amióta létezik a gyermekvédelmi tá­mogatás (jelenleg 3070 fo­rint és jövedelemfüggő), azóta szinte rendszeresen je­lentkeznek szülők kifogások­kal levélben, telefonon. Az egyik nyírturai anyuka pél­dául nem érti, miért kapja a gyermekvédelmi támogatást utalványban, amelyet csak egyetlen boltban tud „levásárol­ni”, ahol ráadásul, szerinte, nem is a legjobbak az árak. Bagoly Zoltán polgármester elmondta, hogy valóban, a Start Rehabilitációs Vállalat szociális boltjával van szerződésük, ezért azoknak a szülőknek, akiknek gyermekük nem a nyírturai is­kolába jár, vásárlási utalvány­ban fizetik ki a gyermekvédelmi támogatást. Azért ezt a boltot vá­lasztották, mert az élelmiszerek átlagosan itt a legolcsóbbak. Ez még nem zárja ki, hogy egy-egy cikk nem itt a legolcsóbb. A fo­lyósítás három formáját alkal­mazzák: az étkezési térítési díjba építik be a szociálisan rászoruló gyermekeknek (60 százalék), készpénzben (30 százalék), illet­ve a már említett utalványban (10 százalék). Ezt helyi rendelet szabályozza, az önkormányzat a polgármesterre ruházta a dönté­si jogot. — Aki nem ért egyet a döntés­sel, joga van fellebbezni — tett hozzá Bagoly Zoltán. Egyik petneházi olvasónk nem támogatja azt az elképze­Az ő érdekükben kell dönteni lést, hogy a térítési díjba min­denáron be akarják építeni a tá­mogatást, hiszen ő otthon rende­sen ad enni gyermekeinek. Amint azt Majoros Péter Pál pol­gármestertől megtudtuk, csak Martyn Péter felvétele tervről van szó, ami még komoly beruházást igényel, és költségve­tési támogatást jelentene. A gyermekes családok szociális helyzetétől függően dönti el a képviselő-testület, hogy a folyó­sítás melyik változatát alkalmaz­za. Jelenleg hatvan gyermek ét­kezik az iskolában, de a felméré­sek szerint legalább hétszáznak kellene. Búj on a támogatás nyolcvan százalékát készpénzben kapják a szülők — tájékoztatott Frank Sándor polgármester. A többiek­nek a térítési díjba építik be, el­sősorban a veszélyeztetett gyere­kek esetében. Beszterecen a térítési díjat le­vonják a támogatásból (nagycsa­ládosok esetében 50 százalékos a kedvezmény), a különbözeiét (és azok, akik nem étkeznek az isko­lában) utalványban kapják meg a szülők, melyet bármelyik hely­beli boltban levásárolhat. Élve­zeti cikket azonban nem adnak az utalványért. Érpatakon készpénzben kap­ják meg a támogatást a szülők. Előfordult — s ezt a módszert al­kalmazzák a jövőben is, hogy például a tankönyvcsomag árába építik be azoknak, akik nem tud­ják kifizetni — tudtuk meg Kó- czon Pál polgármestertől. De vajon mit mond a gyer­mekvédelmi törvény a támoga­tás folyósításáról? Tóth Sándor, a Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője érdeklődésünk­re elmondta: a támogatás adható készpénzben és természetben egyaránt. A lényeg: a gyermek érdekét tartsa szem előtt a dön­téshozó önkormányzat. A tör­vény szellemében jár el az a kép­viselő-testület, amely nem egy sablont alkalmaz, hanem egyedi elbírálás alapján folyósítja a tá­mogatást. Ipartner Nyíregyháza (KM) — A Gazdasági Minisztérium közvetlen telefonszolgálata a gazdasági életben résztvevő­ket, illetve a gazdaság iránt érdeklődőket tájékoztatja a 06/80/660-560 zöld számon heti három alkalommal (kedd-szerda, csütörtök) 14.00-16.00 óra között. Június 15-16-17-én a mi­nisztérium szakértői tájé­koztatást adnak az új mun­kahelyek létrehozásához, il­letve a létszámleépítés elke­rülésére és a munkahelyek megőrzésére elnyerhető tá­mogatások pályázati feltéte­leiről. (A Gazdasági Minisztéri­um foglalkoztatást és szak­képzést elősegítő központi támogatásai a minisztérium honlapján a http://www.gm.hu/sme/sm el.htm címen olvashatók.) ARCKÉP Varjú Ágnes pedagógus Mátészalka (KM - K. B.) — Nemrégiben a gergelyiugor- nyai kikötőben horgonyzó Ti­szavirág tanyahajó fedélzetére invitálta a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a víz világ­napja alkalmából meghirdetett rajzpályázaton sikerrel szereplő gyermekeket és tanáraikat. A valamivel több mint harminc kiemelkedő teljesítményt nyúj­tó nebuló közül tizenhatan ugyanabból az iskolából, jelesül a mátészalkai Képes Géza tano­dából érkeztek. (Az már csak hab a tortán, hogy az országos pályázaton is négy — szó sze­rint is — „képes” diák kapott elismerést.) Mi több, felkészítő­jük is ugyanaz volt: Varjú Ágnes tanítónő. — Nem csak az én érdemem, hogy iskolánk rendszeresen si­kerrel szerepel a különböző rajzpályázatokon. A legkiseb­beket dr. Vargáné Árva Júlia kolléganőmmel együtt készít­jük fel a pályázatokra, míg a felsős jól rajzolókat Balázs Mihályné istápolja. A sétahajókázás közbeni dis­kurzusunkból kiderült, csaho- lyi tanítóskodás után 12 éven át a szálkái Rákócziban dolgo­zott. Három éve került a Képes Géza iskolába. Kézügyességét, szépérzékét térképrajzoló, gra­fikákat és különböző szakmai tablókat készítő vízügyes éde­sapjától és a hímzésben jártas édesanyjától örökölhette. Szak­mailag persze a legtöbbet a nyíregyházi főiskola rajzos speciális kollégiumán fejlődött. Varjú Ágnes azt is hangsúlyoz­za, nem tartja magát művész­tanárnak, igaz kedvenc időtöl­tései közé tartozik egyebek kö­zött a szárazvirág-kötés és a tűzzománcozás is. Aszfaltpadka Mán László felvétele Az aszfalt nem lebomló, környezetre káros anyag, nem lenne helye a szélesítés alatt álló, 41-es út szélein a padkában. Charley nénje a szabadtéri színpadon Jelenet az előadásból Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A megújult és teljes szépsé­gében pompázó Szabadtéri Színpadon megtartották az idei nyár első bemutatóját. Pénteken este nagy sikerrel mutatkozott be a Nyíregyhá­zi Nyári Színkör. Az előadás producere a szabadté­ri új tulajdonosa, a Piac- és Va­gyonkezelő Kft. volt. Nagyszerű időben, telt ház várta a darab kezdetét. A siker feltételei adva voltak: a Charlie nénje című ze­nés játék sok-sok embert meghó­dított már. A Móricz Zsigmond Színház társulatának tagjai (Horváth László Attila, Mészáros Árpád, Mezei Zoltán, Horváth Réka, Tóth Károly, Keresztes Sándor, Pregitzer Fruzsina) re­mek teljesítményt nyújtottak. A századelőn, egy angol kollé­giumban játszódó történet min­dent egyesít magában, ami a fel­hőtlen szórakozáshoz kell: hely­zetkomikumok, félreértések so­ra, nőnek öltözött férfi és poén­parádé. A magyar változatban Szenes Iván zenéjéhez Aldobolyi Nagy György írt szöveget. Az elő­adást Megyeri Zoltán rendezte. Valaki azt mondta a szünet­ben, hogy szükség van az ehhez hasonló bemutatókra, mert az emberek igénylik a könnyed szó­rakozást. Ez így is van, bár hoz­zá kell tenni, hogy művészileg ez olykor nehezebb feladat, mint egy dráma színpadra állítása és megszólaltatása. A Nyíregyházi Nyári Színkör vállalkozásának egyik nagy érdeme, hogy mer és tud jókedvű előadást produkál­ni. Horváth László Attila kitűnő­en eljátssza az ál-Charley nénje szerepét. Finom gesztusaiban egyszerre látjuk jelen a mosoly­ra késztető nőies gesztusokat, il­letve a női szerepben idegenen mozgó férfit. Jókedvű alakítást láthattunk Keresztes Sándor ré­széről, aki mindig szeret kitalál­ni valamit, amire a maga játék- szenvedélyét is fel tudja fűzni. Van kisugárzása. Mészáros Árpád és Mezei Zoltán kettőséből inkább az utóbbi vonta magára a figyel­met, mert felszabadultabb, önfe- ledtebb volt, kijátszotta a helyze­tekben lévő lehetőséget. Pregit­zer Fruzsaina előkelő volt, ele­gáns, melegszívű. Az előadásnak nagy értéke a nagyvonalúan elegáns díszlet (Langmár András), a jó koreog­ráfia, amelyet a színházzal régi kapcsolatban lévő Nagy György készített, s nem utolsósorban az igényes, de azért könnyed rende­zés Megyeri Zoltán munkája. A vígjátékoknak az a rendelte­tésük, hogy a felborzolt valóság hullámait az előadás végére elsi­mítsák. így történt ez most is, mert mindennapi szükségletünk, hogy harmóniában lássuk a vilá­got, még akkor is, ha magunk­nak viszonylag ritkán van ré­szünk benne. llM«!? HAZAI TÁJON

Next

/
Oldalképek
Tartalom