Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
1999. május 29., szombat 10. oldal Matematikai minőség Marik Sándor A tanárjelöltek matematikatörténészként ismerik dr. Filep László főiskolai tanárt, névjegykártyája is a matematika tanszéket jelzi, tévéműsorai, tankönyvpályázaton díjat nyert könyve, tagsága a Nemzetközi Matematikatörténeti Bizottságban — mind azt erősiti, hogy elkötelezett, vérbeli matematikus. Filep László Elek Emil felvétele A napokban érkezett haza Santiago de Chiléből. A dél-amerikai országban egy nemzetközi konferencián előadást tartott, amelynek tárgya — nem matematika, hanem az oktatás minősége volt. — Természetesen nem lettem hűtlen a matematikához, de az utóbbi öt esztendőben egyre többet foglalkoztam a felsőoktatás minőségének kérdéseivel, ami az alakuló hazai integráció és a gyarapodó nemzetközi kapcsolatok miatt fontos — mondja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára. — Dr. Balogh Árpád főigazgatóval 1994-ben kezdtünk részletesebben ismerkedni a témával. Akkor jobbára még csak az iparban voltak közkeletűek az olyan rendszerek, amelyek a munkafolyamatok szabályozásával, a hibalehetőségek kizárásával kívánták garantálni a kiváló minőséget. Várható volt már ekkor, hogy előbb-utóbb az oktatásban is elkövetkezik ez az idő. Nem kellett sokat várni, már 1995-ben sor került az intézményi akkreditációra, ami lényegében egy átfogó aprólékos szabályozást jelentett: részleteiben is megfelel-e a főiskola a felsőoktatási törvény követelményeinek. A nyíregyházi tanárképző rangot jelentő minősítést kapott. — Ülhettünk volna a babérjainkon, mi azonban elhatároztuk, hogy nem hagyjuk abba, állandóan szem előtt tartjuk a minőséget, a minőségfejlesztést — mondja Filep László —, s mivel már benne voltam, természetesnek látszott, hogy én hangoljam össze a munkát, így lettem a főiskolán a minőség gazdája. Nem könnyű a szokatlan új dolgokat elfogadtatni, előfordulnak olykor konfliktusok is — derül ki. Hiszen olyan egyszerű minden: van főiskola, tanár, diák — tegye mindenki a dolgát. — Addig az is, amíg valaki, például egy szülő, el nem kezd kellemetlen kérdéseket feltenni — veszi fel a gondolat fonalát. — Mert elvben minden főiskolán, egyetemen mindenki „teszi a dolgát”, de azért köztudott, hogy jelentős minőségi különbségek vannak. Ez most még nem akkora baj, mint amilyen veszélyt jelent a beletörődés. Mert régen voltak a kvóták, a fix keretek, a szűk egyetemi autonómia. Most, különösen az integráció után megjósolható, hogy minden felsőoktatási intézményeknek újra meg kell küzdeni a rangért, tág teret kap a kezdeményezés. Csak egy apró utalás: ha kevesebb gyermek jár iskolába, kevesebb pedagógus kell, s kevesebb ember a pedagógusképzéshez. Nincs már állami mentőöv — vagy jó hírünkkel, keresett specializációkkal kell több hallgatót ide vonzanunk, vagy új (tovább)képzé- si formákat kell ajánlanunk, ha talpon akarunk maradni. Ezért szívügyem a minőség — matematikusként is. (Adalék: Az amerikai kiadású nemzetközi Ki, kicsoda? idei kötetében a Filep László magyar matematikatörténészről szóló szócikkét már kiegészítették a felső- oktatási minőségfejlesztésben elért eredményeivel.) Nem kívánt bankó az ötezres Ismét több hamis változata került forgalomba, néhol már el sem fogadják Kováts Dénes Egyre nagyobb vihar veszi körül a régi ötezerforintos bankjegyeket, valóságos — bár nem alaptalan — hisztériát vált ki, hogy ez a bankó a legkedveltebb a hamisítók körében, saccolni sem nagyon lehet, mennyi került forgalomba. A jelek szerint hosszabb rejtegetést követően megélénkült a nem valódi ötezresek forgalomba hozatala, mind több bukkan fel belőle megyénkben is. Ezt az értesülésünket rendőrségi források, sőt, postai illetékesek is megerősítették, a hír különösen az utóbbi egy hónapra igaz. A helyzet odáig fajult, hogy számos nagykereskedés és kiskereskedő el sem hajlandó fogadni fizető- eszközként, holott még nem vonták ki a forgalomból. Félelmük érthető, miként a jóhiszemű vásárlók bosszúsága is. A megoldás talán a mielőbbi forgalomból kivonás lenne, bár erre kicsi az esély. Barkó Erika, a Magyar Nemzeti Bank Debreceni Igazgatósága osztályvezetője szerint az MNB nem hozza előre a régi ötezres bevonásának határidejét, hiszen ez így is rövidebb a megszokottnál. Még érvényes! — A jegybanki törvény alapján a régi ötezdrforintos 2000. áprilisáig forgalomban van, így érvényes fizetőeszköz — közölte —, azt köteles mindenki elfogadni. Igaz, folyamatosan vonjuk ki a forgalomból, s az újakat adjuk már ki helyette. Tudomásom szerint a Magyar Posta is hasonlóan cselekszik. Ez a folyamatos kivonás azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne érvényes és törvényes fizetőeszköz. Az osztályvezetőnő állítja, tőlük nem kerülhet forgalomba hamis bankjegy. Hozzátette, a bankokban kötelesek a befizetéskor Célszerű megvizsgálni és feldolgozáskor megnézni a bankók valódiságát. Nagy kálióból is több olvasónk telefonált már, hogy hamis pénz bukkant fel többször a városban. Budaházyné, a nagykállói posta vezetője érdeklődésemre nem kívánt adatot mondani arról, naponta vagy havonta hány hamis bankó került hozzájuk. — A központi utasítás szerint meg kell vizsgáltatnunk a hamisgyanús bankjegyeket, ezért azokat tovább küldjük, hogy megállapítsák, valóban hamisak-e. Ha mégis valódi, akkor természetesen az ügyfél visszakapja a hamisnak vélt bankjegy értékét. Volt már arra példa, hogy hamisgyanússal fizettek postánkon, de pontosan nem lehet elmondani, hányszor fordult elő, mert nem mindennapos dolog. Mindet átvizsgálják Szabó Pál, a nyíregyházi posta vezetője nem titkolja, hogy az Balázs Attila felvétele utóbbi időben majd minden nap kerül hozzájuk egy-két hamis ötezres, elsősorban a nagyobb befizetésekkor. Ilyenkor — tette hozzá — még ha nagy összegről is van szó, minden egyes bankjegyet egyenként megvizsgálnak, hogy kiszűrjék a hamisgyanúsakat. Ez a postai dolgozó érdeke is, mert ha elfogadja az álbankót, s csak később derül ki, az az ő kára, zsebbe kell nyúlnia. Bár egyesek ügyfelek olykor reklamálnak a várakozás miatt, megértést kérnek a postások, hiszen kötelességük megnézni a bankjegyek valódiságát. A posta már nem ad ki régi ötezrest, vagy ha néha mégis, csak bevizsgált eredetit. Német papíron A megyénkben korábban felbukkant hamis pénzek jellemzően az olyan bevásárló helyeken (piacok, stb.) jelentek meg, ahol nagy számban vásárolnak külföldi állampolgárok, gyakorta rájuk sózták a bankókötegben a hamisat. Különösen a német szállítmányból ellopott fémszálas papírra nyomtatott pénz (forint vagy dollár) — ha jól nyomtatják — megtévesztésig hasonlíthat a valódihoz, többnyire csak vegyi vizsgálattal mutatható ki, hogy nem eredeti, az UV lámpa sem segít a felismerésben. Két típus — Az utóbbi egy hónapban megnövekedett a hamis (régi) ötezerforintosok forgalomba hozatala, egyre több ügyben kell nyomozást elrendelnünk — tájékoztatott Lutter Sándor őrnagy, a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnmegelőzési és akció alosztályának vezetője. — Az előzetes észrevételek alapján két típusút különböztettünk meg. Az egyik első látásra jó minőségű, annyi a hibája, hogy tapintáskor a dom- borulatok/recék nem érzékelhetők. A másikat feltehetően két papírból rakták össze, ennek jellegzetes hibája, hogy a fémszál könnyen kihúzható belőle. Lutter Sándor azt is elmondta, hogy Nyíregyházán és környékén nemcsak a korábban legjellegzetesebb helyeken, azaz a piacokon bukkannak fel az álbankjegyek, de másutt is, ahol vásárlások során elpasszolhatók. Olykor a zsákos befizetésekkor derül ki, hogy a sok között akad néhány hamis bankjegy is. Cáfolta azt az állítást, miszerint pénzkiadó automatákból is került elő nem valódi. Megnyugtatásul hozzátette: annak ellenére, hogy mostanában több hamis pénz kerül forgalomba, azért nem tömeges forgalomba hozatalról van szó. Egy-egy gyanús bankjegyet foglalnak le olykor, a legtöbb öt darab volt, amiket egy éjjel az egyik megyeszékhelyi szórakozóhelyen sóztak el. Nem bankjegyhamisítás, hanem hamis pénz kiadása gyanújával indítják az eljárásokat, aki ezzel fizet, többnyire csak az értékét veszíti el, s tanúként hallgatják ki, hogy megpróbálhassák felkutatni a pénz eredetét... Az utóbbi hetekben lefoglalt, hamisgyanús bankjegyeket szakértő vizsgálja jelenleg. Üzletrontás — Igaz, a magam üzletét is rontom — közölte lapunkkal egy neve elhallgatását kérő kis bolt tulajdonosa —, de nem fogadom el a régi ötezrest. Ha más megoldás nincs, inkább azt mondom: nem tudok visszaadni. Előfordul ugyan, hogy így elmegy a vevő máshová, de még mindig jobb, mintha tőlem elveszik mert hamis, hiszen akkor ötezer forint a vesz teségem. Nem olyan nagy forgalmú ez a bolt, hogy naponta sokezer forint veszteséget elbírHetvenöt hamis Körülbelül egy éve 75 darab hamis ötezrest akartak forgalomba hozni megyénkben, egy nyíregyházi és két külföldi személyt csíptek el a rendőrök ennek során. Az nem derült ki, honnan származnak. Korábban (is) jellemző volt, hogy az álbankók két irányból, külföldről és belföldről indultak a nagy pénz-körforgásba. jak, hiszen rágondolni is rossz, ha mondjuk egy napon négyet is rámsóznak... A másik érvem, hogy hiába fogadom én el a régi ötezrest, ha a nagykerben, ahol vásárolok, tőlem nem veszik el. Jártam már így egy párszor, minek csináljak magamnak kellemetlenségeket. Egy nagy bukás volt Megyénkbe (is) vezettek a múlt év januárjában hamisított ötezresek (fém)szálai. Az akkori nyomozás adatai szerint ugyanis egy nyíregyházi- újfehértói vállalkozó, P. Ferenc bízta meg az ózdi nyomdászt a hamis ötezresek gyártásával. Hetvenötmillió forint értékű álbankót foglaltak le a nógrádi rendőrök. A salgótarjáni kihallgatás során az őrizetbe vett P. István ózdi nyomdász beismerte, hogy ő nyomtatta a bankókat. A megrendelő adta az elhíresült németországi szállítmányból eltűnt fémszálas pénzpapírt, a klisét, s (valódi) készpénzt, így mintegy 30-35 millió forintot invesztált be, hogy elősegítse a munka elvégzését. A nyomdász ki is nyomtatta a hamis ötezreseket, de a színe nem sikerült igazán tökéletesre, így nem vette át, az üzletbe fektetett pénzét viszont kérte. A bajban lévő nyomdásznak nagy nehezen sikerült egy érdeklődővel kapcsolatot teremtenie, ezért indult útnak néhány csomaggal, azonban a közúti ellenőrzés során lebukott. P. Ferencet is őrizetbe vették, kihallgatása során beismerő vallomást tett. „Csupán” egyet nem akar elárulni: azt, hogy honnan, kitől szerezte a német pénzpapírt.. Értékeink Nagyszekeres temploma a szatmári középkori templomok, de a megyei műemlékek sorában is előkelő helyen áll, elsősorban különlegesen szép fekvésének köszönhetően. Talán kevesen tudják, hogy építésekor a Gőgő-Szenke mesterséges szigetére vízi erődtemplomnak épült, és a XVm. századig csak egy fahídon lehetett megközelíteni. A bejáratot a mai Petőfi utca felől az alacsony fa harangtorony őrzi. Jelenlegi formáját a múlt század húszas éveiben kapta. A templom szerkezete közel áll a gótikus korszak végére Szatmárban kialakult típushoz. Elek Emil felvétele