Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

1999. május 25., kedd 5. oldal HÍREK □ Teljes felújítás Jól halad az anarcsi re­formátus templom teljes felújítása. A folya­matot az anarcsiak indították el évekkel eze­lőtt. □ Feltárás után A gyügyei református teplomban befejeződött a feltárási munka, most folyik a tervezés, majd megkezdődhet a kivitelezés. A templom deszkakazettás mennyezete szenzációszámba megy. □ Árpád-kori kistemplomok A közel­múltban egy pályázaton négy kistemplom felújítására kapott pénzt a felügyelőség. A csarodai, a laskodi, a nyírmihálydi, a szamos- tatárfvai templomok felújításával 2000. au­gusztus 20-ig végezni kell. Új' álmok Tuzséron Bodnár István lúzsér (KM) — A múlt és az álmok hamvadtak el Tuzséron kilenc évvel ezelőtt, amikor kigyulladt a megye egyik legismertebb műemléke, a Lo- nyay-féle kastély. A pusztítás hatal­mas volt, több tízmilliós kár keletkezett. Megolvadt rézlemez, elüszkösödött geren­dák látványa, káosz és rendetlenség foga­dott akkoriban mindenkit. A múlttal együtt a jövő reménye is odalett, hiszen szép álmokat szövögettek akkor Tuzséron az idegenforgalommal kapcsolatban. Most, kilenc év elteltével megnyugta­tóbb a kép. Kőkerítés fogadja az idegent, a főépületet kívülről rendbehozták, csak az oldalszárnyakkal és belső szobákkal, ter­mekkel van baj. Révész László, aki már a harmadik cik­lusban polgármester, még ma is szomorú a hajdani gyújtogatás miatt. — Azt ígértem a községnek, hogy rend­behozzuk ezt az idegenforgalmilag igen ér­tékes épületet, a régió egyetlen barokk kastélyát. Sajnos, a nagy pusztítás miatt ez sokkal nehezebben megy, mint gondoltuk. Ma, a rendbehozatal a kétharmadánál tart. Eddig 110 millió forintot fordítottak a felújításra, ebből az állam 60, a község 50 milliót. Körbekerítették a parkot, az ud­vart, igy ma biztosítva van a felbecsülhe­tetlen érték, hogy ne fordulhasson elő ok­talan pusztítás. Felújították a híres mennyezeti freskót, és a XVIII. században készült faliképek rendbehozatala is napi­renden van. Révész László arról is tájékoztat, hogy pályáznak mindenhová, ahol lehetséges, így a Kulturális Örökségünk Minisztériu­mától is várnak jelentős támogatást. Úgy tervezik, a millenneumi kastélyprogram keretében 2001. augusztus 20-ra újra régi pompájában ragyog majd a barokk kas­tély. Kastélymúzeum lesz itt, ahol a műem- lékturizmus céljait szolgáló szálláshelyet, és sok programot kínáló, rendezvényeknek helyt adó épületegyüttest, jól működő kul­turális centrumot alakítanak ki. De az élet addig sem áll meg. Már ma is érdemes felkeresni Tuzsért, hiszen a látvá­nyos főépület és a freskó, na meg a héthek­táros, pompás kert, ahol a régi kocsányos tölgyek, fekete fenyők és ezüsthársak ma is megvannak. Júliusban gyermektábor lesz itt, és több alkalommal is program várja az érdeklődőket. A Tisza-túra idején például bluesfesztivált szerveznek. Európa Nostra A közelmúltban kapta meg a sonkádi templom az egyik leg­nagyobb elismerést, az Európa Nostra-dí- jat Martyn Péter felvétele Az oldalt összeállította: Nagy István Attila Civil szervezetek a műemlékekért Az alapítványok, egyesületek esetenként új templomok építését is támogatják A nyírbátori minorita templom oltára Elek Emii felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség munkaterven kívüli vizsgálatsorozat kere­tében működésfelügyeleti törvényességi vizsgálatokat tartott a műemlékvédelem­mel foglalkozó alapítványo­kat illetően. A vizsgálatokat lefolytató dr. Si­pos László megyei főügyészhe­lyettest kérdeztük a legfontosabb megállapításokról. — A megyében két tucat ala­pítvány céljai között szerepel a tágabb értelembe vett műemlék­védelem, s fél tucat városvédő egyesület alakult. Az alapítvá­nyok 1991-től folyamatosan jöt­tek létre. A zömük már legalább 4-5 éves múltra tekinthet vissza, s van olyan közöttük, mely célját elérve már meg is szűnt, avagy megszüntetése — erre tekintettel — folyamatban van. Az alapítvá­nyok célja jellemzően a műem­lék vagy műemlék jellegű temp­lomok restaurálására, orgonák felújítására, kastélyok renoválá­sára, illetőleg emlékművek fel, illetve visszaállítására vonatko­zott. Lássunk néhány példát! A nyírbátori Kelemen Didák Alapítvány a XV. századi mino­rita templom felújítását támogat­ja. Az alapítvány 1993-ban a templom belső festését, majd 1995- ben kriptájának feltárását finanszírozta, összesen több mint egymillió forint összeggel. 1996- ban az egyik oltárra költöt­tek 283 ezer forintot, tavaly pe­dig a sekrestye felújítására 158 ezer forintot. A kisvárdai Római Katoliku­sokért Alapítvány a középkori eredetű római katolikus temp­lom felújítását segíti. A toronyó­rát már kicserélte, jelenleg a 7 mázsás nagyharang toronyba he­lyezése a cél. A Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomért Alapítvány az 1784-86. között épült barokk templom felújítását támogatja. Az alapítvány viselte a felújítási terv költségeit, elvégeztette az előírt tűzvédelmi munkákat, s megkezdték az 1780-ból való klasszicizáló, késő barokk oltár­kép felújítását is. A Timári Görög Katolikus Alapítvány az 1795-ben épült ké­ső barokk templom tetőszerkeze­tét renováltatta, s az ikonosztázi- on tűzvédelmi munkáit végeztet­te el. A Dombrádi Református Templomért Alapítvány a szá­zad elején épült templom felújí­tását tűzte ki célul. Elvégezték a szigetelési munkálatokat, a lába­zat erősítését. Vakolatcserét haj­tottak végre, a templombelsőt ki­festették, kicserélték az ablako­kat és párkányokat. Bádogos munkákat végeztek, újra festet­ték a torony tetőt és felújították az orgonát is. Szomorú eseményhez kapcso­lódóan alakult a Kocsordi Refor­mátus Templom Újjáépítéséért Alapítvány 1997-ben. Az eredeti­leg 1833-1837. közt épült temp­lom 1997. március 30-án leégett. A 100 ezer forinttal létrehozott alapítvány a református temp­lom újjáépítését tűzte ki célul. A Visszatérő és Megtérő Bárány- kák elnevezésű alapítvány hét észak-szabolcsi község római ka­tolikus templomának felújítását, illetőleg folyamatos működését kívánja finanszírozni. (Egyelőre azonban — pénzügyi források hi­ánya miatt — tevékenységet még nem fejt ki.) A műemlékvédelemmel kap­csolatos alapítványok eseten­ként új templomok építését is tá­mogatják. így például Záhony­ban, Hodászon és Jánkmajtison görögkatolikus templom épült, Piricsén római katolikus, Máté­szalka Északi Lakótelepén refor­mátus templom épül majd. Az alapítványok legjelentősebb cél­ja a műemlék vagy műemlék jel­legű templomok restaurálása, felújítása, ám vannak köztük olyanok is, melyek világi műem­lékeket istápolnak, vagy emlék­műveket emelnek, illetve állíta­nak helyre. A kocsordi székhelyű Székely Hadosztály Emlékmű Alapít­vány 300 ezer forint induló va­gyonnal még 1991-ben jött létre azzal a céllal, hogy felállítsa az 1934-ben emelt, de az ötvenes évek közepén lerombolt emlék­művet. A Kraszna partján maga­sodó dombon 1995. április 21-én avatták fel újra az emlék­művet. A műemlékvédelemmel foglal­kozó alapítványok jellemzően 100-500 ezer forint induló va­gyonnal jöttek létre. Az alapítóik között kb. fele részben önkor­mányzatok, fele részben pedig egyházak és magánszemélyek szerepelnek. Az alapítványok in­duló vagyonukat általában meg­sokszorozták. Folyamatos műkö­désük és évenkénti — céljaikra történő — kifizetéseik ellenére is mára már több százezer forintos vagyonnal rendelkeznek. Közel fél tucat alapítvány vagyona több mülió forintos nagyságren­det ért el, s van olyan is közöt­tük, amelyik jelentős belvárosi ingatlanokkal is rendelkezik. A műemlékvédelemmel foglal­kozó alapítványok működése ál­talában törvényes. Előfordult azonban, hogy az alapítvány ala­pító okirata volt jogszabályba üt­köző, továbbá az, hogy a kurató­rium nem vagy éveken keresztül nem ülésezett, a kuratóriumi ülésekről nem készült jegyző­könyv. Feltárt a vizsgálat olyan alapítványt, ahol a kuratórium elnökének mandátum már régen lejárt, s előfordult az is, hogy az ügyészségi vizsgálat ébresztette fel egy alapítvány több éve tartó álmából. Az alapító okiratok kapcsán esetenként különösen a több év­vel ezelőtt létrejött alapítványok vonatkozásában törvénysértő alapító okirati rendelkezéseket is találtunk. Az alapítványok kö­zül meglepően kevés kérte köz­hasznú szervezetként történő nyüvántartásba vételét az 1998. január 1-jén hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvény alapján. Az alapítványok nem számolnak az­zal, hogy az európai integráció és jogharmonizáció kapcsán a támogatások egyre inkább a köz­hasznú szervezeteket fogják megilletni és pályázatokon is csak ezek indulhatnak majd. Bajban vannak a kastélyok A megyében kevés pénzből is látványos eredmények születhetnek Nyíregyháza (KM-N.I. A.) — Szenzációszámba megy a hír, hogy akadt a megyében egy vállalkozó, aki tizenkétmillió forintot áldozott a laskodi — középkorból származó — templomnak a felújítására. A templom hajójában talált fali­képek restaurálása ezután kez­dődhet meg. A Szent László le­genda egyes jelenetei kerültek elő. Két éve várnak arra a szak­emberek, hogy elvégezhessék a munkát, remélhetőleg az idén er­re is sor kerülhet. Védelem alatt Egyházi épületek, építmények 205 Fa harangláb \T~ Vár, kastély, kúria 48 Ipari, intézményi műemlék 41 Népi lakóház, bérház 43 Védett műemléki környezet Összesen: 342 Szatmári István, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műem­lékfelügyeleti Igazgatóságának területi műemléki felügyelője szerint a megye nem gazdag ugyan műemlékekben, de amik vannak, azok mindegyike kie­melkedő jelentőségű. — A terület földrajzi, társadal­mi sajátosságai miatt (is) sokkal több középkori templom maradt meg, mint az ország más részein. (Pl. a szabolcsi, a piricsei, a má- rokpapi, a csarodai.) A megye műemlékvédelmi tevékenysége jórészt ezekre épül. Az elmúlt húsz évben több mint húsz temp­lomot újítottunk fel. Ez minden esetben teljes rekonstrukciót je­lent. — Szerencsére a felújítás nagyságrendje olyan, hogy elvi­selhető a költség. Ugyanez a pénz a Dunántúlon alig lenne elég valamire. A megyében ennyiből látványos eredmények születhetnek. Talán ez a magya­rázata annak is, hogy eddig meg­kaptuk a kért pénzt ezekre a fel­újításokra. Persze, vannak gon­dok is bőven. Nehezen jutunk előre a kastélyok és a kúriák esetében. A kastélyok egy részét hasznosítják (legtöbbször rosz- szul), a másik részük elhagya­tott, üresen áll. Ebben az esetben nagyon gyors az állagromlás, ami felújítás esetén súlyos mű­szaki problémát jelent. Ilyen a gávavencsellői Desseffy-, vagy a mándoki Forgács-kastély. A na- gyari Kende-kúria rendkívül Június 26-án lesz a kisszekeresi református templomnak a felú­jítás utáni felszentelése. Képün­kön a szószékkorona Szatmári István felvétele Szatmári István Elek Emil felvétele rossz állapotban van, de nem so­kat tehetünk, mert magántulaj­donban van, s a gazda nem tud vagy nem akar pénzt költeni rá. Minősítés szerint Műemlék 71 Műemlék jellegű épület 228 Városképi jelentőségi épület 38 Műemléki környezet 5 Összesen: 342 — Szép számmal vannak népi lakóházaink. Nagy többségük Tarpán található, ezeket lakják, következésképpen elég jó álla­potban vannak. A megőrzésüket szerény eszközökkel a műemléki felügyelőség is segíti. Munkánk eddigi eredményére nem lehet különösebb panaszunk, de fájó pontunk a már említett kasté­lyok és kúriák. A mándoki eseté­ben ebben az évben talán lesz va­lamiféle elmozdulás. Hamuvirág Nyíregyháza (KM) — A megyében a tájváltozás, a kultúrtáj terjeszkedé­se nem volt olyan nagy­mértékű, mint az ország más területén. Ennek köszönhető, hogy az országos jelentőségű termé­szetvédelmi területek egy- harmada itt található. Ezek közül is a legszebbek: a Csaroda melletti Báb tava és a beregdaróci Nyírjes-tó jégkorszaki növényei; a baktalórántházi nyírségi ősi erdőállomány; a bátorli­geti láp és fenyőerdő. A láp különleges értékei a jégkorszakból átörökölt növények: a zergeboglár, a szibériai hamuvirág, a tö­rökeper és a mocsári an­gyalgyökér. A Kende család cégényi kastélya körül messzi tájak különleges fenyői, lomble­velű fái és cserjéi; a beregi­síkság egykori óriás erdő állományából fennmaradó Dédai, Tarpai, a Lónyai és Bockereki gyertyános töl­gyeserdők; az ország legé­szakibb fekvésű szikestava a tiszavasvári fehér szikes; a kállósemjéni Mohostó in­gólápja, lebegő nádszigete sok-sok törpepáfránnyal; a növénytani ritkaságnak számító beregdaróci Nyír- jestó tőzegmohalápja, amit égeres láperdő övez; a tar­pai tölgyes különleges ma­dár és rovarvilágával; a ti- szaberceli térségi és tisza- dobi ártér jellegzetes fűz-, nyár és kőris-szil ligetek. Egyedülálló az a madárvi­lág, ami itt látható. (Hanusz Árpád tanulmányából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom